Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-10 / 157. szám
A pártélet időszerű kérdései Elviség és gyakorlatiasság a pártmunkában Ahogyan a társadalmi életünk valamennyi területén, úgy a pártmunkában is az újabb, a korszerűbb módszerek és fonnák keresésének időszakát éljük. A növekvő feladatok sokrétűsége — mindenekelőtt a gazdaságirányítás reformjának bevezetése, állami életünk továbbfejlesztése, a szocialista demokrácia kiszélesítésének feladata — erőteljesen igényli a pártmunka stílusának továbbfejlesztését Ismeretes, hogy pártunk IX. kongresszusa, majd a Központi Bizottság több határozata is foglalkozott azzal a követelménnyel, hogy a párt- szervezetek tevékenységében nagyobb helyet kell biztosítani az elvi elemző munkának. Az is újszerű követelmény, hogy az elvi elemző munkával ne csak kifejezetten vezető pártszervek, hanem megyei, járási, városi, sőt az alapszer- vezetek is rendszeresen foglalkozzanak. Egyesek úgy képzelik el ezt a feladatot hogy a pártszervezetek fokozatosan valamiféle elméleti irányító szervekké, a pártmunkások pedig tudományos kutatókká válnak. A pártszervezetek — úgymond — csupán elvi jellegű feladatokat oldanak majd meg és a gyakorlati munka, a szervezés, az ellenőrzés az illetékes állami és gazdasági szervek feladata lesz. Más Oldalról viszont jelentkeznek olyan nézetek is, amelyek ugyan elismerik az elvi elemző munka szükségességét de azt kizárólag a vezető pártszervek monopóliumának tekintik. Mondani sem kell, hogy mindkét álláspont téves, és nem felel meg a pértmunká- val szemben támasztott új követelményeknek. Szocializmust építő társadalmunk fejlődése olyan irányba tart, hogy a helyi szervek önállósága minden téren és nagymértékben növekszik. Az önállóság fontossága, fejlesztésének szükségessége nem valami divatos jelszó, hanem a társadalmi, gazdaság fejlődésünkből következő objektív szükségszerűségek felismerése. Arról van szó, hogy a feladat általában sokrétűbbé, differenciáltabbá vált, és ezért a megoldási módokat is árnyaltabban, életközeiben, a helyi szervek által, vagy azok közreműködésével kell kidolgozni. Ez viszont nem alapulhat rögtönzésekre, szubjektív elképzelésekre, hanem alapos, mélyreható elemző munkára. Vagyis nem kevesebbről, mint arról van szó, hogy a helyi pártszerveknek nem csupán a feladatok végrehajtásában, hanem az előkészítés folyamatában, a feladatok meghatározásában is az eddiginél lényegesein nagyobb szerepet kell kapniuk. Mit jelent ez a követelmény a pártmunkában? Mindenekelőtt azt, hogy érvényesíteni kell az elméleti munka stílusának lenini követelményeit, azaz a konkrét helyzet konkrét elemzését. Kívánatos általános gyakorlattá tenni, hogy a helyi pártszervek rendszeresen tanulmányozzák saját területeik speciális problémáit, az ismétlődő gazdasági és politikai jelenségeket, és ezgkre a párt politikájával szinkronban lévő helyi megoldási formákat dolgozzanak ki. Elméleti munka éz? Igen, a szó igazi értelmében! A korábbi állap»tokhoz képest az ilyen jellegű feladatok megnövelik a pártszervezetek tevékenységében az elvi elemző munkát. De mégsem mondhatjuk, hogy a munka ilyen irányú fejlesztése a gyakorlati, a szervez» munka háttérbe szorítását eredményezi. A helyes irányú elméleti munka végső soron a gyakorlati, szervező munka tartalmát, értelmét adja meg s annak erősödéséhez vezet több vonatkozásában is. Az egyik, hogy az elméleti munka is nagyfokú tervszerűséget, szervezettséget követel a pártszervezetek tevékenységében. Meg kéül keresni, találná mindenekelőtt azokat a kommunistákat, akik erre a munkára a helyi párt- szervezetekben a legalkalmasabbak. Továbbá gyakorlati munka része az is, hogy ezeknek a kommunistáknak a tevékenységét irányítani, szervezni, ellenőrizni és segíteni belL Az elvi elemző munka eredményeként több helyes feladat megoldását tűzhetik majd napirendre a pártszervezetek, vagyis sokasodni fog a gyakorlata tennivalók száma is. Vannak olyan nézetek is, amelyek szerint a pártszervezetek elméleti, elemző munkájának növekedésével csökkenteni kell a pártmunka operativitását. Ez sem felel meg ilyen kategorikusan a valóságnak, és alkalmat ad félreértésekre. Egyesek úgy gondolják, hogy az operativitás azonos valamiféle elaprózott, kicsinyes, a részletekbe menő beavatkozással az állami, társadalmi vagy gazdasági szervek munkájába. Az operativitás egészen mást jelent Nem más ez, mint az egyes °lvi felismerésekből következő teendők gyors megszervezése és konstruktív megoldása. Az operativitáshoz tehát nagyon is hozzátartozik az elviség, a szakszerűség és a hatékonyság. Napjainkban nagy erőfeszítések történnek, hogy a gazdasági és az állami szervek önállósága növekedjék, hogy megszűnjék az átfedés, a párhuzamosság a p>árt-, valamint, az állami és gazdasági munka között A pártszervezeteknek tehát a jövőben még inkább a helyes döntések előkészítésére, a fontosabb feladatok kimunkálására, valamint a szervezett végrehajtás és ellenőrzés biztosítására kell koncentrálniuk. Viszont kívánatos mellőzni az öncélú szemezgetéseket, a párt fő céljaitól elidegenedett üres járatokat, az erőt, energiát pazarló, látszateredményeket produkáló tevékenység minden válfaját Mint már az eddigiek során volt róla szó, a pártmunka is szüntelenül fejlődik, de ez a fejlődés nem fordulatok, különböző ugrások útján ment végbe. A pártmunka fejlődése egy viszonylag lassú és átgondolt feladat. E folyamat eredményeként a pártmunka szüntelenül új vonásokkal gazdagodik, és ugyanakkor fokozatosan kiküszöböli a régi, idejét múlt módszereket A pártmunkát tehát úgy kell továbbfejlesztenünk, hogy ne csak tagadjuk az elavultat, hanem úgy is, hogy mindinkább erősítsük benne az újat, a korszerűt V. L Száz Tagon kajszi exportra (Tudósítónktól.) Rekord kajszitermés ígérkezik az idén Somogybán. A nemrég végzett fölmérés szerint a tsz-ektől, a háztáji gazdaságoktól és az egyik állami gazdaságtól összesen 250 vagon kajszibarack felvásárlására számít a MÉK. Az állami gazdaságok többsége még ezen felül szállítja le termését A nagy termést egyrészt a jó időjárás, másrészt az eredményezi, hogy sok szövetkezet kajszitelepítése most fordul termőre. A gamási tsz- től például 26, Ecsenyből 28, Látrányból 10, Bedegkérről 10 vagon kajszit várnak a felvásárlók. A nagy termés értékesítése nem jelent gondot Ez évben a MÉK mintegy 100—120 vagon barack exportálását tervezi. Megyénkből hetedikétől kezdve szállítanak külföldre ebből az ízletes gyümölcsből. A szállítások előreláthatólag 16 napig tartanak. A MÉK üzleti partnereivel, a fogyasztási szövetkezetekkel, a tsz-ekkel és az egyik állami gazdasággal igen gondosan előkészítette az exportszállításokat Ez évben is bevezetik a termelői csomagolást A tsz-ek és az egyéni termelők mintegy 100 000 forint többletjövedelemhez jutnak a csomagolás elvégzésével. Az exporttal egyidejűleg folynak a belföldi szállítások is. Kaposvárra, a Balaton-part- ra, az iparvárosokba és Budapestre, valamint a konzervgyárakba gurulnak a barackkal telt belföldi vagonok. A somogyi kajszibarack-szüret — csak a MÉK felvásárlása — előreláthatólag 10 millió forint bevételhez juttatja a termelőket. 20—49—100—150 A város kertje — Egy holdról huszonegyezer forint A kaposvári Latinka Sándor Termelőszövetkezet melléküzemági tevékenységében nagy jelentősége van a kertészetnek. A címmel is ezt szerettem volna hangsúlyozni. Hatvanhatban csak húsz hold volt a szövetkezet kertészete, az idén pedig — fokozatos fejlesztéssel — már százötven holdon várják az érlelő napfényt a növények. A kertészet két területen, Kallón és Üj- majorban van, — Mennyire jövedelmező a szövetkezetnek ez a kertészet? — kérdezem Szabó Zoltán fő- agronómust, miután a határszemléről visszatérünk a központi irodába. — Tavaly holdanként huszonegyezer hétszázhuszonegy forint volt a bruttó jövedelmünk. Amint láthatta, az idén is megvan minden reményünk arra, hogy hasonló jó eredményt érjünk el, p>ersze ebbe nagyon beleszólhat az időjárás, mint ahogy most teszi az állandó esőzés. — Három évvel ezelőtt csak húsz holdnyi volt a kertészet. Mennyiben segítették ekkora területtel a város ellátását? — Lényegesen kevesebbet tehettünk. Ezért le is adtuk az üzleteket. Hatvanhétben, amikor növelni kezdtük a területet, ismét visszavettük elárusítóhelyeinket. Így évről évre jobban bekapcsolódjunk a város zöldségellátásába. — Termékeiket csak a városban értékesítik? — Ahogy fejlődött a kertészetünk, ugyanúgy fejlesztettük a kapcsolatainkat. Ez azt jelenti, hogy a gyárakkal kötött szerződésből kétmillió körüli hozammal számolhatunk, a városi ellátásból pedig egymillió-kétszázezer forintnyi összeget várunk. Ezenkívül budap>esti társulásaink is vannak. — A kertészet mire helyezi most a hangsúlyt? — A paprika, paradicsom, borsó, káposzta, dinnye termesztése a jelentősebb. Emellett persze saláta, hagyma is szerepel terményeink között. — A terveikről mit tudna mondani? — Egy kis gazdaságnak an-' ra kell törekednie, hogy jól jövedelmező ágazatot létesítsen. Mivel nálunk a kertészet bevált, szeretnénk tovább növelni a területét Hetvenkettőig el akarjuk érni a kétszázharminc holdnyi nagyságot. Építünk egy négyezer négyzetméteres hajtatóházat, ezenkívül itt van a gáz a területünkön, ezt a lehetőséget is ki akarjuk használni. Közben megérkezik a főkönyvelő, Várvízi Jenő. ö is bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Mint főkönyvelő, a magam részéről jónak mondhatom kertészetünk jövedelmezőségét Ami a fejlesztést illeti, mellette vagyok, de nem szabad elfelejteni, hogy munkaerő-hiánnyal küzdünk. Így a nagyfokú fejlesztés megfontolandó. — A munkaerő-hiányon nem lehetne segíteni? — Lehet sőt kell is. Akalmazotti viszonyt létesítünk. A szabad szombat gondolatával is foglalkozunk. Lehetőséget adunk arra, hogy teljesítménybéres rendszerrel emelkedhessenek a fizetések. Próbálkozunk a szomszéd falvakból brigádokat hozni. Bodrogról már jár hozzánk egy brigád. Sok mindent újra kell tanulnunk, föl kell mérnünk a lehetőségeket, de megéri, ha okosabban gazdálkodhatunk. A Latinka Termelőszövetkezet kertészete jól jövedelmező üzemággá vált Termékei szépek, keresettek, feltétlenül a fogyasztók érdekét szolgálják. Ugyanakkor biztos hasznot jelentenek a szövetkezetnek is. A tizenkét holdnyi víztükrű tárolójuk, az öntöző- berendezések százszázalékos öntözési lehetőséget biztosítanak. A kertészet profilja kizárólag a kereslet Igényétől függ, s — ahogy mondják — a városban »a termékek javéi* értékesítik. Mészáros István Fél év alatt 876 milliós forgalom mennyisége ellen nem lehetett kifogás a hús és hentesáru kivételével. Nehezíti a falusi boltok munkáját, hogy még mindig sok a hiánycikk, különösen a vas-műszaki szakmában. A beszervezés érdekében a szövetkezetek többsége szint; korlátlan lehetőségeket biztosít a boltosok, a kereskedelmi osztályok részére. A vendéglátó üzletekben 152 millió forint értékű ételt és italt fogyasztottak, ez 7 százalékkal több, mint az 1968. évi volt. A vendéglátó egységek áruellátása megfelelt, szesz, bor, sör volt elég. Ellátási hibák ennek ellenére élő- fordultaié. A falusi kereskedelem és vendéglátás első félévi mérlege: 876 milliós forgalom. (Tudósítónktól.) Csaknem 1400 kiskereskedelmi és vendéglátó üzlet működik megyénkben a fogyasztási szövetkezetek irányítása alatt. Somogy 30 szövetkezetének jelentése alapján a napokban összesítették az első félév forgalmi eredményeit A falusi szövetkezeti boltokban 724 millió forint értékű áru talált gazdára. Ez 10,3 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakának forgalma. Háztartási gépekből, televízióból, rádióból és bútorból számottevő volt a forgalomemelkedés. A ruházati áruk közül a szintéti- kus anyagok, készruhák iránt volt nagyobb az érdeklődés. Az élelmiszerek választéka, Munkások a megbecsülésről A gyalupadnál szinte vib- latnak« érzi magát, és így kö- — Egész egyszerűen azt ha rál a meleg. Az izzadó ar- zeledik a fiatalokhoz. Mit =. ; _ ... - -------------- ----- a munkásnak kell valami —í” Ä,*«? Xj£5: SS? “S“«- no persze, h. Jogos , „éré,, asztalosok. Itt dolgozik __ mii...__________________azt teljesítik. Olyan munkaköp wr. Keményen »hajtanak« nak'? sztalosok. Itt Szabó Ferenc asztalos gép- becsülése az üzemben? az dolgozik n/r-i , , , azt teljesítik „ b.zn.siy.n.k. munkás, az aranykoszorus hogy szívesen dolgozzunk. szocialista brigád tagja. munkás^ Hos^zafan készülőd* ~ «■ itt a vállalatnál így- 1952 óta vagyok a ka- nek a válaszhoz keszulod- van? posvári bútorüzemnél. Tulaj- válaszhoz. , dóriképpen együtt indultam a — Mi együtt kezdtünk a ve- . Ezert? vagy inkább gyárral. Negyvenkilencben fe- zetőkkeL , í® vagyunk szocialista jeztem be a szakma tamillá- — És azok a vezetők, akik h^kad°aAnviértfiat°ÍlS0 é« sát, és akkoriban vált ed a később kerültek a vállalathoz, k "yi törzseárdtf 1 magasépítőktől ez az üzem- átvették a régiek szokását... ly nagy tgd' rész, Faipari Vállalat néven. Megbecsülnek minket... Szabó Ferenc veszi át a szót: Negyvenen kezdtünk az új — Mit értenek megbecsülő- — Nálunk is, mint más válsen? lalatnál sok mindent kérnek üzemben... Sós István kárpitos. Az Megint hosszan gondolkod- az embefek- Tudo"\ ho§y ha egyik munkatársa mosolyogva s,int» kötekedécnek i< egy mod vaT1 ra’ teljesítik a jegyezte meg: »Lehet grata- ?!“. .S., Jf ÍT““J vezetők. Lehet szó itt apróbb Iáiul neki, a múlt héten tette erezhetik az újabb kérdést, de kérdésekről, például Polgár le a szakmunkásvizsgát.« egyáltalán nem megvalaszolha- néninek adjunk-e hulladékból — Mint segédmunkás ke- katlannak. parkettára? Nemreg azzal forrültem a gyárhoz, és itt tanultam ki a szakmát Nincs ebben semmi különös, sokan csinálják így manapság. ... Igyekeztem, és most a kárpitosbrigád vezetője vagyok. — Egy kis idő múlva büszkén hozzáteszi. — Mi is szocialista brigád vagyunk már 1962 óta. A bemutatkozás után a fia« talokra terelődik a szó. Nem véletlenül, hiszen az asztalosoknál és Sós István brigádjában is sok fiú, lány dolgozik. — Derék gyerekek ezek... Szinte itt, a szemünk láttára válnak felnőttekké, de mi már felnőttként kezeljük őket. Száz százalékot követelünk tólük. ök is sokkal többet követelnek a vállalattól, mint mi annak idején. De ez természetes is. Érdekesek a brigádvezető szavai A törzsgárda itt »váltadul tunk a vállalat vezetőihez, hogy jó lenne kibővíteni néhány műhelyt és az öltözőket, mert bizony egy kicsit »sűrűn« vagyunk. Őszinték voltak hozzánk. Elemezték a vállalat anyagi helyzetét, elmondták, hogy eddig miért nem kerülhetett erre sor, és mikor lesz teljesíthető a kérés. Megköszönnek minden munkáshozzászólást a tanácskozásokon. Más dolgokban is jól lehet mérni a megbecsülést Akár a vezetők hangjára, beszédstílusára, vagy az ingyenes üdülésekre gondolunk. De ha mindenre kíváncsi, akkor előhozhatom a védőitalokat, védőételeket is — teszi hozzá mosolyogva — Mi ezt értjük megbecsülés alatt, és ezt kívánjuk meg. Tröszt Tibor Sós István, a kárpitosbrigád vezetője. Szabó Ferenc asztalos gépmunkás. SOMOGTI NÉPLAP Csütörtök, 1969. július 10. B
