Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-12 / 133. szám

Egyesülő falvak, egyesülő tanácsok Ez év július elsején jelentős változás következik be hazánk közigazgatásában. Az Elnöki Tanács napokban megjelent határozatai alapján 15 közsé­get 7 községbe egyesítenek, valamint hat községet váro­sokkal vonnak össze. A má­sik, nagyobb terjedelmű hatá­rozat a közös tanácsok sorá­nak szervezéséről intézkedik. Eszerint Baranya megyében nyolc településből három kö­zös tanács alakul, Borsodban 85 községből 25, Fejérben ket­tőből egy, Győrben 12-ből 5, Komáromban kettőből egy, Nógrád megyében 10 egységet vonnak össze 4 közös tanács­ba, Pest megyében 16-ot 7 egységbe. Somogybán 88 tele­pülésből alakul 27 közös ta­nács, Szabolcsban 55-ből 21, Tolnában 30-ból 12, Veszp­rémben 71-ből 24, végül a leg­jelentősebb változás Zala me­gyéiben következik be, ahol 95 község tanácsa olvad össze 29 közös tanácsba. A két határozatról ^s ezek kihatásairól beszélgettünk dr. Kiss Györggyel, a Miniszterta­nács Tanácsszervek Osztálya csoportvezetőjével. — Mi a különbség a három­féle változás: az egyesítés, az összevonás és a közös taná­csok szervezése között? — Az első két eset annyiban hasonló, hogy itt közigazgatási egységek szűnnek meg, tellát falunevek tűnnek el a térkép­ről. A különbség annyi, hogy egyesülni általában hasonló nagyságú községek szoktak, és ilyenkor egy új, közös nevet választanak. Az összevonás esetében pedig tulajdonképpen arról van szó, hogy egy közeli község beolvad egy városba, amelynek gazdasági életébe már eddig is szervesen bele­tartozott Ennek legszembetű­nőbb példája annak idején Nagy-Budapest kialakítása volt Közös községi tanácsok szer­vezése esetén a térkép nem változik. A táblák az ország­úton megmaradnak. Egy cso­port falunak egy székhellyel csupán egy tanácsháza, egy végrehajtó bizottsága, egy ta­nácsa, egy apparátusa lesz, azonban bizonyos formában a csatlakozott községek- is önálló egységek maradnak. — A két határozat 175 köz­séget, tehát falvai nk közel egyhatodát érinti. Az ember ebből arra következtet, hogy valamiféle kampány folyik. — Az arány a valóságban nagyobb. Az idén január el­sején ugyanis megjelentek már hasonló határozatok, és a két csoport együttesen csak­nem minden harmadik közsé­günket érinti. Kampányról még sincs szó. Már az 1954-es tanácstör­vény lehetővé tette a községek összevonását, erre azonban gyakorlati példa évekig leg­följebb elszórtan akadt. Az első nagyobb mozgás 1962-ben kezdődött Baranyában. Ott vált tömeg jelenséggé a közös tanácsok szervezése. Ezt so­kan elhamarkodottnak tekin­tették, de az idő a baranyaia­kat igazolta. Éppen az ő pél­dájukra indult meg hasonló erjedés 1965-ben Borsodban és Veszprémben. Ez a folyamat fejlődött tovább most. — Ml Indokolja ezt a nagy­arányú átszervezést? — Az önállóság jogos igé­nye alulról és az önállóság biztosításának szándéka felül­ről. Itt gondolok a politikai és a társadalmi, de a községi tanácsók szorosan vett gazda­sági önállóságára is. Ezt mind­annyian akarjuk, azonban en­nek gyakorlati megvalósításá­hoz megfelelő méretű gazda­sági és társadalmi egységek és megfelelő felkészültségű veze­tők kellenek. Az önálló község partner lesz a közigazgatásban, a politikában és a gazdasági életben is. De hogyan legyen partner egy 400 lakosú falu? És hogyan legyen partner az a tanácselnök, akivel szemben magas minőségi mércét már csak azért sem alkalmazha­tunk, mert jövedelme talán, ha eléri egy tsz-brigádvezető ke­resetét. Ha azonban az egye­sülések alkalmával 6—8 sze­mély közül lehet kiválasztani a legalkalmasabb kettőt és a megtakarítások révén ezek fi­zetése is javítható lesz, akkor más mércét alkalmazhatunk. — Hogyan történik egy Ilyen döntés előkészítése? — A megyék távlati fejlesz­tési terveik elkészítése során, sokoldalú mérlegelés alapján választják ki a közös tanács szervezésére alkalmas közsé­geket. Legdöntőbb szempont általában az, hogy ugyanezt a körzetet egy termelőszövetke­zet fogja át, tehát a gazdasági egység már valóságos legyen. Ezenkívül vizsgálják azt is, milyen létesítmények vannak a már kiválasztott községek­ben, milyenek a távolsági és domborzati viszonyok, de még azt is, hogy milyen nemzeti­ségek laknak az érintett köz­A kiskertek slágere A kiskertek legízesebb jú­niusi gyümölcse a szamóca, is­mertebb néven földieper. So­mogybán csak az utóbbi né­hány év alatt terjedt el na­gyobb mértékben. A legszebb eredménnyel Somogysárdon találkozhatunk, ahol majdnem kétszáz család foglalkozik el­adásra szánt szamóca termesz­tésével. A kedvező időjárás esetén nagy jövedelmet adó gyürrjölcsöt munkalgényessége miatt elsősorban kisebb par­cellákon, különösen a háztáji gazdaságokban termesztik. Az érés idején már reggel négykor kezdik a szedést, hogy váloga­tott, friss gyümölcs kerüljön a félvásárlási telepre, ahonnét ládáikba csomagolva naponta elszállítják. Az idei termés Somogysár­don is sokat igér. A termelők­kel folytatott beszélgetésből ki­derült, hogy elégedettek, mivel átlagosan 7—8 forintot várnak kilónként Ez csaknem másfél forinttal több a múlt évinél. De nemcsak a mennyiség lesz több, a minőség is jobb. Első­sorban a külsőre tetszetős, ma­gas savtartalmú, külföldön is kedvelt Senga fajtákat ter­mesztik. A somogysárdi jó termést az is bizonyítja, hogy a felvásár­lás első kilenc napján beszállí­tott, export minőségű szamóca súlya meghaladja a 300 má­zsát, míg tavaly csak 180 má­zsa volt A napok óta tartó hűvösebb idő azonban késleltette a sza­móca érését, így a szállítás Is lassúbb. Aggódnak is a terme­lők, mert a sok eső fokozza a rothadást és ez rontja a ter­més minőségét Somogysárdon már régebb óta foglalkoznak szamócater­mesztéssel, de az értékesítés sokáig akadozott. Csak 1965-től sikerült ezt folyamatossá ten­ni. Ma már ezek a gondok megszűntek. A piaci lehetősé­gek korlátlanok. Ehhez nagy­ban hozzájárul a MÉK és a fogyasztási szövetkezetek erő­södő kapcsolata is. flott a ter­melők bizalma, javultak a le­hetőségek. Ugyanakkor szakta­nácsadásokkal sikerült elérni, hogy Somogysárdon gondosab­ban kezelik és válogatják a szállításra váró gyümölcsöt. A somogysárdi szamóca nagy része exportképes. Elismerően beszélt erről Tóth Tibor, a MÉK osztályvezetője, aki el­mondta: a megyei termelésnek csaknem harminc százalékát adó somogysárdi aknak nagy részük van abban, hogy So­mogybán népszerűvé vált ez a gazdaságilag is hasznos gyü­mölcsünk, a szamóca. (K. V. J.) ségekben. A döntések nem mindig bizonyulnak helyesnek. Előfordul, hogy nem azok a tsz-ek egyesülnek, amelyekre számítottak, vagy kiderülhet, hogy két, egyébként csaknem összeépült község között olyan társadalmi ellentétek feszül­nek, amelyek az egyesülést megakadályozzák. Ezért a megye elméleti dön­tését két próba követi, a de­mokráciáé és a gyakorlaté. A javaslatot mindig megtárgyal­ják a lakossággal, és a csat­lakozásról szóló döntést a ta­nácsok külön-külön hozzák meg * — Mit jelent a lakosságnak a nagyobb közigazgatási egy­ség? — Az emberek általában attól félnek, hogy majd »el­viszik a pénzüket«. Valóban előfordulhat, hogy a csatlako­zott község anyagi erejét egy iskola építésére használják fel, amely a közös tanács egy má­sik egységében' lesz. Azonban a pénz gyakorlatilag megma­rad, hiszen a gyerekek az ösz- szes egyesült községekből ab­ba az iskolába járnak majd. A falvak külön-külön, talán tíz év múlva se lettek volna képesek iskolát építeni. Hason­ló lehet a helyzet a patikával, orvosi körzettel stb. Ezenkí­vül az egyesült erő nagyobb erő is, mert a kisebb appará­tus jelentős megtakarítást eredményez. Tanácsi kirendelt­ség minden faluban marad, tehát az ügyek intézésével ál­talában nem kell messzebbre járni. — A választópolgárnak mégsem mindegy, hogy a járdát az 6 utcájában épí­tik-e, vagy öt kilométerre onnan, egy olyan csatlako­zott fainban, ahol 6 soha nem jár, — Ilyen eset valóban elő­fordulhat Többek között en­nek elhárítását szolgálja az, hogy a kirendeltségek mellett bizottságok alakulnak az illető község tanácstagjaiból. Ezek a tanácstagok nem általában a közös tanácsú községben lak­nak, hanem egy csatlakozott faluban, tehát annak érdekeit képviselik. Ezenkívül nem minden társadalmi testület olvad össze. A népfrontbizott­ságok például általában úgy döntöttek, hogy folytatják ön­álló tevékenységüket akkor is, ha a közös tanácsú község hat faluból áll. Lesz tehát egy kis »önálló parlament« is, amely a valóban előbukkanó külön érdekeket védi, amellett, hogy a nagy egység fejlődését is fi­gyelemmel kíséri. A NÉVA PARTJÁN Ablak Európa A Kirov-híd- nál pillantjuk meg a Névát. A hidat a vá­ros kétszáz éves fennállá­sának tisztele­tére állították föL Megépíté­sében az ango­lok is részt vet­tek. Amikor a több részből ál­ló karcsú vas­szerkezetet ösz- szeállították, csalódva állapí­tották meg, hogy pár mé­terrel rövidebb a kelleténél. Nehéz volt ek­kor már eldön­teni, hogy az oroszok mér­ték-e rosszul a távolságot, vagy az angolok vé­tettek a gyár­táskor. Idegen- vezetőnk azt mondja: való­mémökök Skis Falconet lovasszobra I. Péterről. besegítettek...­tette a hatalmas parkot: Be­járata a Névára néz, díszrá­csát a város legszebb öntött­vas kerítésének tartják. Az ár­víz egy ízben hatalmas kárt okozott a kertben. Ma már csak nyolcvan szobor található itt. Egy részüket Itáliából hoz­ták, a többi pedig a legkivá­lóbb orosz szobrászok munká­ja. Sétált a park fái alatt Tur- genyev, Nyekraszov, Puskin; Csajkovszkij Csipkerózsika cí­mű balettjének itt volt a be­mutatója. Észak Velencéjének is neve­zik Leningrádot. A Vaszil- jevszkij szigetet Nagy Péter Velencévé akarta varázsolni, de a kis csatornák egy részét szűknek építették meg, s ké­sőbb ezeket is betemették. Nagy Péter politikai, gaz­dasági, kulturális intézkedé­sei mellett jelentősek azok a lépései is. amelyekkel az or- !H| szág népének szemléletén Jpt akart változtatni. Egyszerűen halt meg, az őt követő cárok halálával el­lentétben. A Finn-öbölben lovagolt egy téli napon. Se- gélykiáltást hallott a befa­gyott tenger felől. Léket vá­gó parasztok, muzsikok ju­tottak bajba! Nagy Péter a segítségükre sietett, beleve­__________ tette magát a jeges vízbe. K iszállunk az autóbuszból, burkot a faházikónak. Az Er- Megfázott, tüdőgyulladást gyönyörködünk a széles Névá- mitázsban megtekintettük I kapott, s az hamarosan a ban, a partja mentén álló Péter szerszámgépeit és azt a halalat is okozta, pompás palotákban. Ide lát- csillárt, melyet maga farágott Emlékére II. Katalin szob- szik a Péter—Pál erőd temp- ki, s orvosi műszereit rőt állítatott, a hatalmas grá­lomtornyának aranyos csillo- A Nyári kertet mindjárt a nitsziklán ez áll; »I. Péternek gása. város alapításakor létesítette a II. Katalin, az 1782-ik esz­I. (Nagy) Péterrel, a város győzelem emlékére, ötven sző- tendőben.« Puskin \ bronz­alapítójával, az »európai cár- kőkút és kétszáz szobor díszí- lovas című költeményét Fal- ral«, az ő szellemi nagyságáig , ; —- 5. fel nem érő cárokkal, cárnék- kal, az utódokkal ismerkedünk napról napra Majd a Palota tér, a Szmolnij, az Aurora, s a ma kilencvenhárom éves, Párizsban élő híres balerina, Sesinszkája palotája — a mű­vésznő' átadta lakosztályát 1917-ben a forradalmároknak, a páncélosok székhelye volt itt; az egyik erkélyről a város­ba inkognitóban érkező Lenin az utcán összegyűlt emberek­nek beszélt, aznap már sokad­szor — a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalmat, a világ első proletárállamának meg­születését idézik. A Péter—Pál erőddel kezdő­dik a város története. A fin­nek* fölötti győzelem után, az északi háború során meghódí­tott területen alapította meg a várost 1702-ben I. (Nagy) Péter, Szentpétervár néven. Célja kettős volt: katonailag biztosítani az új területeket, és »ablakot vágni Európa felé«. Az első lakóház I. Péternek épült föl. Ma piros téglafal ve­szi körül az egyszerű faházi­kót, amelyet múzeumnak ren­deztek be lakója emlékére. Az építészek most úgy határoztak, hogy lebontják a téglafalat, s szintetikus üvegből készítenek A Mojka partján a Vérmegváltó templom. HASZONLESOK Sokszor irtunk már olyan lelkiismeretlen, nyerészkedni vágyó emberekről, akik ki­használták a betyg elesett em­berek tehetetlenségét, becsap­ták, ki játszották őket. Ber- zencén, a járási szociális be­tegotthonban járva elmond­tak néhány esetet, amikor idős, beteg asszonyok és lá­nyok éveket töltöttek el az elmebetegek között, jóllehet állapotuk nem kívánta meg a zártosztályú kezelést Az othonba csak az utal­ható be, aki elmeszakorvosi véleménnyel, kórrajzkivonat- tal és beutaló határozattal rendelkezik, miszerint ügyei vitelére nem képes, felügyele­tet igényel. Törvény szabályozza, hogy az elmeotthoni gondozott vagyo­nát, ingatlanát csak a gyám­ügyi osztály hozzájárulásával értékesíthetik, ilyenkor eseti vagy állandó gondnokot ren­delnek ki, aki őt képviselt Berzencén egymás után buk­kantak rá olyan esetekre, ami­kor az ide beutalt beteget — jóllehet nem volt »elmés« —, visszaélve betegségével, kifor­gatták vagyonábóL Szikra Margit — albinizmus­ban szenvedett —, Borbély Margit, Szalai Éva éreknesze- sedéses, illetve agysorvadá- sos betegek (eme betegségek egyike sem követeli meg az elmeotthoni elhelyezést) a ha­szonlesők hálójába kerültek. Akik megrövidítették őket, azok testvérek, rokonok, isme­rősök. A berzencei otthonban jelen­leg száznegyvenöten élnek, kö­zülük legalább harmincnak nincs elmeszakorvosi vélemé­nye arról, hogy valóban oda­való. Akkor, amikor a leg­nagyobb elismerés hangján beszélünk a szociális foglal­koztatóknak munkát adó üze­mek segítőkészségéről, a szo­cialista humánum nemes meg­nyilvánulásairól, óriási ellent­mondás ez a felelőtlenség és álemberiesség. Becsüljük meg az idős, be­teg embereket! Ezt a gondo­latot egyre több községben te­szik magukévá a különféle szervek vezetői, egyre—másra adhatunk hírt az öregek nap­közi othonainak életéről, vagy éppen egy újabb megnyitásá­ról. A berzencei gondozottak egyötöde ide való volna, és ez a szám elgondolkoztató. Nem­csak egy ilyen otthon van a megyében, sok az országbán, s ki tudja, hogy ott milyen állapotok uralkodnak? Bárki védekezhetne azzal, hogy gyengeelméjű, agysorvadásos, szenilis, agyérelmeszesedéses betegekről van szó, akiknek teljesen mindegy, hogy milyen körülmények között élik le hátralévő éveiket Ez az ér­velés hamis, nem elfogadható. Ha már sok millió forintot áldozunk ilyen otthonok léte­sítésére, akkor valóban igye­kezzünk oda olyanokat beutal­ni, akik számára ez a végső megoldás. Nem szabad engedni, hogy lelkiismeretlen, haszonleső em­berek tőkét kovácsoljanak egy humánus intézkedésből, levéve magukról minden terhet, min­den felelősséget, ami a gon­dozással kapcsolatban egyéb­ként rájuk hárulna. » Jó volna, ha bárhol a me­gyében egy hasonló intézet­ben az ellenkezőjéről győzné­nek meg bennünket. S. G. conet híres francia szobrász remeke ihlette. Nagy Péter európai szemlé­lete sok rokon vonást mutat a mi Mátyás királyunkéval. A Szmolnij — szurkos ud­vart jelent — az új kor böl­csője. Ma pártiskola működik itt. Végigvezetnek a filmek­ről már jól ismert oszlopcsar­nokokon, megmutatják azt a termet is, ahol a szovjethatal­mat kikiáltották, majd a vö­rös szőnyeg Lenin dolgozó- szobájába vezet, melynek egyik része falemezzel elvá­lasztott hálószoba. Itt élt fele­ségével, Krupszkajával együtt. — Mi hatott rád leginkább a Szmolnijban -- kérdezték egyik kollégámat. Ö is azt vá­laszolta, amit én éreztem: Lenin szobája. A festmények­ről fölismert, fehér vászonnal bevont bőrfotelok, a kanapé, a padló, az egész szoba sokkal egyszerűbb, miként azt eddig ábrándozva láttam. Lenin író­asztalán, melyen a szovjetha­talom megalkotásán dolgozott fáradhatatlanul, ott ég a lám­pája, telefonja mellette álL Bepillantok a leválasztott há­lószobába is, itt két vaságy áll a fal mellett, a falom egy tükör. Egy orosz katona adta Lenin feleségének. A katona ma is él. A teremőr mondja, hogy van idő, amikor el-ellátogat Leninhez a Szmolnijba.. . (Folytatjuk.) Horányi Barna SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. Június 12. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents