Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-27 / 172. szám

TÜL A MEGYEHATÁRON A ház szerény deszSakerítés- sel körülvéve áll a mai Kis­kőrös közepén egy mellékut­cában. Az ismeretlen látogató­nak messziről csak az tűnhet föl, hogy a kisvárosias kör­nyezetben egy nádtetős pa­rasztházat talál. Az évenkénti kiskőrösi látogatásom prog­ramja ennek a parasztháznak megtekintése. Mindig megkap az a kép- és gondolatsor, me­lyet a költő 1847 januárjában írt a Palota és kunyhó című versében: *Szent a küszöb, melyen beléptem én, Oh, szent a szalma­kunyhók küszöbe! Mert itt születnek a nagyok, az ég A megváltókat ide küldi be. Kunyhóból jő mind, aki a Világnak szenteli magát.« A látogató nem tud megille- tődés nélkül belépni a Petőfi- házba és a szent küszöbön át továbbmenni a szobába, ahol 1823 újesztendejének hajna­lán a költő született Az ablak mellett a sarokban áll a ke­rn én yfából készült hatalmas ágy, 'amely az első pillanatra magára vonja a figyelmet. A szoba másik legbecsesebb da­rabja az útiláda, amelyet a költő legénykorában kapott szüleitől, s vándorlásaiban el­választhatatlan társa volt. Az almárium tetején áll a költő­nek ajándékozott csutora, amely a keresztelési ónkan- csóval zárja a Petőfi relikviá­kat. A szoba többi tárgya csa­ládi vonatkozású, illetve re­konstrukció. Teljesen rekonst­ruált a szülőház szabad kémé- nyű konyhája, amelynek be­rendezéseivel volt ismert vala­mennyi akkori kiskőrösi kony­ha. A Petőfi-ház két udvari szobája ma még a költő életét és életművét tárja a látogatók elé. Hosszú évekig csak itt volt lehetőség Petőfi költői pálya­futásának bemutatására. Az első udvari szobában az ifjú­ság, valamint a kezdeti szárnypróbálgatások mellett az 1847-ig befutott költői pályát láthatjuk. A második szoba a forradalom és szabadságharc, lus korszakát mutatja be. Itt láthatjuk a szabadságharc költőjét, aki elsőként fogal­mazta meg a magyar ügynek a világszabadsággal való egy- betartozását. Két üvegtárlóban a különféle nyelvekre lefordí­tott Petőfi-kötetek és munkák láthatók, sajnos nagyon kevés. Talán századrészét sem sike­rült megkapnia a Petöfi-ház- nak a külföldi kiadványok­ból. Remélhetően hamarosan ez is megvalósul, mert készül a szülőház mögött egy felújí­tott épületben az állandó iro­dalmi kiállítás, -Petőfi élet­útja« címmel, irodalom és -fordítás doku­mentumait, köteteit A készülő új kiállítás való­ban szívet-lelket megdobban­tó cselekedetnek számít a köl­tő szülőhelyén. A kiskőrösiek jogosan büszkék Petőfi szülő­házára. Az egyik ok, hogy itt született Petőfi, a másik pedig, sikerült ország-világ előtt megvédeniük ezt. Mint isme­retes, Petőfi születéshelyét Kiskőröstől a kiskunfélegyhá- ziak elvitatták. Az évekig tar­tó pörlekedésre 1960 decembe­1969. augusztus 3-án Kiskő­rös ünnepre készül, amikor át­adják a községnek az állandó Fetőfi-kiállítást. A járás, a község vezetői fáradozásának eredménye ez. A fővárosi Pe­tőfi Irodalmi Múzeum nagy anyagából állandó kiállítást rendez be a költő szülőhelyén. Az új kiállítást három nagy teremben helyezik el. Az első teremben a Petőfi életével 1845-ig kapcsolatos relikviá­kat, míg a másodikban 1848- ig, a polgári forradalomig ter­jedő költői életutat bemutató anyagot helyezik el. A forra­dalom és a szabadságharc köl­tőjét és politikusát a harma­dik terem anyaga mutatja be. Az új kiállítási anyagok kö­rében tudományos vita tét pontot. Ekkor a Magyar Tudó mányos Akadémia Irodalom történeti Intézete mondta h hogy -nincs kellő ok arr; hogy ne Kiskőröst tekintsü Petőfi születési helyének«. Ez zel lezárult a több évtizede per, melyet a Petőfi-kutato döntöttek el. A kiskőrösiek se kát köszönhetnek a hangya szorgalmú tudós tanáruknál Istenes Józsefnek. Petőfj szü letéshelyéről szóló tanulmá nyát, több éves kutatómunká jának eredményét 1960-ba közölte az Irodalomtörténet ol dalain. Összegyűjtötte a költ születési bevallásait, sőt a pá pai református iskola anya könyvében saját kezű beírása -Kis-Kőrös« feltüntetésévé felkutatta. Mindezen meggyé ző érveket közli népszerű for mában a -Petőfi szülőházána történeté«-ben. Az ő munká ját, lelkes meg nem alkuvásá látom és láttam megvalósul ni a szent küszöbnél. A nép bői jött tanító egy egész nép nek őrizte meg és gondozt Petőfi örökségét, miközben szerényen mindig a háttérbe maradt Kiskőrös ezekben a napok­ban készül nagy fia hősi ha­lálának 120 esztendős évfor­dulójára. Méltóbbat és szeobet nem tudott volna adni, mint dicső fia emlékének megfelelő hajlékot Andrássy Antal ÁTKÉPZŐ TANFOLYAMOK 1919-BEN A tanítók -társadalmi ismereti« önképzésé­nek követelményét már a Tanácsköztársaság első művelődésügyi dokumentuma, a Forradalmi Kormányzóta­nács XXIV. sz. rendelete rög­zítette. A köztulajdonba vett nevelési és oktatási intézmé­nyek ideiglenes szolgálatba lépő alkalmazottainak állandó alkalmaztatását ugyanis -az illetők társadalmi felfogására és ismereteire kiterjedő vizs­gálattól« tette függővé. A Közoktatásügyi Népbiztosság július 18-án kelt 45. KN. sz. rendelete ezt a követelményt kiterjesztette.-Minden tanító-alkalmazott­nak ismernie kell az eddigi kapitalista társadalom lénye­gének és fejlődésének kérdé­seit, és át kell értenie a kommunista társadalom lé­nyegének és fejlődésének kér­déseit. Ez csakis állandó és komoly önképzés által elér­hető cél előkészítéseképpen minden tanító-alkalmazottnak fel kell dolgoznia és el kell sajátítania a következő mű­vekben foglalt anyagot: 1. Marx és Engels Kommunista Kiáltvány. 2. Marx: A pol­gárháború Franc-'aországban. 3. Engels Az utópikus és tu­dományos szocializmus. 4. Bu­harin A kommunisták (bolse- vikiek) programja.« Részben könyvellátási prob­lémák, részben módszertani megfontolások indokolták, hogy a vizsgára előírt anyag feldolgozásának megkönnyíté­sére a Közoktatásügyi Nép­biztosság átképző tanfolya­mok szervezését határozta el. Már az említett rendeletben is szó esett ezekről: -Kívána­tos, hogy a számonkérés anya­gáról egy-egy helység tanítói megbeszéléseket folytassanak, és előadások rendezéséről gondoskodjanak.« A Népszava 1919. július 2-án -A tanítók átképzése« c. cikkében már arról adott hírt, hogy -a taní­tóság politikai és pedagógiai átképzése érdekében a Közok­tatásügyi Népbiztosság az egész ország területén tanító- átképző tanfolyamokat ren­dez.« A júliusi tanfolyamok tervezett székhelyei között a cikk Somogy megyéből Ka­posvárt és Csurgót említette. S omogy megyében e tanfolyamok szervezé­sének gondolata a megyei művelődési osztály május 20-án tartott alakuló ülésén merült fel először. Itt határozták el, hogy a nyári szünidőben Kaposváron és Csurgón -kéthetes szociális tanfolyamokat rendeznek a tanítók részére.« A határozat alapján a megyei művelődési megbízottak hozzáláttak a program végleges kidolgozá­sához. A terv a következő napokban módosult. E későb­bi híradás szerint valameny- nyi járási székhelyen egy idő­ben rendezik a tanfolyamo­kat. A Somogyi Munkás június 28-i számában látott napvilá­got egy somogyi tanító javas­lata: -A nyári szociális tan­folyamokat a Balaton partján tartsák, így összekapcsolhat­ják a tanítók képzését jól megérdemelt pihenésükkel.« Valószínűleg ennek a nyil­vánosan elhangzott javaslat­nak a hatására alakult ki jú­nius utolsó napjaiban a nyári átképző tanfolyamok végleges terve. A megyei művelődési osztálynak a járási művelő­dési osztályokhoz intézett jú­lius 2-i távirati felhívása a három tervbe vett tanfolyam közül kettőnek a székhelyét a Balaton partján jelölte ki. A Somogyi Munkás 1919. július 9-én -A tanítók nyári munkája —- Balaton mellet­ti tanfolyamok« c. cikkében a Közoktatásügyi Népbiztosság által is jóváhagyott végleges programról számolt be. E- szerint a vezető előadók ré­szére július 10-én Kaposváron tartanak megbeszélést. A há­rom hétre tervezett tanfolya­mok július 14-én kezdődnek. Balatonberényben a kaposvá­ri, csurgói, nagyatádi és mar­cali, Balatonbogláron a len­gyeltóti és a csonka barcsi, illetve szigetvári, Somogyszil- ban az igali és tabi járás első csoportja találkozik. -A taní­tóság szívesen vesz részt e három hétig tartó munkában, mert világosan tudatában él annak, hogy mit vár tőle a munka állama« — fejeződik be a cikk, s ez minden túl­zás nélkül fejezte ki a taní­tók véleményét, őszinte meg­győződését. E rről tanúskodnak a megyei művelődési osztályhoz június ele­jétől beérkező egyéni és tes­tületi jelentkezések is. A mar­cali járási politikai megbí­zott távirati jelentésében pl. ötven tanító felvételi kérel­mét továbbította a járásbóL A három tanfolyam közül 3 balatonberényi volt a leg­népesebb kb. 160—180 főnyi hallgatóságával. A tanfolyam szervezési, előkészítő murtká- latait a járási és a helyi mű­velődési osztály végezte kez­detben Székely Mihály ka­posvári tanító, majd Hudra László megyei művelődési megbízott irányításával A tanfolyam vezetője Be- besi István kaposvári gimná­ziumi tanár volt ö tartotta a közgazdasági témájú elő­adásokat A tanfolyam többi előadója és a szeminárium- jellegű foglalkozások tanul­mányi vezetői a _ kaposvári gimnázium tanárai: Botár Im­re, Szentes Béla, Tóth József és a csurgói tanítóképző igaz­gatója, Mohar József voltak. Az előadásokra délelőtt ke­rült sor, a délutáni kötetle­nebb foglalkozásokon az isko­laügy és a népművelés idő­szerű kérdéseit vitatták meg. A programot közös kirándu- 1 lások, együtt-tanulás, fürdés, -endszeres testedzés tette vál­tozatossá és hangulatossá. A tanfolyamot több megyei vezető — pl. Tóth Lajos, Ko­vács Miksa —, valamint a Közoktatásügyi Népbiztosság kiküldöttei is meglátogatták; s valamennyien teljes elisme­réssel nyilatkoztak a foglal­kozások színvonaláról, a rész­vevők érdeklődéséről, aktivi­tásáról. »Most már a tanítóságon múlik — összegezte a tanfo­lyamról kialakult véleménye­ket a Somogyi Munkás au­gusztus 1-i számában megje­lent riport —, hogy az a sók ozeliemi és anyagi munka, amit a szervezők és előadók a tanfolyamba fektettek, gyü­mölcsét meghozza.« A ugusztus 3-án Bebesi István még a második turnusban részvevő tanítók beosztása ügyében in­tézkedett, de ötödikén már a tanfolyam beszüntetésére ka­pott távirati utasítást. Ezen a napon — a Tanácsköztársaság bukásának hírére — a Bala­tonberényben üdülők egy cso­portja ellenforradalmi tünte­tést rendezett, s a tanfolyam hallgatóságát csatlakozásra szólította feL A tanítók azon­ban nem követték a felhívást. Ä balatonboglári tanfolyam július 13-án indult mintegy harminc részvevővel. A tan­folyam megrendezését a bog­iári munkástanács és műve­lődési osztály kérte, vállalta. A tanfolyam előadói főképpen a csurgói gimnázium tanárai voltak. Vezetője, Maller Dezső július 20-án küldött jelentést a tanfolyam munká járói — a hallgatók névsorával együtt — a megyei művelődési osztály­nak. Somogyszilban az Igali já­rás művelődési osztálya szer­vezte a tanfolyamot Az igali járáson kívül a kaposvári já­rás közel fekvő falvaiból is voltak jelentkezők, összesen ötvennégyen. Szervezési hiba folytán a tabi járás tanítói, akiket szintén ide osztottak be, távol maradtak. Részükre a somogyszili tanfolyam veze­tő előadója, Szász Imre ka­posvári gimnáziumi tanár egy Tabon tartandó átképző tan­folyam megszervezését kérte. A somogyszili tanfolyam vé­gül is ötvenhét hallgatóval július 14-én nyílt meg. Elő­adói kaposvári tanárok voltak. A tanfolyamokról szóló je­lentések nem maradtak fenn. Nyoma veszett annak az anyagnak is, amelyet a Ta­nácsköztársaság bukása után a tanfelügyelői hivatal »a ta­nítóátképző tanfolyamokról történő tájékozódás érdeké­ben« kiadott kérdőív alapján gyűjtött össze a részvevő ta­nítóktól. Azt azonban a fen­tiek alapján is megállapíthat­juk, hogy mindhárom tanfo­lyamot körültekintően szervez­ték meg, jól előkészítették, a program az előírásoknak megfelelően bonyolódott le. A kb. kétszázötven hallga­tó a megye tanítóságának csaknem negyven százalékát jelentette, önkéntes és aktív részvételük arról vall, hocrv hasznos ismereteket, gyümöl- csöztethető tudást vártak. Éppen ez az érdeklődés, ez a tudásszomj volt a biztosíték arra, hogy a tanfolyamok el­érjék céljukat: segítsenek tá­jékozódni a változó világban; alapokat adjanak a további önképzéshez. A ugusztus 1-én a Somo­gyi Munkás még úgy tájékoztatta a megye tanítóit, hogy azok részére, akik nem voltak tanfolyamon, kilenc helyen — Balatonbe­rényben, Balatonbogláron és Somogyszilon kívül a járási székhelyeken — rendeznek újabb tanfolyamokat A három község felkészült a második csoport fogadására, a járási székhelyeken is megtették az előkészületeket A megyei mű­velődési osztály augusztus 5-én kiadott közleménye azonban arról értesítette az érdekelte­ket, hogy »az augusztusi, má­sodik tanító-átképző tanfo­lyam egyelőre nem tartatik meg, ennek időpontjáról a lap — a Somogyi Munkás — hasábjain értesítik a tanító elvtársakat.« Kelemen Elemér KÚTFÚRÁST VÁLLALUNK! Szakosított részlegeink az ország egész területén vállalják kút- és talajmechanikai fúrások kivitelezését rövid átfutási határidővel, esetleg azonnali felvonulással. MEGKERESÉSEKET a közmű és mélyépítő vállalat 8. SZ. FOÉPITÉSVEZETÖSÉGE (Bp. VI., Bajcsy-Zsilinszky út 15/c) címre kérünk. Telefon: 127-014. __________________________________________ (5439) SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. július 27.

Next

/
Thumbnails
Contents