Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-08 / 155. szám
/ Grecsko mssrsciBB iseszel Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter beszédet mondott a szovjet katonai akadémiák végzős hallgatóinak fogadásán. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) Hadgyakorlatok Csehszlovákiában Mint a CTK jelenti, a csehszlovák kormánnyal és nemzetvédelmi minisztériummal való egyetértésben július 6-tól 14-ig Csehszlovákia területén hadgyakorlatokat rendeznek az ideiglenesen ott állomásozó szovjet csapatok kiképzési tervének megfelelően. A csapatmozdulatokat műutakon és vasútvonalakon bonyolítják le. Keleti-tengeri hét Dr. Ernst Scholz, az NDK külügyminiszter-helyettese a keleti-tengeri hét alkalmából hétfőn Rostockban megrendezett nemzetközi sajtó- konferencián megerősítette az NDK kormányának az európai biztonsági konferencia támogatására vonatkozó álláspontját. Rámutatott, hogy az NDK kormányának megítélése szerint ezen a tanácskozáson biztosítani kellene a földrész valamennyi államának szuverén és egyenjogú részvételét. Brandt Párizsban Pompidou francia köztársasági elnök az Elysée-palotában fogadta Willy Brandtot, az NSZK külügyminiszterét. (AP — Képtávírón érkezett) Helmut Schmidt beismerése HeAnut Schmidt, a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának elnöke — aki egyébként július 9-én néhány napos hivatalos látogatásra Washingtonba utazik — hétfőn sajtóértekezletet tartott. Értékelte a Bundestag két és háromnegyed évi munkáját és természetesen — kiemelte az SPD pozitív szerepét a törvények megalkotásában. A nagy koalíció egyik fő érdemét abban látja — mondotta —, hogy míg az Erhard—Mende kormány »minden két hónapban váltságba jutott« a Kiesinger —Brandt rezsim csak kétszer került »kritikus« helyzetbe: a márka felértékelése körüli viták idején és a kambodzsai üggyel kapcsolatban. A külpolitikát illetően Schmidt kijele.»'ette, hogy a nagy koalíció megszüntette a Hallstein doktrínát és azt egy »rugalmasabb« tézissel helyettesítette. Az MTI tudósítójának kérdésére azonban beismerte, ez az új »rugalmasabb« tézis, amelyet Kambodzsa esetében alkalmaztak először, »olvan kompromisszum volt, a CDU—CSU és az SPD között, amely egyik felet sem elégítette ki«. Helmut Schmidt felsorolta azokat a feladatokat, ameiyek az őszi választások után összeillő új parlamentre várnak. Ezek között szerepel a »nők diszkriminációjának megszüntetése is«. A nők — mondotta — a férfiakkal szemben hátrányos helyzetben vannak, mind a bérezésnél, mind abban, hogy kevés az NSZK-han a bölcsőde és az iskola. (MTI) Garbuzov látogatása Garbozuv, a Szovjetunió pénzügyminisztere vasárnap befejezte hivatalos ausztriai látog'atás-át. Négynapos ausztriai tartózkodása során találkozott Klaus kancellárral, Waldheim külügyminiszterre! és Koren pénzügyminiszterrel. Politikai robbanás Rómában o laszországban ismét nyílt politikai válság robbant ki és egyáltalán nem lehetetlen, hogy csak a választások idő előtti kiírásával tudja Saragat köztársasági elnök feloldani ezt a válságot. Érdekes módon a válság nem ott robbant ki, ahol várták. Eredetileg sokan úgy gondolták, hogy a mindmáig legnagyobb olasz .párt, a kereszténydemokrata párt kongresszusán következik be a szakadás. Ebben a pártban ugyanis számos frakció küzd egymással. Amióta néhány esztendővel ezelőtt a Nenni vezetése alatt jobboldali platformon egyesült szocialista párt bevonult a kormányba és megalkották az úgynevezett »középbal« formulát — a kereszténydemokrata frakciók küzdelme is élesebbé vált. Magatartásukat az határozta meg, mennyire. vették komolyan a »középbal« kifejezés utolsó három betűjét. A párt centrumában álló Moro volt miniszterelnök és a tőle jobbra álló Rumor, a kormány colniuk kell a szakszervezeti mozgalom megosztottsága ellen. Ez a döntés már magában hordozta az;t a lehetőséget, hogy a katolikus egyház befolyás alatt álló munkásszövetség kiszakad a klérus vonzóköréből és párbeszédet kezdhet a kommunista vezetés alatt álló legnagyobb szakszervezeti szövetséggel. (CGIL). A törésvonalak tehát a kereszténydemokrata kongresz- szuson is megmutatkoztak. Ott azonban egyelőre erősebbnek bizonyult a kormány megmentésére irányuló törekvés. A vita éles volt ugyan, de szakadásra nem került sor. A kongresszus befejezésének pillanatában úgy tűnt, hogy Rumor kormányát közvetlen veszély nem fenyegeti. E kkor robbant ki a szocialista párt válsága. Természetesen régóta lappangó krízisről lehet beszélni. Hiszen Nenni egész koncepciója az évek során erőteljesen kompromitálódott. Nenni azzal az elképzeléssel elnöke csak üres politikai ke- vezette be pártját a koalíció retrfek tekintették a »középbal« szerkezetét: alkalomnak arra, hogy Nenni jóváhagyásával és fedezetével valósítsák meg a kereszténydemokrata párt derékhadának politikai célkitűzéseit. Mégis, ha tendenciájában akarjuk meghatározni a kereszténydemokrata vezetés alatt álló »középbal« kormányok útját, azt kell mondanunk, hogy az irányzat balról jobbra tart! Amikor a »középbal« kormányforma megszületett, Fanfani lett a miniszterelnök, aki még valamennyire komolyan vette az előirányzott reformintézkedéseket. Utána Moro következett, aki már közelebb állott a párt centrumához. Végül 1968-ban Rumor, a párt volt főtitkára került a kormányelnöki székbe, s őt már a párt jobbszárnyának, az úgynevezett »dorottyásoknak« a támogatásával választották meg. Közben Eanfani és Moro sem maradt politikailag mozdulatlan. Következetes magatartást ugyan egyikük sem tanúsított, lényegében azonban Rumortól és szövetségeseitől balra foglaltak helyet, s onnan bírálták a párt jelenlegi politikáját. A mostani kongresszuson is élesen megmutatkozott a frakciók különállása. Emellett új tényezők is felbukkantak. Ilyen volt a legnagyobb katolikus munkásszövetség, az ACLI kongresszusa, amely közvetlenül a kereszténydemokrata kongresszus előtt zajlott le. Itt rendkívül radikális határozatok születtek. Kimondták, hogy az ACLI tagjai nem kötelesek többé a kereszténydemokratákra szavazni és harbástyái közé, hogy ott majd tényleges hatalmi pozíciókat foglalnak el és reformok végrehajtására kényszerítik a kereszténydemokratákat. A sok éves politikai tapasztalat megmutatta, hogy ez illúzió volt: Nennit és pártját egyszerűen felhasználták egy kereszténydemokrata centrista politikai fedezésére. Ez természetesen belső töréshez vezeteti Az egyik oldalon a kormánnyal együttműködést hirdető jobboldal állott, élén Nenni pártelnökkel és külügyminiszterrel, valamint Tanassi iparügyi miniszterrel. A másik oldal különböző csoportokat tömörített, De Martino és Lombardi vezetése alatt. Ezek a csoportok azonban abban egységesek voltak, hogy felismerték a »középbal« formula céltalanságát! Lehetségesnek tartották az alkotó párbeszédet a kommunistákkal; ezt azonban Nenni és csoportja élesen elutasította. A válság a felszín alatt már régen forrt. Arra azonban kevesen számítottak, hogy most, a szocialista párt központi bizottsága ülésén ilyen erővel és eredményességgel robban ki. A meglepetést az okozta, hogy Nenni csoportja ■— első ízben — kisebbségben maradt! Az általuk kidolgozott kompromisszumos javaslatot a központi bizottság 67:52 arányban elvetette. Nenni azzal reagált, hogy azonnal lemondott a párt elnökségéről. Ugyanakkor Tanassi és a szocialista jobbszárnyhoz tartozó többi miniszter és államtitkár is lemondott a kormányban viselt tisztségéről. Rumor tehát »megúszta« saját pártjának kongresszusát — kormányát mégis megtorpedózta a szocialista pártban bekövetkezett csaknem teljesen nyílt szakadás. Lemondott Rumor, kettévált az Olasz Szocialista Párt, a kivált jobboldali politikusok Tanassi vezetésével megalakították az Olasz Szocialista Egységpártot. Megkezdődtek a középbal koalíció újraélesztésére irányuló manőverek, de hogy ki kivel tart, azt lehetetlen megjósolni. E lképzelhető, hogy a szocialista balszárny külöi. pártot alakít és párbeszédet kezd a kommunistákkal. Nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy — Rumor új szövetségeseket keresve — megpróbálja kiegészíteni kormányát. Szó van arról is, hogy esetleg egyszerűen kereszténydemokrata kormány alakul. Ha azonban ezek a kísérletek nem sikerülnek, nem marad más hátra, mint az urnák elé hívni Olaszország népét. —le— Francia—angol vállalkozás Michel Debré hadügyi ál- lamminiszter vasárnap egy vidéki kórházavatási ünnepségen mondott beszédében foglalkozott a francia közvéleményt élénken foglalkoztató, sok vitát kiváltó közös francia—angol vállalkozással, a Concorde szuperszonikus utas- szállító repülőgéppel. Az utóbbi időben egyre több olyan híresztelés kelt szárnyra, hogy felhagynak a tervvel. Debré szerint szó sincs a vállalkozás feladásáról, mivel az »katasztrófa lenne nemzetünk presztízsére mind ipari, mind tudományos síkon és igen súlyos társadalmi és emberi problémát vetne fel. Az 1962-ben hozott döntést Sej na úr — új szerepben A Rudé Právo hétfői számában megjegyzéseket fűz ahhoz a »leleplező« cikkhez, amelyet az 1968 elején az Egyesült Államokba disszidált Jan Sejna, volt csehszlovák tábornok jelentetett meg a Readers Digest című folyóiratban a Pueblo kémhajó ügyéről. A disszidens tábornok szerint ez közön égés szovjet provokáció volt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hatóságainak közreműködésével. • A Rudé Právo ezzel összefüggésben megállapítja: »Sejna úr most a beavatottak szerepében tetszeleg, noha közismert, hogy a szovjet katonai vezetők már a csúfos vetőmag-botrányt és a Novotny támogatására szervezett kampányt megelőzőleg sem túlságosan bíztak a tábornokban — húzza alá a Rudé Právo, s így folytatja: »Mindenkinek biztosítania kell a fennmararását, még az Egyesült Államokban is. S ha ez nem megy vetőmaggal, akkor más spekulációkhoz kell folyamodni. Sejna úr ugyanis minden bizonnval elszokott már a rendes kenyérkeresettől«. (MTI) BORMAN A LENIN MAUZÓLEUMNÁL A Szovjetunióban tartózkodó Frank Borman amerikai űrhajós (jobbról a második) koszorút helyezett el Moszkvában a Lenin Mauzóleumnál. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) már nem lehet revízió alá venni«. A hadügyi államminiszte- ezután Franciaország nemzet - közi helyzetéről szólt és megállapította, hogy az ország egyetlen más nemzettel sincs konfliktusban, s kész »kitárni a kapukat nemzetközi együttműködés előtt«. Franciaország továbbra is hű marad az At- laiüi Szerződésben vállalt kö- telOTettségeihez, ugyanakkor a feszültség enyhítésére törekszik a kelet-európai országok viszonylatában. Debré hozzáfűzte, hogy a független francia külpolitika biztosítékának egy korszerűen felszerelt, nukleáris fegyverekkel ellátott hadseregnek kell lennie. Méltatta a frarcia—nyugatnémet együttműködés jelentőségét, majd Anglia és a nyugat-európai országok viszo • nyával foglalkozott : »Nem tudom, miként lehetne Angliát befogadni az európai közösségbe anélkül, hogy az abban már benne levő országok ne lennének kénytelenek lemondani bizonyos jogaikról. Valamennyi, jelenleg érvényben levő megállapodást alapjában felül kellene vizsgálni«. A gaulle-ista D~' az fi kormányban betöltött kulcs- fontosságú szerepére mutat a francia hivatalos lap legutóbbi számában közölt, a hadügyi álla mmin;s'ter hatásköreit megállapító rendelet is, amely szerint a miniszterelnök a következő jogköröket ruházta a hadügyi államminiszterre: az ország védelmével kap«solatos tárgyalások számára kidolgozza az általános irányelveket; a több minisztériumot közösen érintő védelmi intézkedések előkészítését és végrehajtását ő hangolja össze; irányítja a hadügvekkel kapcsolatos tudományos tevékenység szerveit; a miniszterelnök akadályoztatása esetén elnököl a miniszterközi tájékozódó bizottság ülésein. A feladatkörök ellátásában a hadügyi államminiszter igénybe veszi a hadügyi főtitkárság segítségét. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. július 8.
