Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-14 / 187. szám
\ Cikksorozat a termelékenységről Egymillió munkás, öt milliárd tonna A rofnrm sok vonatkozás- IblUllll ban megtermékenyítette a vállalatok tevékenységét, gazdálkodását. Eddig mellőzött feladatok kerültek a megoldás útjára. A munka termelékenységének emelésében azonban a, legutóbbi másfél évben bizonyos megtorpanás észlelhető. Sőt. soha nem látott méreteket öltött a munkaerőhiány. Az idei első félévben valamelyest már országos átlagban is csökkent a termelékenység. Mindezzel összefüggésben — néhány cikk keretében — a termelékenység legkiválóbb tartalékának, az anyagmozgatásnak helyzetét, a korszerűsítésével és gépesítésével kapcsolatos kérdéseket szeretnénk megvilágítani. Megalapozott becslések szerint hazánkban körülbelül egymillió munkás foglalkozik anyagmozgatással az -ipari, a közlekedési és a mezőgazdasági üzemekben. Az anyagmozgatás a legtöbb helyen rendkívül elmaradott, a hagyományos kézi munkára, a nyers erőre épül. Pedig nem kis súlytömegről van szó: évente mintegy 200 millió tonna anyag áramlik a népgazdaság vérkeringésében. Átlagosan — és szerényen — számolva minden anyagot 25-ször kell kézbe venni, átrakni, fölemelni, mozgatni, amíg készterAnyagmozgatással mék válik belőle. Így máris a címben szereplő 5 milliárd tonnás anyagmozgatási feladatnál vagyunk. foglalkozik az üzemekben a segédmunkások számottevő része. (A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a fizikai dolgozók 44 százaléka szakképzetlen). Az anyagellátás és mozgatás hiányosságai okozzák a szakmunkások és a termelőberendezések veszteségidejének nagy részét. A szakmunkások, a diszpécserek, a művezetők stb. ezért gyakran maguk is kénytelenek bekapcsolódni — a termelés és az irányítás rovására — az anyagmozgatásba, szállításba. Vessünk egy bátortalan pillantást a jövőbe! Elképzelhető- e, mondjuk 20 év múlva, amikorra az Ipari termelés mintegy megötszöröződik, hogy a segédmunkások, a cipekedők hadserege is ezzel arányosan gyarapszik? (Jelenleg ugyanis a termelés minden egy százalékos emelkedését átlagosan a sggédmunkás-igények 0,7 százalékos növekedése kíséri.) A segédmunkások, az anyag- mozgatók utánpótlási forrásai már napjainkban is bedugultak. Hiába emelkednek béreik az átlagos szakmunkás és a kezdő mérnöki keresetek fölé (!), így sem akad már ma A szövetkezeti gazdálkodás javításáért Gyalu és pisztoly , (TudósítánJctőt) A Nagyatádi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a napokban tanácskozott az egyesült szövetkezetek helyzetéről és fejlesztési feladatairól. A járásiban elsőként a bolhási és a somogyszobi termelőszövetkezet egyesült. Korábban mindkét tsz a gyengén gazdálkodók kategóriába tartozott. A bolhása tsz-ben az állandósult vezetési problémák akadályozták az előrehaladást A tagság felismerte a Somogy- szobon kialakult szilárd szakmai vezetés jelentőségét, és az egyesülés mellett döntött Az 1968. évi zárszámadások alapján megállapítható, hogy az egyesülés utáni első évben a gazdálkodási eredmények javultak, a tagság jövedelme jelentősen növekedett A lábodi Lenin és a Rákóczi tsz-ek tagsága ez év elején döntött az egyesülés mellett, és létrehozták a Béke Tsz-t A döntés itt is hasznosnak bizonyult, a szövetkezet belső rendje jó, az időszerű munkák végzésében nem tapasztalható lemaradás. Ezek a tapasztalatok is indokolják a járási vezetésnek azt az állásfoglalását, amely szerint támogatnak minden olyan i yesülési törekvést, ami közA Daránypusztai Állami Gazdaság lepárló üzemében most Van a főszezon. Éjjelnappal üzemel a gyár, készülnek a legkülönbözőbb illóolajok. Ebben az évben már megnövekedett feladatokat kell itt elvégezni. Az idén megyénkben — a korábbi egy helyett — már öt termelőszövetkezet kötött társulási szerződést a gazdasággal. A szomszédos Tolna megyében pedig mára tizenegy tsz termel olajos növényeket a gazdaság részére. Nem újkeletű ez az együttműködés, de ahogy a tapasztalatok bizonyítják, megyénkben ez az év hozott valóban jelentősebb változást. A nágo- csiak és a nagyberényiek 40— 40, a kapolyiak és a kőröshegyiek 20—20, a ságváriak pedig tíz holdon termeltek kaprot. A mostani napokban folyik ennek betakarítása, fel- dolgozása, és hadd tegyük mindjárt hozzá, igen kedvezőek az eddigi tapasztalatok. 1 gazdaságilag indokolt és politikai előfeltételei megérettek. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a tsz-ek társulásainak eddigi eredményeit is. A tizennégy szövetkezet részvételével létrejött Gépi Könyvelő Állomás eredményes munkát végzett Adottságaik lehetővé termék azt is, hogy újabb termelőszövetkezetek ilyen irányú feladatát is ellássák. Egyszóval: van lehetőség a társulás továbbfejlesztésére. Az építőipari közös vállalkozás, a TÖVÁLL, 1966-ban alakult hat tsz összefogásával, azóta még egy gazdaság csatlakozott ehhez. A közös vállalkozás eredményes munkát végez, 1968-ban két és fél milliós nyereséget értek eL A vállalkozás továbbfejlesztése, kapacitásának bővítése, a gépesítés fokozása mindenképpen indokolt A Sertéstenyésztő Közös Vállalkozást a múlt évben hét tsz hozta létre. Jelenleg folyamatban van egy 480 kocás, GEORGIKON-rendszerű, gépesített sertéstelep építése, mintegy 42 millió forintos költséggel. A vb végezetül megtárgyalta a tsz-szövetségnek a termelő- szövetkezeteket segítő tevékenységét is. A nágocsiak számítása szerint például egy-egy hold termése hat-hétezer forint bevételt jelent a közösségnek. Szép pénz ez, különösen ha hozzátesszük, hogy az egész termelés teljesen gépesített. Ez nem csupán a kézi erővel való okszerű gazdálkodást szolgálja, hanem például hozzájárul a silókombájnok jobb kihasználásához is. Mire megindulnak az őszi silózási munkák, addigra ezek a gépek végeznek a kapor betakarításával. Kedvező ez a lehetőség a szövetkezeteknek és a gazdaságnak egyaránt. A gazdaság a jelenlegi csaknem nyolcszáz holdról a jövőben 1100 holdra kívánja emelni a szerződésesen termelt olajnövények területét. Mint eddig is, szaktanácscsal rendszeresen ellátja a termelő gazdaságokat. Az idei év jó eredményei minden bizonnyal fokozzák a termelési kedvet, s tovább szélesedik megyénkben is ez a gyümölcsöző, hasznos együttműködés. anyag e nehéz fizikai munkára elegendő jelentkező. A jövőből tehát napjaink nem éppen épületes látványára kell irányítani tekintetünkéi. Ha más nem, a jelenlegi segédmunkáshiány is nyomatékosan indokolja az anyag- mozgatás korszerűsítésének napirendre tűzését. De témánk időszerűségét a termelékenység emelésének és a gyártási költségek csökkentésének sürgető feladatai is aláhúzzák. A termelési költségek 20—70 százaléka az anyagmozgatással kapcsolatos. A helyi vezetők gyakran mégis azzal térnek ki az égetően fontos feladat megoldása előd, hogy az anyagmozgatás nem értékalkotó tevékenység; szerintük csak az anyag megmunkálása és technológiái átalakítása az. Anélkül, hogy elméleti vitába bonyolódnánk az értékalkotó munkáról, annyit megjegyezhetünk: ma már a gyártási technológia fejlesztését, a termelő berendezések kihasználását is erősen fékezi az elmaradott, korszerűtlen anyagmozgatás. Az utóbbi években sok vállalatnál nagy értékű, világszínvonalon álló termelőberendezéseket helyeztek üzembe, ám évszázados módon, — talicskával, lapáttal, nyers erővel — szolgálják ki azokat így persze nem tudják a korszerű berendezéseket egyenletesen üzemeltetni Ezzel óhatalanul visszavetik, korlátozzák teljesítményeiket. A korszerűtlen szállítás egyébként sok helyen a zsúfoltságnak, a szervezetlenségnek és a balesetveszélynek is a fő forrása. Számtalan T anyagmozgatás, az üzemein belüli szállítás korszerűsítése mellett Pedig közülük is csupán a műszaki-gazdasági indokokat említettük, és nem beszéltünk a nehéz »tróger«- munka gépesítésének emberi és társadalmi vonatkozásairól. A tények, az érvek ellenére sem halad a szállítás gépesítése előbbre. Hogy miért? Az elmaradottság és az ezzel kapcsolatos közömbösség okaival következő írásunkban foglalkozunk. Kovács József Következik: Gazdaságos-e a gépesítés? A mikor Szél Györgytől, a Budapesti Világítás- technikai Gyár főmérnökétől kaposvári gyárukról — pontosabban gyáregységükről — érdeklődtünk, kedvesen mosolygott Szeméből látszott: szívesen beszél erről. Aztán azonnal helyesbített is: — A kaposvári gyárunkról már csak múlt időben beszélhetünk, mert 1968 óta önálló. Ugyanolyan gyára a Villamosberendezés és Készülék Műveknek, amilyenek mi va- gyunik. A. mi gyárunk — ez a zuglói üzem — a 8-as számú, a kaposvári a 11-es, 1961-től 1967 végéig volt csak a miénk. Valahogy úgy vagyunk ezzel a gyárral, mint szülő a gyermekével: felneveltük, útjára bocsátottuk, s most már csak aggódó tekintettél, . őszinte örömmel kísérjük útját, munkáját Addig volt a miénk, amíg kicsi volt A kaposváriak ma már túlnőttek rajtunk. De azért őszinte büszkeség tölt el bennünket, ha róluk hallunk, vagy beszélünk, mert az ő sikereiket egy kicsit a magunkénak is érezzük. Nyolc évvel ezelőtt Kaposváron 50 fővel indult meg az egykori tanácsi vállalat he— Nyolcadikos koromban mindig ideges lettem, ha divatos szakmákról beszéltek előttem. Sohasem izgatott a fodrász fehér köpenye és az autószerelők »jó dohánya-“. Egyszerűen asztalos akartam lenni. Zsohár József ipari tanulóval az asztalosipari ktsz-nél találkoztam, először. Két társával abban a megtiszteltetésben részesítették, hogy a törzsgárda-tagok, a kiváló dolgozók mellett emlegették őket, és alig egyéves munkájuk után — amit a tanulás mellett végeztek — jutalomban részesítették őket. Vincze Károly, a ktsz elnöke dicsérő szavakban szólt Zsohár József, Burcsa Győző és Troli Adám munkájáról. — Ne várjon semmi történetet arról, hogy miért ezt a szakmát választottam! Nincs története. Ahol laktunk, a közelben volt egy asztalosműhely. Sokszor elnézelődtem ott. Ennyi az egész. Eddig csak tetszett, most már szeretem ezt a szakmát. Már az első évben részt vettek a termelőmunkában azok az ipari tanulók, akiknek a munkájára számítani lehetett.-— Ha nem is divatos a mi szakmánk, azt tudom, hogy sohasem megy ki a divatból. Az emberek egyre többet adnak a környezetükre, és szeretik a szép bútorokat. Zsohár Józsefről csak a közvetlen környezetében tudják, hogy nemcsak a szakmájában rendelkezik kitűnő érzékkel, de kiváló sportoló is. A tavaly még nyolcadikos fiú az idén országos ifjúsági bajnokságra készül, és a nevét sportpisz- toly-lövésben a legesélyesebbek között emlegetik. Eredményei alapján ő az országos bajnoki cím egyik várományosa. Jóskát — ahogy az üzemben hívják — nem kényeztették el a sikerek. Szerény és jó modorú, az eredményeivel sohasem hivalkodik. — Kétségtelen, hogy az elismerés szárnyakat ad az embernek. Bizonyosságot, hogy jó az, amit csinál, hogy jó úton jár. — Ezek szerint elégedett? — Nem mondhatnám. Még mindennek csak az elején vagyok. Az ígéret nem eredmény. Ha meglesz a szakrnunkás- bizonyítvány, beiratkozom a faipari technikumba. lyén a Budapesti Világítástechnikai Gyár üzemegysége. — 1964-ben már 400 munkás dolgozott Kaposváron, s a gyár termelési terve 150 millió forint volt Közben 1963-ban elkezdődött a nagy beruházás is, hiszen a vidéki ipartelepítés nemcsak a vidékre költözésből, hanem a fejlesztésből, a korszerűsítésből is áll. így a kapdsvári üzemben a rekonstrukció teljes befejezése után jövőre már kétezer ember dolgozhat, s éves termelési értékük 415 millió foript. X mi üzemünk, az egykori budapesti anyavállalat létszáma 1500 fő, termelési tervünk pedig 250 millió forint A kaposváriak tehát minden vonatkozásban túlnőttek rajtunk. í—i Milyen kapcsolat van jelenleg a kaposvári és a zuglói gyár között? — Elsősorban nagyon jó barátság de legalább ilyen jó a munkakapcsolat is. Több gyártmányban kooperálunk egymással. Mi készítjük például a biztosítékfejeket, a betéteket a kaposváriak. A kaposváriak által készített transzformátorokat pedig mi használjuk fel a hegesztőA ktsz-nél olyan példaképek állnak a fiatal asztalosok előtt, mint Hideg Kálmán oktató, öt sokszor villanyfénynél is benn találni a műhelyben, ha valami intarziás remeket készít. Nem tudja otthagyni félig készen a munkát. Izgatja, úgy sikerül-e, ahogy tervezte. — Megtörtént velem is, hogy órák szaladtak el munkaidő után úgy, hogy figyeltem Kálmán bácsi kezét. Ha nagyon kényes darabon dolgozik, még a szemét sem veszi le róla. Mintha csak a simogatásátó! tökéletesednének a szebbnél szebb intarziás darabok. Érezni rajta, hogy csak akkor könnyebbül meg, amikor teljesen elkészül a munkájával. Addig valami' belső türelmetlenség feszültség hajtja, és ez az érzés átragad' arra is, aki nézi, hogy hogyan dolgozik. Fényezésnél nemegyszer az volt az érzésem, hogy a szegépeirikbez, Azonikívül a speciális gépek — mint például a jelzőszál-gyártó automata — karbantartásáról a mi szakembereink gondoskodnak. Havonta utaznak Kaposvárra ellenőrizni a gépeket Nagyon sok közös vevőnk is van. — Milyen a budapesti gyár vevőköre? — Termékelnke t nemcsak itthon, hanem külföldön is nagyon jól ismerik. Exportálunk Romániába, Hollandiába, Dániába,. Finnországba és az NSZK-ba is, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Most kaptunk például egy svájci megrendelést, éppen az előbb említett jelzőszál-gyártó automatára, ami egyébként saját konstrukciónk, ilyen gépek dolgoznak Kaposváron Is. Az üzemben több mint 250 féle terméket állítunk elő, azonkívül az országban egyedül mi készítjük az egyedi világítótesteket, a különleges csillárokat |— Milyen fokon áll az üzem gépesítése? — A legkisebb munkafázist is gépesítettük. Műszaki gárdánk kitűnő speciális gépeket mével csalja elő a matt faanyagból a tükörfelületet — Készített már egyedül la bútort? — Ha néha egyedi darabokon dolgozhatunk, az nagyon jó érzés, mert ez a bizalmat is jelenti. És jó a megbizonyosodás, hogy többre is képes az ember. — Azt mondják, a jó asztalos belelát a fába, tudja, hogy melyik deszkalap vagy léc hogyan viselkedik a szerszám alatt. — Ez igaz, csak amíg odáig eljut valaki, addig nagyon sokat kell tanulni a régi szakemberektől és a könyvekjjpl. A barátaim közül is soknak fogalma sincs arról, hogy milyen ma az asztalos szakma. A nehéz munkákat hidraulikus présel?, gyalu- és fúrógépek könnyítik meg Csak az szeretheti meg igazán, aki megismekedik vele. konstruál, s ezek még a csavarozástól is mentesítik dolgozóinkat. Célunk és feladatunk az volt, hogy a termelékenység növelése mellett csökkentsük a fizikai munkát Saját terveink szerint elkészítettünk egy ütemesen működő, előre beprogramozott futószalagot is. Ez abban különbözik a hagyományos futószalagtól, hogy egy-egy munkahelynél — a munkafázis idejétől függően — a futószalag megáll, majd miután elkészült a munkadarab, automatikusan továbbindul. Ugyanilyen gépesítési fokon áll a kaposvári gyár is, azzal a különbséggel, hogy ők már modernebb körülmények között dolgoznak. A z egykori kis gyár, az egykori leányvállalat fölcseperedett. Ez az élet rendje. S most, amikor a napokban Kaposváron egy új, modern üzemet avatnak, az ünnepi asztalnál helyet foglalnak majd a Budapesti Világítástechnikai Gyár vezetői, szakemberei is, akik az üzem bölcsőjét ringatták, segítették eteő lépéseit. A köszönő szavakból, a gratulációból minden bizonnyal nekik is kijut. Szerény! József Hasznos együttműködés N. j. „A kaposváriak túlnőttek rajtunk" Beszélgetés egy budapesti gyár főmérnökével SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1089. augusztus 14. 3
