Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-17 / 190. szám
A gyermek érzelmi és erkölcsi életének megalapozása A gyermeknek szeretnie kell az anyját és szereti is, mielőtt még tudná, hogy ez a kötelessége. Az anyához fűződő érzelmi kapcsolat a gyökere annak a bonyolult rendszernek amely megalapozza gyermekünk érzelmi és erkölcsi életének helyes kialakulását Mikor kezdődjön a gyermek- anya kontaktus tudatos megteremtése? A válasz kézenfekvő: az sohasem kezdődik, hanem folytatódik. Az anya és a gyermek ugyanis biológiai egység, amely a születéssel nem szűnik meg, csak formájában változik. Elkésett, aki csak két- hároméves gyermekénél kezdi komolyan venni e kapcsolat kialakítását. Az érzelmi élet alapjainak a lerakása már az első napokban, a gyermek testi fejlődésének minden oldalú biztosításával indul el. A, csecsemő első, még primitív érzelmi történéseit, testi állapotának jelzései adják. Ha éhes, ha piszkos vagy bizonytalan helyzetbe kerül — sír. Ilyenkor az édesanya szabadítja meg kellemetlen állapotától. Egy-egy szükség- állapot kielégítésével tehát az anya személye lesz a gyermek első örömérzéseinek megteremtője. Az anyához fűződnek az első szeretet-szálak, s így válik gyermekünk gondozása — testi fejlődésének biztosítása mellett — érzelmi életének is alapjává. S mindezek fokozatosan tudatosulnak is a gyermekben. Nemcsak orvosi szempontból tartják a szoptatást a leghelyesebb táplálási módnak, hanem a fentebb elmondottak miatt, nevelési szempontból is. A gyermek számára eleinte az anya személye jelenti szinte az egész környezetet Az ölbevett csecsemő szoros testi közelségbe kerül az édesanyjával, akinek átölelő karolása biztos testhelyzetet teremt számára, s maga a szoptatás ténye, annak aprótíb körülményei, melegsége már önmagában is kellemes érzés a gyermek számára. Éppúgy hozzájárul! a világról alkotott első benyomásaihoz, mint későbbi korban a föléje hajló mosolygó arc. Ezért fontos, hogy az anya — vagy gondozó — akkor is az öléből etesse a gyermeket, ha mesterségben kell táplálnia. Az anyához fűződő belső kapcsolat megteremtése ilyen korai korban kezdődik tanát,' még mielőtt bárki is tudatosan gondolkodna az érzelmi, erkölcsi nevelésre. Később azután az anya, vagy gondozó iránti viszony lesz az alapja a család, az embertársak, a haza és egész társadalmunk iránti szeretekének is. Korunk gyermeke Nagyobbra no, hamarabb érik Űj hőpalachoh «III« II > , . P % w: : ¥ : 111??# 1960-ben 450 millió ampu’lát gyárt a Budapesti Hőpalack- és Üvegipari Vállalat. Céljuk a hazai gyógyszeripar teljes kielégítése. Legfőbb vásárló a Kőbányai Gyógyszer- gyár. A vállalat 12 országba exportál hőpalackot Üj készítményük a hőkancsó és a hőtár. Barackos felfújt 8 darab szikkadt zsemlét szeletekre vágunk. Jó másfél deci tejjel simára keverünk 2 tojássárgáját 10 deka porcukrot és 5 deka olvasztott vajat Ráöntjük a zsemlaszele- tekre. A beáztatott zsemle felét kivajazott meglisztezett lábasba vagy tortaformába tesszük. Megrakjuk héjazott, kimagozott, félbevágott, érett, vaníliás cukorral bőven meghintett kajszibarackkal. Betakarjuk a zsemle másik felével és előmelegített sütőReceptek ben megsütjük. Sütés után a tetejét is meghintjük jól vaníliás porcukorral. Almás lepény 30 deka sima lisztből, 10 deka vajból, 1 tojásból, 5 deka porcukorból, másfél kanál sütőporral, 5 evőkanálnyi tejjel, citromhéjjal és törött fahéjjal ízesítve jól kidolgozott tésztát gyúrunk. Két részre osztjuk. Az egyik felét kinyújtva. megvajazott, meglisztezett tepsibe tesszük. Egy kiló meghámozott, szeletekre vágott, gyenge borízű almát, 3-4 dekányi vajon megpárolunk. összekeverjük 10-15 deka porcukorral, 10 deka mazsolával, s ízlés szerint egy Ms törött fahéjjal. Megkenjük vele a tésztát és másik felével befedjük. A tetejét tejjel elkevert tojássárgájával kenjük meg, és jól meghintjük darabos dióval. Jó meleg sütőben sütjük. Ha Msült, meghintjük porcukorral, s akkor daraboljuk fel, amikor már kihűlt. Az orvosi és statisztikai kutatások bizonyítják, hogy a legtöbb fejlett országban napjainkban sokkal előbb megy végbe a gyermekek növekedése, a serdülők nemi érése, mint az elmúlt évszázadban. Kapitalista és szocialista országokban — hazánkban is — több tudományág szakemberei foglalkoznak ennek a jelenségnek a vizsgálatával, okainak .'eltárásával. A tudomány ak- eierációnak (fölgyorsulásnak) nevezi ezt a jelenséget, s lényegét a legáltalánosabban úgy fogalmazhatjuk meg: az emberi fejlődés felgyorsult ritmusa. Mit jelent ez? A nemzetközi vizsgálatok először is azt mutatják M, hogy a mai 8—14 évesek átlagosan 10 centiméterrel magasabbak, mint amilyenek 1880—1900-ban az ugyanilyen életkorúak voltak. A maiak általános fejlődésükben is mintegy két évvel megelőzik az említett évtizedek gyermekeit A gyorsabb fejlődésre több európai országban jellemző a gyerekek és serdülők mellbőségének, testsúlyának, termetének állandó növekedése (leszámítva a háborús éveket). A hazai kutatások is Mmutatják: 1955—65-ben a 16—17 évesek átlagos testmagassága 5—6 centiméterrel, egyes évjáratokban még ennél is többel meghaladta az 1928-as évjárat testmagasságát. Más hazai adatok arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy 1958—65 között az általános iskolába lépő gyermekek 8—10 centiméterrel voltak magasabbak, mint 1907—14 között a hasonló korúak. Az akcelerációra jellemző további nemzetközi megfigyelés az iskolai sport eredmények növekedése is. A magasugrás, távolurgás, a súlylökés eredményei a 15 éves fiúknál az 1910-es években alacsonyabbak voltak, mint az 1950-es évek végén s a 60-as évek elején. A tudomány egyik vitatémája: melyik időszakban kezdődik az akceleráció, a fejlődés »megugrása«? Egyes vélemények szerint a mai 2 évesek általában nyolctíz centiméterrel, (mások szerint 5—10 centiméterrel) nőnek nagyobbra, mint az 1910-es évek kétévesei. Ebből arra következtetnek, hogy a gyorsabb növekedés már az élet első két esztendejére jellemző, s a következő 8—10 évben lényegében változatlan. Eszerint a mai tízegynéhány évesek csak azzal a 8-r-lO centi méterrel magasabbak, amit már 2 éves korukig elértek. E felfogásokkal némileg ellentétben az állandóan végbemenő változások legérdeke- seb periódusát, a serdülőkort, egy 1965-ben megtartott nemzetközi tanácskozás a mai fiúknál 13—16, a lányoknál 12—15 éves korra tette. A mai gyefekek serdülési viszonyai .(például a lányoknál az első menstruáció) az 50—70 évvel ezelőttinél mintegy két évvel korábban következik be. Egyes kutatók tehát itt, ennél a kornál .jelölik meg a minden eddiginél intenzívebb növekedési szakaszt, amely ugrásszerű minőségi változásokat is eredményez a gyermekeknél. Akárhogy is van, annyi tény, hogy napjainkban nálunk is előbbre került a serdülés időpontja. A folyamat nem lebecsülendő tartalma, hogy megnőtt a gyerekek, a fiatalkorúak szellemi teljesítőképessége is. Az iskolai követelmények ma minden fejlettebb országban — hazánkban is — a minőség tekintetében nagyobbak, mint 30—50—70 évvel ezelőtt Mégis — az arányok összehasonlítása bizonyítja —, emelkedett azoknak a tanulóknak a száma, aMk az előírt korban, jobb eredménnyel, nagyobb tudással fejezik be az iskolát. Napjaink fiataljai tehát szellemileg is előbbre vannak, legalább két-három évvel, mint az 50 évvel ezelőttiek. Egy berlini pszichológus szerint általában is javult a 10—14 éves fiatalok »finom-motóri- kája«. Ez azt jelenti, hogy kifinomultabb a végtagok mozgása, e korosztályok fogékonyabbak, .érdeklődőbbek a külvilág iránt, nagyobb a vállalkozó kedvük, s az önértékelő képességük is. Az akcelerációt mint komplex élettani (biológiai, szellemi) jelenséget kétségtelenül a lakosság széles körének élet- körülményeiben Beállott változások okozták. Nem csupán a jobb táplálkozás, hanem a lakás-, a táplálkozási, az öltözködési feltételek öszessége, az életmód, a nevelés, a közegészségügy általános fejlődése, — sőt, korunk »ingerösztöne« is: a rádió, a tejelevíziő, a film, az olvasnivaló elterjedése. Említést érdemel ugyanakkor az a megfigyelés, hogy a szocialista országokban az akceleráció minden réteg, a város és a falu gyermekeinél csaknem egyformán jellemző, míg a kapitalista országokban elég lényeges különbségek mutatkoznak a vagyonos osztályok gyermekeinek előnyére, ezek az átlagosnál is gyorsabb fejlődésében. Az emberi fejlődés felgyorsult ritmusából számos probléma adódik, s ezek mindinkább túllépik a családi kötelékeket Foglalkozni a jelenséggel, következtetéseket, tennivalókat levonni belőle egyaránt feladata az élettan, a pedagógia, a lélektan, a társadalomtudomány művelőinek. Csak jellemzésül, hogy milyen horderejű kérdésekről van szó: a fiatal nemzedék a régebbi generációnál korábban válik éretté, biológiailag és szexuálisan. A társadalmi érettség, az egyéni önállóság viszont a legtöbb esetben később következik be, például azért is, mert több idő kell a képzettség megszerzéséhez. A nemi és társadalmi érés közötti szakadék valamennyi fejlett ipari országban mélyül. A nevelés és társadalomtudomány azonban — a mi körülményeink között is — még adós a válasszal: Hogyan lehetne s kellene intézményesen és a családban is áthidalni ezt a szakadékot. Méhészek, figyelem! 1969. augusztus 20-án 10 órakor Kaposváron a Fegyveres Erők Klubja Április 4. utcai helyiségében a »MÉZES HÉT« című kiállítás keretén belül MEGEMLÉKEZÉS A MÜNCHENI XXII. MÉHÉSZETI VILÁGKONGRESSZUS alkalmával rendezett magyar napról. Beszédet mond: s Kocsis Sándor, a Méhész Egyesületek Nemzetközi Szövetségének vezetőségi tagja, az OMSZV igazgatója. Utána filmvetítés. MÉHÉSZ SZAKBIZOTTSÁG (9120) A Kaposvár) Állami Gazdaság fennállásának 20. évfordulója alkalmával díjazásos Isvasbemutatét rendez 20-án délután IS órai kezdettel A bemutató versenyen részt vesznek a kaposvári, kutasi és görósgali állami gazdaságok legkiválóbb lovai. 10—15 Ft-os helyárak. Kiváló étel- italkülönlegességekkel, jó szórakozással várja önt a rendezőség. (9121) RÉGI HANGSZEREK 1 2 3 4 5 aaaa aaaa aaaa aaaa 6 7 8 aaaa ■■■■ :s:s 9 10 y HR aaaa Mas 11 12 mmmm aaaa aaaa ■■na 13 14 15 «»■ a«aa »IT«« 16 i::: n ■ ■■■ :::: 18 19 ■■■a ■ ana ■aaa aaaa 20 aaaa :u: aaaa 21 22 aaaa aaaa aaaa aaaa 23 24 25 aaaa ■aaa aaaa aaaa 26 27 ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ aaau 28 29 aaaa aaaa aaaa aaaa 30 aaaa aaaa :::: 31 32 33 aaaa aaaa aaaa aaaa 34 35 ■■■> aaaa ki* •aaa 36 VÍZSZINTES: 1. Viola da ... a 17. század kedvelt hangszere, más néven »•térdhegedű-«. 6. A madár gyomra. 9. Nem visz el. 11. Natasa mássalhangzói. 13. Elgörbül az út. 15. C. Ö. 16. Kicsinyítő képző. 17. Az élet közepe. 18. Kór betűi keverve. 20. Papp Oszkár. 21. Szovjet folyó. 22. Okos. 23. Monda. 25. Ilyen igék is V4nnak. 26. Ének. 27. Kettős mássalhangzó. 28. Bánat névelővel. 30. Nem igazi. 31. A zongora 16—17. századi elődje volt. 35. Egyik szülő. 36. Vallomásra késztet. FÜGGŐLEGES: 1. öcska ruha. 2. Névelő. 3. Ruhát tisztit. 4. Bárány Tamás. 5. Gyűlöletből fakadó szidalma — ékezet nélkül. 6. A mandolin középkori elődjének neve. 7. Fogyassza. 8. Gyalog megy. 10. Feltételes kötőszó. 12. Egy régi magyar hangszernek, a tárogatónak másik neve. 14. A 13. századi háromhúros hegedű neve. 16. Védett madár. 19. Kel betűi keverve. 22. Bizakodva. 24. Nem romlik meg. 26. Nagy folyónk. 29. A Budapesti Ipari Vásár tűneve. 32. R. A. 33. Ugyanaz, mint a vízszintes > i- 31. Személyét. K. * * * Beküldendő a vízszintes 1.. £ . és a függőleges 6., 12., 14. szá'. ú $orok megfejtése. Beküldési határidő: 1969. augusztus 22-én, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek- keresztrejtvény« ! Múlt heti rejtvényünk helye* megfejtése: Fák, Csiga, Csiin \ Teknős, Kagyló. Voynich: Vihar 1‘ália, f leH - mű könyvét nyerték a követk pajtások: Mayer ‘Zsuzsa, Erdei Tamás, Nagy ' Jenő, KaDosvár: Pethő Lajos, Balatonboglár. A könyveket postán küldjük *!. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. augusztus 17. \
