Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-10 / 157. szám
Történelmi küldetés A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának fő dokumentumában ezt olvashatjuk: »A szocialista világren:’- szer — az imperializmus elleni harc döntő ereje«. Ez a megállapítás nem puszta kinyilatkoztatásként került be az okmányba, hanem a kommunista mozgalom harci osztagainak túlnyomó többsége a világhelyzet marxista— leninista elemzése után jutott erre a következtetésre. Érdemes áttekinteni, .milyen vitathatatlan érvek szóltak amellett, hogy a szocialista országok közösségét kórunk három legnagyobb fo.íTadalmi ereje között emlegessék, sőt ezen áramlatok sorában is az első helyre helyé zzék,' és az imperializmus elleni világméretű harc fő erejének nevezzék, A részt vevők egy r észe történelmi példákra hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy á 14 országot magában foglaló világrendszer olyan kórszakos állomásokon keresztül alakult ki, mint a Nagy Otkóberi Szocialista Forradalom, a szocializmus győzelme a Szovjetunióban, majd a Szovjetunió győzelme a második világháborúban, a forradalom diadala Kínában és több más európai, illetve ázsiai államban, később Kubában, Ezek az események új távlatokat nyitottak az emberiség haladásában, tehát nem vitatható, hogy ez a világrendszer a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb történelmi vívmánya. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a szocializmus mutatja meg a népeknek, mikent lehet megszabadulni az imperializmustól. Az új rend országai a társadalom és a gazdaság gyökeres átformálásával megalapozták a szabad, független, önálló nemzeti fejlődés útját, amelyen el lehet jutni a népek érdekeinek megfelelő gazdasági fejlődéshez, az igazi demokráciához, a nemzetek egyenjogúságához és barátságához. Mindez homlok- egyenest ellenkezik az- imperializmus céljaival. ■ Gyakori volt az az érvélés, amely leszögezte: nincs ma a CIAHAMISÍTVÁNY Victor Zorza, a Guardian kommun istaellencs beállítottságáról körismert munkatársa, a lap szerdai számában szokatlan módon az amerikai központi hírszerző hivatalt a CIA-t leplezi le. Zorza saját kutatásai alapján feltárja, hogy Elefántcsont-part nyugat-afrikai ország és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatai a CIA egy hamisítványa miatt szakadtak meg. Elefántcsont-part kormánya —, bár hivatalosan nem indokolta meg a kapcsolatok megszakítását —, nem csinált titkot abból, hogy döntését az APN szovjet hírügynökség egyik állítólagos anyaga. Az abidjani kísérlet című cikke okozta. E cikk ellenséges hangon nyilatkozott Félix Houp- houet-Boigny elefántesont- oarti elnök politikájáról. Kiderült azonban, hogy az APN sohasem terjesztett ilyen cikket, Zorza a Guardianban kimutatja, hogy a cikk, amelyet a bélyegző szerint Dakarban adtak postára, az APN ottani irodájának nyomtatványán, közönséges hamisítvány. A APN dafcari címe két évvel ezelőtt megváltozott, a hamisítvány borítékján azonban még mindig a régi cím olvasható. A hamisítvány a 98- as sorszámot viseli, holott az APN dakari irodája a kérdéses napon, 1969. máuis 22-én, még csak a 95-ös számú sajtó- közleménynél tartott. Zorza bizonyítottnak tartja, hogy a kiadványt a CIA egyik részlege, a »-piszkos trükkök osztálya« hamisítja. Mert az ösz- szes lehetőséges konkurensek közül politikai és esyéb okokból sem az angol, sem a francia kémszolgálat nem jöhetett számításba az adott időpontban. (MTI) világon a szocializmusnál nagyobb gazdasági hatalom az imperializmussal szemben. Ezt a gondolatot szemléletesen foglalta szavakba a fő dokumentum: »A szocialista rendszer országainak gyorsan fejlődő népgazdasága, amely , a gazdasági növekedés üteme tekintetében megelőzi a kapitalista államokat, a szocializmus élre törése a tudományosműszaki haladás több ágazatában, a világűrbe vezető utak megnyitása a Szovjetunió révén ... döntő módon elősegítik a béke, a demokrácia és a szocializmus erőfölényét az imperializmussal szemben«. Ehhez logikusan kapcsolódtak áztok a felszólalók, akik a nagy és növekvő gazdasági po temciálra támaszkodó politikai és társadalmi erőt méltatták. A szocialista országok pártjainak képviselő’ még hozzátették, hogy a gazdasági, politikai és katonai potenciál állandóan változik, növekszik. Sőt: egyértelműen kimondták, hogy p szocialista világ most a fejlődés olyan időszakába lápét, amelyben lehetőség nyílik az új rendszerben rejlő tartalékok lényegesen teljesebb felhasznál ás ára. Nem akadt egyetlen küldött sem, aki kétségbevahta volna, hogy a szocialista országok erejüket saját népeik boldogulása mellett az imperializmus ellen harcolók önzetlen és sokoldalú támogatására fordítják. Ez joggal mondatta a világ minden részéből összese- reglett kommunistákkal, hágj' a szocializmus védelme valamennyiünk nemzetközi kötelessége. Közösek az eredmények és közösek a gondok, mert közös az érdek és közös az ellenség. Ilyen egyszerű, mert a mindennapi életből merített igazság veti meg ennek a széles körű érdekközösségnek — s ami ebből fakad — az imperialistaellenes akcióegységnek az alapját. Hogy hatékony lesz-e a harc koordinációja, az a szocialista országoktól, a tőkásországok osztályharcos erőitől, a nemzeti felszabadító mozgalmaktól, valamennyi an- tiimperlalista szerve et 61 függ. Egy bizonj'os: a marxista—leninista politikát folyt? - tó szocialista országokon ez nem múlik. Hiszen politikájuk alapvető törekvése, hogy raji: népeik érdekeit szcigál a a forradalom világméretű erőit is győzelemre segítsék a tőkés világgal szemben. Az ö államérdekük: népük és minden nép haladása, békéje. A szoe.ialista ' világrendszer persze történelmileg fiatal, s fejlődése sok új, bonyolult problémát vet fel. Vajon a fennálló nehézségek, nézetkülönbségek lehetetlenné te- szik-e a szocialista országok történelmi küldetésének teljesítését? Az országok válasza őszinte: bár megnehezítik és a harcban tehertételt jelentenek, végső soron nem teszik lehetetlenné. Egyrészt azért nem, mert a szocialista onszágok belső fejlődése változatlan, másrészt pedig erősödnek az egy ságtörek vések, ami a Varsói Szerződés, a KGST és a kétoldalú kapcsolatok keretében az utóbbi időkben számottevő eredményekre vezetett. Gondoljunk csak a katonai egvüttműködés erősítésére, valamint a szocialista integráció előkészítésére tett lépésekre. A szocialista országok eddigi tevékenységükkel megérdemelték, hogy az imperialistaellenes harc döntő erejének tekintsék őket. Pálos Tamás KIS BiREE A NAGYVILÁGBÓL 1 CSKP prágai nagyaktívája A CSKP prágai városi, kerületi, üzemi pártbizottságainak és alapszervezeteinek háromezer funkcionáriusa szerdán aktívaülést tartott a-Julius Fucik. park kongresszusi palotájában. A rtagyaktíván Vasil Bildk, a CSKP KB Elnökségének tagja beszámolt a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról. A megjelent pártmunkások egyetértéssel és nagy tapssal fogadták a beszámolót, amely méltatta a moszkvai tanácskozás eredményeit, megvilágította a csehszlovák pártküldöttség által képviselt álláspontot, az SZKP-nak nagy szerepét a tanácskozás létrehozásában és sikeres lebonyolításában. A nagyaktíváin felszólalt Ltt- bomir Strougnal, a CSKP cseh irodájának elnöke is. (MTI) Az SZKP vezetőségének és a szovjet kormánynak a tagjai Alekszej Koszigin vezetésével megtekintették a moszkvai lengyel ipari kiállítást. A kiállítás fő pavilonja előtt a vendégeket Józef Cyrankie- wicz lengyel miniszterelnök és a kedden Moszkvába érkezett lengyel delegáció tagjai üdvözölték. A gaullc-ista UDR parlamenti csoportja Marc Jac- guet-t választotta elnökévé Henri Drey helyébe, aki a tengerentúli megyék és területek ügyeinek mirrsztere lett. Az új elnök hangoztatta, hogy az UDR egységét minden körülmények között fenn kell tartani. A Neues Deutschland szerdai száma ADN-jelentést közöl, amely jogellenesnek minősíti Leber nyugatnémet közlekedésügyi miniszter látogatását az önálló politikai egységet képező Nyugat-Berlinben. Kommunista diákok rohamozták meg két jobboldali calcuttai lap szerkesztőségét. A diákok tiltakozni kívántak az ellen, hogy a lapok szüntelenül ’támadták a nj'ugat- bengáliai, kommunisták vezette baloldali egységkormányt. A svájci Chur városában 90 »disszidens« római katolikus pap vonult az európai katolikus püspökök konferenciájának épületéhez követelve, hogy tegyék lehetővé csatlakozásukat az értekezlet munkájához. A nyolc országot képviselő »disszidens« papok korábban a papi nőtlenség eltörlése és más liberális reformok mellett szálltak síkra. A szerdai nyugatnémet lapok zöme vezető helyen foglalkozik a CDU keddi választási kongresszusán elhangzottakkal. A kommentár nélküli közlemények és tudósítások fő címei: »Kiesinger frontális támadása a koalíciós ■ partner é’len« (Frankfurter Rundschau), »A CDU odadobta a kesztyűt az SPD-nek«, »Heves támadások Brandt és Schiller koalíciós partnerei eilen« (Kölner Stadt Anzeiger). Szöuli könnygázbembák Gumibotos rendőrök könnygázbombákat dobtak Szöulban a mintegy kétezerötszáz főnyi tüntető tömegre. A dél-koreai főváros diákjai a bábeinök, Pák Csüng Hi ellen emelték fel szavukat. (AP — Képtávírón érkezett) Újabb kínai provokáció A maoisták július 8-i provokációjáról nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának Jakov Ovcsinnyikov, az amiuri közlekedési igazgatóság helyettes vezetője. Elmondotta, hogy az egész Távol-Kelet lakossága felháborodással értesült az aljas merényletről. Hangsúlyozta: tudjuk, hogy a határ menti folyókon a kínaiak minden provokációt szándékos an, a .vlao-főle klikk tudtával hajtanak végre, A Habarovszktól 114 kilométerre levő Goldinszkij-szigetre július 8-án szovjet folyamközlekedési dolgozók érkeztek, hogy megvizsgálják és kijavítsák a navigációs jelzéseket. Munkájukat teljesen gyanútlanul végezték, hiszen máskor is találkoztak kínai parasztokkal, akik a két ország közötti megállapodás szerint mezőgazdasági munkát végezhetnek ezen az orosz szigeten. A bozótból hirtelen géppisztoly-sorozatok hallatszottak, kézigránátok repültek. Az aljas támadás szovjet emberek vérét ontotta, egy folyami őrhajó elsüllyedt, egy pedig súlyosan megrongálódott. Természetes, hogy a Szovjetunió külügyminisztériuma azonnal erélyesen tiltakozott a Kínai Népköztársaság nagykövetségénél és követelte, hogy a kínai hatóságok vonják felelősségre a vétkeseket — mondotta Jakov Ovcsinnyikov. (MTI) SZIBÉRIAI JEGYZETEK Meg nem rontott természet A tatárok maguk is sokat Szenvedtek a környező harcias törzsek támadásai miatt. Így volt ez az 1600-as évek legelején, amikor az altin- chaniak és a dzsungarikal- mükok egyes tatár törzseket megsemmisítettek Tomszk környékén. Ezért Tóján, a tatárok fejedelme 1603-bán Moszkvába utazott és kihallgatást kért a cártól: Borisz GodunovtóL A fejedelem arra kérte Borisz Godunovot, hogy az egész tomszki kerület lakosságát fogadja fennhatósága alá. Tomszkban létesítsen cári gamizont, engedélyezze egy székesegyház megépítését. Ezért cserébe a fejedelem vállalta, hogy a cár igájába hajtja a környéken élő, rebellis néptörzseket Tüzet okád a hegy Mint a korabeli krónikás beszámol róla, Tóján közölte Borisz Godunowal, hogy azon a vidéken a lakosság vasból szerszámokat, fegyvereket készít. Ez különösen megragadta Borisz Godunov figyelmét és két bojár legény vezetésével kozák csapatokat küldött a vidékre. A vezérek egy, a folyó felé néző, a másik oldalon meredek sziklafalra kapaszkodó hegytetőn jelölték ki az erőd helyét. Itt épült fel Tomszk vára, amely ma is áll. Ugyanezek a vezérek indultak tovább felfedező útra és eljutottak Kuznyeckig, ahol ismét csak erődítményt építettek Borisz Godunov parancsára. Így elmondhatjuk, hogy Szibériának a nagy orosz államhoz csatolása Borisz Godunov nevéhez fűződik. Bár Szibéria valaha a száműzetésnek hazája volt, és sötét országnak titulálták, a cárok mégis nagy érdeklődést tanúsítottak iránta. Elsősorban azért, mert mérhetetlen gazdagsága biztos alapja volt a pétervári kincstárnak. A gyors fejlődésre jellemző, hogy még 1725-ben 400 jobbágyportát írtak össze a tomszki kerületben levő gyemidovszki gyár mellett. Alig telt el egy rövid emberöltő, 1761-ben a Koliva- no—Voszkreszemszkij gyár (az előbbi utóda) már 10 935 lelket írt össze munkásként, amikor a tomszki, kuznyec- ki körzet egész lakosságának száma csupán 40 000 volt. Vagyis öregek, gyerekek is a gyárban kerestek verejtékkel fűszerezett kenyerüket. Az évi termelés ebben a városban mindössze 10 ezer púd vas és 700 púd acél volt — de jó minőségű vas és kiváló acél. Szibériát II. Katalin cámő főkormányzók uralma alá helyezte. Az első szibériai főkormányzó akasztófán végezte. Gagarin herceget Nagy Péter parancsára kivégezték. Tolvaj volt és a nép sanyargató ja. Utódai sem váltak bárányokká. Említ a krónika egy Zsolobov nevű főkormányzót, akit a nép »farkas« jelzővel ruházott íeL Prémeket zsarolt a néptől, kínozta a foglyokat, legkedvesebb szórakozása a tüzesvaspróba volt. Tudós utazók Akárcsak a régmúltban, az újkor elején is sok utazó tudós kereste fel Szibériát. Itt járt doktor Dániel Gottlieb Messerschmiedt, aki elsők között írta le tudományos magyarázatokkal ellátva a vidéket Néhány év múltán újabb utazó kereste fel Szibériát Johann Georg Gmelin személyében. Ö már arról számolt be visszatérve európai hazájába, hogy az Abesevaj folyó völgyében »tüzet okád a hegy«. Kuz- nyeck mellett járt és a kőszén égését tapasztalta. S hogy valamit a máról is szóljunk, mégpedig úgy, hogy kapcsolódjon a múlthoz, érdemes megemlíteni a tofa népet. Híres rénszarvastenyésztők, mókusvadászok és ügyes halászok is. A bundájáért vadászott mókust például tompar hegyű nyíllal lövik fejbe, hogy meg ne sértsék a gereznáját. A tofa nép mindössze 400 embert számláb Meg nem rontott természet ez — mondta egy orosz vezető beosztású állami tisztviselő. — Csák lassan fedezik fel, mert még mindig a régi, a sorsüldözött emberek Szibériájának emléke él a külföldiekben. Hát most ide készülök. A »meg nem rontott természet« világába. Vajon milyennek mutatkozik előttem? Gotyár Gyula következik : ISMERKEDÉS KEMEROVÚVAL SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök. 1M|, JMk» 10.