Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-08 / 155. szám

\ Együttműködés magasabb fokán A MÁSODIK VILÁGHÁ­BORÚ ELŐTT a gazdasági kapcsolatok Bulgária és Ma­gyarország között jelentékte­lenek voltak. Bulgária főkép­pen mezőgazdasági cikkeket exportált Magyarországra, és onnan elsősorban vegyi ter­mékeket importált. A két or­szág gyors fejlődése a szo­cializmus útján megteremtet­te a feltételeket a szorosabb kölcsönös gazdasági együtt­működéshez. Bulgária és Ma­gyarország sikerei az iparosí­tás terén nagy lehetőségeket teremtettek, és hozzájárultak a kölcsönös árucsere-forgalom növeléséhez. A termelés párhuzamossá­gának elkerülése érdekében a KGST-országok között egy sor terméknél, sokoldalú alapon, a termelés szakosítását és koo- perálását hajtják végre. Ez megteremti a lehetőséget, hogy minden ország nagy szé­riákban termeljen nemcsak a saját szükségleteinek kielégí­tésére, hanem exportra is. A kooperálás és a szakosítás kétoldalúan is folyik, aminek érdekében a KGST tagorszá­gok kétoldalú bizottságokat hoztak létre. Ilyen alapon ke­rült megalakításra 1958-ban a bolgár—magyar gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működési bizottság. A bi­zottság műszaki dokumentá­ciók, tudományos eredmé­nyek, műszaki újdonságok, szabadalmak és szakértők kölcsönös cseréjével mindkét országban elősegíti a termelő erők fejlődését Sok szakosí­tási és kooperálási javaslat került kidolgozásra a gép­ipar, a kohászat, a vegyipar és egyéb iparágak területén. Vizsgálati stádiumában van a szerszámgépek elemeinek és tartozékainak gyártásszakosí­tási kérdése. Ugyancsak vizsgálják az egységenkénti szakosítás és kooperálás lehetőségét abban a tekintetben, hogy Magyar- ország Bulgáriából hozassa a szükséges kis autóbuszokat, és a Bolgár Népköztársaság nagyobb autóbuszokat im­portálna a Magyar Népköz- társaságból. A két ország szakértői kö­zött tárgyalások folynak a 8—10 tonna teherbírású ne­héz tehergépkocsik konstruk­ciójának fejlesztése és a ter­melés kooperálása érdekében. A két fél megállapodott, hogy komplett útépítőgép-nomen- klaturát dolgozzanak ki, amely alapul szolgál majd a szako­sítási és kooperálási javaslat kidolgozására. Megegyezés jött létre együttműködésre a vegyipar területén is. így megvizsgálásra kerültek az együttműködés kérdései a szintetikus fonalak, aroma ti- kus szénhidrogének és egye­bek termelésére és kölcsönös szállítására. A gyógyszeripar területén aláírásra került jegyzőkönyv szerint a kölcsö­nös szállítások állandóan emelkednek úgy, hogy 1975- re elérik a 6 millió rubelt. Kidolgozás alatt vannak a kooperálási és együttműködé­si kérdések a gyengeáramú és erősáramú ipar, az emelő— szállítógépek, a mezőgazdasá­gi gépek, a hajógyártóipar és az élelmiszeripar területén. EGYES GÉPIPARI TERMÉ­KEK gyártását — amelyek előállítása nem gazdaságos — és a két fél leállította, köd- csönösen elégítik ki szükség­leteiket a szakosítás alapján. Így Magyarország villamos targoncát, villamos futómacs­kát, szőlészeti - traktort, pa- lántázógépet és egyéb gépeket a Bolgár Népköztársaságból szerez be, Bulgária viszont szerszámgépeket, szállítóesz­közt, mezőgazdasági gépet, rádiócsöveket, villanyégő-al- katrészt és egyebeket a Ma­gyar Népköztársaságtól vásá­rol. Az árucsere-forgalom to­vábbi emelésének egyik alap­ja az 1968 szeptember elején aláírt megállapodás, amely szerint a Magyar Népköztár­saság részt vesz szódagyár építésében Bulgáriában. Eh­hez a Magyar Népköztársaság gépeket, fölszereléseket és anyagokat fog szállítani, amit Bulgária a felépített szóda­gyárban előállított termékkel fog visszafizetni 10 éves idő­szakon keresztül. Különféle formákban valósul meg együttműködés a fekete- és színesfém-kohászatban is. A gazdasági együttműködés kibővítésének lehetőségei a kooperálás és szakosítás terü­letén még távolról sincsenek kimerítve. Ebben az irányban még sokkal nagyobb eredmé­nyeket lehet megvalósítani, ami végeredményben mindkét fél javát fogja szolgálni. A GAZDASÁGI EGYÜTT­MŰKÖDÉS a Bolgár Nép- köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a ve­gyes társaságok létrehozásá­val új, korszerűbb formákra tért rá. Az INTRANSZMAS és AGROMAS társaságok ténykedését jónak és hasznos­nak értékeljük mindkét fél részére. Az INTRANSZMAS az üzemen belüli anyagmoz­gatás gépeinek, rendszerének tervezési munkálataival fog­lalkozik, az AGROMAS pe­dig a kertészeti munkák gé­pesítésének eszközeivel, fel­adataival. Ez a két vállalat,- amellyel új kooperálási forma kezdő­dött a tervezés és a termelés területén a Bolgár Népköz- társaság és a Magyar Nép- köztársaság között, mintául szolgál a két testvéri szocia­lista ország még szorosabb együttműködésének megvaló­sítására. Panajot Gendov Magyar mérnökök az NDK-ban Balatomfenyvesen, a iwia nya megyei KlSZ-bizottság táborában vastag pulóverekbe, kabátokba burkolózva járkál­nak a táborlakók. A parton elvétve látni fürdőruhákat, a fürdőköpenynek nagyobb a ke­letje. Pedig ezek a lányok és fiúk háromhetes hazai szabad­ságuk alatt igyekeznek dacolni az idővel, akármilyen hideg a víz és a levegő, a vállalkozó kedv mindenkiben ott bujkál egy nagy fürdésre. A Német Demokratik-us Köztársaságban dolgozó KISZ-vezetőik részé­re Csopakon, Balatoníenyve- sen szerveztek továbbképzést. A délelőtti előadások és vi­ták után jólesne a Balaton vi­ze — ha nem fenyegetne a nátha veszélye. Vendéglátóink, Rekvényi György és Vezdényi János kajánul nézik rövid uj­jú ingeinket, amikor a sétány egyik padjára leülünk beszél­getni Figyelmeztetnek, hogy kerek egy órájuk van szá­munkra, Badacsonyba készül a társaság — ha addig kibír­juk fogvacogás nélkül... Mindkét fiatalember mérnök, Rekvényi György Drezda me­gye párt-végrehajtóbizottságá­nak, Vezdényi János pedig Er­A traktor nyergében — Ä mi híres emberünket keresi? — kérdezték többen is, amikor Ágoston József után érdeklődtem. Miért “-híres-“ ember Ágos­ton József, az öreglaki Állami Gazdaság traktorosa? Nehezen áll kötélnek, amikor erre vá­laszol. — A múlt esztendőben a Vörös Csillag Traktorgyár or­szágos versenyt hirdetett Az általuk készített gépek teljesí­tőképességét, használhatósági fokát akarták fölmérni. Az állami gazdaság megküldte ne­kik az én gépem teljesítményé­nek és az alkatrész-megtakarí­tásom adatait. A versenyt Pes­ten értékelték. Nem számítot­tam sikerre. Amikor megkap­tam az értesítést, alig tudtam szóhoz jútni. A teljesítmény­ben második helyezést értem el, az alkatrész-megtakarítás­ban első lettem. A helyezettek részére egy kis ünnepséget rendeztek a Vörös Csillag Traktorgyárban. Kétezerötszáz forint pénzjutalmat is kaptam, meg ötszáz forint értékű tárgyjutalmat. Az alkatrész­megtakarítás első helyéért a kétezer forint értékű tárgyju­talmat a Nemzetközi Vásáron vettem át. Még ma is fő helyen van otthonában az ajándék táska­rádió. Az aktatáskát csak ak­kor veszi a hóna alá, ha “-fon­tos« helyre megy. A golyóstoli­ba sem kellett még új betétet venni. — Most kezdődnek a talaj- munkák — mondja, mikor a máról kérdezem. — Tarlóhán­tás, talajelőkészítések. Nekem ez a munka annyira megszo­kott, hogy ha egyszer más be­osztásba helyeznének, nem érezném jól magam. Ismét régebbi időkre emlé­kezik: — 1955. január elseje óta va­gyok ebben az állami gazda­ságban. Növénytermesztő vol­tam. Mostani szemmel nézve azt mondhatom, hogy szép munka volt az is, de a trak­torosságnál nincs szebb. Leg­nagyobb örömöm az, amikor i lehetőség a kulturálódásra. Ha szépen fordítja a földet a gé- előadást tart öreglakon a pem. Egyedül vagyok a mező- Csiky Gergely Színház, mindig ben. Azt is mondhatnák, hogy nem szeretem az embereket, ezért választottam ezt a szak­mát, itt egyedül lehetek. Ez nincs így. De az tényleg igaz, hogy jó a traktorosnak, ha egyedül van. így legalább nem áll meg a társával beszélgetni. Előtte van a nagy darab, meg­munkálásra váró föld, az biz­tatja, hogy dolgozzon. Szíve­sen csinálom, ha kell nyújtott műszakban is. Akkor érzem jól magam, ha dolgozhatok. Egy ideig gondolkodik, mit is mondhatna még. Zöldesbar­na szemével maga elé néz, bo­rostás álla tenyerében nyug­szik. Haja még olyan, amilyen­re a szél formálta. — Néha megállók, megné­zem, hogy nem. lazultak-e meg a csavarok, aztán megyek to­vább. A traktorosok nemigen kapkodnak a talajmunkák után. Sokan a szállítást szere­tik jobban. Az szerintük vál­tozatosabb, nem egyhangú. Én a talaj munkát sem érzem egyhangúnak. Negyvenéves va­gyok, lehiggadtam, a munkám­ban megtalálom a szépet Két gyereke van Ágoston Jó­zsefnek. A kisebbik, a fiú már ki-kiáll az út szélére, lesi az apja gépét. — Azt szokta mondani, hogy traktoros lesz, más semmi — mondja alig titkolt büszkeség­gel. — Ha kedve lesz, örülök neki, hogy egyszer majd trak­tor nyergében ül ő is. Én azt tartom, hogy az ember azt a munkát végezze, amit legjob­ban szeret, akkor kiegyensú­lyozott lesz az életben. Ha nincs hozzá kellő ambíció, akkor akár abba is hagyhatja. Ágostonék a vasadi pusztán laknak szolgálati lakásban. Az ősszel építkezni szeretnének. — Bemegyünk a faluba — mondja errőL — Ott több a megnézzük e családdal. Na­gyon szeretem a színdarabo­kat. Ha beköltözünk, akkor gyakran járok majd moziba, rendezvényekre is. Űjra és újra visszatér a gépéhez. «-Jó öreg masinának« szokta hívni. — Ötéves már — feleli kér­désemre. — öt évet látott az életemből. Sok mindent meg­értünk együtt. Minden rendel­lenességet azonnal észreveszek rajta A zakatolásból megér­zem, ha baj van. Mesélik' róla, hogy néha va­sárnap is megnézi a traktorát. Szenvedélye, társa is a gép egyben. Ahogy beindítja, ahogy ül rajta, rögtön érezni ezt. Port kavarva tűnik el az út- kanyarulatban. Leskó László Rekvényi György: Minél gyorsabban akklimatizálódni. fúrt megye pártbizottságainak tagja, s emellett mindketten KISZ-funkcionáriusok is. El­sősorban arról érdeklődünk náluk, milyen körülmények között dolgozik az NDK-bam a KISZ? — Miután ón 1967-ben a leg­első kilencven személyes cso­porttal érkeztem Erfurtba ta­lán megengeded, hogy először én beszéljek — mondja barát­jának Vezdényi János. — »Út­törők« voltunk, tapasztalat és helyismeret nélkül, de aho­gyan teltek-múltak a napok, úgy rajzolódott ki KISZ- szarvezeteink két alapvető fel­adata: az agitációs és propa­gandamunka, valamint gon­doskodás a szabad idő hasz­nos eltöltéséről. Kétszázhárom alapszervezetben hétezeröt­száz fiatal dolgozik, de ha az őszi csoportok is megérkeznek, tízezerre emelkedik ez a lét­szám. Nagy munka, komoly feladat hárul a Kommunista Ifjúsági Szövetségre, ezért is történtek szervezeti változá­yuk. Lipcsében, Karl-Marx- Stadtban és Drezdában már választott KISZ-bizottság mű­ködik kinevezett megyei párt­munkással. Az első fecskék nagy segít­ségeit kaptak a kint tanuló egyetemistáktól és a Német Szocialista Egysépárt megyei, városi szervezeteitől. A kezde­ti nehézségek után a másfél évet elemző és értékelői vizs­gálat már »tisztába« tette a félreértésre okot adó dolgokat. — Válasszuk ketté a munka két fő irányát. Mi tartozik az agitációs, propagandamunká­ba? — Először talán a körülmé­nyekről pár szót — mondja Rekvényi György. — Tizen­nyolc-huszonhat éves fiatalok­ról van sző, akik hiányos nyelvismerettel, minimális helyismerettel rendelkeznek. Az első naptól kezdve meg­szűnt az a hagyományos fel­ügyelet, ami alatt itthon a családot értjük; majdnem azt mondhatjuk, hogy magukra vannak utalva. Az a felada­tunk, hogy a fiatalokat meg­ismertessük az internaciona­lizmussal, és a számukra is­meretlen országban se sza­kadjanak el hazájuktól, a magyar dolgozóktól. Tájékoz­tatásuk ragyogóan megoldott — egynapos késéssel kapjuk a magyar újságokat — ás a vál­lalatok, üzemek szakszerveze­ti, párt- és FDJ-bizottságai is azon fáradoznak, hogy az »akklimatizálódás« minél gyorsabban bekövetkezzen. Az, hogy az agitációs és propagandamunka milyen irányba fejlődött, arra a leg­jobb bizonyíték a Német Szo­cialista Egysépárt nyilatkoza­ta Ebben megköszönték a magyar fiataloknak, hogy agi­táltak és kiálltak az öt szo­cialista ország múlt év au­gusztusi lépése mellett. — És a szabad idő hasznos eltöltése? — A negyvenhárom órás munkahét, a szabad hétvége még nem jelenti azt, hogy az NDK-ban kolbászból van a kerítés. Talán egy fokkal job­ban is kell dolgozniuk, hogy bebizonyítsák, nemcsak egy­szerű munkások, hanem ha­záink »követei«. Ez a kis több­let jellemző a kulturális ren­dezvényekre is. Üzemi, me­gyei és országos szinten ren­deztük meg a Ki tud többet a Szovjetunióról? és a Ki tud többet az NDK-ról? vetélke­dőket — értékes jutalmakkal. Hasonlóképpen nagy tömege­ket mozgatott meg a szavaló­verseny és a magyar táncze­nekarok fesztiválja. Nemcsak az IBUSZ és az Express, ha­nem mi is rengeteg kirándu­lást szerveztünk Thüringiába, a Harz-hegységbe, a tenger­partra és Potsdamba — sok­sok részvevővel. Színház- és operabérleteink vannak; lab­darúgóbajnokságot, és miután a részletre megvásárolható cikkek közül legnagyobb ér­deklődésre a motorkerékpár tart számot — ügyességi ver­senyeket, túrákat szerveztünk* többek között Buchemwaldba. — Ez valóban szép program, de anyagilag hogyan állnak a lányok és fiúk? — Aki akar, az tud takaré- koskodni, különben az első Fejlesztik, foőwitík a tabi fogyasztási szövetkezet üzemeit A tabi fogyasztási szövet­kezet ipari üzemeinek bővíté­sével, új foglalkoztatók lé­tesítésével járul hozza ahhoz, hogy Tab a siófoki járás leg­jelentősebb ipari bázisává vál­jon.. Az eddig egyműszakos bél üzem a sorra Kerülő bőví­tés után kétműS7n kos terme- ) lésre áll át. A 1 zó vetkezet az átalakítási munkákat 200 000 forintot fordít fejlesztési alap­ból. Folyamatos munkát bizto­sít ezután a babválogató az ott dolgozó asszonyoknak. Egész éven át lesz majd válo- gatnivaló bab, és csupán a karbantartás idejére állnak le egy hónapira. Másfél milliós átalakítás után hatvan asszony talál magának munkát, kere­seti lehetőséget az eddig csak Idényjelleggel működő váloga­tóban. A korszerű üzem az eddigi hetvenvagonos tervét is jóval túlszárnyalhatja a megváltozott körülmények kö­zött. Másfél milliós beruházással így korábban más célra ki­alakított, kijavított épületben kap helyet az ország egyik legmodernebb mézeskalács­üzeme, amelyik évente negyven vagon árut termel. Az országos méhészeti vál­lalat és a helyi szövetkezet közösen létesített üzemének berendezési terveit most hagy­ták jóvá, s tulajdonképpen csak a gépsorok bekötése van hátra. Egyelőre egy műszak­ban harminchármán dolgoznak majd az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat és a ta­bi szövetkezet közös termelő- egységében. A mézes készítmé­nyek iránt az országos válla­lat felmérése szerint igen nagy a kereslet. Ez az oka, hogy a későbbiek során még bővíteni szeretnék a most lét­rehozott üzemet A közös vál­lalkozás természetéből fakad, re­a hogy 50—50 százalékban szesedik a szövetkezet és méhészeti vállalat a nyereség­ből. Az üzemfejlesztésekről és az új foglalkoztatók kialakí­tásáról szólva meg kell emlí­teni, hogy a tartósító üzem helyén nyersbőrfeldolgozót lé­tesít a szövetkezet. A szövet­kezetek által felvásárolt nyers­anyagot az egész Dunántúl te­rületéről ide szállítják. Vál­tozatlanul üzemeltetni szeret­né a dió- és mogyorótörő részlegét is a tabi fogyasztá­si szövetkezet. Egy-egy sze­zonban negyven vagonnyi im­portárut dolgoznak fel, ami a Szovjetunióból érkezik hoz­zájuk. Ugyancsak húsz-huszonöt főt foglalkoztat majd eseten­ként a vágóhídi részleg, ahol az olasz exportra szállítandó nyulakat vágják. N. J. »Nincs kolbászból a kerí­tés« — mondja Vezdényi János. év után nem tudnák megvá­sárolni az MZ motort, a fény­képezőgépet és egy sor más tartós fogyasztási cikket. Le kell szokni a cigarettáról, mert az — még a legolcsóbb fajta is — nagyon drága a mi zse­bünkhöz. Körülbelül egy órát ültünk a pádon, már a fogunk vaco­gott, s még így sem tudtam az összes kérdésemre választ kapni a két fiatalembertől, be­szélgethettünk volna akár reggelig is. Még egy utolsó kérdés: — Ki mivel tölti a szabad­ságát? Szinte egyszerre válaszol­tak; — Még két hetünk van (egy hétig tartott a továbbképzés, ahol mindketten előadók vol­tak), legyen minél jobb idő és sikerüljön takarékoskodni Bu­dapesten is... S. G. Kérnek, de nem kapnak (Tudósítónktól.) »Sajnos nincs, nem tudunk beszerezni. A boltunkba be­térő napi 800 vevő közül kö­rülbelül háromszáznak ezt va­gyunk kénytelenek mondani« — hallottam Fodor Lászlótól, a Balatonboglári Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vas­boltjának vezetőjétől. »Annak érdekeben, hogy csökkenjen a hiánycikkek száma, nem is­merünk távolságokat.« _ Előkerül a megrendelőkönyv. A 8—10 oldalas megrendelé.s- ből csak 2 oldalra valót szál­lít a nagykereskedelem. Hű­tőszekrényünk egv hónapja nincs. Egyszerű ajtózárat, ab­lakpántot nem tudnak adni. Körülbelül 120 fajta facsavart gyárt az ipar: a bolt raktárá­ban csak egyfajta van. Hor­ganyzott vízvezetékcsö vekből vagonszámira tudnának eladni. A gyalu, a fúró, és a harapó­fogó, a beton vas, a szögvas és a laposvas egyará~t ott van a hiányzó áruk listáién. Jó volna, ha az e pikkekét gyártó vállalatok is megtalál­nák a megoldás módját úgy, mint pl. a zománcedénygyá­rak. Gyártmánya'' kínál szinté» voltak ellátási hibák, ma azon ban csaknem mindenfajta zá máncedány kapható. A balatonboglári fogyasztás* szövetkezet vasboltja havi 7— 800 000 forint értékű árut ad el, a készlete 1300 000 forint körül van. Tekintélyes üzlet tehát. A bolt dolgozói , nagyon szeretnék szótárukból száműz­ni a nincs-et, amelyet sajnos még naponta sokszor ki kell mondaniuk. iOMOGYI NÉPLAP KaM, m július 8.

Next

/
Thumbnails
Contents