Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-19 / 191. szám
A Német Demokratikus Köztársaság a szocialista közösség szilárd tagja A Német Demokratikus Köztársaság fennállásának közelgő 20. évfordulójával kapcsolatban Otto Winzer külügyminiszter a Pravda hétfői számában cikket írt az ország külpolitikájáról. A cikkben rámutat arra, hogy ez a külpolitika jelentős sikereket hozott. Ennek egyik fontos megnyilvánulása az NDK-t elismerő országok számának növekedése. A külügyminiszter így fogalmazza meg az NDK külpolitikájának alapelveit: Előmozdítani a szocialista államok erősödését és egységét a Szovjetunióhoz fűződő szilárd szövetség alapján; támogatni a szabadságukért és nemzeti függetlenségükért, a gyarmatosítás ellen küzdő népeket; politikai és gazdasági Ijapcso- latokat kiépítem a fejlődő országokkal; a békés egymás mellett élés alapján normális kapcsolatokat teremteni valamennyi kapitalista országgal. Ez vonatkozik a Német Szövetségi Köztársaságra Is. Ottu Winzer megállapítja, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívását sürgető budapesti felhívásban az NDK kormánya reális és demokratikus alternatívát lát a nyugatnémet revansista politika veszedelmes nézeteivel, | az_ európai békét és biztonságot fenyegető terveivel szemben. A nyugatnémet állam revansista politikájával szemben áll az európai tartós béke bástyája: a Szovjetunió és az egész szocialista közösség — folytatja a cikkíró. — Ezek az államok erkölcsi, politikai, gazdasági és katonai erejüket az igazi európai biztonság megteremtését célzó politika érdekében használják fel. A nyugatnémet imperializmus terjeszkedő és revansista terveivel szemben az említett országokkal együtt lép fel a Német Demokratikus Köztársaság is. Az NDK szocialista állam és a szocialista közösség elválaszthatatlan része. Ezért a bonni kormányban ülő revansisták jól tennék, ha feladnák irreális reményeiket. A szocialista német állam további sokoldalú és szilárd fejlődése, szocialista kü1 politikájának következetes folytatása szoros szövetségben a Szovjetunióval és a szocialista közösség más államaival — biztosítja, hogy az NDK a jövőben újabb sikereket ér el nemzetközi szinten — állapítja meg a Pravdában írt cikkében Otto Winzer. (MTI) Amerikai huzavona ENSZ-bizottság Jordániában Ammanban tárgyal az a bizottság, amely az ENSZ nevében kivizsgálja a megszállt arab területeken történt izraeli atrocitásokat. Képünkön: Rifai Jordánjai miniszterelnök (a háttérben, szemüveggel) az ENSZ-bizottság tagjaival tanácskozik. (Telefotó — AP—KS) i* Israel támogatása erkölcstelen Rasid Karami libanoni miniszterelnök nyilatkozott a beiruti sajtónak azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa megvitatta Libanon panaszát az izraeli légitámadások ügyében. Karami többek között kijelentette: »Sajnálattal kell megllapítanunk, hogy az EgyeI sült Államok az utóbbi időben nyíltan ellenséges álláspontot foglalt el az arab országokkal szemben és Izrael politikáját támogatja. Erkölcstelennek tartjuk ezt az álláspontot egy nagyhatalom részéről, amelynek kötelessége a béke fenntartása és védelme lenne, nem pedig a jog és igazság lábbal tiprása, az agresszió támogatása.« Karami felhívással fordult az összes testvéri arab államhoz, hogy tömörítsék soraikat és vizsgálják felül az olyan országok irányában kapcsolataikat, amelyek Izraelt támogatják. (MTI) Kicsinger remekei lát Kiesinger bonni kar.'Vlár vasárnap a Fekete-erdőben levő waldshuti választókerületébe látogatott el. Hidegháborús hangvételű beszédében Kiesinger azt állította, hogy a »Kelet felől jövő veszély« egyre növekszik. Hivatkozott arra, hogy „ Kínai Népköztársasági hamarosan egymilliárd lakossal és a tömegpusztító fegyverek teljes arzenáljával — beleértve az interkontinentális rakétákat is — fog rendelkezni. A Szovjetunió felől fenyegető állítólagos veszély lányét a bonni kancellár az elmúlt évi csehszlovákiai eseményekből »szűrte le«. A veszélynek — mondotta Kiesmger — arra kell sarkallnia a Nyugatot, hogy védelmi erőfeszítéseit fokozza, — szövetségben az Egyesült Államikkal. Kiesinger ezzel egyidejűleg megjegyezte, hogy folytatni óhajtja »új keleti politikáját«, hogy a kelet-európai országokkal »egyetértésre jusson«. Belpolitikai kérdéseikről szólva a kancellár élesen bírálta kormánya szociáldemokrata gazdaságügyi miniszterének, Kari Schillernek a márka felértékelését sürgető álláspontját. (MTI) a Távol-Kelet ügyében Cabot-hodge nagykövet, a párizsi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője a héten jelentést tesz Nixon elnöknek, és megbeszéléseket folytat a washingtoni külügyminisztériumban. Politikai megfigyelők szerint a Nixon-kormány feltétlenül szeretné, ha a párizsi tárgyalásokon valamiféle előrehaladás történne, de nem hajlandó Nixon emlékezetes nyolc pontos javaslatához képest új elképzelésekkel előállni. Amerikai részről a lehető legmerevebben elutasítják a vietnami fél alapvető követelését, s ehelyett részmegállapodásokat szeretnének elérni. A nagy jelentőségűnek minősített korábbi létszámcsökkentés változatlanul csigalassúsággal halad. A CBS televízió hétfői jelentése szerint például a beígért 25 ezerből eddig már több mint 10 ezer amerikai katona hagyta ugyan el Dél-Vietnamot, de időközben a Pentagon más alakulatokat vezényelt az országba, és a tényleges csökkenés mindössze 3000 fő. Egyes értesülések szerint Nixon a hét végén, vagy a jövő hét elején ad újabb nyilatkozatot a vietnami háborúról, s ebben foglalkozik majd az amerikai csapatok létszámának kérdésével. A szöuli diktátor Nixonhoz látogat Pák Csöng Ht del-koreai elnök a hét közepén tárgyal Nixon amerikai elnökkel Nixon kaliforniai nyaralójában. A szöuli diktátor elsősorban katonai jellegű segítséget akar kapni Nixontól, de újabb gazdasági segítséget is vár a washingtoni kormánytól. Amerikai részről az elmúlt hónapokban több ízben is magas szinten biztosították Washington támogatásáról a szöuli rezsimet. Az USA újabb fegyverszállításokat helyezett kilátásba, és megnyugtatta a szöuli vezetőket, hogy az úgynevezett új távol-keleti politika nem jelenti a rezsim iránti vállalt katonai kötelezettségek gyengítését. Ugyanakkor vita tárgyát képzei a Dél- Vietnamban bevetett koreai expedíció» hadtest jövője : Szöul arra hivatkozik, hogy amennyiben az amerikai csapatok létszámát csökkentik az országban, akkor a koreai erők kivonását is meg kell kezdeni. (MTI) ÍRORSZÁG KÖVETELÉSE: Thälmann szellemében Hamburgban, a város munkásnegyedében hétfőn megkoszorúzták azt a házat, amelyben 1933-ban Ernst Thälmann, a német és a nemzetközi munkásmozgalomnak 25 éve meggyilkolt kiemelkedő harcosa élt és dolgozott. Este a városban nagygyűlést és tüntetést rendeztek a fasizmus elleni harc áldozatainak emlékére. A Német Kommunista Párt hamburgi szervezete felhívással fordult a szociáldemokrata párt szervezetéhez, • hogy »együtt vagy egymástól függetlenül« — * de lépjenek föl az újfasiszta NPD Hamburgban kifejtett tevékenységé ellen. (MTI) Döntsön a Biztonsági Tanács! Egyre szélesebb körökben gyűrűznek tovább az észak-ír események. Magában Belfastban az elmúlt .napokhoz képest — de kizárólag viszonylagosan — mintha valamelyest enyhült volna a feszültség,. de azért szórványos lövöldözések még vannak, és néhány bomba is robbant. Cornelius Crémin nagykövet, az Ír Köztársaság állandó ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács augusztusi soros elnökéhez, Jaime de Pinies spanyol nagykövethez intézett levelében a Tanács sürgős ösz- szehívását kérte az észak-írországi események ügyében. A Reuter ENSZ-tudósítójának értesülése szerint a Biztonsági Tanácsot valószínűleg keddre hívják össze, és ezen az ülésen döntenek arról, hogy a világszervezet illetékes-e döntést hozni az északírországi eseményekkel kapcsolatban. Ahhoz, hogy a kérdést a Tanács napirendjére tűzzék, kilenc szavazatra van szükség. Patrick Hillery, az ír Köztársaság külügyminisztere, aki még szombaton New Yorkba repült, előreláthatólag hétfőn találkozik U Thant ENSZ-fő- titkárral, hogy ismertesse kormányénak álláspontját. Londonban vasárnap tömeggyűlés volt, amelynek részvevői ‘határozatban követelték, hogy az angol parlamentet azonnal hívják össze az észak-írországi helyzet megvitatására. A gyűlés résztvevői elítélték az angol kormány eljárását és követelték, hogy Eszak-lrország minden lakosa egyenlő polgárjogokat élvezhessen. Ezután a gyűlés több száz részvevője végigvonult az angol főváros utcái-n és Wilson miniszterelnök hivatalához érve ott átadta a gyűlésen elfogadott határozat szövegét. Londonban vasárnap délután összetűzések robbantak ki, amikor nagyobb tömeg tüntetett Észak-fror- szág londoni képviselete előtt, az Ír köztársaság nemzeti himnuszát énekelve. A tömegből valaki benzines palackot dobott a képviselet épületére, mire az angol rendőrség kordont igyekezett vonni, de ezt a tüntetők — köveket és palackokat hajigálva — megakadályozták. Az ösz- szecsápás során tizenöten megsebesültek, nyolc tüntetői letartóztattak. * *» Chishester-CIark észak-írországi miniszterelnök vasárnap gyakorlatilag elutasította az ország katolikusainak valamennyi követelését; így közölte, hogy kormányába nem kíván katolikus politikusokat bevonni, s a legutóbbi zavargásokért az ír Köztársaság kormányát is hibáztatta, amelyet »huliganizmussal« vádolt. Az AFP belfasti mérvadó katolikus köröknek a sajtóértekezlettel kapcsolatban elfoglalt álláspontját idézi, amelyek Chichester-Olark kijelentéseit »rágalmaknak« minősítik. Az Írország két részét elválasztó határ közelében fekvő Crossmaglan rendőrségi épületére vasárnap este egy Írország felől közeledő gépkocsiból lövéseket adtak le. A rendőrök viszonozták a tüzelést, mire a támadók a gépkocsiból kiugorva, a mintegy három kilométerre levő határ irányában elmenekültek. + * * Dublinban vasárnap este többszáz fiatalkorú tüntetett az utcákon, és összecsapott a rendőrséggel, amely több fiatalt letartóztatott. Az összecsapásokban mintegy húszán megsebesültek. A rendőrség szerint nem politikai tüntetésről volt szó, hanem a fiatal huligánok a politikai eseményeket akarták kihasználni zavargások szítáAz észak-írországi kommunisták állásfoglalása C cndélet az északír fővárosban: acélsisakos trit katonák figyelik a lcgexponáltabb városrész, a Falls Road környékét Belfastban. (Telefotó — AP—KS) A Morning Star közölte az Észak-írországi Kommunista Párt végrehajtó bizottságának nyilatkozatát, amely a konzervatív kormányra hárít mindén felelősséget azokért az emberáldozatokért, és anyagi károkért, amelyeket a lázadások okoztak. A végrehajtó bizottság nyilatkozatában rámutat: a megmozdulásokat az váltotta ki, hogy a kormányban jelenleg a iegreakció- sabb elemek vannak uralmon. A brit imperializmus — folytatódik a nyilatkozat — az unió-párt közreműködésével leigázza és elnyomja az ír népet. Az elnyomás leplezésére vallásháborút alkalmaznak. Ilyen körülmények között az Észak-írországi Kommunista Párt vezetősége szükségesnek tartja a maximális osztályegység megvalósításét és a dolgozók teljes szolidaritását. Mint a végrehajtó bizottság rámutat, a helyzet normalizálása érdekében haladéktalanul és teljes egészében eleget kell tenni a polgárjogok védelmére indított mozgalom programjában foglalt követeléseknek, hatálytalanítani kell a rendkívüli felhatalmazásról szóló törvényt. Az elmúlt napok észak-írországi zavargásainak következtében Belfastban hét ember meghalt, több száz pedig megsebesült, és több száz ember vált hajléktalanná. Ab anyagi kár több millió font sterlingre tehető. A belfasti kereskedelmi kamara közölte, hogy csupán az áruházakban keletkezett anyagi kár meghaladja a félmillió font sterlinget. A rendőrség közlése szerint Dublinban az elmúlt három nap folyamán összesen kilenc - venen sebesültek meg, hetven fiatal tüntető és húsz rendőr. Mintegy száz fiatalembert vettek őrizetbe, majd később szabadon bocsátották őket. Egyeseket azonban továbbra is fogva tartanak, mert fegyvert találtak náluk. * * * időközben bejelentették, hogy Északírországban megkettőzik az ott állomásozó angol csapatok létszámát, és egyúttal figyelmest mek rá: a brit fegyveres kötelékek beavatkoznak a felújult katolikus-protestáns ellenségeskedésekbe. Augusztus 12-e (a válság kezdetének napja) óta ötszáz polgári lakns és 200 rendőr sebestilt meg. kilenc embert megöltek. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. augusztus 19.
