Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-09 / 156. szám
ELŐRELÁTÓN A peremkerületek jobb ellátásáért »A MEZÖGAZDASÄGBAN ami igazán szép, az nehéz is.« Egy félig baráti, félig hivatalos beszélgetés alapgondolata "olt ez a mondat. „v.tem, hiszen ákarva- akaratlanul az élet, a gyakorlat nap mint nap igazolja ezt a tényt. Vagy pozitív, dicséretes, előremutató példával, vagy éppen ennek ellenkezőjével. A lényeg azonos marad: aki felfedezi, szereti és keresi a munkájában a szépet, az nem egy nehézséggel találja magát szembe, annak nem egy akadályt kell leküzdeni. Ha ezt nem akarja vagy nem tudja vállalni, akkor elsikkad munkájának nemcsak a szépsége, hanem eredményessége is. A két fogalom nagyon szoros rokonságban van egymással, hiszen a szépség nem öncél, teljes valójában az eredményben jut kifejezésre. Számtalan példát lehetne kiragadni, igazolva ezt a gondolatot, sok, ma már vitathatatlan tényt lehetne felsorakoztatni, melyekből kézenfekvőén következik a fent említett mondat. Ez alkalommal azonban a sok közül egyetlen példával kívánok foglalkozni. A téma nem ismeretlen. A megyében egyre több gazdaságban lehet találkozni a koncentrált sertéstelepek, »»sertésgyárak« iránti érdeklődéssel; vannak helyek, ahol még csak mint jövőbe mutató elgondolás vetődött fel. és vannak helyek — például Háromfa, Komlósd —, ahol már a gyakorlati megvalósítás szakaszába érkezett ez a terv. A mezőgazdaság az utóbbi évtizedekben minden vonatkozásban forradalmi változáson ment és megy keresztül. A ma szakemberének, az üzem irányítójának nem elegendő jól ismerni a jelenlegi gyakorlatot, módszereket Figyelemmel kell kísérnie, tájékozódnia kell a legújabban kialakult vagy még éppen kialakulóban levő módszerekről. Kiváltképpen ma, a gazdaságirányítás új rendszerében nélkülözhetetlen ez, amikor a korábbinál még körültekintőbb mérlegelésre, elemzésre van szükség egy új eljárás hasznosságának eldöntésénél. Röviden szólva, ha valaha igen, akkor most az üzemi irányításban rendkívül nagy szükség van a megfontolt előrelátásra. Ez az a bizonyos többlet, »-nehézség« a szakember munkájában; nem elegendő a napi feladatot jól elvégezni, csaknem ekkora figyelmet, energiát kell fordítani a jövőbe mutató célkitűzések megvalósítására A koncentrált sertéstelepeket említettem példának, mégpedig azért, mert ezek most vannak kialakulóban. Napjainkban a fő gondot ezeknek a telepeknek a megépítése, maga a beruházás jelenti. A következő alapvető és nagy feladat az elkészült telepek benépesítése lesz Nagy hiba és súlyos mulasztás lenne, az egész nagyszerű elgondolás kudarcát okozhatná ha már most, a jelenlegi szakaszban nem fordítanánk kellő figyelmet és gondot erre a második »lépcsőfokra«. Sok sertésfajta áll rendelkezésre. Adottságok és részletes közgazdasági számítás dolga, hogy egy adott üzem melyiket választja. De ahogy említettem, nem elegendő ismerni a meglevő fajtákat, keresztezéseket. Hogy a céloknak leginkább megfelelő döntést hozhassa az üzem, ismerni kell az ilyen jellegű kutatásokat, kísérleteket. Legkézenfekvőbb példa erre a KAHIB sertés. A MEGYÉBEN jó néhány szakembertől érdeklődtem. Volt, aki ismerte, volt, aki »hallott róla valamit«, és akadt, akinek új volt ez a fogalom. Igaz, hogy jelenleg még a Fajtaminősítő Tanács előtt van ez a hibrid sertés, s hozzávetőlegesen egy év múlva zárják le véglegesen az eredményeket, a tapasztalatokat — ám olyan tanulságokat hozó kutatás ez, amely- lyel mint lehetőséggel, már most feltétlenül számolni kell. Nem kívánok most arra hivatkozni, hogy hét évvel ezelőtt a kezdeményezés a mi megyénkből indult el — benne van ez a nevében is: Kaposvári hibrid, és már ez a tény is arra kellene, hogy késztessen, hogy figyelemmel kísérjük a kezdeményezés sorsát. Ma öt megye tizenkilenc üzemében, 3400 kocával folynak a vizsgálatok — s bár hangsúlyozom, nem véglegesen lezárt eredmények ezek —, de olyan tapasztalatok vannak, hogy ez a sertés vetekszik az Európában levő Euróhibriddel. Olyan kiemelkedően jó tulajdonságokkal rendelkezik, főként a szapo- raság, a hizlalási eredmény, a vágott áru minősége szempontjából, melyek miatt éppen a sertéskombinátok benépesítésére igen alkalmas. De mondhatnánk úgy is, hogy Újfajta kezdeményezések »Mintha kicserélték volna a felvásárlót. Udvarias, kedves és előzékeny. Még a lakásomon is meglátogatott, mivel tydta, hogy van eladó zöldségem, gyümölcsöm.« Egy termelőtől hallottam ezt a napokban — és nem ez volt az egyetlen ilyen jellegű vélemény, amellyel az utóbbi időben találkoztam. Olyan jelenség ez, amelyre érdemes figyelmet fordítani. Az alapját ott kereshetjük, hogy a felvásárlásban is megjelentek a versenytársak. A fogyasztási szövetkezetek felvásárlói mellett a termelőszövetkezetek is létesítettek több községben fel vásárlóhelpeket. A termelő ezekben a falvakban választhat tehát, hogy hova vigye az áruját, és természetesen oda szállítja, ahol kedvezőbbek a feltételek, ahol jobb árat kínálnak érte. Igaz az, hogy a fogyasztási szövetkezetek felvásárlódnak többsége az elmúlt húsz év alatt becsülettel dolgozott, az árakat betartotta és a termelők kevés kivétellel elégedettek voltak munkájukkal. Nekik nem is jelenthet gondot a mostani helyzet, biztosak lehetnek abban, hogy a termelők továbbra is hozzájuk viszik a zöldséget, a gyümölcsöt. Akadnak persze, akiknek okuk van félni. Ma nem él meg az a felvásárló, aki irodájában ülve várja a gazdákat, a termékeket. »Ha el akarja adni, majd ide hozza« — vallották némelyek a múltban, ám ennek a szemléletnek az ideje lejárt Az új gazdaságirányítási rendszer több csatornás értékesítési lehetőséget biztosít. Ez kedvezően érezteti hatását a felvásárlásnál. A verseny az, hogy több felvásárló is van a községben, szinte kikényszeríti a volt »hivatalnok« átvevőtől, hogy kereskedők legyenek. Sok helyen ma már ceruza és papír került a kézbe, ahol eddig azt nem használták. Számolgatnak, mérlegelnek, nem ülnek az irodában, hanem kijárnak a hegyre, a kertekbe. Sok példa van arra is, hogy olyan gyümölcsöt szedettek le — az általuk szervezett brigádokkal —, amelyet a tulajdonosa a fán akart hagyni. Jó néhány helyen a hegyekben, a gyümölcsösökben veszik át az árut. De van arra is példa, hogy a termelők megrendelései alapján gépkocsival szállítják a gyümölcsöt a felvásárlóhelyre. Hasznos, ú’fajta kezdeményezések ezek. Joggal mondható. hogy a felvásárlók között kialakult versenynek a termelő és a fogyasztó egyaránt hasznát látja. D. Z. kiváló alapanyagnak ígérkezik az iparszerű sertéshizlaláshoz. Megyénkben nem egy üzemben — a Kaposvári Állami Gazdaságban, a balatonszaba- di, az attalai, a kapolyi, a toponári tsz-b?n — megtalálhatók ezek a sertések. Mód és lehetőség van arra, hogy az irányítók, a szakemberek közvetlenül is figyelemmel kísérhessék a hibrid sertéssel kapcsolatos tapasztalataikat. Azon nem vitatkozik ma már senki, hegy a jövő a szakosított, nagy állattenyésztő telepeké. A fajtakérd:s már inkább vitatott. Az ésszerűség úgy kívánja, hogy éppen ezért már most nagy figyelmet fordítsunk arra, hogy melyik is lesz az a fajta, amelyik a belföldi és külföldi igényeknek leginkább megfelel és természetesen a leggazdaságosabb üzemi szempontból is. TÖBBLETMUNKA, többlet- feladat ez az irányítók számára —, de csak annyiban, hogy nem a napi, azonnali feladathoz kapcsolódik. Am a mezőgazdaság azért szép és azért nehéz, mert nem elegendő csupán a mát látni, ezzel együtt és vele párhuzamosan szüntelenül vizsgálni, kutatni kell a jövő útjait. Vörös Márta Másodszor tűzte napirendre a peremkerületek kereskedelmi ellátottságának helyzetét a városi párt-végrehajtóbizottság a legutóbbi pártértekezlet óta Most elsősorban azt vette számba, mennyi valósult meg az 1968. március 8-i határozatból. A városi tanács végrehajtó bizottságának tájékoztató jelentése első helyen említette, hogy a Kereskedelmi Munka- és Üzemszervezési Intézet hálózatfejlesztési osztálya tavaly elkészítette Kaposvár kiskereskedelmi és vendéglátói hálózatának távlati fejlesztési tervét. Ez szerves egységbe foglalja a megyeszékhely élelmiszeripar- cikk-kereskedelmi és vendéglátói hálózatát. Mivel ez kiterjed az egész városra, megszűnik a peremkerületek ellátatlansága is. Kicsik a kaposvári élelmiszerboltok Néhány érdekes adat, amely legjobban jellemzi Somogy központjának ellátását. Kaposvár kereskedelmi hálózata nem rosszabb a városi átlagnál, ha Veszprémet, Szombathelyt és Székesfehérvárt vesszük alapul. Elgondolkoztató, hogy a t árosközpont mintegy harminc százalékát bonyolítja le az élelmiszer-kereskedelem és a vendéglátás forgalmának, s az élelmiszerboltok, a vendéglátóhelyek alap területe a városban levőknek harmincegy, illetve hatvanöt százaléka. Az általános élelmiszerboltok részaránya Kaposváron a legmagasabb, kevés a szakosított üzlet. Az élelmiszerboltok átlagos nagysága ötvenhét négyzetméter, míg más városokban hatvanhat. Az üzletek szétszórtsága és aprósága gátja a korszerűségnek, a jobb kiszolgálásnak és a választéknak. A város vendéglátására az jellemző, hogy az egységek ötvenhat százalékát kitevő italboltok és büfék adják a forgalom ötvenhárom százalékát, s hiányoznak a modern éttermek és kisvendéglők. Amíg más megyeszékhelyen a vendéglátóhelyek átlagos alapterülete fölötte van a százharmincegy négyzetméternek, addig Kaposváron mindössze százkilenc négyzetméter. A vendéglátóhelyek hatvan százalékában a fogyasztói tér kisebb ötven négyzetméternél, harmincnégy százalékában pedig még a núsz négyzetmétert sem éri el. A peremkerületekben élők gondján föltétien enyhít majd a távlati fejlesztési terv, amely tíz körzetre osztva a megye- székhelyet, úgy oldja meg az élelmiszer-ellátást, hogy minden lakóhely közelében ötszáz méteren belül ABC-áruházakat és peramboltokat telepíttet. Ezekben az élemiszeren kívül Mindent a munkáért Kalmár Gáspár. Kéthelynek jellegzetes légköre van. Ézt az ott lakók alakították ki maguknak. Az emberek rajongásig szeretik községüket. Beszédükből kimondhatatlan . ragaszkodás érezhető a dombos táj iránt. Kanyargós düiöúton porzik végig az autó, mire az Aranykalász Tsz pincéjéhez érünk. Az út mellett százhatvan katasztrális holdon katonásan sorakozó szőlőtőkék kísérnek. A tőkék mellett egy fiatalember — Kalmár Gáspár. Tekintetével végigsimit a fejlődő »szőlöqyerekein« s csak úgy jön elénk. A fiatal agronómus 1965-ben végzet Gyöngyösön, a Szőlő-borászati Felsőfokú Technikumban. — Akkor látogattunk el nagyapámmal Kéihe\yre. G mutatta meg nekem a községet. Néhány óra után tudtam, hogy itt fogok dolgozni. Mágnesként vonzott a falu. Azóta a termelőszövetkezet szőlészetében dolgozik, irányításával föllendült a szőlő- termesztés. A tavalyi országos borversenyen bronzérmet kapott a tsz zöbiszilvánija, az idei megyei versenyen pedig aranyérmet nyertek az olaszrizlinggel. — Az új eljárások fokozzák a termésátlagot, és javíttatták a bor minőségét. Ezt persze egyik napról a másikra nem lehet elérni. Például bevezettük az oltványiskola alkalmazását; annak eredménye három-négy év múltán mutatkozik. Az oltványiskola alkalmazásával növeljük a Mikié Vilmos. terméshozamot, a dolgozóinknak a téli holt szezonban is adunk munkát. Akkor végzik az oltást. — A szőlő »ellenségeinek« elpusztításához aj vegyszereket használunk. — Munkája, azt hiszem, betölti életét, de szórakozásra is szüksége van. — Albérletben lakom, családom még nincs. Így színházba, hangversenyre Kaposvárra, esetleg Budapestre is feljutok. Ezen kívül a falunkban van egy nagyon kedves presszó, igen jó kávét főznek. Barátaimmal, ismerőseimmel be-betérünk egy kis beszélgetésre. A termelőszövetkezet pincéjéből a községbe megyünk. A tsz-irodában több idősebb férfi ül, s szorgalmasan jegyezhetik Mikié Vilmos fiatal föagronómus szavait. A másnapi munkát beszélik meg. — Hogy telik egy napja a szövetkezetben? — kérdem. — Ha azt mondom, hogy a regget határszemlével kezdődik, majd végigjárom a majorokat, azután az irodán dolgozom..., akkor egyhangúnak. unalmasnak fest a munkám. Pedig nem igy van A mi egyformának haló m.u kánk is mindennap hoz 7» lamf újat, izgalmasat. Elneveti magát, s úgy sző vi tovább gondolatait; — A növényekkel úgy vagyok, mint a gyerekekkel. Ahogy figyelem fejlődésüket, mindig valami újat fedezek föl... s attól boldog vagyok. — Van gyereke? — Lehet, hogy van, lehet, hogy nincs — nevet föl, s azonnal meg is magyarázza a furcsa mondatát: — A napokban várjuk a kisbabát. Mindennap azzal jövök el dolgozni haulról, hogy mire hazaérek, már apa vagyok. — Hol laknak? — Amikor ide kerültem, albérletben laktam. Mihelyt megnősültem, a tanács nagyon szép szolgálati lakást utalt kt — Hol végzett? — 1964-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Ide kerültem gyakorlatra, majd Nógrádba mentem dolgozni. 1965-ben visszahívott a tsz. Nem bántam meg, hogy így döntöttem. Szövetkezetünk földjei gazdagok, sokat ki lehet hozni belőlük. Néhány évvel ezelőtt a búza termésátlaga tíz-tizenkét mázsavolt holdanként. Az új, jó hatású műtrágyák alkalmazásával húsz mázsára emeltük az átlagos termést. Most körülbelül tiz növényfajtával Gazdálkodunk. A közeljövőén mintalegelőt szeretnénk 'hlakítani. A legelőn mű "ágyázni és öntözni fo unk, ezzel megemeljük - füho'- not. Az állatokat termésbe lesen villanypásztor őrzi majd. Horváth Mária a napi iparcikkeket is megvásárolhatják az emberek. A fejlődés irányát jelzi a Kalinyin lakótelep ABC-áruháza, a Bartók Béla úti és a Füredi utcai kis ABC. Jövő évben a Ságvári Endre utcában és a Cseri úton épül még kis ABC, további hét áruház pedig 1970 után. Jövőre készül el a perembolt a Buzsdki és a Kisfaludy utca környékén, s három hasonló peremboltírl gyarapodik a hálózat 1970 után. Ellátatlan a keleti városi ész A vendéglátást tovább javítja a még az idén megépülő vendéglő a Szabadság parkban, az új cukrászüzem átadása és két presszó építése jövő évben a Kalinyin lakótelepen és a Ságvári Endre utcában. Á tervek szerint három bisztró, két kisvendéglő épül 1970 után, s ékkor adják át a Béke Szálló átépített vendéglátóhelyeit is. A MÉK tervezett zöldségáruházai a következő ötéves tervben javítanak a peremkerületek ellátásán. Ha majd mindenhol megépülnek a tervezett ABC-áru- házak és peremboltok, akkor a régi üzletek elsősorban tejet, péksüteményt árusítanak a csúcsforgalom idején, megszervezik a házhoz szállítást. Föltétien támogatni kell azt az elképzelést, hogy a peremkerületi vendéglátóhelyek fregoli egységként működjenek. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a hely reggel bisztró-, délben önkiszolgáló étterem, este pedig zenés kisvendéglő. A végrehajtó bizottság tagjai szóvá tették, hogy nem kielégítő a kaposvári boltok ellátása. Például az ABC-áruház azért zsúfolt, mert a kis boltok délután és este vagy nincsenek nyitva, vagy nem kapható bennük zöldség, krumpli, tej, kenyér. Ezen a jövőben föltétien változtatni kell, s legalább este hét-nyolc óráig -nyitva tartani a peremboltokat, a belvárosi iparcikküzleteket pedig fél hatig, hatig. Nem volt helyes például, hogy a kis alapterületű boltokat ön- kiszolgálóvá alakították át. A keleti városrész ellátása nem megfelelő, jó volna előbbrehozni a Vörostelek és Dimitrov utca környékére tervezett ABC-áruház építését Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára úgy összegezte a tájékoztatóban és a vitában elhangzottakat, hogy elmozdult a holtpontról a város kereskedelme és vendéglátása, s ez a fejlődést jelzi. Ez azonban véglegesen nem elégíti ki az ötvennégyezer lakosú megyeszékhely lakóit, hiszen egyre nőnek az igények, s lassú az előrelépés, gyorsítani kell a fejlődés ütemén. A városi tanács a párthatározat szellemében tevékenykedik, tudományos igénnyel kidolgoztatta a fejlesztés tervét, s ezzel egyeztette a saját és a vállalatok anyagi lehetőségeit is. A végrehajtó bizottság mindezért elismerésben részesítette a. városi tanács vezetőit. L. G. Jégverés Baranyában ♦ A Mecsek déli előterében — a Pécs—Mohács közötti országút mentén — példátlan intenzitású jégeső pusztító t vasárnap. Az azóta végzett felmérések szerint ez volt a legnagyobb erősségű jégverés, amelyet valaha is észleltek ezen a területen. A szakemberek négy zetdeciméte-e’-'. ként 139—140 becsapódást számláltak meg, vagyis rost?lyukszerű sűrűségbe» sörö"t víg - a 'ég a mecseki táj in. A Pécs: Miami Gazdaság, valamint' a belvárd—gyulai Közös Üt és a berkesdi Kossuth Tsz 1500— 2000 hold termése ment tönkre. Jellemző a jégverés intenzitására, hogy szétverte a már érett, komén'' km - »* két, az embe l'ejnagya g.; di nyéket pedig leszakította a szárukról és legörgette a lejtős tábla aljába. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. július 9. 3
