Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

motorkocsi! A párthatározatok gyakorlati megvalósításáért STBOUGAL BESZÉDE Mint már jelentettük, Strou­gal, a CSKP KB cseh irodájá­nak elnöke, csütörtökön beszé­det mondott az északmorva kerületi pártaktíva nagygyű­lésén. Strougal a többi között a következőket mondta: A Csehszlovák Kommunista Párt két komoly politikai vál­ságot élt át. A második, az 1968—69-es válság volt a leg­mélyrehatóbb és a legkomo­lyabb a pórt története során. Ennek ellenére az 19^9 körüli időszak sok vonatkozásban ta­nulságos és lehetővé teszi, hogy levonjuk belőle a követ­keztetéseket, a mai helyzetre • vonatkozólag is. Milyen fel­adatokat oldott meg Klement Gottwald, amikor ki kellett vezetnie a pártot a válságból? Először is — fokozatosan létrehozta az új vezetőséget, másodszor lépésről lépésre kialakí­totta a párt további ak­cióvonalát, a kommunistákkal és a pár- tonkívüliekkel világos és' őszinte hangvételt teremtett, hamvad szór pedig káderszem­pontból biztosította ennek a vonalnak a végrehajtását. Nekünk is ezt a három stra­tégiai feladatot kell végrehaj­tani. Az új vezetőség megala­kult az áprilisi plénumán és ma túlnyomó többségében a párt vezető szerepe elvein áll. Ez a vezetőség tevékenysége során már fontos és pozitív eredményeket ért el. A májusi plénumon kidol­gozott koncepció kiindulópont­ként szolgál népeink, pártunk számára. A szónok ezután azokkal a gazdasági kér­désekkel foglalkozott, amelyeket a központi bi­zottság májusi irányel­veiben nem tudtak konk­réten megoldani. Elmondta, hogy a vezető ká­derekkel és általában a káde­rekkel szemben 1968. január óta lényegesen csökkent a kö­vetelmény. A termelésben ren­detlenség tapasztalható. Strougal a továbbiakban el­mondta, hogy a gazdasági re­formot nem szándékoznak megszüntetni. Az eddigi ta­pasztalatok segítségével azon­ban reálisabb nézeteket igye­keznek kialakítani ebben a vonatkozásban. Megjegyezte, hogy január után a szocialista államot kez­detben a dolgozók ellenségé­nek kiáltották ki, az államot és a pártot hibáztatták első­sorban a fagyotékosságc-kért. Azt állították, hogy a szocia­lista állam nem a dolgozók eszköze. A szónok aláhúzta, hogy a szocialista államról al­kotott ilyen hibás néze­tek lényegében a ju­goszláv tapasztalatokból származnak. Ha a jugoszláv gazdasági eredményeket nézzük, akkor láthatjuk, hogy ez a gazdaság lényegében nem vált be, nem ért el pozitív eredményeket. Nem törekszünk arra — mondotta Strougal —, hogy a terv segítségével *— amelynek, szerepét fokozni kell — visz- szatérjünk valamiféle utasít- gató rendszerre. Másik kérdés az árpolitika kérdése. Árpoli­tikánkban igen nagy spontán mozgások voltak, amelyek ki­hatottak a nagykereskedelmi árakra, következésképpen a kiskereskedelmi árszintet is érintették. Ez a dolgozók kö­rében időnként komoly társa­dalmi és politikai bizalmat­lanságot idézett.elő. Az árpoli­tikában a spontán mozgásokat meg kell állítanunk és ismét elvi szempontbői kell vizsgál­nunk az árak szerepét a gaz­dasági reformban. Ezzel biz­tosíthatjuk a dolgozóknak a szociális biztonság érzését, ami a politikai stabilizálódás egyik előfeltétele. A harmadik kérdés — foly­tatta — a vonal biztosítása kád er szempontból. Olyan em­bereket kell a vezető posztok­ra állítani, akik aktívan sík- raszállnak a párt marxista— leninista politikája mel’ett, akik harcolnak a jobboldali és az antiszocialista elemek el­len. Hozzáfűzte: a párt esz­mei és akcióegységének 'el­érését nehezíti az a körül- .rnény, hogy pártunk mind­máig nem adott és nem tu­dott válaszokat adni a január utáni fejlődés néhány kérdé­sére. A központi bizottság in­tenzíven dolgozik ezeknek a kérdéseknek a megválaszolá­sán azzal, hogy a párt elé terjeszthesse a XIII. pártkongresszus óta eltelt időszak, de főkép­pen a január utáni idő­szak fejlődésének elem­zését. Mint mondotta, ennek hiá­nyát a moszkvai nemzetközi tanácskozáson is érezték, ahol a külföldi kommunistáidnak arra a kérdésére is választ kel­tett adni, hogy mi volt a ja­nuár utáni politika elképzelé­se és mi valósult meg abból. A szónok a továbbiakban így folytatta: A pártban, az országiban bo­nyolult a helyzet. Sok ember fejében zűrzavar van. Néhány pártfolyóirat kivételével a tö­megtájékoztatási eszközök ak­tív segítséget nyújtanak a párt politikájának feltárásában, vé- delmezésében és alkotó fej­lesztésében. Ezért kell elsősor­ban megnyerni a tömegtájé­koztatási eszközöket. A prágai nagyaktíva sok mindenben tá­mogatott bennünket. Ebben a vonatkozásban nem kerülhet­jük el a személyi változtatá­sokat. A pozsonyi táncdalfesztivál­ra hivatkozva, amelyet a tele­vízió közvetített, a szónok rá­mutatott, hogy egyes emberek azért nem akarják beszüntetni a provokációkat, mert ilyes­mik előfordulhatnak. Strougal felszólította a műve­lődés terén dolgozó kommu­nistákat, hassanak oda, hogy az iskolákban egyes pedagó­gusok — köztük kommunisták is —, ne táplálhassák- a fia­talságba a • szovjetellenességet, a nacionalizmust. A .szónok végezetül figyel­meztetett, hogy a párt előtt álló nehéz munka nagy türel­met igényel és ezért nemcsak a szó és meggyőződés erejével kell dolgozni, hanem töreked­ni kell a párthatározatok gya­korlati megvalósítására is. (MTI) Brandt Párizsban Schumann, a francia kül­ügyminisztérium új főnöke pénteken délelőtt hosszasan tanácskozott a 24 órás látoga­táson Párizsban tartózkodó Brandt nyugatnémet külügy­miniszterrel. A két miniszter később aláírta azt az egyez­ményt, amely a Rajna közös szabályozásáról intézkedik, an­nak a két ország közös hatá­rát képező szakaszain. Az NSZK és Franciaország a jö­vőben közös intézkedésekkel akadályozza meg a Rajna szintjének csökkenését, bizto­sítva ezzel annak állandó ha­józhatóságát. Az egyezmény értelmében a két ország a Rajna völgyében egy-egy, vízi erőművel ellátott duzzasztógá­tat épít. Közösen fejlesztik az árvízvédelmi berendezéseket is. Délben Pompidou köztársa­sági elnök fogadta az Elvsée- palotában a nyugatnémet kül­ügyminisztert, aki délután Chaban-Delmas miniszterel­nökkel tartott megbeszélést. Az NSZK külügyminisztere Párizsba érkezésekor a látoga­tás célját így foglalta össze: *».Azért jöttem, hogy meghall­gassam a másik felet és meg­tudjam, miként vélekedik Pá­rizs az európai problémákról és azok jövőbeni alakulásáról. Nem azért jöttem Párizsba, hogy konkrét javaslatokat te­gyek.« A francia rádió hírmagya­rázója szerint Brandt nyilat­kozatát párizsi poidtikai kö­rökben megelégedéssel fogad­ták «MTI) «» torinói zavargások Bizalmas /Vérerei lemondott körlevél Több nyugatnémet lap, köz­tük a Frankfurter Rundschau nyilvánosságra hozta pénte­ken a kitelepítettek szövetsé­gének egy bizalmas körleve­lét. Ezt a körlevelet a szö­vetség úgynevezett választási bizottsága intézte a tartomá­nyi és körzeti szervezetekhez. A bizottság felszólítja a szervezeteket, alakítsanak »különleges csoportokat« azok­ban a választási körzetekben, amelyekben a jelöltek »le akarnak mondani a német jo­gokról«, vagy amelyekben az NDK elismerésére irányuló tendenciák észlelhetők. A kör­levél szerint Bonnban, a ki­telepített szervezet központ­jában is alakítanak ilyen csoportokat »különleges be­vetésre«. Pietto Nenni lemondott az Olasz Szocialista Párt elnöki tisztségéről, miután a párt központi bizottsága péntek délutáni ülésén leszavazta az elnök kompromisszumos ja­vaslatát. (MTI) BORMAN LENINGRÄDBAN Torino frontváros képét mu­tatja. A csütörtökön kirobbant utcai harcok a péntek kora reggeli órákig tartottak, több mint száz rendőr megsebesült. Az utcai harcok részvevői a többi között felgyújtottak egy 12 Fiat autót szállító te­hervagont — mind a vagon, mind a gépkocsik elpusztultak — továbbá 40 magánautót és 20 rendőrségi gépkocsit, vala­mint egy városi autóbuszt. A torinói rendőr-főkapitány­ság tegnap közölte a zavargások első félhivatalos mérlegét. Eszerint loO személy megsebe­sült, köztük 70 rendőr; 29 tüntetőt — köztük két nőt — őrizetbe vettek; 132 személy ellen vizsgálat indult. A szakszervezetek által a megélhetési költségek megdrá­gulása ellen tiltakozásul meg­hirdetett 24 órás általános sztrájkot követően megindult ugyan az élet a nagy észak­olaszországi ipari központban, mindazonáltal továbbra is rendkívül feszült a helyzet. A vasipari szakszervezet köz­leményben ítélte el a rendőr­ség provokatív és jogtalan fel­lépését (MTI) Hosszú idő óta napirenden vannak a nyugtalanságok, zavargások Olaszországban. Mind feszültebbé válik a politikai helyzet. Felvételünk a torinói tüntetésről készült. ®AF — Képtávírón érkezett) A függetlenségi nap pénteken, július 4-én, többen és többféleképpen is ' megemlékeztek az Egyesült Államok legnagyobb nemzeti ünnepéről: a függetlensági napról. Ügy gondoljuk csakugyan George Washington és szabadságharcosain?1« szellemében emlékezett meg az a több száz főnyi tüntető tömeg Koppenhágában, amely körülvette az USA nagykö­vetségének épületét és tiltakozott a vietnami ag-esszió °'- len. Megrázóan drámai módját választották a tüntetésnél-:: azt a módot, amelyet első ízben amerikai békeharcosok alkalmaztak. A követség gondosan bezárt ajtajai és abla­kai előtt felolvasták annak a 33 ezer amerikai katonán?’ a nevét, akik — a Pentagon hivatalos jelentése szerint életüket vesztették a vietnami agresszióban. A végtelen" hosszú névsor felerősített vádiratként hangzott: az észt» len és szennyes háborút és elsősorban annak okozóit vá dolta. Megemlékezett az amerikai függetlenség ünnepé"öi DNFF Központi Bizottságának elnöke, Nguyen Huu Tho levélben üdvözölte az amerikai népet. Írásában rámut- tott: éppen az amerikai nép szabadságának és igazságér zetének tradícióját sérti meg az a tény, hogy félmillióná’ is több csillagos-sávos katona tartózkodik Dél-Vietnamban • egy szabadságáért és igazságáért harcoló nép ellen haí* végre terrorakciókat. New Yorkban is újabb nagy arányú tüntetésre has. nálták fel a függetlenség napjának alkalmát a béke szén vedélyes hívei. Az Egyesült Államok legnagyobb városa nak legforgalmasabb pontján az FBI ügynökei szálltak szembe a vietnami háború ellen tüntetőkkel és szabályos ökölharcot vívtak velük. Bulgária gazdasági és tár­sadalmi " struktúrája a többi európai szocialista országhoz hasonlóan az elmúlt negyed évszázadban jelentős válto­záson ment keresztül. Bulgá­ria 25 év alatt elmaradott agrárországból ipari-agrár ország lett. Az ipari terme­lés a második világháború előtti szintnek kb. húszszo­rosára, a mezőgazdasági ter­melés mintegy kétszeresére emelkedett. A szocialista tervgazdálkodás során álla­mi tulajdonba mentek át az ipari létesítmények, a ban­kok, a külkereskedelem; a ipari tőkének kb. a fele kül­földi, elsősorban német kéz­ben volt; az ipari termelés háromnegyed részét a köny- nyű és az élelmiszeripar ad­ta. — Ezek az ágazatok most is fontos szerepet játszanak Bulgária termelésében, de a szinte teljesen újonnan léte­sített nehézipar részaránya 1963-ban már meghaladta az ipari össztermelés értékének felét. 1945 utá:i született meg — jelentős szovjet segítséggel—• a bolgár kohó- és gépipar, az elektrotechnikai, a kő­olaj- és vegyipar. Az általános gazdasági fej­lődés Bulgária külkapcsola- taiban is realizálódott. Ma Bulgária 79 országgal tart fenn diplomáciai, és 105 or­szággal kereskedelmi kap­csolatot. Jelentős növekedés tapasztalható a bolgár—ma­gyar kereskedelmi kapcsola­tokban is. 1960-ban 139,5 millió devizaforint volt a ki­vitelünk és 154 millió a be­hozatalunk értéke bolgár vi­szonylatban; ez 1968-ra 339,2, illetve 337,6 millióra emel­kedett. Sikeresen működik az üzemen belüli szállítóberen­dezéseket gyártó, 1965-ben alapított magyar—bolgár kö­zös vállalat, az Intranszmas is, amelyhez a Szovjetunió is csatlakozott Frank Borman amerikai firpilóta és felesége a Szovjet­unióban tett látogatásuk során I.írfarMot is felkeresték. Képünk (Borman középen, mellette jobbra a felesége) a világhírű leningrádi képtárban, az Ermitázsban készült. (TASZSZ — Képtávírón érk.) parasztság termelőszövetke­zetekbe tömörült. Az európai szocialista or­szágok közül Bulgáriában fejeződött be a legkorábban a mezőgazdaság szocialista átalakítása. 1960 óta a mező- gazdasági földterület csak­nem teljes egészében a szo­cialista szektorhoz tartozik. A mezőgazdasági terület ésszerű kihasználása és a termelés belterjesebbé tétele jelenleg a bolgár mezőgaz­daság fő feladata. Az 1945 előtti Bulgária je­lentéktelen, egyoldalúan fej­lődő iparral rendelkezett. Az 25 S3« H s In ID ILI 1 1960 1955 1967 1958 A magyar-bolgár kül­kereskedelmi forgalom yjkfejlődése (mó. dFt) Cí25 6.3 AktumulátoN^XX Blifk J# 7.4% Bor V\ lO g^ AÜtóhuszV vOSJjl Ezöstrtfd X g -y Fermentált ­IPP9.8% Diesel-rnozdony^ ' dohány ffi^niiii.i.iuuxiniiiiiTV JlJ-28.3% Targonca % * Az egyes árucikkek részesedése a magyar-bolgár külkereskedeím? forgalomból Testvérországunk: Bulgária 2 SOMOGYI NRPIAP Szombat, UM JflhU &

Next

/
Thumbnails
Contents