Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-08 / 155. szám
\ Együttműködés magasabb fokán A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐTT a gazdasági kapcsolatok Bulgária és Magyarország között jelentéktelenek voltak. Bulgária főképpen mezőgazdasági cikkeket exportált Magyarországra, és onnan elsősorban vegyi termékeket importált. A két ország gyors fejlődése a szocializmus útján megteremtette a feltételeket a szorosabb kölcsönös gazdasági együttműködéshez. Bulgária és Magyarország sikerei az iparosítás terén nagy lehetőségeket teremtettek, és hozzájárultak a kölcsönös árucsere-forgalom növeléséhez. A termelés párhuzamosságának elkerülése érdekében a KGST-országok között egy sor terméknél, sokoldalú alapon, a termelés szakosítását és koo- perálását hajtják végre. Ez megteremti a lehetőséget, hogy minden ország nagy szériákban termeljen nemcsak a saját szükségleteinek kielégítésére, hanem exportra is. A kooperálás és a szakosítás kétoldalúan is folyik, aminek érdekében a KGST tagországok kétoldalú bizottságokat hoztak létre. Ilyen alapon került megalakításra 1958-ban a bolgár—magyar gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság. A bizottság műszaki dokumentációk, tudományos eredmények, műszaki újdonságok, szabadalmak és szakértők kölcsönös cseréjével mindkét országban elősegíti a termelő erők fejlődését Sok szakosítási és kooperálási javaslat került kidolgozásra a gépipar, a kohászat, a vegyipar és egyéb iparágak területén. Vizsgálati stádiumában van a szerszámgépek elemeinek és tartozékainak gyártásszakosítási kérdése. Ugyancsak vizsgálják az egységenkénti szakosítás és kooperálás lehetőségét abban a tekintetben, hogy Magyar- ország Bulgáriából hozassa a szükséges kis autóbuszokat, és a Bolgár Népköztársaság nagyobb autóbuszokat importálna a Magyar Népköz- társaságból. A két ország szakértői között tárgyalások folynak a 8—10 tonna teherbírású nehéz tehergépkocsik konstrukciójának fejlesztése és a termelés kooperálása érdekében. A két fél megállapodott, hogy komplett útépítőgép-nomen- klaturát dolgozzanak ki, amely alapul szolgál majd a szakosítási és kooperálási javaslat kidolgozására. Megegyezés jött létre együttműködésre a vegyipar területén is. így megvizsgálásra kerültek az együttműködés kérdései a szintetikus fonalak, aroma ti- kus szénhidrogének és egyebek termelésére és kölcsönös szállítására. A gyógyszeripar területén aláírásra került jegyzőkönyv szerint a kölcsönös szállítások állandóan emelkednek úgy, hogy 1975- re elérik a 6 millió rubelt. Kidolgozás alatt vannak a kooperálási és együttműködési kérdések a gyengeáramú és erősáramú ipar, az emelő— szállítógépek, a mezőgazdasági gépek, a hajógyártóipar és az élelmiszeripar területén. EGYES GÉPIPARI TERMÉKEK gyártását — amelyek előállítása nem gazdaságos — és a két fél leállította, köd- csönösen elégítik ki szükségleteiket a szakosítás alapján. Így Magyarország villamos targoncát, villamos futómacskát, szőlészeti - traktort, pa- lántázógépet és egyéb gépeket a Bolgár Népköztársaságból szerez be, Bulgária viszont szerszámgépeket, szállítóeszközt, mezőgazdasági gépet, rádiócsöveket, villanyégő-al- katrészt és egyebeket a Magyar Népköztársaságtól vásárol. Az árucsere-forgalom további emelésének egyik alapja az 1968 szeptember elején aláírt megállapodás, amely szerint a Magyar Népköztársaság részt vesz szódagyár építésében Bulgáriában. Ehhez a Magyar Népköztársaság gépeket, fölszereléseket és anyagokat fog szállítani, amit Bulgária a felépített szódagyárban előállított termékkel fog visszafizetni 10 éves időszakon keresztül. Különféle formákban valósul meg együttműködés a fekete- és színesfém-kohászatban is. A gazdasági együttműködés kibővítésének lehetőségei a kooperálás és szakosítás területén még távolról sincsenek kimerítve. Ebben az irányban még sokkal nagyobb eredményeket lehet megvalósítani, ami végeredményben mindkét fél javát fogja szolgálni. A GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS a Bolgár Nép- köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a vegyes társaságok létrehozásával új, korszerűbb formákra tért rá. Az INTRANSZMAS és AGROMAS társaságok ténykedését jónak és hasznosnak értékeljük mindkét fél részére. Az INTRANSZMAS az üzemen belüli anyagmozgatás gépeinek, rendszerének tervezési munkálataival foglalkozik, az AGROMAS pedig a kertészeti munkák gépesítésének eszközeivel, feladataival. Ez a két vállalat,- amellyel új kooperálási forma kezdődött a tervezés és a termelés területén a Bolgár Népköz- társaság és a Magyar Nép- köztársaság között, mintául szolgál a két testvéri szocialista ország még szorosabb együttműködésének megvalósítására. Panajot Gendov Magyar mérnökök az NDK-ban Balatomfenyvesen, a iwia nya megyei KlSZ-bizottság táborában vastag pulóverekbe, kabátokba burkolózva járkálnak a táborlakók. A parton elvétve látni fürdőruhákat, a fürdőköpenynek nagyobb a keletje. Pedig ezek a lányok és fiúk háromhetes hazai szabadságuk alatt igyekeznek dacolni az idővel, akármilyen hideg a víz és a levegő, a vállalkozó kedv mindenkiben ott bujkál egy nagy fürdésre. A Német Demokratik-us Köztársaságban dolgozó KISZ-vezetőik részére Csopakon, Balatoníenyve- sen szerveztek továbbképzést. A délelőtti előadások és viták után jólesne a Balaton vize — ha nem fenyegetne a nátha veszélye. Vendéglátóink, Rekvényi György és Vezdényi János kajánul nézik rövid ujjú ingeinket, amikor a sétány egyik padjára leülünk beszélgetni Figyelmeztetnek, hogy kerek egy órájuk van számunkra, Badacsonyba készül a társaság — ha addig kibírjuk fogvacogás nélkül... Mindkét fiatalember mérnök, Rekvényi György Drezda megye párt-végrehajtóbizottságának, Vezdényi János pedig ErA traktor nyergében — Ä mi híres emberünket keresi? — kérdezték többen is, amikor Ágoston József után érdeklődtem. Miért “-híres-“ ember Ágoston József, az öreglaki Állami Gazdaság traktorosa? Nehezen áll kötélnek, amikor erre válaszol. — A múlt esztendőben a Vörös Csillag Traktorgyár országos versenyt hirdetett Az általuk készített gépek teljesítőképességét, használhatósági fokát akarták fölmérni. Az állami gazdaság megküldte nekik az én gépem teljesítményének és az alkatrész-megtakarításom adatait. A versenyt Pesten értékelték. Nem számítottam sikerre. Amikor megkaptam az értesítést, alig tudtam szóhoz jútni. A teljesítményben második helyezést értem el, az alkatrész-megtakarításban első lettem. A helyezettek részére egy kis ünnepséget rendeztek a Vörös Csillag Traktorgyárban. Kétezerötszáz forint pénzjutalmat is kaptam, meg ötszáz forint értékű tárgyjutalmat. Az alkatrészmegtakarítás első helyéért a kétezer forint értékű tárgyjutalmat a Nemzetközi Vásáron vettem át. Még ma is fő helyen van otthonában az ajándék táskarádió. Az aktatáskát csak akkor veszi a hóna alá, ha “-fontos« helyre megy. A golyóstoliba sem kellett még új betétet venni. — Most kezdődnek a talaj- munkák — mondja, mikor a máról kérdezem. — Tarlóhántás, talajelőkészítések. Nekem ez a munka annyira megszokott, hogy ha egyszer más beosztásba helyeznének, nem érezném jól magam. Ismét régebbi időkre emlékezik: — 1955. január elseje óta vagyok ebben az állami gazdaságban. Növénytermesztő voltam. Mostani szemmel nézve azt mondhatom, hogy szép munka volt az is, de a traktorosságnál nincs szebb. Legnagyobb örömöm az, amikor i lehetőség a kulturálódásra. Ha szépen fordítja a földet a gé- előadást tart öreglakon a pem. Egyedül vagyok a mező- Csiky Gergely Színház, mindig ben. Azt is mondhatnák, hogy nem szeretem az embereket, ezért választottam ezt a szakmát, itt egyedül lehetek. Ez nincs így. De az tényleg igaz, hogy jó a traktorosnak, ha egyedül van. így legalább nem áll meg a társával beszélgetni. Előtte van a nagy darab, megmunkálásra váró föld, az biztatja, hogy dolgozzon. Szívesen csinálom, ha kell nyújtott műszakban is. Akkor érzem jól magam, ha dolgozhatok. Egy ideig gondolkodik, mit is mondhatna még. Zöldesbarna szemével maga elé néz, borostás álla tenyerében nyugszik. Haja még olyan, amilyenre a szél formálta. — Néha megállók, megnézem, hogy nem. lazultak-e meg a csavarok, aztán megyek tovább. A traktorosok nemigen kapkodnak a talajmunkák után. Sokan a szállítást szeretik jobban. Az szerintük változatosabb, nem egyhangú. Én a talaj munkát sem érzem egyhangúnak. Negyvenéves vagyok, lehiggadtam, a munkámban megtalálom a szépet Két gyereke van Ágoston Józsefnek. A kisebbik, a fiú már ki-kiáll az út szélére, lesi az apja gépét. — Azt szokta mondani, hogy traktoros lesz, más semmi — mondja alig titkolt büszkeséggel. — Ha kedve lesz, örülök neki, hogy egyszer majd traktor nyergében ül ő is. Én azt tartom, hogy az ember azt a munkát végezze, amit legjobban szeret, akkor kiegyensúlyozott lesz az életben. Ha nincs hozzá kellő ambíció, akkor akár abba is hagyhatja. Ágostonék a vasadi pusztán laknak szolgálati lakásban. Az ősszel építkezni szeretnének. — Bemegyünk a faluba — mondja errőL — Ott több a megnézzük e családdal. Nagyon szeretem a színdarabokat. Ha beköltözünk, akkor gyakran járok majd moziba, rendezvényekre is. Űjra és újra visszatér a gépéhez. «-Jó öreg masinának« szokta hívni. — Ötéves már — feleli kérdésemre. — öt évet látott az életemből. Sok mindent megértünk együtt. Minden rendellenességet azonnal észreveszek rajta A zakatolásból megérzem, ha baj van. Mesélik' róla, hogy néha vasárnap is megnézi a traktorát. Szenvedélye, társa is a gép egyben. Ahogy beindítja, ahogy ül rajta, rögtön érezni ezt. Port kavarva tűnik el az út- kanyarulatban. Leskó László Rekvényi György: Minél gyorsabban akklimatizálódni. fúrt megye pártbizottságainak tagja, s emellett mindketten KISZ-funkcionáriusok is. Elsősorban arról érdeklődünk náluk, milyen körülmények között dolgozik az NDK-bam a KISZ? — Miután ón 1967-ben a legelső kilencven személyes csoporttal érkeztem Erfurtba talán megengeded, hogy először én beszéljek — mondja barátjának Vezdényi János. — »Úttörők« voltunk, tapasztalat és helyismeret nélkül, de ahogyan teltek-múltak a napok, úgy rajzolódott ki KISZ- szarvezeteink két alapvető feladata: az agitációs és propagandamunka, valamint gondoskodás a szabad idő hasznos eltöltéséről. Kétszázhárom alapszervezetben hétezerötszáz fiatal dolgozik, de ha az őszi csoportok is megérkeznek, tízezerre emelkedik ez a létszám. Nagy munka, komoly feladat hárul a Kommunista Ifjúsági Szövetségre, ezért is történtek szervezeti változáyuk. Lipcsében, Karl-Marx- Stadtban és Drezdában már választott KISZ-bizottság működik kinevezett megyei pártmunkással. Az első fecskék nagy segítségeit kaptak a kint tanuló egyetemistáktól és a Német Szocialista Egysépárt megyei, városi szervezeteitől. A kezdeti nehézségek után a másfél évet elemző és értékelői vizsgálat már »tisztába« tette a félreértésre okot adó dolgokat. — Válasszuk ketté a munka két fő irányát. Mi tartozik az agitációs, propagandamunkába? — Először talán a körülményekről pár szót — mondja Rekvényi György. — Tizennyolc-huszonhat éves fiatalokról van sző, akik hiányos nyelvismerettel, minimális helyismerettel rendelkeznek. Az első naptól kezdve megszűnt az a hagyományos felügyelet, ami alatt itthon a családot értjük; majdnem azt mondhatjuk, hogy magukra vannak utalva. Az a feladatunk, hogy a fiatalokat megismertessük az internacionalizmussal, és a számukra ismeretlen országban se szakadjanak el hazájuktól, a magyar dolgozóktól. Tájékoztatásuk ragyogóan megoldott — egynapos késéssel kapjuk a magyar újságokat — ás a vállalatok, üzemek szakszervezeti, párt- és FDJ-bizottságai is azon fáradoznak, hogy az »akklimatizálódás« minél gyorsabban bekövetkezzen. Az, hogy az agitációs és propagandamunka milyen irányba fejlődött, arra a legjobb bizonyíték a Német Szocialista Egysépárt nyilatkozata Ebben megköszönték a magyar fiataloknak, hogy agitáltak és kiálltak az öt szocialista ország múlt év augusztusi lépése mellett. — És a szabad idő hasznos eltöltése? — A negyvenhárom órás munkahét, a szabad hétvége még nem jelenti azt, hogy az NDK-ban kolbászból van a kerítés. Talán egy fokkal jobban is kell dolgozniuk, hogy bebizonyítsák, nemcsak egyszerű munkások, hanem hazáink »követei«. Ez a kis többlet jellemző a kulturális rendezvényekre is. Üzemi, megyei és országos szinten rendeztük meg a Ki tud többet a Szovjetunióról? és a Ki tud többet az NDK-ról? vetélkedőket — értékes jutalmakkal. Hasonlóképpen nagy tömegeket mozgatott meg a szavalóverseny és a magyar tánczenekarok fesztiválja. Nemcsak az IBUSZ és az Express, hanem mi is rengeteg kirándulást szerveztünk Thüringiába, a Harz-hegységbe, a tengerpartra és Potsdamba — soksok részvevővel. Színház- és operabérleteink vannak; labdarúgóbajnokságot, és miután a részletre megvásárolható cikkek közül legnagyobb érdeklődésre a motorkerékpár tart számot — ügyességi versenyeket, túrákat szerveztünk* többek között Buchemwaldba. — Ez valóban szép program, de anyagilag hogyan állnak a lányok és fiúk? — Aki akar, az tud takaré- koskodni, különben az első Fejlesztik, foőwitík a tabi fogyasztási szövetkezet üzemeit A tabi fogyasztási szövetkezet ipari üzemeinek bővítésével, új foglalkoztatók létesítésével járul hozza ahhoz, hogy Tab a siófoki járás legjelentősebb ipari bázisává váljon.. Az eddig egyműszakos bél üzem a sorra Kerülő bővítés után kétműS7n kos terme- ) lésre áll át. A 1 zó vetkezet az átalakítási munkákat 200 000 forintot fordít fejlesztési alapból. Folyamatos munkát biztosít ezután a babválogató az ott dolgozó asszonyoknak. Egész éven át lesz majd válo- gatnivaló bab, és csupán a karbantartás idejére állnak le egy hónapira. Másfél milliós átalakítás után hatvan asszony talál magának munkát, kereseti lehetőséget az eddig csak Idényjelleggel működő válogatóban. A korszerű üzem az eddigi hetvenvagonos tervét is jóval túlszárnyalhatja a megváltozott körülmények között. Másfél milliós beruházással így korábban más célra kialakított, kijavított épületben kap helyet az ország egyik legmodernebb mézeskalácsüzeme, amelyik évente negyven vagon árut termel. Az országos méhészeti vállalat és a helyi szövetkezet közösen létesített üzemének berendezési terveit most hagyták jóvá, s tulajdonképpen csak a gépsorok bekötése van hátra. Egyelőre egy műszakban harminchármán dolgoznak majd az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat és a tabi szövetkezet közös termelő- egységében. A mézes készítmények iránt az országos vállalat felmérése szerint igen nagy a kereslet. Ez az oka, hogy a későbbiek során még bővíteni szeretnék a most létrehozott üzemet A közös vállalkozás természetéből fakad, rea hogy 50—50 százalékban szesedik a szövetkezet és méhészeti vállalat a nyereségből. Az üzemfejlesztésekről és az új foglalkoztatók kialakításáról szólva meg kell említeni, hogy a tartósító üzem helyén nyersbőrfeldolgozót létesít a szövetkezet. A szövetkezetek által felvásárolt nyersanyagot az egész Dunántúl területéről ide szállítják. Változatlanul üzemeltetni szeretné a dió- és mogyorótörő részlegét is a tabi fogyasztási szövetkezet. Egy-egy szezonban negyven vagonnyi importárut dolgoznak fel, ami a Szovjetunióból érkezik hozzájuk. Ugyancsak húsz-huszonöt főt foglalkoztat majd esetenként a vágóhídi részleg, ahol az olasz exportra szállítandó nyulakat vágják. N. J. »Nincs kolbászból a kerítés« — mondja Vezdényi János. év után nem tudnák megvásárolni az MZ motort, a fényképezőgépet és egy sor más tartós fogyasztási cikket. Le kell szokni a cigarettáról, mert az — még a legolcsóbb fajta is — nagyon drága a mi zsebünkhöz. Körülbelül egy órát ültünk a pádon, már a fogunk vacogott, s még így sem tudtam az összes kérdésemre választ kapni a két fiatalembertől, beszélgethettünk volna akár reggelig is. Még egy utolsó kérdés: — Ki mivel tölti a szabadságát? Szinte egyszerre válaszoltak; — Még két hetünk van (egy hétig tartott a továbbképzés, ahol mindketten előadók voltak), legyen minél jobb idő és sikerüljön takarékoskodni Budapesten is... S. G. Kérnek, de nem kapnak (Tudósítónktól.) »Sajnos nincs, nem tudunk beszerezni. A boltunkba betérő napi 800 vevő közül körülbelül háromszáznak ezt vagyunk kénytelenek mondani« — hallottam Fodor Lászlótól, a Balatonboglári Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vasboltjának vezetőjétől. »Annak érdekeben, hogy csökkenjen a hiánycikkek száma, nem ismerünk távolságokat.« _ Előkerül a megrendelőkönyv. A 8—10 oldalas megrendelé.s- ből csak 2 oldalra valót szállít a nagykereskedelem. Hűtőszekrényünk egv hónapja nincs. Egyszerű ajtózárat, ablakpántot nem tudnak adni. Körülbelül 120 fajta facsavart gyárt az ipar: a bolt raktárában csak egyfajta van. Horganyzott vízvezetékcsö vekből vagonszámira tudnának eladni. A gyalu, a fúró, és a harapófogó, a beton vas, a szögvas és a laposvas egyará~t ott van a hiányzó áruk listáién. Jó volna, ha az e pikkekét gyártó vállalatok is megtalálnák a megoldás módját úgy, mint pl. a zománcedénygyárak. Gyártmánya'' kínál szinté» voltak ellátási hibák, ma azon ban csaknem mindenfajta zá máncedány kapható. A balatonboglári fogyasztás* szövetkezet vasboltja havi 7— 800 000 forint értékű árut ad el, a készlete 1300 000 forint körül van. Tekintélyes üzlet tehát. A bolt dolgozói , nagyon szeretnék szótárukból száműzni a nincs-et, amelyet sajnos még naponta sokszor ki kell mondaniuk. iOMOGYI NÉPLAP KaM, m július 8.
