Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-09 / 156. szám
A mai pártvezetés nehéz öröksége Csehszlovákiában A Rudé Právóban Jiri Smrcina azt írja, hogy az 1968 január után kialakult helyzet eltért a januárban kitűzött céloktól és az akció- programtól is, ugyanakkor a közvélemény a sajtóból arról értesült, hogy mindaz, ami történik, a januári politikát fejezi ki. Egyre inkább megnyílt az út a jobboldali, szocialistaellenes erők számára, és a vezetésben nem volt meg az erő, hogy ezeknek ellenálljanak. Igen jelentős volt a rendőrség, az állambiztonság, az ügyészség és a bíróságok munkájának meggyengülése és e területeken augusztus után még tovább romlott a helyzet. Ennek bizonyítékai: a szocialista országok felségjelei elleni támadások, a fasizmus propagálásának, törvény- ellenes összejöveteleknek, az állam képviselői sértegetésének, a titoktartás megsértésének, a gazdasági és jogi normák be nem tartásának és a társadalmi tulajdon elleni vétségeknek a büntetlensége. Bírálja a cikk a diplomácia területén megmutatkozott furcsa jelenségeket és a továbbiakban megállapítja, hogy A mérleg nyelve Távozó amerikai katonák Nixon bejelentése alapján a több mint félmillió amerikai katonából 25 ezret visszavonnak Vietnamból. A képen: Vonulnak az első távozó egységek a saigoni utcán. (Telefotó: AP—MTI—KS) Az el nem kötelezettek belgrádi értekezlete G enfben, a konferenciák városában megkezdődött a leszerelési tárgyalások második menete. A rendkívül bő napirendi tervezet központjában a tengerfenék békés felhasználására irányuló javaslatok és a föld alatti atomkísérletek betiltására vonatkozó szovjet indítvány áll, amely mintegy kiegészítené az atomsorompó- szerződést. Sokszor felmerült már, hogy mik az indítékai a tengerfenék békés felhasználására irányuló szovjet javaslatnak. Roscsin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője a választ így körvonalazta: »Azért választottuk ezt a problémát, mert a kérdés ma sokkal könnyebben megoldható, mint esetleg később. A tengerek és óceánok ágya ma még nem színhelye a fegyverkezési versenynek, de az lehet a jövőben«. Ez az érvelés teljes összhangban van a szovjet diplomácia általános vonalvezetésével, mely szerint lépésről lépésre kell előrehaladni a kibontakozás lehetősége felé. És amikor egy látszólag másodrendű kérdésnél közelebb jutnak a tárgyaló felek a megoldáshoz, az elsődleges problémák éleinek lecsiszolása is megvalósulhat. A föld alatti atomkísérletek eltiltása már több ízben felmerült a diplomáciái tárgyalások zöld asztalánál. Az Egyesült Államok mind ez ideig mereven kitartott a nemzetközi helyszíni ellenőrzésre vonatkozó elgondolások mellett, amelyek ha a célt tekintjük, vagyis a robbantások leállítását, teljesen feleslegesek, mert a technika mai fejlettsége mellett az esetleges robbantások igen nagy tá- valóságból is észlelhetők. Ugyanakkor sértenék az érintett országok szuverenitását, nem is szólva arról, hogy az ilyen jellegű kontrol a kémtevékenység számára nyitna lehetőséget. Ezzel nyilván az a tárgyaló fél is tisztában van, amelyik körömszakadtáig ragaszkodik ennek a módszernek a bevezetéséhez. Ezen a téren tehát nagyok a nehézségek és hogy az Egyesült Államok delegációja milyen csekély készséget mutat a realitások felismeréséhez, azt tükrözi, hogy éppen a genfi értekezleten hangzott el az amerikai bejelentés: szeptemberben az egyesült államokbeli Coloradóban föld alatti nukleáris robbantást hajtanak végre. A szovjet álláspont szerint a genfi megbeszélések ahhoz is alapot szolgáltathatnának, hogy részmegállapodást köthetnének az atomfegyverek használatának tilalmáról. Ennek igen nagy jelentősége lenne, mivei világos, ha mindazok a hatalmak, amelyeknek arzenáljában atomfegyverek vannak, ünnepélyes nyilatkozatban mondanának le alkalmazásukról, az emberiség máris nagyobb biztonságban élhetne. A következő lépés lenne a megegyezés, hogy csökkentsek azoknak a szállítóeszközöknek a gyártását, amelyek alkalmasak nukleáris bombák célba juttatására. Tovább folytatva: ha az atombombázók nem repülhetnének a nemzeti határokon kívülre, ismét csökkenne az atomtámadás veszélye. Nem vitás, hogy a józai^ész ilyen megállapodássorozat beindítását diktálja. Az Egyesült Államok delegátusai nagy általánosságban a fegyverkezés egyensúlyban tartásáról szónokolnak. Más szóval: ők abban látják a kibontakozás lehetőségét, ha a mérleg mindkét serpenyőjébe egyenlő súlyú és hatóerejű fegyvert raknának. Szovjet részről viszont szintén óhajtják »a serpenyők egyensúlyát«, de olyan serpenyőkét, melyekben a lehetőleg legkevesebb volna a fegyver. A mérleg nyelve akkor is szilárdan állna, és nyilvánvaló, hogy ez az utóbbi megoldás lenne a legbiztonságosabb. Az IL—18-as a magasba emelkedik. Moszkva—Kemerovo — ez az útvonalam. Hatezer kilométernél is több; nagy távolság. Gépünk elhagyta a Kárpátokat és Ukrajna hatalmas síksága felett repülünk. Kipillantok az ablakon. Sajnos, csak felhőket lát az ember. Egy fehér-sárgásbarna-kékes- szürke tengeren haladunk előre. Néha á/tszeljük a felhőket. Túl vagyunk a vacsorán. Ideje egy kicsit élvezni a repülést. Sok országban jártaim már, de Szibériába most utazom először. Sok szibériai emberrel találkoztam, de hogyan élnek, azt még nem láthattam. Jugria története Szibéria az ellentéteik, a változások, a rendkívüli méretek vidéke. Nem orsaág: az Orosz Szovjet Föderatív Szocialista Köztársasághoz tartozik, ezenkívül két autonóm köztársaságot — a jakut és a burját területet — találjuk meg Szibériában. Méreteiről elég megemlíteni, hogy harmincszorosa Franciaország területének. Az a megye, ahová most készülök — a testvéri Kemerovo — valamivel nagyobb, mint Magyarország. A mi 19 megyénk és Budapest kényelmesen elfér benne. Jugria országa kezdettől vonzotta az embert. Ugyanis nemcsak Om jakon, az északi félteke hidegpólusa van Szibériában, hanem a meleg turkesztáni fennsík és a mongol sztyeppe is. így aztán Szibériát elsősorban a történészek, a termesze tfcudo»a párt vezető szerepe már a likvidálás határán állott«. Céltudatosan bomlasztották vagy semlegesítették az állami mechanizmus minden lényeges elemét, a CSKP politikai rendszerének legfontosabb részei pedig belső ellentétekkel voltak terhesek. A cikk ismételten bírálja Kriegel felelősségét a Nemzeti Frontról szóló törvény elfogadásának elhúzódásáért a nemzetgyűlésben. Léteztek olyan erők is — állapítja meg a továbbiakban a cikkíró —, amelyek új po- litikai rendszer kialakítására törekedtek. Ilyen volt a jobb- oídali szociáldemokrata párt, amelynek már 150 szervezete volt augusztus előtt Cseh- és I Morvaországban. Azzal — hangsúlyozza Smrcina —, hogy e párt képviselőit Kriegel, a CSKP hivatalos képviselője és a Nemzeti Front elnöke is fogadta, és tárgyalt velük, lényegileg e szervezetet elismerték. Bizottságok és szervezetek egész sora jött létre, mint a leendő pártok csírái. Befejezésül a cikk felteszi a kérdést: hova juthatott volna Csehszlovákia egy szétvert párttal, széthúzó vezetéssel, amely nem tudott úrrá lenni sem a sajtó, sem a hatalom szervei felett? Hova vezethetett volna a kommunistaellenes gyűlölettel teli helyzet, amikor az országban büntetlenül tevékenykedhettek az összes nyugati kémszervezetek? Hogyan végződött volna a pártkongresszus, amelynek számos küldöttét a 2000 szó platformja alapján választották meg és amely a nyomás légkörében zajlott volna le? A mai pártvezetés — írja 'Smrcing — nehéz örökséget vett át. (MTI) mányok művelői és a geológusok keresték fel a leggyakrabban. Időzzünk egy keveset a múltnál, ami ugyancsak érdekes ennek a földrésznyi te- nületnek az életében, a fejlődésében! Időszámításunkat megelőző VII. században a proknéno- szi Ariszteasz arról ír, hogy az Altáj-hegység gazdag ércbányáiból szekórka ravánok hozzák az akkori világ közepébe, a pelopolezosi Athénbe az aranyat, hogy fibulá- kat, hajtűket és kardimarkolatokat készítsenek belőle az ügyes kezű ötvösök. A sztam- buli udvariban, az örmény fővárosba Escrniadzinben — ugyancsak az »aranyúton« érkezett a ragyogó fém. Irán Az Izvesztyija cáfolata Az Izvesztyija keddi számában cáfolta a Sunday Telegraph koholmányát, állítólagos biafrai küldöttek titkos moszkvai tárgyalásairól. A lap hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió álláspontja Nigériával kapcsolatban Jól ismert: a Szovjetunió mindenképpen támogatja a nigériai nép egységtörekvését, elítéli a az ország kettészakítását célzó szeparatista politikát, amely csak az imperialistáknak és a gyarmatosítóknak kedvez. Ügy látszik, a Sunday Telegraph, amikor szenzációként rosszindulatú rágalmakat tálal, az imperialisták és a neokolonialisták érdekeit szolgálja. ki ebből az aranyfolyamból. S hogy öseinkiről is szóljunk éppen az «-arányút« kapcsán, a XII. században egy bizonyos Mohamed An£i nevű arab utazó-kereskedő megfordult a Volga mellékén, a bolgár birodalomban. Miközben a környéken utazgatott, találkozott egy, számára eddig ismeretlen néppel, országgal. Jugi'a vagy éppen Jugria volt a neve, ahogyan ő írásaiban említi. Az itt élő törzsek állattenyésztéssel foglalkoztak és kitünően cserzett, nagy értékű bőröket adtak el az átutazó kereskedőknek. A név — Jugria — valójában az ugorokat, azok testvémépeit, a vogulokait és az osztyáikokat takarja. így örökítette meg eleinket Mohamed Anfi ránk maradt útleírásában. A sötétség országa Hogyan lett ez a mesé. táj a későbbi sötétség országa? Két forrása is van az elnevezésnek. Az egyik a nagy A belgrádi kormánypalotában kedd délelőtt 10 órakor megkezdődött 51 el nem kötelezett ország konzultatív értekezlete. A részvevők közül nyolcán — latin-amerikai és karib-tengeri országok — megfigyelőként vannak jelen. A küldöttségeket részben miniszterek, nagy többségében azonban küliigymi- nisztáriumi főtisztviselők és egyéb diplomaták vezetik, rendkívüli kormánymegbízotti minőségben. Az előreláthatóan péntekig tartó tanácskozás megvitatja az el nem kötelezettségi politika szerepét a mai világban, s az el nem kötelezettek további közös tevékenységének lehetőségeit, konkrétan egy esetleges csúcstalálkozó ösz- szehívásának kilátásait. A csúcstalálkozó időpontja azonban éppen úgy probléma tivilágutszótól — a többi között Marco Pólótól — származik. Mivel nagy volt és ismeretlen, hideg és hatalmas erdeiben félelmetes csordákban éltek a vadak, hamar ráragasztották a «’■sötét« jelzőt. Másrészt a cárok, hogy szabaduljanak a számukra nem kívánatos elemektől, trónkövetelőktől vagy legtöbbször csak a bűnözőktől: Szibériába, az ország legtávolabbi részébe száműzték őket. így aztán 1581-től — amikor Jermak meghódította Szibériát, és a fejedelem a cár vazallusa lett — egyre tudatosabban törekedtek arra, hogy a területet valóban és méltán illesse a »sötét« jelző. A jelzőt csak erősítette a hatalmas folyók világa: az Ob, az Irtisz, a Jcnyi.s -.ej vagy a szelíd, de méretriben és környezetével akkor még félelmetes Bajkál-tó. A mocsaras, halál ;s gőzt lehelő tajga sem erősítette az embereikben « bizalmat. kus, m'nt az, hogy kibővítsék az el nem kötelezett országok tanácskozásain részt vevők körét. Algéria és Jugoszlávia például minden valószínűség szerint javasolni szeretné, hogy a »kairói kört«, azoknak a körét, akik részt vettek az 1984-es kairó- csúcstalálkozón — egészítsék ki a felszabadítási mozgalmakkal, egyes küldöttségek azonban ettől a lépéstől jelenlegi kormányaik szuverenitásának csorbítását féltik. Az arab országok küldöttségei a megnyitás előtt Bel- rádban két értekezletet tartottak álláspontjaik összehangolására. Az arab országok szeretnék, ha az értekezlet konkrétan állást foglalna olyan kérdésekben, mint például az arab népek, az afrikai szabadságharcok támogatása és a vietnami kérdés. (MTI) így aztán az évszázadok alatt Szibéria úgy költözött be az emberek tudatába, hogy vad vs rémítő, egyetlen értéke a szén, a fém, a bányászat — és term-'szetesen — a ra. Jói utaztál ? Egy s o/jet üstt, M. Alek- szej Alekszejevics Kormyi- lov ezred.s mesélte el a következő történetet. A két világháboi ú között egy Szibériában állomásozó ezred kiskatonája .szabadságot kapott. Hazament kedveseihez. ak’ket már több mint tgy éve nem látott. A család Leningrad bpn lakott. Az utat vonaton lelte meg a hadsereg költségére. A szabadság egy hétre szólt A katona elutazott, és a hét elteltével a meghatározott időben jelentkezett az ezredtörzsnél. A parancsnok, kedélyes, népszerű ember volt. Megveregette a katonája vállát, és barátságosan érdeklődött — Hát megjöttél, fiam? — Meg. — Aztán jól utaztál, fiam? — Jól. — És a családod, hogyan él, fiam ? — Jelentem, azt nem tudhatom. — Már miért nem, fiam? — Mert odáig nem jutottam el. Fel' ' "ól vissza * kellett "íordulpoiru. A szabadságom nem futotta az odautazásra ... Azóta , Van. hogy a hadseregnél a katona szabadságába nem számít bele az ”>azá- si idő. Arra külö - kap néhány napot. Merry": is a szibériaiak, hogy i ulajdonkép- pen ék harcé1 ék ki ezt a ked’"• a '--»t/nAk' számár T_T" nem is ők, dp a hatal- _s, több eze» Vhométer bosszú Szibéria . Gotyár Gyula KÖVETKEZIK: MEG NEM RONTOTT TERMÉSZET. és a mesés India sem maradt Sümegi Endre SZIBÉRIAI JEGYZETEK Az arany útján 2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 19M. jfilhu 9.
