Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-17 / 190. szám
Cikksorozat a termelékenységről Pénz, gép, szemlélet és ember I Om/Ünlf őszinték: a válLCyyUBIK lalatok egyébként is szűkös beruházási, fejlesztési eszközeiből vajmi kevés jut az anyagmozgatás korszerűsítésére. Pedig — kár volna tagadni — a szállítás, a rakodás gépesítése igen eszköz- igényes feladat; toldozással, foldozással itt messzire nem jutunk. Éppen az okozza a legtöbb gondot, hogy a vállalatok számottevő részénél a gyártás bővítése is sok-sok kis lépcsőben történt. Így ma nem ritkák a sok telephelyű gyárak, a szétforgácsolt műhelyek és raktárak. Ezáltal ésszerűtlenül nagyok a szállítási távolságok, és hatványozódnak a rakodási tennivalók. De ha netán van is pénz a fejlesztésre, a korszerű szállító- és emelőgépek, eszközök beszerzése úgysem könnyű. Az üzemek jelenleg jóformán csak bolgár gyártmányú elektromos és magyar gyártmányú Diesel-üzemű targoncákat vásárolhatnak korlátlanul, speciális rakodó feladatok elvégzésére azonban ezek többnyire ia.em alkalmasak. A különböző speciális eszközöket, például a szállító szalagokat, a függőpályákat, a mozgékony kis emelőtargoncákat eddig a vállalatok vagy maguk barkácsolták, vagy Nyugatról importálták. , Most több kezdeményezéssel találkozhatunk a szállító, anyagmozgató gépek gyártásában. így például a Hajtómű- és Felvonógyár szervezd az univerzális függőpályák (konvejorok) elemeinek gyártását, angol licenc alapján. (Ezekből az elemekből gyorsan és gazdaságosan különböző szállító rendszerék építhetők). Megkezdődött a transzkonténerek és a hozzájuk szükséges egyszerűbb markoló, emelő berendezések hazai gyártása is. A Salgó—Dexion elemekből — a Salgótarjáni Kohászati Üzemek új termékéből — elsősorban raktári polcok építhetők Märklin-rend- szerbem. Üzemeink ellátása korszerű szállító- és rakodó gépekkel aligha oldható meg kizárólag hazai gyártással; szükség van a szocialista országom összefogására, határozottabb, konstruktívabb nemzetközi együttműködésére is. Ezek után lehet, hogy furcsán hangzik a megállapítás: nem a pénz és nem is a gép a szállítás, az anyagmozgatás korszerűsítésének légszűkebb keresztmetszete. A szemlélettel van a fő baj. Mindenekelőtt a vállalatoknál. Számtalan tény bizonyítja, hogy ha valamit nagyon akartunk, ahhoz megteremtettük a szükséges feltételeket, elhárítva az útból minden objektív akadályt. Egyebek közt megemlíthetjük azoknak a fővárosi és vidéki üzemeknek a példáját, amelyek szinte kizárólag saját erejükből tervezték, szervezték mintaszerűen a belső szállítást és anyagmozgatást, előteremtve a szüséges pénzt és gyártó kapacitást is hozzá. A Dinamó-gyárat (ma az Egyesült Villamos Gépgyárhoz tartozik), az Ikarust, az Alumínium Gyárat, az ikladi Ipari Műszer Gyárat, a debreceni Dohánygyárat, a Hajdúsági Iparműveket, a győri Magyar Vagon- és Gépgyárat ajánlhatjuk tapasztalatcserére a szakembereknek. Érdemes volna nemcsak a műszaki szervezési módszereket, hanem az öntevékenységet, az eszközt, gépet, kapacitást és pénzt előteremtő célratörő elhivatottságot is a helyszínen, a legjobbak példáján tanulmányozni. Ü7 ÜTOmolf meglátogatását Hi II tu 111 GH a miniszteriális és bankszakemberek figyelmébe is ajánlhatjuk. Nem revízió, számonkérés és felelősségre vonás céljából, mert az anyagmozgatás korszerűsítésének megszállottjai így vagy ügy megkerülték és megsértették a paragrafusok, a rendeletek betűit. Hanem azért ajánljuk szíves figyelmükbe, hogy tegyék szabályossá és határozottan segítsék, ösztönözzék másutt is ezt a hasznos tevékenységet. Egyetlen vállalat sem kért például az idén bankhitelt az anyagmozgatás korszerűsítésére, mint már említettük. De ha kért volna, vajon nem marad-e alul a kérelem a termelési bővítő, a nagyobb nyereséget kimutató beruházásokkal vívott versenyben? A szemlélet, a módszer olykor a gazdaságirányítás felsőbb régióiban is fejlesztésre, korszerűsítésre szorul. Ügy is mondhatnánk: az űj mechanizmus gazdasági szabályozó eszközei hatékonyabban kell hogy szolgálják a munka termelékenységének emelését, mint ahogy az eddig eltelt másfél évben ezt szolgálták. Témánkat mindvégig műszaki, gazdasági oldalról vizsgáltuk, de nem szabad elfeledkezni társadalmi, szociális, emberi vonatkozásairól sem A legnehezebb fizikai munka gépesítéséről, a legnagyobb baleseti veszélyforrás felszámolásáról van szó. Az anyag- mozgatás korszerűsítésével lényegében felszámoljuk azt az elmaradott és képzetlen munkás-réteget, amelyet a cipeke- dés, a testi megerőltetés nem ritkán lelkileg és szellemileg is megnyomorít A technika, a rend, a szervezettség egyben új alapokat teremt; növeli a műszaki ismereteket a fegyelmet az igényeket * leszámolja a lumpenpraletár életforma és gondolkodásmód, a társadalman-kívüliség utolsó gyökereit is. A szállítás az anyagmozgatás gépesítése legfeljebb ilyen pozitív értelemben egzisztenciális kérdés. A kenyerét senkinek sem fenyegeti. Erre a vállakózásra nem fizethet rá sem a népgazdaság, sem a vállalat, sem pedig a dolgozó. Ilyen értelemben az anyagmozgatás korszerűsítése végső soron teljesen kockázatmentes, de ugyanakkor sürgető feladat Kovács József A szovjet légierők napja Szuperszónikus harci repülőgép leszállás közben. Augusztus 18-án ünnepük a Szovjetunióban a légierők napját. A két évvel ezelőtti domogyedovói légiparádé ország-világ előtt ízelítőt adott a szovjet légierő korszerűségéről, erejéről. A függőlegesen le- és felszálló vadászgépek, a felszállásgyorsító rakétával ellátott vadászbombázók, a változtatható számy- nyilazású szuperszónikus gépek méltán vívták ki a bélés külföld elismerését. S ott voltak a különleges — kisegítő-motoros vadász- tenger- alattjáró-felderítő és megsemmisítő — gépek stb. A gépek sebessége: 3000 km/óra, repülési magasságuk több mint 30 k'lométer. fedélzeti és rakétafegyverzetük a legkorszerűbb, navigációs berendezésük még rossz látási körülmények között is nagy biztonságot kölcsönöz. A domogyedovói bemutató óta természetesen újabb, még korszerűbb gépek láttak napvilágot, a fejlődés elképzelhetetlenül gyors. A nagyszerű műszaki feltételekhez járul a pilóták kiváló kiképzése és magas fokú szakmai tudása. A szovjet légierő méltán készül büszkén az idei ünnepélyre. Kik termein Érdemes elgondolkodni egy számon: a somogyi iparban és építőiparban ezerkétszáz szakmunkás hiányzik. Helyüket szakképzetlenekkel kellett betölteni, mert egyszerűen nem lehet találni szakmával rendelkező embereket. A legnagyobb a hiány kőművesből és lakatosiból. Ügy is lehet fogalmazni, hogy a két alapszakmából. Egy nemrég elkészült felmérés szerirft az építőiparban dolgozó minden második embernek van szakmunkás-bizonyítványa. Ha a múlthoz hasonlítjuk ezt — 1960-ban minden tíz közül négynek .volt — akkor kétségtelenül fejlődést jeleni. Ha azonban az építőipar technológiájának fejlődésiét is számÜdülőközpontot Fonyódból — Szomorúan láttam Fonyódot, amint ideérkeztem. Olyan, mint egy zsibavásártelep... Többet, különbet érdemelne! Major Béla, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára mondta ezt. A nyaralók, üdülők s az átutazók meg keményebben fogalmaznak, amint meglátják a Balaton egyik legforgalmasabb vasúti-hajózási központjának elhanyagolt, sivár képét. Előbbre lépni A Balaton-part egyik legszebb üdülőhelyének elmaradottságáról, arról a Fonyódról van szó, ahol a magasan a víz fölé nyúló, csodálatos hegy nagyszerű adottságai nincsenek kihasználva. Egyetlen szálloda van a hegyen, az sem a legmodernebb, nagyságáról nem is szólva — ugyanakkor rengeteg régi, újjáépítésre, bővítésre már alkalmatlan egykori nyaraló, villa húzódik meg szerényen a hatalmas parkokban. Vétek volt eddig is kihasználatlanul hagyni ezt a lehetőséget. Előbbre lépni! Évek óta igény ez, de — sajnos — a meghallgatáson, az igények elismerésén kívül nem sok történt. Az üdülők, nyaralók, az átutazó hazai és külföldi vendégek száma többszörösére nőtt, beépült Fonyód környéke is, csak maga Fonyód maradt szinte teljesen olyan, amilyen néhány évvel, évtizeddel ezelőtt volt. Ezen változtatni, kivezető utat keresni hívta össze a Fonyódi Járási Pártbizottság és a Fonyódi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága mindazokat, akik valamit is tenni tudnának Fonyódért. Major Bélát, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkárát, Illés Dezső országgyűlési képviselőt, a megyei pártbizottság titkárát Kívülük még jelen voltak: Balassa Béla, a Fonyódi Járási Pártbizottság titkára, dr. Bagó Gyula, a járási tanács vb-el- nöke, dr. Szokola Károlyné országgyűlési képviselő, a járási tanács vb-titkára, Koncz István, a megyei pártbizottság tagja, a Balatonnagybereki Állami Gazdaság igazgatója, valamint más tanácsi és közéleti vezetők. Elképzelések, tervek — összehangolt, egységes elképzelésekre van szükség az egész Balaton-part fejlesztése érdekében — tájékoztatta a tanácskozás részvevőit a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára, amikor elmondta, hogy az Idegenforgalmi Tanács, illetve a Gazdasági Bizottság fölkérésére elkészült egy Ba- laton-parti fejlesztési, rendezési terv. — Ez remélhetőleg hamarosan a Minisztertanács elé kerül, s akkor a következő ötéves tervben mintegy 7—8 milliárd forint jut majd a Balaton fejlesztésére. Ebből Fonyód csaknem 300, az egész járás pedig csaknem 700 millió forintot kap. Utak, közművek, szállodák és strandok épülnek. Azt kérem az itt jelenlevő és a többi somogyi képviselőket is, hogy nyújtsanak segítséget a Parlamentben, ha a Balaton helyzetét, jelenét és jövőjét tárgyalják. Sok mindenről szólott még Major Béla, elmondta, hogy a tervezett pénz egy részére — még nincs fedezet. Lehet, hogy a tanácsok által eladott telek árakból vagy más forrásokból teremtik majd elő. — Még egy szezont nem szabad ilyen körülmények között megvárni. Elsősorban Fonyód központjában kell tovább lépni, fejlődni, s aztán kerülhet sorra a járás többi elmaradt területe — fejezte be a BIB főtitkára. Egyedülálló lehetne Európában Szavaival mélységesen egyetértettek, hiszen a tanácskozás minden részvevője szívügyének tekinti, hogy a Balaton és Fonyód tovább fejlődjön, gazdagodjon. Koncz István, dr. Szokola Károlyné, Balassa Béla és Bagó Gyula arról beszéltek, hogy Fonyód régen is kedvelt hely volt, de most különösen az. Egy-egy hétvégén tízezrek keresik föl, szórakoznak strandjain vagy hajóznak át Badacsonyba, és onnan visszatérve innét utaznak Budapestre vagy máshova. Elmondták, hogy nemrégen Táska községben — tíz kilométerre a Balatontól — 72 fokos melegvizet találtak. Felbecsülhetetlen értéket jelent ez a víz. Fonyód Európában egyedülálló lehetne, hideg vizű fürdőivel, gyógyüdülőivel, gyógyszállóival. Jelentősét lendíthetne a melegvíz a primőr növények termesztésén, a csirke- és a haltenyésztésben is. S ami a lényeges: már az előzetes számítások is azt mutatják, hogy a melegvíz hasznosítására fordítandó beruházások hamarosan megtérülnének, mert akár a melegvízű fürdő, esetleg egy fedett balatoni uszoda, a növénytermesztés és az állattenyésztés is kezdettől nyereséges lenne. Társakat keresni A tanácskozás után sétáltunk a hegyen. Szép időben messzire látni a túlsó partra vagy távol a vízen sikló vitorlásokra. Csönd, éltető napfény, kellemes levegő. És sok régi, valamikor családi nyaralónak készült, jelenleg szak- szervezeti üdülőcskék. S itt értettük meg igazán Illés Dezsőnek a szavait, amelyeket a tanácskozáson mondott: — Örülünk a fonyódiak kezdeményezésének, helyesnek tartjuk és segítjük is törekvéseiket. Hatékonyabbá kellene tenni és a megvalósítás útjára vinni a Balaton és Fonyód fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseiket Ezek megvalósításához azonban szövetségesekre, társakra van szükség. Sokat tehetne az adottságok kihasználásáért a SZOT, az Egészségügyi Minisztérium, s más minisztériumok is, főleg a táskái gyógyvíz hasznosítása érdekében. Szállodákba, üdülőkbe, strandokra elvezetni a melegvizet s az épülő új üdülőket szállodákat már így, a melegvízzel együtt hasznosítani. összefogni Fonyódért! Ez volt a tanácskozás célja, hogy rádöbbentsen Fonyód elmaradottságára, fejlesztésének szükségességére. A BIB főtitkára, Major Béla nyomban segítséget ígért. Haladéktalanul megbízza egyik mérnökét a melegvíz hasznosításának kidolgozására. Segítséget ígért a megyei pártbizottság titkára mint az országgyűlési képviselők megyei csoportjának vezetője, s megígérte képviselő- társainak támogatását Erre volna nagy szükség. A SZOT és a különböző minisztériumok összefogására, hogy Fonyód végre kilépjen a szűk körből, s a Balaton-part egyik modern üdülőközpontja lehesSenj Szalal László ba vesszük, akkor ez az arány — mondják a szakemberek — korántsem megnyugtató. A munkások hatvan-hetven százalékának kellene. szakképzettséggel rendelkeznie. Több a betanított munkás Az iparban pedig kisebb a szakmunkások aránya, mint kilenc évvel ezelőtt. Ez azt is mutatja, hogy az elmúlt időszak alatt rohamosan fejlődött a somogyi ipar, s emiatt érthetően nőtt a betanított munkások Száma, az ipari fejlődéssel nem tudott lépést tartani a szakmunkásképzés. Bizonyítja ezt az is, hogy hat százalékkal nőtt a betanított munkások aránya a szakképzettekéhez viszonyítva. A tendencia jelzés is: ez az állapot nem tartható huzamosabb ide- igy változtatni kell rajta. A negyedik ötéves tervben a megye szakmunkásképző intézeteiben — tájékoztatott Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője — több mint tizenkétezer diák végez, s ez jelentős változást hoz majd az üzemek s zakmu rskásar án y ában. Ez terv. A megvalósulása csak úgy biztosított, ha évente legalább annyi diákot sikerül beültetni a szakmunkásképző iskola padjaiba, mint az elmúlt években. A sikerhez szemléletbeli változásra is szükség van: a vállalatok többségében nem szívesen látják a női szakmunkásokat Felmérik, hogy a nők hova mehetnek Olyan kimondottan lányoknak való szakmában, mint a szabó, csak férfiakat vesznék föl, s emiatt több, nem divatos szakma tanulóhiánnyal küzd, a lányok egy része pedig nem tud elhelyezkedni, nem kap helyet az iparitanulóiskola padjaiban. így okoz hiányt a többlet. A megyei tanács munkaügyi osztályán egy egész sor szakmát tudnak fölsorolni, amelyikben jól elboldogulnának a nők. A szabón kívül ilyen a könnyű- lakatos, a különböző műszerész szakmák, a bútoriparban is akad néhány könnyebb szakma, amelyikben jól megállnák a helyüket a nők. A vállalatok azonban nem szívesen látják a lányokat. A megyei tanács most úgy is segíteni igyekszik ezen, hogy munkaügyi osztályával felméreti: melyek azok a szakmák Somogybán, amelyek a leginkább megfelelnek a lányoknak? Ennek pontos ismerete tervszerűbb munkaerőgazdálkodást tesz lehetővé, s nem történik meg, hogy több száz jelentkezési lapot kell visz- szaküldeni, mert túljelentkezés volt egyes divatos szakmában, s ugyanakkor az ipar más területére nem tudnak képezni annyit, amennyi legalább az utánpótlást biztosítja. És a felnőttképzés? Igaz, a vállalatok is többet tehetnének a beiskolázásért, ha jobban élnének a lehetőséggel: az építőipar például — náluk a legnagyobb a szakmunkásigény — ['egyetlen egy fiatalnak sem adott (ösztöndíjat, mert azt 'mondják — nincs rá pénzük. Pedig nagyon is jó kamatozó befektetés ez, s a megyei elképzelések csak akkor válhatnak valóra, ha az üzemekben is támogatják. A hirtelen megnőtt szakmunkásigény biztosítására kezdték el tavaly a felnőttképzést. Azok az emberek, akik öt-tíz éve betanított munkásként dolgoznak, rövidebb idő alatt, munka mellett szerezhetik meg a bizonyítványt Tavaly a vártnál kevesebben, százhatvanan jelentkeztek, s félő, hogy az idén sem lesz sokkal több, mert a vállalatok úgy gondolkodnak, hogy a betanított munkások is ugyanazt végzik el, mint a bizonyítvánnyal rendelkezők, — csak éppen kevesebb bérért. Ennek a véleménynek a tarthatatlanságát fölösleges bizonyítani. Nemcsak a imunkásmegbecsülés miatt, hanem a gyár továbbfejlődése érdekében is változtatni kell ezen az állásponton. Kercza Imre 15-16 éves leánvok! Jelentkezzetek fonóipari tanulónak Jelentkezni lehet mindazoknak, akik az általános iskolát elvégezték. Jelentkezés személyesen, 1069. VIII. 29-én reggel 9 órakor a PAMUTFONÓ-IPARI VÄLLALATNAL, Kaposvár, Jutái út 6. sz. alatt. Általános iskolai bizonyítványát mindenki hozza magával! Szállást tudunk biztosítani. Iparitanuló-képzésünk 1 éves. Szóban bővebb felvilágosítással szolgálunk. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára. (9096) SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. augusztus 17.