Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-17 / 190. szám

Cikksorozat a termelékenységről Pénz, gép, szemlélet és ember I Om/Ünlf őszinték: a vál­LCyyUBIK lalatok egyébként is szűkös beruházási, fejlesz­tési eszközeiből vajmi kevés jut az anyagmozgatás korsze­rűsítésére. Pedig — kár vol­na tagadni — a szállítás, a ra­kodás gépesítése igen eszköz- igényes feladat; toldozással, foldozással itt messzire nem jutunk. Éppen az okozza a legtöbb gondot, hogy a válla­latok számottevő részénél a gyártás bővítése is sok-sok kis lépcsőben történt. Így ma nem ritkák a sok telephelyű gyá­rak, a szétforgácsolt műhelyek és raktárak. Ezáltal ésszerűt­lenül nagyok a szállítási tá­volságok, és hatványozódnak a rakodási tennivalók. De ha netán van is pénz a fejlesztésre, a korszerű szállító- és emelőgépek, esz­közök beszerzése úgysem könnyű. Az üzemek jelenleg jóformán csak bolgár gyárt­mányú elektromos és magyar gyártmányú Diesel-üzemű tar­goncákat vásárolhatnak kor­látlanul, speciális rakodó fela­datok elvégzésére azonban ezek többnyire ia.em alkalma­sak. A különböző speciális eszközöket, például a szállító szalagokat, a függőpályákat, a mozgékony kis emelőtargoncá­kat eddig a vállalatok vagy maguk barkácsolták, vagy Nyugatról importálták. , Most több kezdeményezés­sel találkozhatunk a szállító, anyagmozgató gépek gyártá­sában. így például a Hajtó­mű- és Felvonógyár szervezd az univerzális függőpályák (konvejorok) elemeinek gyár­tását, angol licenc alapján. (Ezekből az elemekből gyor­san és gazdaságosan különböző szállító rendszerék építhetők). Megkezdődött a transzkonté­nerek és a hozzájuk szüksé­ges egyszerűbb markoló, eme­lő berendezések hazai gyár­tása is. A Salgó—Dexion ele­mekből — a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek új terméké­ből — elsősorban raktári pol­cok építhetők Märklin-rend- szerbem. Üzemeink ellátása korszerű szállító- és rakodó gépekkel aligha oldható meg kizárólag hazai gyártással; szükség van a szocialista or­szágom összefogására, határo­zottabb, konstruktívabb nem­zetközi együttműködésére is. Ezek után lehet, hogy fur­csán hangzik a megállapítás: nem a pénz és nem is a gép a szállítás, az anyagmozgatás korszerűsítésének légszűkebb keresztmetszete. A szemlélet­tel van a fő baj. Mindenek­előtt a vállalatoknál. Számta­lan tény bizonyítja, hogy ha valamit nagyon akartunk, ah­hoz megteremtettük a szük­séges feltételeket, elhárítva az útból minden objektív aka­dályt. Egyebek közt megemlít­hetjük azoknak a fővárosi és vidéki üzemeknek a példáját, amelyek szinte kizárólag sa­ját erejükből tervezték, szer­vezték mintaszerűen a belső szállítást és anyagmozgatást, előteremtve a szüséges pénzt és gyártó kapacitást is hozzá. A Dinamó-gyárat (ma az Egye­sült Villamos Gépgyárhoz tar­tozik), az Ikarust, az Alumí­nium Gyárat, az ikladi Ipari Műszer Gyárat, a debreceni Dohánygyárat, a Hajdúsági Iparműveket, a győri Magyar Vagon- és Gépgyárat ajánl­hatjuk tapasztalatcserére a szakembereknek. Érdemes vol­na nemcsak a műszaki szer­vezési módszereket, hanem az öntevékenységet, az eszközt, gépet, kapacitást és pénzt elő­teremtő célratörő elhivatott­ságot is a helyszínen, a leg­jobbak példáján tanulmányoz­ni. Ü7 ÜTOmolf meglátogatását Hi II tu 111 GH a miniszteriális és bankszakemberek figyel­mébe is ajánlhatjuk. Nem revízió, számonkérés és fe­lelősségre vonás céljából, mert az anyagmozgatás kor­szerűsítésének megszállottjai így vagy ügy megkerülték és megsértették a paragrafu­sok, a rendeletek betűit. Ha­nem azért ajánljuk szíves fi­gyelmükbe, hogy tegyék sza­bályossá és határozottan segít­sék, ösztönözzék másutt is ezt a hasznos tevékenységet. Egyetlen vállalat sem kért például az idén bankhitelt az anyagmozgatás korszerűsíté­sére, mint már említettük. De ha kért volna, vajon nem ma­rad-e alul a kérelem a ter­melési bővítő, a nagyobb nye­reséget kimutató beruházá­sokkal vívott versenyben? A szemlélet, a módszer olykor a gazdaságirányítás felsőbb ré­gióiban is fejlesztésre, korsze­rűsítésre szorul. Ügy is mond­hatnánk: az űj mechanizmus gazdasági szabályozó eszközei hatékonyabban kell hogy szol­gálják a munka termelékeny­ségének emelését, mint ahogy az eddig eltelt másfél évben ezt szolgálták. Témánkat mindvégig műsza­ki, gazdasági oldalról vizs­gáltuk, de nem szabad elfe­ledkezni társadalmi, szociális, emberi vonatkozásairól sem A legnehezebb fizikai munka gépesítéséről, a legnagyobb baleseti veszélyforrás felszá­molásáról van szó. Az anyag- mozgatás korszerűsítésével lé­nyegében felszámoljuk azt az elmaradott és képzetlen mun­kás-réteget, amelyet a cipeke- dés, a testi megerőltetés nem ritkán lelkileg és szellemileg is megnyomorít A technika, a rend, a szervezettség egy­ben új alapokat teremt; nö­veli a műszaki ismereteket a fegyelmet az igényeket * le­számolja a lumpenpraletár életforma és gondolkodásmód, a társadalman-kívüliség utol­só gyökereit is. A szállítás az anyagmoz­gatás gépesí­tése legfeljebb ilyen pozitív értelemben egzisztenciális kér­dés. A kenyerét senkinek sem fenyegeti. Erre a vállakózás­ra nem fizethet rá sem a nép­gazdaság, sem a vállalat, sem pedig a dolgozó. Ilyen érte­lemben az anyagmozgatás kor­szerűsítése végső soron tel­jesen kockázatmentes, de ugyanakkor sürgető feladat Kovács József A szovjet légierők napja Szuperszónikus harci repülőgép leszállás közben. Augusztus 18-án ünnepük a Szovjetunióban a légierők napját. A két évvel ezelőtti domogyedovói légiparádé or­szág-világ előtt ízelítőt adott a szovjet légierő korszerűsé­géről, erejéről. A függőlege­sen le- és felszálló vadászgé­pek, a felszállásgyorsító raké­tával ellátott vadászbombá­zók, a változtatható számy- nyilazású szuperszónikus gé­pek méltán vívták ki a bél­és külföld elismerését. S ott voltak a különleges — kise­gítő-motoros vadász- tenger- alattjáró-felderítő és megsem­misítő — gépek stb. A gépek sebessége: 3000 km/óra, repü­lési magasságuk több mint 30 k'lométer. fedélzeti és rakéta­fegyverzetük a legkorszerűbb, navigációs berendezésük még rossz látási körülmények kö­zött is nagy biztonságot köl­csönöz. A domogyedovói bemutató óta természetesen újabb, még korszerűbb gépek láttak nap­világot, a fejlődés elképzelhe­tetlenül gyors. A nagyszerű műszaki feltételekhez járul a pilóták kiváló kiképzése és magas fokú szakmai tudása. A szovjet légierő méltán ké­szül büszkén az idei ünne­pélyre. Kik termein Érdemes elgondolkodni egy számon: a somogyi iparban és építőiparban ezerkétszáz szakmunkás hiányzik. Helyü­ket szakképzetlenekkel kel­lett betölteni, mert egyszerű­en nem lehet találni szak­mával rendelkező embereket. A legnagyobb a hiány kőmű­vesből és lakatosiból. Ügy is lehet fogalmazni, hogy a két alapszakmából. Egy nemrég elkészült felmérés szerirft az építőiparban dolgozó minden második embernek van szak­munkás-bizonyítványa. Ha a múlthoz hasonlítjuk ezt — 1960-ban minden tíz közül négynek .volt — akkor két­ségtelenül fejlődést jeleni. Ha azonban az építőipar techno­lógiájának fejlődésiét is szám­Üdülőközpontot Fonyódból — Szomorúan láttam Fonyó­dot, amint ideérkeztem. Olyan, mint egy zsibavásártelep... Többet, különbet érdemelne! Major Béla, a Balatoni In­téző Bizottság főtitkára mond­ta ezt. A nyaralók, üdülők s az átutazók meg keményebben fogalmaznak, amint meglátják a Balaton egyik legforgalma­sabb vasúti-hajózási központ­jának elhanyagolt, sivár képét. Előbbre lépni A Balaton-part egyik leg­szebb üdülőhelyének elmara­dottságáról, arról a Fonyódról van szó, ahol a magasan a víz fölé nyúló, csodálatos hegy nagyszerű adottságai nincse­nek kihasználva. Egyetlen szálloda van a hegyen, az sem a legmodernebb, nagyságáról nem is szólva — ugyanakkor rengeteg régi, újjáépítésre, bő­vítésre már alkalmatlan egy­kori nyaraló, villa húzódik meg szerényen a hatalmas par­kokban. Vétek volt eddig is kihasználatlanul hagyni ezt a lehetőséget. Előbbre lépni! Évek óta igény ez, de — sajnos — a meghallgatáson, az igények el­ismerésén kívül nem sok tör­tént. Az üdülők, nyaralók, az átutazó hazai és külföldi ven­dégek száma többszörösére nőtt, beépült Fonyód környé­ke is, csak maga Fonyód ma­radt szinte teljesen olyan, amilyen néhány évvel, évti­zeddel ezelőtt volt. Ezen változtatni, kivezető utat keresni hívta össze a Fonyódi Járási Pártbizottság és a Fonyódi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága mind­azokat, akik valamit is tenni tudnának Fonyódért. Major Bélát, a Balatoni Intéző Bi­zottság főtitkárát, Illés Dezső országgyűlési képviselőt, a megyei pártbizottság titkárát Kívülük még jelen voltak: Balassa Béla, a Fonyódi Járási Pártbizottság titkára, dr. Bagó Gyula, a járási tanács vb-el- nöke, dr. Szokola Károlyné or­szággyűlési képviselő, a járási tanács vb-titkára, Koncz Ist­ván, a megyei pártbizottság tagja, a Balatonnagybereki Állami Gazdaság igazgatója, valamint más tanácsi és köz­életi vezetők. Elképzelések, tervek — összehangolt, egységes el­képzelésekre van szükség az egész Balaton-part fejlesztése érdekében — tájékoztatta a tanácskozás részvevőit a Ba­latoni Intéző Bizottság főtit­kára, amikor elmondta, hogy az Idegenforgalmi Tanács, il­letve a Gazdasági Bizottság fölkérésére elkészült egy Ba- laton-parti fejlesztési, rende­zési terv. — Ez remélhetőleg hamaro­san a Minisztertanács elé ke­rül, s akkor a következő öt­éves tervben mintegy 7—8 mil­liárd forint jut majd a Bala­ton fejlesztésére. Ebből Fo­nyód csaknem 300, az egész járás pedig csaknem 700 mil­lió forintot kap. Utak, köz­művek, szállodák és strandok épülnek. Azt kérem az itt je­lenlevő és a többi somogyi képviselőket is, hogy nyújtsa­nak segítséget a Parlament­ben, ha a Balaton helyzetét, jelenét és jövőjét tárgyalják. Sok mindenről szólott még Major Béla, elmondta, hogy a tervezett pénz egy részére — még nincs fedezet. Lehet, hogy a tanácsok által eladott telek árakból vagy más forrásokból teremtik majd elő. — Még egy szezont nem szabad ilyen körülmények kö­zött megvárni. Elsősorban Fo­nyód központjában kell to­vább lépni, fejlődni, s aztán kerülhet sorra a járás többi elmaradt területe — fejezte be a BIB főtitkára. Egyedülálló lehetne Európában Szavaival mélységesen egyet­értettek, hiszen a tanácskozás minden részvevője szívügyé­nek tekinti, hogy a Balaton és Fonyód tovább fejlődjön, gazdagodjon. Koncz István, dr. Szokola Károlyné, Balassa Béla és Bagó Gyula arról beszéltek, hogy Fonyód régen is kedvelt hely volt, de most különösen az. Egy-egy hétvégén tízezrek keresik föl, szórakoznak strandjain vagy hajóznak át Badacsonyba, és onnan vissza­térve innét utaznak Budapest­re vagy máshova. Elmondták, hogy nemrégen Táska községben — tíz kilo­méterre a Balatontól — 72 fo­kos melegvizet találtak. Fel­becsülhetetlen értéket jelent ez a víz. Fonyód Európában egyedülálló lehetne, hideg vi­zű fürdőivel, gyógyüdülőivel, gyógyszállóival. Jelentősét lendíthetne a me­legvíz a primőr növények ter­mesztésén, a csirke- és a hal­tenyésztésben is. S ami a lé­nyeges: már az előzetes számí­tások is azt mutatják, hogy a melegvíz hasznosítására for­dítandó beruházások hamaro­san megtérülnének, mert akár a melegvízű fürdő, esetleg egy fedett balatoni uszoda, a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés is kezdettől nyeresé­ges lenne. Társakat keresni A tanácskozás után sétál­tunk a hegyen. Szép időben messzire látni a túlsó partra vagy távol a vízen sikló vi­torlásokra. Csönd, éltető nap­fény, kellemes levegő. És sok régi, valamikor családi nyara­lónak készült, jelenleg szak- szervezeti üdülőcskék. S itt ér­tettük meg igazán Illés Dezső­nek a szavait, amelyeket a tanácskozáson mondott: — Örülünk a fonyódiak kezdeményezésének, helyesnek tartjuk és segítjük is törek­véseiket. Hatékonyabbá kellene tenni és a megvalósítás útjára vin­ni a Balaton és Fonyód fej­lesztésével kapcsolatos elkép­zeléseiket Ezek megvalósítá­sához azonban szövetségesek­re, társakra van szükség. So­kat tehetne az adottságok ki­használásáért a SZOT, az Egészségügyi Minisztérium, s más minisztériumok is, főleg a táskái gyógyvíz hasznosítá­sa érdekében. Szállodákba, üdülőkbe, strandokra elvezet­ni a melegvizet s az épülő új üdülőket szállodákat már így, a melegvízzel együtt hasznosí­tani. összefogni Fonyódért! Ez volt a tanácskozás célja, hogy rádöbbentsen Fonyód elmara­dottságára, fejlesztésének szükségességére. A BIB főtit­kára, Major Béla nyomban segítséget ígért. Haladéktala­nul megbízza egyik mérnökét a melegvíz hasznosításának kidolgozására. Segítséget ígért a megyei pártbizottság titkára mint az országgyűlési képvi­selők megyei csoportjának ve­zetője, s megígérte képviselő- társainak támogatását Erre volna nagy szükség. A SZOT és a különböző minisz­tériumok összefogására, hogy Fonyód végre kilépjen a szűk körből, s a Balaton-part egyik modern üdülőközpontja lehes­Senj Szalal László ba vesszük, akkor ez az arány — mondják a szakemberek — korántsem megnyugtató. A munkások hatvan-hetven szá­zalékának kellene. szakkép­zettséggel rendelkeznie. Több a betanított munkás Az iparban pedig kisebb a szakmunkások aránya, mint kilenc évvel ezelőtt. Ez azt is mutatja, hogy az elmúlt időszak alatt rohamosan fejlő­dött a somogyi ipar, s emiatt érthetően nőtt a betanított munkások Száma, az ipari fej­lődéssel nem tudott lépést tar­tani a szakmunkásképzés. Bizonyítja ezt az is, hogy hat százalékkal nőtt a betanított munkások aránya a szakkép­zettekéhez viszonyítva. A ten­dencia jelzés is: ez az állapot nem tartható huzamosabb ide- igy változtatni kell rajta. A negyedik ötéves tervben a megye szakmunkásképző in­tézeteiben — tájékoztatott Ba­logh László, a megyei tanács munkaügyi osztályának veze­tője — több mint tizenkétezer diák végez, s ez jelentős vál­tozást hoz majd az üzemek s zakmu rskásar án y ában. Ez terv. A megvalósulása csak úgy biztosított, ha évente leg­alább annyi diákot sikerül beültetni a szakmunkásképző iskola padjaiba, mint az el­múlt években. A sikerhez szemléletbeli változásra is szükség van: a vállalatok többségében nem szívesen lát­ják a női szakmunkásokat Felmérik, hogy a nők hova mehetnek Olyan kimondottan lányok­nak való szakmában, mint a szabó, csak férfiakat vesznék föl, s emiatt több, nem diva­tos szakma tanulóhiánnyal küzd, a lányok egy része pe­dig nem tud elhelyezkedni, nem kap helyet az iparitanuló­iskola padjaiban. így okoz hi­ányt a többlet. A megyei tanács munkaügyi osz­tályán egy egész sor szakmát tudnak fölsorolni, amelyikben jól elboldogulnának a nők. A szabón kívül ilyen a könnyű- lakatos, a különböző műsze­rész szakmák, a bútoriparban is akad néhány könnyebb szakma, amelyikben jól meg­állnák a helyüket a nők. A vállalatok azonban nem szí­vesen látják a lányokat. A megyei tanács most úgy is segíteni igyekszik ezen, hogy munkaügyi osztályával felmé­reti: melyek azok a szakmák Somogybán, amelyek a legin­kább megfelelnek a lányok­nak? Ennek pontos ismerete tervszerűbb munkaerőgazdál­kodást tesz lehetővé, s nem történik meg, hogy több száz jelentkezési lapot kell visz- szaküldeni, mert túljelentke­zés volt egyes divatos szak­mában, s ugyanakkor az ipar más területére nem tudnak képezni annyit, amennyi leg­alább az utánpótlást biztosítja. És a felnőttképzés? Igaz, a vállalatok is többet tehetnének a beiskolázásért, ha jobban élnének a lehető­séggel: az építőipar például — náluk a legnagyobb a szak­munkásigény — ['egyetlen egy fiatalnak sem adott (ösztöndí­jat, mert azt 'mondják — nincs rá pénzük. Pedig na­gyon is jó kamatozó befekte­tés ez, s a megyei elképzelé­sek csak akkor válhatnak va­lóra, ha az üzemekben is tá­mogatják. A hirtelen megnőtt szakmunkásigény biztosítására kezdték el tavaly a felnőttkép­zést. Azok az emberek, akik öt-tíz éve betanított munkás­ként dolgoznak, rövidebb idő alatt, munka mellett szerez­hetik meg a bizonyítványt Tavaly a vártnál kevesebben, százhatvanan jelentkeztek, s félő, hogy az idén sem lesz sokkal több, mert a vállala­tok úgy gondolkodnak, hogy a betanított munkások is ugyan­azt végzik el, mint a bizonyít­vánnyal rendelkezők, — csak éppen kevesebb bérért. Ennek a véleménynek a tarthatatlan­ságát fölösleges bizonyítani. Nemcsak a imunkásmegbecsülés miatt, hanem a gyár tovább­fejlődése érdekében is változ­tatni kell ezen az állásponton. Kercza Imre 15-16 éves leánvok! Jelentkezzetek fonóipari tanulónak Jelentkezni lehet mindazoknak, akik az általános iskolát elvégezték. Jelentkezés személyesen, 1069. VIII. 29-én reggel 9 órakor a PAMUTFONÓ-IPARI VÄLLALATNAL, Kaposvár, Jutái út 6. sz. alatt. Általános iskolai bizonyítványát mindenki hozza magával! Szállást tudunk biztosítani. Iparitanuló-képzésünk 1 éves. Szóban bővebb fel­világosítással szolgálunk. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára. (9096) SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. augusztus 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents