Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

Történelmi küldetés A kommunista és mun­káspártok moszkvai ta­nácskozásának fő do­kumentumában ezt olvashat­juk: »A szocialista világren:’- szer — az imperializmus elle­ni harc döntő ereje«. Ez a megállapítás nem pusz­ta kinyilatkoztatásként ke­rült be az okmányba, hanem a kommunista mozgalom har­ci osztagainak túlnyomó több­sége a világhelyzet marxista— leninista elemzése után jutott erre a következtetésre. Érdemes áttekinteni, .milyen vitathatatlan érvek szóltak amellett, hogy a szocialista or­szágok közösségét kórunk há­rom legnagyobb fo.íTadalmi ereje között emlegessék, sőt ezen áramlatok sorában is az első helyre helyé zzék,' és az imperializmus elleni világmé­retű harc fő erejének nevez­zék, A részt vevők egy r észe tör­ténelmi példákra hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy á 14 or­szágot magában foglaló vi­lágrendszer olyan kórszakos állomásokon keresztül alakult ki, mint a Nagy Otkóberi Szo­cialista Forradalom, a szo­cializmus győzelme a Szov­jetunióban, majd a Szovjet­unió győzelme a második vi­lágháborúban, a forradalom diadala Kínában és több más európai, illetve ázsiai állam­ban, később Kubában, Ezek az események új távlatokat nyitottak az emberiség hala­dásában, tehát nem vitatható, hogy ez a világrendszer a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb történelmi vívmá­nya. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a szocializmus mutatja meg a népeknek, mi­kent lehet megszabadulni az imperializmustól. Az új rend országai a társadalom és a gazdaság gyökeres átformálá­sával megalapozták a szabad, független, önálló nemzeti fej­lődés útját, amelyen el lehet jutni a népek érdekeinek meg­felelő gazdasági fejlődéshez, az igazi demokráciához, a nemzetek egyenjogúságához és barátságához. Mindez homlok- egyenest ellenkezik az- impe­rializmus céljaival. ■ Gyakori volt az az érvélés, amely leszögezte: nincs ma a CIA­HAMISÍTVÁNY Victor Zorza, a Guardian kommun istaellencs beállított­ságáról körismert munkatár­sa, a lap szerdai számában szokatlan módon az amerikai központi hírszerző hivatalt a CIA-t leplezi le. Zorza saját kutatásai alapján feltárja, hogy Elefántcsont-part nyu­gat-afrikai ország és a Szov­jetunió diplomáciai kapcsola­tai a CIA egy hamisítványa miatt szakadtak meg. Elefántcsont-part kormánya —, bár hivatalosan nem indo­kolta meg a kapcsolatok meg­szakítását —, nem csinált tit­kot abból, hogy döntését az APN szovjet hírügynökség egyik állítólagos anyaga. Az abidjani kísérlet című cikke okozta. E cikk ellenséges han­gon nyilatkozott Félix Houp- houet-Boigny elefántesont- oarti elnök politikájáról. Ki­derült azonban, hogy az APN sohasem terjesztett ilyen cik­ket, Zorza a Guardianban ki­mutatja, hogy a cikk, amelyet a bélyegző szerint Dakarban adtak postára, az APN ottani irodájának nyomtatványán, közönséges hamisítvány. A APN dafcari címe két évvel ezelőtt megváltozott, a hami­sítvány borítékján azonban még mindig a régi cím ol­vasható. A hamisítvány a 98- as sorszámot viseli, holott az APN dakari irodája a kérdé­ses napon, 1969. máuis 22-én, még csak a 95-ös számú sajtó- közleménynél tartott. Zorza bi­zonyítottnak tartja, hogy a kiadványt a CIA egyik részle­ge, a »-piszkos trükkök osztá­lya« hamisítja. Mert az ösz- szes lehetőséges konkuren­sek közül politikai és esyéb okokból sem az angol, sem a francia kémszolgálat nem jö­hetett számításba az adott idő­pontban. (MTI) világon a szocializmusnál na­gyobb gazdasági hatalom az imperializmussal szemben. Ezt a gondolatot szemléletesen foglalta szavakba a fő doku­mentum: »A szocialista rend­szer országainak gyorsan fej­lődő népgazdasága, amely , a gazdasági növekedés üteme tekintetében megelőzi a kapi­talista államokat, a szocializ­mus élre törése a tudományos­műszaki haladás több ágaza­tában, a világűrbe vezető utak megnyitása a Szovjetunió ré­vén ... döntő módon elősegí­tik a béke, a demokrácia és a szocializmus erőfölényét az imperializmussal szemben«. Ehhez logikusan kapcsolódtak áztok a felszólalók, akik a nagy és növekvő gazdasági po temciálra támaszkodó politi­kai és társadalmi erőt méltat­ták. A szocialista országok pártjainak képviselő’ még hozzátették, hogy a gazdasági, politikai és kato­nai potenciál állandóan válto­zik, növekszik. Sőt: egyértel­műen kimondták, hogy p szo­cialista világ most a fejlődés olyan időszakába lápét, amelyben lehetőség nyílik az új rendszerben rejlő tartalé­kok lényegesen teljesebb fel­használ ás ára. Nem akadt egyetlen küldött sem, aki kétségbevahta volna, hogy a szocialista országok erejüket saját népeik boldo­gulása mellett az imperializ­mus ellen harcolók önzetlen és sokoldalú támogatására for­dítják. Ez joggal mondatta a világ minden részéből összese- reglett kommunistákkal, hágj' a szocializmus védelme vala­mennyiünk nemzetközi köte­lessége. Közösek az eredmények és közösek a gondok, mert közös az érdek és közös az ellenség. Ilyen egyszerű, mert a min­dennapi életből merített igaz­ság veti meg ennek a széles körű érdekközösségnek — s ami ebből fakad — az impe­rialistaellenes akcióegységnek az alapját. Hogy hatékony lesz-e a harc koordinációja, az a szocialista országoktól, a tőkásországok osztályharcos erőitől, a nemzeti felszabadító mozgalmaktól, valamennyi an- tiimperlalista szerve et 61 függ. Egy bizonj'os: a marxis­ta—leninista politikát folyt? - tó szocialista országokon ez nem múlik. Hiszen politikájuk alapvető törekvése, hogy raji: népeik érdekeit szcigál a a forradalom világméretű erőit is győzelemre segítsék a tő­kés világgal szemben. Az ö államérdekük: népük és min­den nép haladása, békéje. A szoe.ialista ' világrendszer persze történelmileg fiatal, s fejlődése sok új, bonyolult problémát vet fel. Vajon a fennálló nehézségek, nézetkü­lönbségek lehetetlenné te- szik-e a szocialista országok történelmi küldetésének tel­jesítését? Az országok vála­sza őszinte: bár megnehezítik és a harcban tehertételt je­lentenek, végső soron nem teszik lehetetlenné. Egyrészt azért nem, mert a szocialista onszágok belső fejlődése vál­tozatlan, másrészt pedig erő­södnek az egy ságtörek vések, ami a Varsói Szerződés, a KGST és a kétoldalú kapcso­latok keretében az utóbbi időkben számottevő eredmé­nyekre vezetett. Gondoljunk csak a katonai egvüttműködés erősítésére, valamint a szo­cialista integráció előkészíté­sére tett lépésekre. A szocialista országok ed­digi tevékenységükkel megérdemelték, hogy az imperialistaellenes harc döntő erejének tekintsék őket. Pálos Tamás KIS BiREE A NAGYVILÁGBÓL 1 CSKP prágai nagyaktívája A CSKP prágai városi, ke­rületi, üzemi pártbizottságai­nak és alapszervezeteinek há­romezer funkcionáriusa szer­dán aktívaülést tartott a-Ju­lius Fucik. park kongresszusi palotájában. A rtagyaktíván Vasil Bildk, a CSKP KB El­nökségének tagja beszámolt a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról. A megjelent pártmunkások egyetértéssel és nagy tapssal fogadták a beszámolót, amely méltatta a moszkvai tanács­kozás eredményeit, megvilágí­totta a csehszlovák pártkül­döttség által képviselt állás­pontot, az SZKP-nak nagy szerepét a tanácskozás létre­hozásában és sikeres lebonyo­lításában. A nagyaktíváin felszólalt Ltt- bomir Strougnal, a CSKP cseh irodájának elnöke is. (MTI) Az SZKP vezetőségének és a szovjet kormánynak a tag­jai Alekszej Koszigin vezeté­sével megtekintették a moszk­vai lengyel ipari kiállítást. A kiállítás fő pavilonja előtt a vendégeket Józef Cyrankie- wicz lengyel miniszterelnök és a kedden Moszkvába ér­kezett lengyel delegáció tag­jai üdvözölték. A gaullc-ista UDR parla­menti csoportja Marc Jac- guet-t választotta elnökévé Henri Drey helyébe, aki a tengerentúli megyék és terü­letek ügyeinek mirrsztere lett. Az új elnök hangoztatta, hogy az UDR egységét min­den körülmények között fenn kell tartani. A Neues Deutschland szer­dai száma ADN-jelentést kö­zöl, amely jogellenesnek mi­nősíti Leber nyugatnémet köz­lekedésügyi miniszter látoga­tását az önálló politikai egy­séget képező Nyugat-Berlin­ben. Kommunista diákok roha­mozták meg két jobboldali calcuttai lap szerkesztőségét. A diákok tiltakozni kívántak az ellen, hogy a lapok szün­telenül ’támadták a nj'ugat- bengáliai, kommunisták ve­zette baloldali egységkor­mányt. A svájci Chur városában 90 »disszidens« római katoli­kus pap vonult az európai ka­tolikus püspökök konferenciá­jának épületéhez követelve, hogy tegyék lehetővé csatla­kozásukat az értekezlet mun­kájához. A nyolc országot képviselő »disszidens« papok korábban a papi nőtlenség el­törlése és más liberális re­formok mellett szálltak sík­ra. A szerdai nyugatnémet la­pok zöme vezető helyen fog­lalkozik a CDU keddi válasz­tási kongresszusán elhangzot­takkal. A kommentár nélküli közlemények és tudósítások fő címei: »Kiesinger frontális támadása a koalíciós ■ partner é’len« (Frankfurter Rund­schau), »A CDU odadobta a kesztyűt az SPD-nek«, »He­ves támadások Brandt és Schiller koalíciós partnerei eilen« (Kölner Stadt Anzei­ger). Szöuli könnygázbembák Gumibotos rendőrök könnygázbombákat dobtak Szöulban a mintegy kétezerötszáz főnyi tüntető tömegre. A dél-ko­reai főváros diákjai a bábeinök, Pák Csüng Hi ellen emel­ték fel szavukat. (AP — Képtávírón érkezett) Újabb kínai provokáció A maoisták július 8-i pro­vokációjáról nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának Jakov Ovcsinnyikov, az amiuri köz­lekedési igazgatóság helyettes vezetője. Elmondotta, hogy az egész Távol-Kelet lakossága felháborodással értesült az al­jas merényletről. Hangsúlyoz­ta: tudjuk, hogy a határ menti folyókon a kínaiak minden provokációt szándékos an, a .vlao-főle klikk tudtával haj­tanak végre, A Habarovszktól 114 kilo­méterre levő Goldinszkij-szi­getre július 8-án szovjet fo­lyamközlekedési dolgozók ér­keztek, hogy megvizsgálják és kijavítsák a navigációs jelzé­seket. Munkájukat teljesen gyanútlanul végezték, hiszen máskor is találkoztak kínai parasztokkal, akik a két or­szág közötti megállapodás sze­rint mezőgazdasági munkát végezhetnek ezen az orosz szi­geten. A bozótból hirtelen géppisztoly-sorozatok hallat­szottak, kézigránátok repültek. Az aljas támadás szovjet em­berek vérét ontotta, egy fo­lyami őrhajó elsüllyedt, egy pedig súlyosan megrongáló­dott. Természetes, hogy a Szovjetunió külügyminiszté­riuma azonnal erélyesen til­takozott a Kínai Népköztársa­ság nagykövetségénél és köve­telte, hogy a kínai hatóságok vonják felelősségre a vétkese­ket — mondotta Jakov Ov­csinnyikov. (MTI) SZIBÉRIAI JEGYZETEK Meg nem rontott természet A tatárok maguk is sokat Szenvedtek a környező har­cias törzsek támadásai miatt. Így volt ez az 1600-as évek legelején, amikor az altin- chaniak és a dzsungarikal- mükok egyes tatár törzseket megsemmisítettek Tomszk környékén. Ezért Tóján, a tatárok fejedelme 1603-bán Moszkvába utazott és kihall­gatást kért a cártól: Borisz GodunovtóL A fejedelem arra kérte Borisz Godunovot, hogy az egész tomszki kerület lakos­ságát fogadja fennhatósága alá. Tomszkban létesítsen cári gamizont, engedélyezze egy székesegyház megépíté­sét. Ezért cserébe a fejede­lem vállalta, hogy a cár igájába hajtja a környéken élő, rebellis néptörzseket Tüzet okád a hegy Mint a korabeli krónikás beszámol róla, Tóján közöl­te Borisz Godunowal, hogy azon a vidéken a lakosság vasból szerszámokat, fegyve­reket készít. Ez különösen megragadta Borisz Godunov figyelmét és két bojár le­gény vezetésével kozák csa­patokat küldött a vidékre. A vezérek egy, a folyó felé né­ző, a másik oldalon mere­dek sziklafalra kapaszkodó hegytetőn jelölték ki az erőd helyét. Itt épült fel Tomszk vára, amely ma is áll. Ugyanezek a vezérek in­dultak tovább felfedező útra és eljutottak Kuznyeckig, ahol ismét csak erődítményt építettek Borisz Godunov parancsára. Így elmondhat­juk, hogy Szibériának a nagy orosz államhoz csatolása Bo­risz Godunov nevéhez fűző­dik. Bár Szibéria valaha a száműzetésnek hazája volt, és sötét országnak titulál­ták, a cárok mégis nagy ér­deklődést tanúsítottak iránta. Elsősorban azért, mert mér­hetetlen gazdagsága biztos alapja volt a pétervári kincstárnak. A gyors fejlődésre jellem­ző, hogy még 1725-ben 400 jobbágyportát írtak össze a tomszki kerületben levő gyemidovszki gyár mellett. Alig telt el egy rövid em­beröltő, 1761-ben a Koliva- no—Voszkreszemszkij gyár (az előbbi utóda) már 10 935 lelket írt össze munkásként, amikor a tomszki, kuznyec- ki körzet egész lakosságának száma csupán 40 000 volt. Vagyis öregek, gyerekek is a gyárban kerestek verejtékkel fűszerezett kenyerüket. Az évi termelés ebben a város­ban mindössze 10 ezer púd vas és 700 púd acél volt — de jó minőségű vas és ki­váló acél. Szibériát II. Katalin cámő főkormányzók uralma alá he­lyezte. Az első szibériai fő­kormányzó akasztófán vé­gezte. Gagarin herceget Nagy Péter parancsára kivégezték. Tolvaj volt és a nép sa­nyargató ja. Utódai sem vál­tak bárányokká. Említ a krónika egy Zsolobov nevű főkormányzót, akit a nép »farkas« jelzővel ruházott íeL Prémeket zsarolt a nép­től, kínozta a foglyokat, legkedvesebb szórakozása a tüzesvaspróba volt. Tudós utazók Akárcsak a régmúltban, az újkor elején is sok uta­zó tudós kereste fel Szibé­riát. Itt járt doktor Dániel Gottlieb Messerschmiedt, aki elsők között írta le tudo­mányos magyarázatokkal el­látva a vidéket Néhány év múltán újabb utazó kereste fel Szibériát Johann Georg Gmelin személyében. Ö már arról számolt be visszatérve európai hazájába, hogy az Abesevaj folyó völgyében »tüzet okád a hegy«. Kuz- nyeck mellett járt és a kő­szén égését tapasztalta. S hogy valamit a máról is szóljunk, mégpedig úgy, hogy kapcsolódjon a múlt­hoz, érdemes megemlíteni a tofa népet. Híres rénszarvas­tenyésztők, mókusvadászok és ügyes halászok is. A bundájáért vadászott mókust például tompar hegyű nyíl­lal lövik fejbe, hogy meg ne sértsék a gereznáját. A tofa nép mindössze 400 em­bert számláb Meg nem rontott termé­szet ez — mondta egy orosz vezető beosztású állami tisztviselő. — Csák lassan fedezik fel, mert még min­dig a régi, a sorsüldözött emberek Szibériájának em­léke él a külföldiekben. Hát most ide készülök. A »meg nem rontott természet« világába. Vajon milyennek mutatkozik előttem? Gotyár Gyula következik : ISMERKEDÉS KEMEROVÚVAL SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök. 1M|, JMk» 10.

Next

/
Thumbnails
Contents