Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
Gyár a sártengerben... Évekkel ezelőtt adtam ez a címet daránypusztai riportomnak. Egyebek között arról írtam akkor, milyen körülmények között folytatja speciális termelési tevékenységét megyénknek ez a különleges profilú állami gazdasága; hogyan élnek itt az emberek, bemutattam azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a helyi vezetők és a felügyeleti szervek tettek az élet- és munkakörülmények javításáért.. . * * * Évek múltak el azóta. Átalakult és folyton alakuló kép: festik, átrendezik a gazdaság irodáját a központban. Nekünk, a látogatóknak ez nem sokat mond. ám a gazdaság dögozóinak annál többet: ismét új, szebb lesz valami itt, ahol nemrég még sártenger volt. A Somogy-Tolna határán elterülő állami gazdaság szinte évről évre gyarapodik úiabb és újabb beruházással. állandóan bővül, fejlődik termelése. A Kiskoppány völgye szakítja meg a szemre nagyon szép dombvonulatot, ahol annak idején gróf Zichy György és gróf Hadik Beláné földbirtoka volt. Szeszgyár is működött ezen a helyen, cukorrépát, kukoricát, rozsot dolgoztak fel benne — ma ugyancsak gyár áll itt. egy érdekes üzem, ahol illő olaj cseppjeivel telnek az edények, s köröskörül, illatozó mezők ölelésében élvek az emberek... — Emléklapot kaptak a huszadik esztendő tiszteletére a régi állami gazdasági dolgozók. köztük jóm a vám is — mondja Lakatos Jenő igazgató. — Tizenkét éve igazgatom tzt a gazdaságot, de már előtte hasonló beosztásban voltam másutt. Daránypuszta a felszabadulás után gyakran cserélt »gazdát«. Része volt a Tengődi, aztán a Fornádi Állami Gazdaságnak, majd az Élelmezésügyi Minisztérium vette át. Később az Élelmezés- ügyi Minisztérium irányítása alá tartozó vegyi gyár telepe lett. 1962-ben a Földművelés- ügyi Minisztérium fennhatósága alá, a somogyi állami gazdaságok közé került, s kijelölték a Gyógynövény'-utató Intézet bázisgazdaságá”á. Ekkor kezdődött itt a tulajdonképpeni fejlődés. .. A »gazdák« változtak, de a törzsgárda alig cserélődött. Könnyen meg lehet szeretni ezt a gazdaságot. Folyik itt hagyományos növényi kultúrák termesztése meg állattenyésztés is — méghozzá szép eredménnyel —, de a termelés fő iránya az illő olajos és gyógynövények felé mutat, s természetesen ennek rendelik alá a beruházásokat is. Az igazgatóval járjuk a gazdaságot. s csatlakozik hozzánk Hajnal Gyula főagronó- mus is. Az útról látszik az élénk színekben pompázó domboldal. Levendula 's muskotályzsálya. A lepárlók felől sűrű illatot hoz a szél. Még mindig a múltról beszélgetünk: — Üj szárítóüzem épült há- rommilióért, extrakciós üzem másfél millióért. A kozmetikai alapanyag előállításához is új üzemrész épült. Tegnap volt a próbaüzem az ötmillióba került új, modem kazánházban, ahol elektromos irányítással történik a betáplálás. Aztán a hagyományos termelés szükséges beruházásai is megvalósultak: gépműhelyt készítettünk, a juhászat két új akolt kapott.. Munkában a lepárlóüzem üstsora. A kazánok körül gőz szökik a magasba. A tizenkilenc lepárló üstben naponta 700— 800 mázSb zöld növényt dolgoznak fel. A maguk területén 1200 holdon termelnek il’ó olajos és gyógynövényt, ezenkívül 16 tsz-szel és a Dalmandi Állami Gazdasággal van társulásos kapcsolatuk (a siófoki járás öt tsz-ével szerződtek). A feldolgozó kapacitás módot ad rá, hogy a jövőben tovább növeljék a terüzik. A lány türelmetlenül várja, hogy a fiú visszatérjen. Szomorú az ének, de kedvetlenek azok is, akik hallgatják. Öt esztendő telik eä az első és a második versszak története között. Peter visszatér falujába, Megváltozott a nehéz szolgálat alatt, megöregedett, kopasz lett és hajlott hátú. Nem ismerik meg. A harmadik versszakban a volt légiós Annamária házát keresi. Szülőföldje azonban nagyon megváltozott, a házak nagyobbak, más színűek. A falu főterén szép szökőkút áll. A lány háza ugyanolyan maradt, mint korábban volt, ugyanazok a muskátlik nyílnak az ablakában. — Annamária! Annamária! — kiabált be a férfi. A dal szerint ekkor egy szőke lány néz ki az ablakon. — Ki az? — kérdd. — Peter vagyok — mondja a férfi. — Nem ismersz meg? A lány egy ideig nézi, azután így válaszol: — Nem ismerlek. A naív dal hatására havonta három-négy német légiós öngyilkos lett Az őrmesterek gyorsan eltüntették a hullákat Az ilyen esetek ugyanis nemcsak a hangulatot rontották, hanem többször öngyilkossági járványt okoztak. Sokan viszont miközben a dalt hallgatták, elhatározták, hogy »elhajítják a kepi«-t, ami a légiósok nyelvén any- nyit jelent: megszöknek. Nincs pontos statisztika a kísérletekről. De alig van katona, aki ne próbált volna eltűnni feletteseinek szeme elől, hogy visszaszerezze emberi szabadságát. A gyávábbak nem mertek levonni minden következtetést és vállalni a legsúlyosabb büntetéseket ök csak **en bombe« távoznak, ami a légiósok kifejezése szerint nem szökést jelent, hanem mindössze any- nyit, hogy a katonák néhány órára vagy napra szabadok akarnak lenni. Egy óvatlan pillanatban, fegyver és élelem nélkül elindulnak a sivatagban. Nmcs náluk sem térkép, sem iránytű. Még jobban hiányzik azonban a sátor, a takaró és a köpeny. Az éjszaka elviselheFontos munkahely az üzemben a laboratórium. letet. A vetést úgy ütemezik, hogy az egy- és kétnyári növényeknél lépcsőzetes legyen a beórés; a munkák szakszerűségére felügyelők vigyáznak. A szakemberek alkalmasak a speciális feladatok elvégzésére; öt mérnök és több más szakember dolgozik a különleges Kacsozzák a komlót. ágazatban, többnyire olyanok, akik itt töltötték gyakornoki idejüket, s a diploma megszerzése után is itt maradtak Levendulát termesztenek a legnagyobb területen, 500 holdon, muskotályzsálya 250 holdon van. Szép az 50 hold más speciális gépeket szerzett be a gazdaságnak. A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat egymillió forintot adott tavaly különféle kísérletekre, a Gyógynövénykutató Intézet lepárló üstöket adott. A Kőbányai Gyógyszergyártól az idén ugyancsak egymilliót kapnak kísérleti növény telepítéséhez. Az itt előállított mentaolajat a tőzsdei árfolyamon előkelő helyen jegyzik, elhelyezési gondjuk még soha nem volt Gulyás András vegyészmérnök, a lepárlóüzem vezetője irányítja a laboratóriumi munkákat és az itt folyó kísérleteket. Tőle tudom meg, hogy a lepárlóüzem évi termelése 10—12 millió forint, s az itt előállított anyagoknak mintegy 80 százalékát exportálják. A cél immár az, hogy a mezőgazdasági hulladékot is hasznosítsák: a csíraképtelen petrezaelyemmagot és a levelet is feldolgozzák olajjá. A paprikamalmok korábban szemétbe söpört hulladékporából is olajat nyernek, csupán ebből mintegy egymillió forint bevételre tesznek szert évente. Ebbe az üzembe 1962-től 20 millió forint értéket építettek be, s most már kielégítők a munkakörülmények, a termelési feltetélek... A »boszorkánykonyha« különös illatokkal telített levegője, a laboratórium csillogó lombikjai után ismét a mező tárul elénk millió virágával. Az iregszemcsei út mentén kezdődik a levendula gépi aratása. A gazdaság más részén permetezik, kacsozzák a komlót. Aztán hamarosan hozzáfognak a tárkony, a kapor, a zsálya, a majoránna is to- f ihesen, < “í stetlenül hideg, sötétben vább vándorolnak. Éhesen, * szomjasan. Három napjuk van1 a bolyongásra. Ha ugyanis addig visszatérnek, a parancs- noíkság nem tekinti őket sző-* kevónyeknek. Megúszhatják j. tehát enyhébb büntetéssel az elkalandozást. Nem mondják * egymásnak, legalábbis a gyávákkal ez történik, szívesen fogadnák, ha szembe találkoznának egy őrjárattal. A fizikailag gyengébbek, akik nem bírják a nélkülözést, ilyenkor J a visszatérést választották. ~ Alig várták, hogy elérjék az első falut és ott jelentkeztek a csendőrségen. A fogdában biüncset tesznek a _ légiósok ikomló is> legutóbb egy len- Vege a rövid sza- Jgye] professzor beszélt elis badsagnaik. jf méréssel az ültetvényről. — Kenyeret és vizet kérünk é Sok partnernek szállít alap — mondják a foglyok, akik hanyagot a gazdaság, de egy már annyira szomjasak, hogy #sor kísérletet is végeznek, s Princzék már új házat építettek. beszélni is alig tudnak. finnen látják el a Gyógynö— Szid! bel Abbeszban * vénykutató Intézetet gyógy majd kaptok — válaszolják Jés illóolajnövény szaporító- egykedvűen a csendőrök. (anyaggal. A partnerek anyafgi segítséget is nyújtanak a — Nyolcvan kilométerre (termeléshez. A MEDIMPEX van ide a laktanya. ('Külkereskedelmi Vállalat pélfdául francia levendulaarató (Folytatjuk.) fgépet, külföldi lepárlókat és betakarításához. Érdekes, a maga nemében ritkaságszámba menő munkák folynak megyénknek ebben a gazdaságában, ahova most már — közel a Balaton — egyre több idegen is ellátogat. A szép látvány mögött, ami kétségkívül megragadja az embert, sokmunka, céltudatos törekvés húzódik meg, s erre méltán emlékeznek vissza a ju- b:leumi esztendőben. Hernesz Ferenc S mit kapott az ember, hogy jól érezze magát itt? A hosszú ház ismerős. Több család is lakik benne. Egy-egy lakás szobából, konyhából, éléskamrából áll. Évekkel ezelőtt is benyitottam ezeken az ajtókon. Akkor sok volt a panasz. — Ebben a lakásban lakunk vagy másfél évtizede. Földes, gerendás lakás volt ez... Princz Istvánék Ságvárról jöttek át Daránypusztára. Padlós szobában szép bútor kapott helyet. Az apa traktoros, az anya a növénykísérleteknél dolgozik, s a három gyerek közül az egyik — Rózsa, aki a gazdaság KISZ- alapszer.vezetének a titkára — ugyancsak munkát vállalt. — A tavalyi átlagom havi 2200 forintra jött ki — mondja a férfi. — Az idén több lesz ... Egyébként Bábony- megyeren építettünk egy kétszobás, összkomfortos családi házat. Hatvanhatban kezdtük félretenni a pénzt az építkezéshez. Keresünk annyit, hogy miután az új házba költözünk, az OTP-törlesztés mellett tévét vegyünk. Évről évre emelkedett a keresetem, és ha a szomszéd községben lakunk is, ide járunk majd át dolgozni... Süveggyártó János traktoros és családja a szomszéd lakó. Itt is szép az otthon, a modern bútorokkal berendezett szobában ott a tévé. Benyitunk özvegy Brichter lst- vánnéhoz is. Innen a két fiú dolgozik a gazdaságban, az egyik gépszerelő, a másik traktoros. Ebben a házban a családok tíz-húsz éve dolgoznak a gazdaságban. S kissé távolabb, az új munkás- szálláson olyanokkal találkozunk, akik új embereknek számítanak. — Hajdúböszörményből, Szabadszállásról és más alföldi vidékről jöttünk — mondják a lányok. Nekik külön szobájuk van, hatágyas. Dani Erzsi, Kusztos Rozália meg a többiek jól érzik magukat. Külön szobájuk van a házaspároknak, külön a férfiaknak. Évről évre emelkedik a kereset ... Princz István szavaira emlékezem, amikor Lakatos igazgató ezt mondja: — Minimális a fizikai dolgozóknál a fluktuáció, az állandó munkaerőnek a zöme tizenöt-húsz esztendeje itt dolgozik. A ragaszkodás egyik oka kétségkívül a jó kereset, ami a fizikai dolgozóknál évente mintegy négy százalékkal emelkedik. És állandóan terven felüli nyereséggel zárja az évet a gazdaság, általában 12—15 napi keresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedést kapnak a dolgozók. A ragaszkodás másik oka valószínűleg az, hogy egyre javulnak a szociális körülmények. Jártunk a lakásokban és a munkásszálláson, az ebédlőben és az irodában, láthattuk, hogyan élnek az emberek. A szállás egyébként másfél millióért épült, hatvan ember kaphat benne kényelmes elhelyezést... Hetven lakást alakítottunk át, a darányi központban és Si- monmajorban minden lakást rendbe tettünk; lepadlóztuk valamennyit, bevezettük a villanyt, jó ivóvizet biztosítottunk. Ezen felül új lakásokat is építettünk dolgozóinknak. Mindez az utóbbi hat évben történt, ez alatt az idő alatt több készült itt, mint az előző másfél évtizedben ... o Az első versszakban a katona, aki őrségben ott áll a sivatagi kiserőd előtt, szomorúan gondol szerelmére. A dal szerint Annamária egy fehér falú házban lakik, amelynek az ablakában muskátli virágHÚSZÉVESEK AZ ÁLLAMI GAZDASAGOK Az illatos növények földjén SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. júliua 4.