Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-05 / 153. szám
0 szövetkezés ünnepén Ma szerte a világon hatvan ország több mint kétszázharminc szövetkezője ünnepli a nemzetközi szövetkezeti napot. Más és más anyanyelvű milliókat kapcsol össze a több mint százéves mozgalom eszméje. A magyar nyelv így határozza meg a szövetkezés fogalmát: »...két vagy több személyinek, emberi csapatnak közös célra való, egymást segítő, védő, támogató összefogása, együttműködése...« Ebben az egyszerűnek tűnő megfogalmazásban benne van mindaz a nemes, felemelő gondolat, amely jellemzője a mozgalomnak. Az ünnep, az évforduló akaratlanul is emlékezésre készteti az embert. A szövetkezet fogalma, mozgalma hazánkban igazából a fel- szabadulást követően bontakozhatott ki. De az eszme, a Lenin által oly nagyszerűen meghatározott szocialista szövetkezeti elmélet régebbi, s a mozgalom kibontakoztatása iránti vágy milliókban élt. Gondoljunk a Tanácsköztársaság dicső napjaira, az első somogyi termelőszövetkezetekre. Ez a nap méltó alkalom arra, hogy tisztelettel adózzunk mindazoknak, akik az első lépéseket, az első kezdeményezéseket tették a szövetkezeti eszme valóra váltásáért. A mai nap ünnep. A világ szövetkezőivel együtt ünnepel megyénk több mint hatvanhétezer termelőszövetkezeti, több mint öt és fél ezer kisipari szövetkezeti, száztízezer fogyasztási szövetkezeti tagja. A számok magukért beszélnek. A mozgalom hazánkban hatalmas lehetőségeket nyitott meg, társadalmunkban jelentős helyet foglalnak el a szövetkezetek. A nemzeti jövedelem mintegy egyötödét ők állítják elő, az aktív keresők egyharmadát foglalkoztatják. A szövetkezeteknek pótolhatatlan szerepük van a szocialista építésben; gazdaságpolitikánk éppen ezért egyenrangúnak tekinti őket az állami vállalatokkal, törvényes jogszabályokkal biztosítja eredményes működésük feltételeit, önkormányzatuk és önálló vállalati gazdálkodásuk fejlődését Üj erőre kapott a mozgalom a gazdaságirányítási rendszer reformjával, az új szövetkezetpolitikai elvek alapján. Üj lehetőségek állanak előttünk: szélesül a szövetkezeti tevékenység köre, hatékonyabbá válik a szövetségek társadalmi érdekképviseleti szerepe. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében nem régóta foglal helyet szocialista szövetkezeti mozgalmunk. Am más országok szövetkezeteivel való baráti kapcsolataink rohamosan mélyülnek, erősödnek. Ezek a mozgalmi és gazdasági kapcsolatok hasznára válnak a szocialista szövetkezés ügyének, segítik valamennyi szocialista országban a társadalmi, gazdasági fejlődést. Az összefogás eszméje, a kölcsönös segítés szándéka, a dolgozó emberek békés boldogulásának célja a szövetkezők százmillióit egyesíti. 47 évvel ezelőtt, 1922- ben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének XI. kongresszusán ezért határozták el, hogy minden év július első szombatja a nemzetközi szövetkezeti nap ünnepe. A szövetkezés gondolata magában foglalja a közös célért való fáradozást. Szerte a világon százmilliók legalapvetőbb közös célja a tartós béke megteremtése és fenntartása, a mérhetetlen szenvedést és pusztulást okozó háborús tűzfészkek megszüntetése. És a mai napon ezt a kívánságát, ezt az akaratát is kifejezésre juttatja hatvan ország több mint kétszázharmincmillió szövetkezője, s velük együtt az egész békeszerető emberiség. kás kis műanyag dobozokba tölti a különböző dzsemféleségeket. Óránként mintegy 250 kilogramm anyagot dolgoz fel. Egymillió forintba került Eddig csak Budapesten gyártották a kis műanyag dobozos gyümölcsízeket. A gépből — próbaüzem alatt áll' — még üresen esnek ki a fényes skatulyák. Hosszú szárú meggy díszeleg a címkén és a felirat: Nagyatádi Konzervgyár. Tröszt Tibor Futószalagon dolgozzák fel a meggyet Savanyúféleséggel. A Szovjetunióból vásároltuk az új növényt, egyelőre kísérletezünk vele, a háromfai és a ta- ranyi tsz-ekben vetették el. A neve Pafcisson lesz. Ize hasonló a csemegeuborkáéhoz. Az egyik műhelyből német szavak hallatszanak. Bécsi szakember kísérte el a gyár új büszkeségét a nyugatnémet FORMPACK csomagoló automatát öt-, tíz- és húszáéval óságos illatkavalkád csapja meg a belépő orrát A meggy édeskés-savanykás aromája összeíkeveredik a ribizliével és a különböző lekvárokéval. Teherautók sorjáznak a rakodó elé, gyors kezek adogatják a ládákat, és fürge Diesel-targoncák kanyarognak a hatalmas csarnokban. Az üstökben fortyog a különböző gyümölcsízek alapanyaga, műanyag arcvédő mögül figyelik az almaboros palackokat Teljes az üzem a konzervgyárban. Üj gépsorok állnak a csarnok egyik felében, készen az uborka feldolgozására, asz- szonyhad szeli a tököt a hosz- szú asztaloknál. A másik részen a futószalagon szinte végtelen egymásutánban sorakoznak az üvegek. A meggy feldolgozása is futószalagon történik, nemrég foglalta el a cseresznye helyét. Jó a szárté- pő berendezések teljesítménye, műszakonként harminc mázsa meggyet dolgoznak fel. A bejáratnál gyerekzsivaj hallatszik, sorban állnak a tanulók — hetedikesek, nyolLassú az aratás üteme cadikosok — kitűnő nyári munkaalkalmat biztosít a konzervgyár. Jó a kereseti lehetőség, az uborkahámozáshoz, tökvágáshoz sok szorgalmas kéz keü. Vojkovics István főmérnök nagycin elfoglalt ember. A titkárnő jó néhány üzemrészt és emeletet végigtelefonál, mire nyomára akad. Néhány percnyi beszélgetésre, rövid »helyzetjelentésre« azért futotta idejéből. — Jól haladunk a munkával. Befejezés előtt áll a zöldborsó feldolgozása, a minőséggel elégedettek vagyunk; zsenge, nagy vitamintartalmú az idei termés. Már csak körülbelül 15—20 vagonmyi hiányzik ahhoz, hogy teljesítsük a tervet, jóllehet az eső nemegyszer “hátráltatta a munkát A tökből száz vagonmydt dolgozunk fel, a külföldi és a hazai kereslet elég nagy. — Jelentkeznek új termékkel is a piacon? A konzervgyár új büszkesége, a nyugatnémet FORM- PACK automata. Konzervgyári pillanatok Jugoszláv mezőgazdasági főiskolások Kaposváron Baj lesz, ha így folytatódik... síinkre, eszerint 56(58 holdról Elénk kacagás, harsogó beatzene tette az elmúlt napokban hangossá a Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum vizsgák után el csöndesül t épületét. A vidámság forrása a harmadik emeleten berendezett hangulatos klub. A színes, tompított fény csak fokozta az amúgy is közvetlen hangulatot A nemrég érkezett jugoszláv fiatalok népes társasága és a hallgatók kisebb csoportokat alkotva beszélgettek, táncoltak. Egyik asztalnál két nyurga fiú igyekezett legalább nyolc nyelven szót érteni a hirtelenszőke Máriával. Már lassan kimerült idegen nyelv- kincsük, de a szokatlan hevességgel megáldott fiúk nem nagyon estek kétségbe. Dr. Veress László igazgató- helyettes elmondta, hogy a Tanári kar régóta dédelgetett álma valósult meg, amikor sikerült megszervezni az eszéki főiskolával közösen ezt a nyaranta ismétlődő cseregyakorlatot. Ezzel az iskola KlSZ-szervezetének színvonalas programját, a jövő gazdá- szainak nagyszerű közösségi munkáját és jó tanulmányi eredményeiket jutalmazzák. Ennek keretéiben érkeztek hat. napra Kaposvárra a zágrábi egyetem eszéki mezőgazdasági főiskolájának harmadéves hallgatói. Mirko, a csoport tréfamestere meglepett, mikor tört magyarsággal szólalt meg. __ Látogatásunk során a m agyar mezőgazdasag állattenyésztésének és növénytermesztésének problémáira, céljaira, fejlettségére vagyunk kiváncsiak, hogy ezeket otthon tanulmányainkban hasznosítani tudjuk. Eddig a magyar tanárok vezetésével megismerkedtünk a Kaposvári Állami Gazdaság tátompusztai és gázlói üzemegységével, a ba- latonszabadi termelőszövetkezettel, ahol a kaposvári kutatóintézet útmutatása alapján a szakemberek körében is mindinkább nagy elismerést arató KAHIB sertésapaállat kitenyésztése folyik. Nekem, a jövendőbeli állattenyésztőnek nagyon tetszett az ottani egyöntetű állomány. Ezenkívül megnéztük Szakály-Hőgyészt, ahol egy korszerűen fölszerelt szarvasmarha-tenyészetet ismerhettünk meg Dalmandon a kukoricahibrid-üzemben, Iregszemcsén a kutatóintézetben a jelenleg folyó és már elismert kutatási eredményeket mutatták be. Az iregi zöld futószalag összeállítása mindnyájunknak elnyerte tetszését, különösen azoknak, akik majd a növénytermesztésben fognak dolgozni. — Merre néztek még körül? — Programunk gazdag Minden napra jut egy-egy fontos létesítmény vagy üzem. Magyarországi kirándulásunkat, melyet ausztriai körúttal folytatunk, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem megtekintésével és budapesti városnézéssel fejezzük be. Miközben mi egymással törtük a szép magyar nyelvet, egyre többen jöttek fel, s már alig lehetett látni a gomolygó füstben a diák »kollégákat«. A lemezjátszót kezelő szemüveges barátunk újságolta, hogy amikor a huszonhét eszéki fiatal hazafelé tart Bécsből, egy éjjel még itt alszanak, és másnap a harminc tagú magyar csoporttal együtt folytatják az utat, — Ti is hat napra mentele? — Igen. Ebből három napig a szakmával ismerkedünk, meglátogatjuk Vukovát és az ezáki sertáskombinátot, valamint a Belyei Állami Gazdaságot, mely főleg gabona- és kukoricatermesztéséről híres. És hogy a kellemeset a hasznossal egybekössük, megnézzük Szarajevó hegyekkel teletűzdelt vidékét, Dubrovnikot és az állítólag csodálatosan kék Adriát Remélem szép időnk lesz, és a bennem rejtőző fotós kíváncsiságát is ki tudom elégíteni. Megyeszerte most folynak a szántóföldi vetőmagminősítő szemlék. Az őszi árpák bírálata már befejeződött. Váradi Gyulának, a vetőmagfelügyelőség megyei vezetőjének tájékoztatása szerint a kiesés jelentéktelen. A borsónál is hasonló a hélyzet Mindkét növény esetében a keveredettség okozta a csekély vesztességet. Kedvező tapasztalatokat hozott a pillagósok közül a bíborhere szemléje. Holdanként 3—4 mázsás magtermésre számíthatunk. Vége felé tart az őszi bükkönyök felülbírálata. Sajnos pannonbüfckönyből számottevő kiesés van. Az erős keveredettség miatt a hétszáz holdnak több mint a fele, négyszázötven hold termése alkalmatlan vetőmagnak. A Tavaly mintegy másfél héttel Féter és Pál előtt, vágj'is a , hagyományos aratáskezdésnél jóval korábban álltak munkába a gabonabetakarító gépek megyénkben. Ezt akkor a szárazság tette lehetővé; már június közepén kasza alá érett az őszi árpa és folytatta a sort a többi kalászos. Hányadán állunk az idén? Szép aratásnak néztünk elébe, s még most is biztatóak a terméskilátások — az utóbbi viharos szelek, esőzések ellenére. Azonban ha vasúton vagy autóval végigjárjuk a megyét, valljuk be, meglehetősen nyugtalanító, amit az út során látunk. Sok helyütt úgy fest a búzatábla, mintha úthenger taposott volna benne: a vihar, az eső földre döntötte a gabonát. A köztermesztésben lévő búzafajták eléggé rövid szárúak, keméháramezer-háramszáz hold vetőburgonyából háromszáz hold esett ki vírusbetegiség miatt, főleg a kisvárdai rózsa fajtából. A termés kilátások minden növénynél jók. De ahogy az elmondottakból is kiderül, nagy gondot kell fordítaniuk a gazdaságoknak arra, hogy elkerüljék a vetőmagvak keveredését. Különösen vonatkozik ez most, aratás idején, a kalászosok betakarítására. Gondolunk itt a vetőmagnak szánt gabonatáblák külön learatásá- ra, kezelésére, tárolására. Érdeke minden gazdaságnak az is, hogy a Vetőmagfelügyelőségre mintát küldjön, mert törvény szerint is »csak vizsgán megfelelt vetőmag vethető el.« nyebb tartásúak, mégis legyűrték az elemek. Vajon boldogul-e vele a kombájn, a rendvágó, a kévekötő aratógép? Ez a kérdés egyre több és több helyütt vetődik fel, s a válaszok bizonytalanok. Talán felszedheti a gép — talán nem. Mindenesetre, ha valaha igen, akkor most szükség lesz a kalászszemel őre, a rendválasztóra. És a kézi aratásra, mint számításba jöhető, végső eshetőségre felkészültek-e a gazdaságok? Vajon nem tették-e olyan végleges nyugvóhelyre a kaszát, a sarlót a gazdák, hogy most, amikor kell — mert minden bizonynyal kell! — ne legyen kéznél? Beszéltünk, írtunk arról, hogy az aratás és a csép- lés dandárját elvégzik a gépek. Több gazdaságban is elszoktak attól a korábbi gyakorlattól, hogy számba vegyék a rendelkezésre álló, kaszafogásra alkalmas kézi erőt; keveset lehetett hallani kaszapárokról, arató munkacsapatokról. Mert a gépesítés mértéke fokozódott. Az elmúlt napokban azonban olyasvalami történt, ami arra int, hogy rendezzék a sorokat ott, ahol ezt még nem tették meg. Nincs szó vészharang konga- tásról, de amikor arról beszélünk. hogy a gabonabetaka- rítás közügy, akkor oda kell figyelni ezekre a dolgokra, tárgyilagosan kell nézni, hol tart megyénkben az aratás. Tavaly 519 kombájn vett részt a közös gazdaságok kalászosainak betakarításában, ebből 448 vojt a termelőszövetkezeteké. Az idén 5.1? arató-cséplői állítanak munkába, valamennjá a ísz-eké. Néhány már dolgozik. Június 30-i adatok állnak rendelkezévágták le a kalászosokat s hét elejéig, ebből a learatott őszi árpa területe meghaladja a 4000 holdat. A múlt év azonos időszakában •— a már említett természeti körülmények folytán — több mir.t 47 500 holdról aratták le a gabonát a somogyi termelőszövetkezetek. Érdemes megemlíteni néhány terményféleséget: őszi árpa 18 800, takarmánybúza és kétszeres 17 500, búza 9900, rozs és tavaszi árpa együttvéve 1300 holdról került le, sőt már a zabot is aratták tavaly ilyenkor. .. Ha másra nem, arra talán jók ezek az összehasonlító adatok, hogy észrevegyük: baj lesz, ha így folytatódik, hiszen a tavalyinál lényegesen lassúbb az aratás üteme, a lemaradás meghaladja a 40 000 holdat. Emellett nem megnyugtató a helyzet a növény- ápolási munkáknál sem. Az időjárás rovására sok minden írható, de látni kell, hogy nem lehet mindent a természeti tényezők nyakába varrni. Több a kombájn, mint a múlt évben volt, szépnek ígérkezett a termés — és tegyük hozzá, a jó hozam még mindig 'nem veszett remény —, most a fő figyelem a betakarításon kell legyen. A közös gazdaságok nem egy nagy problémát megoldottak már, a mostaninak a megoldása is rájuk vár: p fáradságos munkával, a jelentékeny költséggel megtermelt gabona érés után a magtárakban, iá padlásokon van igazán biztonságban. Ezért van szükség arra. hogy az időjárási körül”érvfüggően mielőbb betakarítsák. Hernesz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1969. július S. Győri András Gondosan kezeljük vetőmagjainkat! A szántóföldi vetőmagszemlék tapasztalatairól
