Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-05 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ~y Ára: 80 fillér Sommi Néplap MSZMP SOMOGY HECYÍI BIZOTTSAGANÁK LAPJA XXV. évfolyam, 153. szám 1969. július 5., szombat Befejezte tanácskozását országgyűlés A3 gyűlés pénteken délelőtt folytatta a víz- gazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről szóló beszámoló vitáját. Eészt vettek az ülésein: Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő. a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Biszktt Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikád Bizottságának tagjai* valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Ä vitában felmerült kérdésekre Dégen Imre államtitkár, ez Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a napirend előadója válaszölt. Elmondta: a vitában érintett néhány olyan problémát, amelynek rendezése meghaladja az OVH hatáskörét, részletesebb megvizsgálás után a kormány elé terjesztik, illetőleg az érdekelt minisztériumokkal egyeztetik a megoldási lehetőségeket. Az intézkedésekről a képviselőket tájékoztatni fogják, i A vízellátás javítását és a csatornázást sürgető képviselők véleményével azonos a kormány álláspontja is: meg kell teremteni a szükséges anyagi-műszaki feltételeket a területileg arányos és az eddiginél kiegyenlítettebb fejlesztéshez. Mindamellett irreális lenne az a várakozás, hogy az ország minden városában és községében a vízellátottság rövid időn belül azonos szintre hozható. A területileg kiegyenlítettebb fejlesztés egyelőre a szélsőségek csökkentését jelenti, és annak a tendenciának az érvényesítését, hogy a vízellátás jobbítása az egyes települések jellegének, szerepének, valamint a településfejlesztési terv irányelvednek megfelelően történjék. Az ipari vízgazdálkodásban örvendetes jelenség, hogy míg korábban az ipar és a vízgazdálkodás szakemberei sokszor szembekerültek, vitatkoztak egymással — például a vizek elszennyezése miatti felelősségről — újabban a két partner szövetséges társ lett. Egyetértett Dégen Imre azzal, hogy az eddiginél hatékonyabb gazdasági ösztönzőkkel is segítsék az ipari üzemek helyes vízgazdálkodási tevékenységét. Figyelemre méltóak azok a javaslatok, hogy a mezőgazda- sági vízgazdálkodásban továbbra ts tartsák fenn az állami ártámogatás jelenlegi mértékét, ezt a támogatást differenciáltan alkalmazzák és lehetőleg több évre előre kapják meg az egyes üzemek, társulatok. Ezeket a kéréseket az >VH a mezőgazdasági és Dégen Imre a szónoki emelvényen. , (KS fotó — Kéri Dániel felvétele) a pénzügyi tárcával közösen meg fogja vizsgálni. , Az országgyűlés napirendjén •szereplő témával kapcsolatban az államtitkár elismeréssel szólt a vízgazdálkodás érdekében kibontakozó egyre szélesebb körű társadalmi aktivitásról. Hangsúlyozta: az a termelőszövetkezeti, állami gazdasági dolgozó, aki úgy műveli a földet, hogy közben takarékoskodik a vízzel; az az ipari üzem, amely új technológia bevezetésével csökkenti a vízfelhasználást; a lakosok milliói, akik nem nézik tétlenül, hogy háztartásukban a rossz szerelvények miatt menjen veszendőbe viz — valamennyien részesei a vízgazdálkodást segítő társadalmi méretű mozgalomnak. Befejezésül az államtitkár ismételten köszönetét mondott az országgyűlésnek a vízügyek iránt tanúsított érdeklődéséért, amellyel nagyban hozzájárult a vízgazdálkodás fejlesztési koncepciójának teljesebbé tételéhez. Ezután az országgyűlés az Országos Vízügyi Hivatal elnökének a vízgazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát — egy képviselő tartózkodása mellett — jóváhagyólag tudomásul vette. A téma parlamenti vitáját befejezve. Kállai Gyula az országgyűlés nevében eredményes munkát kívánt a vízgazdálkodás valamennyi dolgozójának. Interpellációk Ezután az interpelláld ók következtek. Először Bodonyi Pálné, (Bp. 47. számú választókerület), a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára — az országgyűlés kulturális, valamint szociális és egészségügyi bizottságának felkérésére — egy korábbi interpelláció kapcsán tett intézkedésről számolt be. Elmondotta, hogy egy esztendeje Pázsit Árpád képviselő »a vállalati és tanácsi kezelésben levő óvodák, bölcsődék fejlesztésének biztosítása« tárgyában interpellált. A pénzügyminiszter válaszát az országgyűlés azzal a kiegészítéssel vette tudomásul, hogy további vizsgálatokat tart szükségesnek. A kulturális, valamint a szociális és egészségügyi állandó bizottság azóta több alkalommal foglalkozott a témával. Megállapította, hogy a vállalati gyermekintézmények száma állandóan csökken. Ha magyarázható is az üzemi gyermekintézmények számának csökkenése, de semmiképp sem helyeselhető. Sőt, az lenne a kívánatos, ha az üzemek, vállalatok új gyermekintézmények létesítéséből is részt vállalnának. Ennek érdekében rendelet készül, amely lehetővé teszi, hogy a különböző szintű tanácsok a vállalatokkal, üzemekkel közösen tarthatnak fenn óvodákat, bölcsődéket. Borivá Károly, a Szabolcs- Szatmár megyei 19. számú választókerület képviselője a pénzügyminiszterhez és az igazságügy-miniszterhez interpellált a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás tárgyában. Elmondotta, hogy a telkek forgalmi értéke ma már kétszer- háromszor akkora, mint ameny- nyit egy négy évvel ezelőtti rendelet kisajátítás esetére kártalanításként megszab. Ha bírósági eljárásra kerül a sor, akkor a tulajdonos hozzájuthat telkének valódi értékéhez, sokan azonban kerülik a peres kedést és ilyenkor rosszul járnak. A képviselő véleménye szerint meg kellene változtatni az 1965-ben hozott rendeletet. Azt is javasolta, hogy a kártalanítás összegének kiszabását bízzák a helyi államigazgatási hatóságokra. Az interpellációra Vályi Péter pénzügyminiszter a maga és az igazságügy-miniszter nevében válaszolt Elmondotta, a kártalanítás irányárait utoljára 1965-ben állapították meg, Ülést tartott a megyei pártbizottság s az interpelláló képviselőnek igaza van abban, hogy azóta az ár- és értékviszonyok változtak. Az irányárak ma már nem mindig biztosítják az ingatlan értékének megfelelő kártalanítást Ezért a telkek irányárainak megváltoztatása napirendre került Az irányár felemelését azonban össze kell kötni az állami telekpolitika korszerű szabályozásával. A megfelelő javaslatok rövidesen a kormány elé kerülnek. Az új telekpolitikai koncepció alapján a többi között olyan javaslat kerül a kormány elé, hogy a telkek kisajátítása irányárait emeljék a forgalmi árat megközelítő szintre. Ebben az esetben számítani lehet a kártalanítási perek számának jelentős csökkenésére. Addig is azonban, amíg az új jogszabály — előreláthatólag ez év második felében — megjelenik, a kisajátítást kérők szükség esetén az irányárat meghaladó összegű kártalanítást ajánlhatnak fel. Erre a jelenlegi jogszabály is lehetőséget ad. Ily módon a felesleges bírósági eljárásokat már most is el lehet kerülni. A pénzügyminiszter ezután elmondotta, hogy a kártalanítási összeg megállapítását nem volna helyes az államigazgatási hatóságok hatáskörébe utalni. Az érdekelt feleknek meg kell egyezniük a kártalanítás mértékében — a jogszabályok alapján. Ha nem tudnak megállapodni, vitájuk e1 döntése a bíróságra tartozik. A bíróság szükség esetén olyan kártalanítási összeget is megállapíthat, amely túlhaladja az irányárakat, figyelembe véve a közérdek és a jogos egyéni érdek összhangját. A pénzügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés is egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka befejezte munkáját. Az ülésszakot Kállai Gyula rekesztette be. (MTI) Tegnap délelőtt Szigeti Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság. A tanácskozáson a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a járási pártbizottságok első titkárai, a járási tanácsok vb-el- nökei, megyénk politikai, tömegszervezeti, társadalmi és gazdasági életének vezetői. Szigeti elvtárs megnyitója után Németh Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztató előadást az MSZMP Központi Bizottságának június 26—27-i üléséről, amelyen Kádár János számolt be a kommunista és munkáspártok moszikvai nemzetközi tanácskozásáról. A pártbizottság a tájékoztató után a megye kommunistáinak nevében egyetértését fejezte ki a moszkvai értekezleten kidolgozott és elfogadott dokumentumokkal. és köszönetét tolmácsolta a Központi Bizottság Kádár elvtárs vezette küldöttségének áldozatos munkájáért. A Központi Bizottság ülésének második napirendi témájáról, az MSZMP KB tudománypolitikai irányelveiről Kocsis László, a megyei párt- vb tagja, a megyei pártbizottság osztályvezetője tájékoztatta az ülés részvevőit Ezután Szikszai Lászlónak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének előterjesztése alapján a pártbizottság és a végrehajtó bizottság második félévi mun- katervét vitatta meg és fogadta el a'vezető testület, majd személyi ügyet tárgyalt. A megypi pártbizottság Jávori Bélát kinevezte a Somogyi Néplap főszerkesztőjévé. Nagyteljesítményű gépeket kíván a mezőgazdaság NDK gépbemutató Böhönyén Gépbemutatót tartott Böhönyén a Szabadság Termelőszövetkezetben az NDK Mezőgép- ipari Egyesülésének magyar- országi képviselete, az AGItO- TRÖSZT és a Somogy megyei AGROKER Vállalat. A bemutatón a megyei és járási pártbizottságok, tanácsok és a MEDOSZ képviselőin kívül más megyék kereskedelmi és mezőgazdasági szakemberei is megjelentek. A megnyitót Szabó Kálmán, a Szabadság Termelőszövetkezet elnöke tartotta. Beszédében elmondotta, hogy a bemutatott gépiek kevés kivétellel a tsz tulajdonában vannak. Üzemelnek, jól beváltak. Meglep» eredmény, a százszázalékos, veszteségmentesnek ígérkező betakarítás. Jürgen Kästner, az NDK Mezőgépipari Egyesülése magyarországi képviselője arról tájékoztatta a részvevőket, hogy az NDK 15 éve exportál Magyarországra mezőgazdasági gépeket. Az export évről évre nő. Győri József, a Marcali Járási Pártbizottság nevében köszöntötte a megjelent vendégeket Hangsúlyozta: ahhoz, hogy piacképes árut tudjunk előállítani, nagy teljesítményű gépiek kellenek. A technikai forradalom vívmányait gyorsabban kell a termelésbe állítani. Az a cél, hogy több munkamozzanat elvégzésére alkalmas gépeket gyártsanak. A gyakorlati bemutatón Farkas József, a Somogy meSzíriái küldöttség a Szovjetunióban gyei AGROKER Vállalat főosztályvezetője ismertette a gépiek tulajdonságait A vendégek munka közben láthatták az új gépeket. A legnagyobb szenzáció az E—512 típusú kombájn volt.. A gép nagyobb teljesítményre képes, mint a hagyományos kombájnok, tekintettel ez 5,70 méteres vágószélességre és a nagy szemáteresztő képességére. Számos előnye közül az egyik legnagyobb az, hogy a hagyományos kombájnokkal szemben 98—99 százalékos garantált magtisztaságot produkál, tehát a búzát nem kell utótisztitani. Míg a hagyományos kombájnok csak a harmat felszálltával képesek dcN gozni, addig ez a gép, 30 százalékos nedvességtartalmú szemet és 40 százalékos víztartalmú szalmát is feldolgoz. Ezért váltott műszakban, éjjel-nappal üzemeltethető. Gabonaféléken kívül kukorica, és takarmánynövények egész sora: fű, repice, lóhere, lucerna, csillagfürt, bab, mák. ánizs és cikória betakarítására is használható a megfelelő kiegészítő tartozékok felszerelésével. Nagy sikert aratott még a D— 032 típusú műtrágyaszóló adapter is. A bemutatót ankét követte Jürgen Kästner elmondta, hogy Magyarországon hét ilyen rendezvényt tartanak. A böhönyei bemutató méltón reprezentálta az NDK magas fejlettségű mezőgazdasági gépi- iparát. Nureddin Alasszi államfő vezetésével a Szíriái Arab Köztársaság párt- és kormányküldöttsége megérkezett a szovjet fővárosba. A képen (balról jobbra): Podgornij, Atasszi, Brezsnyev és Koszigin a moszkvai repülőtéren. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: HORVATH MARIA: „A mi »sakmánk“ (3. oldal) SZALAI LÁSZLÓ: Fiatalon az élvonalban (4. oldal) KELLNER BELA: Hévízi vasárnap (5. oldal) LAJOS GÉZA: Kalinyin nagy ünnepe (6. oldal) WALLINGER ENDRE: A műfordító a műfordításról (7. oldal) PIERRE GASCAR: Márvány (8. oldal)
