Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-12 / 133. szám

Nemcsak a számok embere Nehezen kikerült megtalál­ni a megfelelő időpontot a beszélgetésre, Kelemen János, a Bútoripari Vállalat fő­könyvelője elfoglalt ember. Szinte percenként nyitnak be irodájába. Aktákat nézett át most is, aláírt, és úgy vettük fel ismét a beszélgetés elej­tett fonalát... Kissé meglepődött, mikor megtudta, hogy nem a válla­lat eredményeire, terveire va­gyok kíváncsi, hanem az ö tevékenységére. — Hol kezdjem és mivel? Nem szívesen beszélek ma­gamról ... Lassan kezdte, hosszú hall­gatás után, és minduntalan visszakanyarodott a vállalat­hoz. — Több mint másfél évti­zeddel ezelőtt kerültem ide, és azóta egyfolytában itt dol­gozom. Nem volt több akko­riban az egész üzem, mint egy kisipari műhely. Gyár­tottunk asztalt, koporsót, de csak kis tételekben ... Mind­annyian igyekeztünk, a fő­mérnök, az igazgató, aki há­rom éve ment nyugdíjba. Volt munka, probléma bőven az átállásokkal.., a tapasztalatom is. Higgye el, néhány jó beszélgetés egy- egy mérnökkel vagy könyve­lővel ér annyit, mint egy jó szakkönyv. Ha más is a vál­lalatok profilja, sok a közös vonása a termelésnek, és a véleményeket nem árt kicse­rélni és megbeszélni a tapasz­talatokat ... A beszélgetés átkanyaro­dott a fiatalokra. — Egyre több, jól képzett közgazdász kell a megyében. Elég sok közgazdasági vonat­kozású előadást tartok szak­mabelieknek, főleg TV's* a gazdasági reformmal k verő - latban. Űoy érzem, a ■fiatalo­kat érdekli ez és bizalommal kell fogadnunk őket... — Milyen a jó főkönyvelő? — Nehéz kérdés, és ez*, ta­lán az igazgatóktól, a főmér­nököktől, a munkásoktól kel­lene megkérdezni. Annyi bi­zonyos, hogy nemcsak a szá­mok embere. Nem lehet csak az. Közelről és alaposan kell ismernie az embereket, a technolérriát... Iaazábcl benn kell élnie a gyárban. — Említette, hogy ellenőriz költségvetéseket, tart előadá­sokat, melyekre elég sok időt vesz igénybe a felkészülés, és néha napokig végez társadal­mi munkát. Mit szól ehhez a család, hiszen ezért semmifé­le anyagi juttatást nem kap? — Erre megint nehéz vála­szolni. Hiszen az ember nem úgy dolgozik, hogy csak azt nézi, hogy ennyi és ennyi munkában töltött időért mennyi százast kap. Igaz, nyolc órát fizetnek, de sem én, sem a munkatársaim, nem így állunk neki. Ha kell, már háromnegyed hétkor bent va­gyunk, és fél nyolcra, mi’e kezdődik a hivatalos munka, megbeszéljük az aznapi leg­fontosabb feladatokat, prob­lémákat ... A családom meg­ért. Megszokták, hogy sokat vagyok távol. A felesegem­mel már elég rég voltunk együtt üdülni... De jut idő pihenésre is. Minden az ala­pos és jó időbeosztáson mú­lik Tröszt Tibor Új bölcsőde Nagyatádon A napokban nyitotta meg a kapuit Nagyatád második bölcsődéje. A járási székhely rohamosan fejlődő lakótelepén épült fel három és fél millió forintos költséggel a hat­van személyes bölcsőde. Képünkön: — Nézzék, ilyen szép helyen van a bölcsődénk — mutatja Nederka Jánosné vezetőnő. Megállt a beszédben, so­káig tűnődött azon, hogy is volt az, amikor megkezdőd­tek az átprofilírozások. Együtt élt az üzemmel. A pártszervezet szervező titká­ra most is ... Adatokat, ter­veket, gondokat idézett fel. Hosszú és nehéz volt az út az évi ötven fényezett háló­bútortői az évi háromezerig.» Kelemen ,János 1947 óta párttag, jelentős társadalmi munkát végez. — Hogy mennyit? Nem szoktam mérni. Nem is min­dig egyformán... Néha heti három napot is igénybe vesz. Itt, az üzemen belül főleg a szervezési munkákat említe­ném. De ellenőrzők költség- vetéseket, pénzügyi dolgokat is. Ez egy kicsit szakmai to­vábbképzés nekem. Minde­nem a közgazdaság, de nem­csak elméleti szinten. Jó és hasznos dolog bepillantani 4hás vállalatok problémaiba, külörtösen akkor, ha segíteni is tud az ember, Egyre több Rossz a kenyér Sok jogos panasz merSl fel naponta Nagyatádon a kenyér minőségével kapcso­latban. A vásárlók gyakran keresik fel a járási tanács kereskedelmi felügyelőjét és kérik, hogy javítsanak va­lahogy a minőségen. A kö­zelmúltban — az ellenőrzé­sek tapasztalatai alapján — a kereskedelmi felügyelő, Molnár István levélben hív­ta fel a Somogy megyei Sü­tőipari Vállalat igazgatójá­nak figyelmét a tapasztalt hiányosságokra. Közölte a vállalattal, hogy a 15. sz. üzem által sütött kenyér sü- letlen, ehetetlen. Súlyhiányt találtak az ellenőrök a briós süteményeknél. Az igazgató válasza meg Is érkezett, amelyben c.rról értesítették a járási aná- csot, hogy az ügyben intéz­kedtek: »Korábbi ellenőrzés során mi is ezt állapítottuk meg, ezért szóbeli és írásos figyelmeztetést is kapott az üzemvezető. A mostani eset miatt Marai György üzem­vezetőt fegyelmileg leváltot­tuk, ugyanígy Gáspár Ben­jamin kisütőt is. Mindkét dolgozót másik üzembe, ala­csonyabb munkakörbe he­lyeztük és 50—50 százalékos nyereség-elvonással sújtot­tuk«. Eddig a levél. Az igazga­tóság intézkedése, úgy lát­szik, még sem járt minősé­gi változással, mert azóta sem szűntek meg a pana­szok a sütőipari termékek­re. Sokan úgy segítenek ezen, hogy vidékről, So- mogyszobról, Segesdről, sőt Kaposvárról vásárolnak ke­nyeret. Azt kérdezzük az illetéke­sektől. hogy mikor szándé­koznak a kenyér minőségén változtatni, hogy Nagyatá­don is lehessen kapni jó ízű kenyeret. D, S. Miért feledkeztek meg a dolgozókról ? ! LEVELEK ÉS JEGYZŐKÖNYVEK bizo­nyítják, hogy a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa az első perctől kezdve arra ösztökélte a ^beruházókat, hogy a kaposvári posta TX és TGX központját úgy alakítsák ki, hogy megfelelő szociális helyiségek álljanak a mű­szerészek, hibaelhárítók és mások rendelke­zésére; a gépeket, kábeleket pedig úgy he­lyezzék el, hogy megfeleljen az Általános Baleset-elhárító és Egészségvédő Övórendsza- bályban előírtaknak. Sajnos, azon a sokat bírált szemléleten nem változtathatott a szaleszervezet kardos­kodása. Már a tervezésnél figyelmen kívül hagyták azokat, akik a gépek mellett ülnek, s városokat, vállalatokat kötnek össze a táv­gépíró központban. Ezt mindennél ékesebben bizonyítja, hogy megfeledkeztek arról, mi­lyen hőt árasztanak az erősítő központ rá­diócsövei, izzói a nyári hónapokban. Óvatos becslés szerint ezekben a termekben negy­ven-negyvenegy fokra szökken majd a hő­mérő higanyszála júliusban és augusztusban. Az előírás szerint műszaki és egyéb intézke­déssel gondoskodni kellene az egészséges munkaföltételről, mert a természetes szellőzés nem elegendő. S a már említett szociális helyiségek hiá­nya azt mutatja, hogy a beruházók — első­sorban a Pécsi Postaigazgatóság, a Hely­közi Távbeszélő Igazgatóság és a Központi Táviróhivatal — nem törődtek azzal az elő­írással, hogy a beruházással együtt megfelelő szociális helyiségeket kell építeni vagy kiala­kítani. S annál súlyosabb ez a hanyagság, hogy többszöri felszólítás ellenére feledkeztek meg a postai dolgozók érdekéről. Ezért, s a meglevő érintésvédelmi hiányosságok miatt, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a központ üzembehelyezését ideiglenesen is csak úgy engedte, ha július 15-ig két kisebb helyisé­get öltözőszekrényekkel bútoroznak be, a zu­hanyozó-mosdó munkálatait befejezik, s e je­lenlegi kisebb bojlert nagyobbra cserélik. A SZAKSZERVEZET már a telefonközpont bővítésekor kifogásolta a szociális ellátás hiányosságait, éppen ezért a postán dolgozók érdeliében felhívta a Pécsi Postaigazgatóság figyelmét, hogy az anyagi lehetőségeikhez mérten legkésőbb 1971. december 31-ig vég­legesen oldják meg a kaposvári 1-es posta- hivatal dolgozóinak szociális ellátását. L. G. A tsz-ek eredményeiről, feladatairól tárgyalt a Nagyatádi Járási Tanács (Tudósítónktól.) A . Nagyatádi Járási Ta­nács legutóbbi ülésén meg­tárgyalták a tsz-ek gazdálko­dási eredményeiről szóló je­lentést, valamint a fejlesztés további féladatait. A járás tsz-einek közösen művelt te­rülete 55 694 hold. A múlt év­ben lényeges változás követke­zett be a vetésszerkezetben; a burgonya vetésterülete je­lentősen csökkent, ugyanakkor emelkedett a kukorica, a szán­tóföldi zöldség és a pillangó­sok területe. A múlt évben a száraz időjárás ellenére a nö­vénytermesztés mintegy har­minc százalékos többletered­ményt hozott az előző évihez viszonyítva. A bú^a hozama 43, a rozsé pedig 35 százalék­kal emelkedett. A múlt évben t THTERVÁRPÁP 118. i A következő állomáson a i pályaőr jelentette, hogy a vas- J útvonalat valószínűleg meg- f rongálták. A százados negyven ^embert leszállított a vonatról, iés elküldte őket az országút i felé, hogy délnyugatról próbál- jt ják meg bekeríteni R-t, majd kijelölte a számybiztosítókat is. A távirászok és 3 pálya­munkások a vagonokban ma­radhattak. Wolf szakasza az elővéd szerepet kapta. T-övésre kész fegyverrel vonultak a sí­nek mentén. A vonat lépés­ben haladt utánuk. Az első lövéseket a kastély kertjének szélénél kapták, kis­sé jobbról, a búzatáblából. A vonait visszatolatott. Wolfék le vágódtak a vasúti töltés ol­dalába. — Vadászpuskából lőnek — állapította meg Wolf. — Egy jó géppuska elég volna ezeknek a disznóknak — mérgelődött Éencze, és min­den különösebb célzás nélkül odadurrantott a búzatáblára, Jahol az ellenséget sejtette, i A harc másfél óráig tartott i A kastély 'parkjának öreg J tölgyei mögül odalátszott a f lialomszerű, lapos domb, i amelynek a közepén kálvária 4 vezetett föl a kápolnához. Két f oldal t gabonatáblák sárgálltak. 4 A dombon túl a lapályban hú- 4 zódott elnyúltan, hosszú ut­cákkal a község. A dombon nagy volt a nyüzsgés; kapók, puskák, vas­villák és ásók villogtak. A lá­zadók védelmi állásokat épí­tettek. Wolfék csak alig néhány percre hasaltak a töltés olda­lában, amikor Both százados parancsot küldött nekik, hogy a szakaszból tíz ember azon­nal induljon el nyugati irány­ba, és a szőlők felől, azon az oldalon közelítse meg a dom­bot, ahol meredek és leszaka­dozott Óvatosan nyomultak előre a szőlőkben. Már elhagyták a park vonalát és megpróbáiltak egy kissé magasabb részre fel­kúszni, hogy jobban beláthas­sák a környéket amikor egész alacsonyról, térdmagasságban egy vadászpuska tüzelt rájuk. A második lövésnél Wolf megállapította, hogy egy £a- tomyos présház pinceablaká­ból tüzelnek. Kissé visszahú­zódtak, majd a sűrű szőlősorok védelme alatt megkerülték a présházat. Az épület mögül előbújva látták, hogy a pince­ablakból egy vadászfegyver kettős csöve meredezik kifelé. Bencze nagy szakértelemmel az ablak mellé hasalt, majd erős kezével elmarkolta a csö­vet, és a fegyvert kirántotta. A többiek leugráltak a pincé­be. és rövid dulakodás után ártalmatlanná tették az orv- lövészt, ski a szőlő és a prés­ház gazdára volt. Fejbevágták egy szőlőkaró­val, megkötözték, majd egy zsákot húztak a fejére. Az ar­cát meg se nézték a pince­homályban. Wolf is — utólag maga sem értette, hogy miért — csak azt jegyezte meg, hogy zöld düftinkabát, vastag gyapjúharisnya és vadászba­kancs van rajta. Ez is csak azért tűnt föl neki. mert na­gyon meleg nap volt. — Erre az alakra még gon­dom lesz — morogta Bencze, miközben a pinceajtó elé oda­gördítettek egy több mázsás 0 SOMOGYI NÉP CAP Csütörtök, 1969. június 12. követ, majd a ház éle mögül a távcsővel — amit az orvlö­vésztől zsákmányoltak — fi­gyelmesen pásztázni kezdték a dombot A dombon körülbelül két­százan voltak. Szemmel látha­tóan a vasútvonalra és az or- szágútra összpontosítottak, on­nan várták a támadást. A ga­bonaföldekbe vájt védőállások íve is ezt igazolta. Az ország­út felől már meg is jelent a vőröskatonák negyven főnyi csoportjának elvékonyodó raj­lánca, és a kastély felől Both századosék is megkezdték a lassú előrenyomulást. Wolfék mindent jól kivettek ebből a magasságból. Még az arcokat is. Nem sole idejük volt a cse­lekvésre, így a legrövidebb úton indultak el a domb sza- kadékos aljához, ahol az elő­ző napok esővize egy iszapos mélyedésben gyűlt össze. Wol­fék a part védelme alatt mind elővettek egy-egy kézigráná­tot. Ragyogott az arcuk, mert ebben már gyakórlatuk volt, és mozdulatról mozdulatra tudták, hogy mi következik. Egyszerre húzták ki a bizto­sító zsinórt, eltátották a szá­jukat és a kézigránátokat szá­molásra dobták az iszapos víz­be. A durranás óriási volt. Mint­ha ágyúlövések sorozata ráz­ta volna meg a levegőt. A dombon sokan eldobálták a fegyvereiket a szerszámokat, és otthagyták a kiásott lövész- teknőket. Rövidesen két ember köze­ledett a dombról a kápolna védelme mögül a kastélypark félé, ahol Both százados az évszázados fák között várako­zott a katonáival és a pálya­munkásokkal. A két ember közül az egyik a község ügy­védje volt, a másik pedig egy félkezű hadirokkant, akit az ügyvéd maga mellé vett. Fe­hér kendőt lobogtatva közeled- ( tek. Both föltette a monokliját.' — Mindenki menjen haza! ( — mondta. — Aki beszüntet- ( te az ellenállást, annak ,nem( lesz bántódása! Wolfék fölmásztak a domb-1 ra, onnan figyelték a két par­lamenter útját. Amikor látták,1 hogy az ellenállás megtört, és1 az emberek lassan visszahú-1 zódnak a faluba, a kápolna1 körül kezdték összeszedni az1 eldobált fegyvereket és szer­számokat. Both százados hamarosan odaküldte Wolf szakaszának i többi tagját is. — Átkutatni a kerteket és a1 házakat! — üzente. — össze-1 szedni a fegyvereket! Ez most* a legfontosabb. Akinél fegy-1 vert találtok, azt azonnal le1 kell tartóztatni és behozzátok1 a járásbíróságra! Wolfék most már létszám­ban kiegészülve haladéktala­nul leereszkedtek a domb me­redek részén, ahol a kézigrá­a járás tsz-edben — ax 1966-os évnez viszonyítva — csokiként a műtrágya-felhasználás. En­nek cuiát aobatn latjuk, hogy a megrendelt műtrágya nem ur- sezett meg kellő idooen. A járás tsz-ei kenyérgabo­na-éné kesítési tervüket mint­egy ötven százalékkal teljesí­tették túl, s ez nyolcmillió fo­rint többletbevételt jelentett. Vágómarhából és hízót sértés­ből viszont tíz százalékkal a tervezett alatt maradtak. A tsz-ek vagyona 10,6 százalék­kal, a beruházott vagyon pe­dig 3,7 százalékkal nőtt. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek közül kiemelkedő ereimé..yt ért el a rinyaszentkirályi és a somogyszobi termelőszövetke­zet. Szó esett a tsz-ek szakem­ber-ellátottságáról is. E téren alig volt előrelépés az elmúlt esztendőkben. Mindössze 4 (!) felsőfokú képesítéssel rendel­kező szakember dolgozik a já­rás tsz-eiben, de kévés a kö­zépfokú végzettségű szakem­ber és szakmunkás is. A fejlesztés főbb feladatai• a gabonafélék terméseredmé­nyeit legalább az elmúlt évi szinten tartani a lehetőségek maximális kihasználásával; az állattenyésztésben törekedni kell a szakosított telepek létre­hozására — ez elsősorban a szarvasmarha-tartásban lehet­séges a falu-, illetve a tsz- központok kialakulásával. A nagyüzemi telepeken bevezet-, hetők a legjobb és legújabb technológiai eljárások; a szarvasmarha-tenyésztésénél legyen cél a tbc-mentesítés; növelni kell a járás tsz-edben a felsőfokú szakképesítéssel rendelkező vezetők számát, s ehhez elengedhetetlen a fiatal szakembereknek a lakás és egyéb juttatások biztosítása. A gazdálkodást döntően befolyá­soló meliorációs munkák gyor­sításra várnak, s nagyobb gon­dot kell fordítani a vízrende­zésre, a vízhasznosításra, amelynek alapvető feltétele a nátokat oly nagy sikerrel el- ______________________ u d urrogtatták, majd kettős csa- i Ri-nya vízrendszere közhasznú tárláncot alkotva a fák között ^szakaszainak gyorsabb ütemű elindultak a falu házai felé. ^ felújítása. Nem mentek háromszáz mé­tert, amikor az egyik nagy ki­terjedésű kertben rájuk lőt­tek. Hasra vágódtak és várták a további lövéseket, amelyek nem is késtek sokáig. Bencze leszorított feje körül porzott a homok. „ , — Abból a fehér házból lő- J előrejelzések Zöldségszállítás Az Autóközlekedési Tröszt mezőgazdaságtól kapott szerint arra SDOI ío- > nek, ami előttünk van — sut- \szam]t, hogy sok helyen egy­* szerre érik be a zöldség- és togja König. v“ J:ztTÜen,.Yel?.k Y?'?b.an. áiit!vühmölstóiínáéssi’ így rendkí­egy bedeszkázott afclakú fehér KX1 ♦ 1sfa"ua?1 „ feladatokat ház. a «„McL „.„„ríJ .r ike11 teljesíteni. Ezért a tröszt A távolság alapján hettek Is onnan. lő­most azzal a kéréssel fordult a teher-gépjárművekkel ren- — Ezek a magasból lőnek — Jdelkező üzemekhez, hogy a mondta Bencze. Halkan, de J népgazdasági károk elkerülé- csúnyán szitkozódott, majd Jse, a termés veszteség nélküli hirtelen megragadta Wolf kar- Jelszállítása érdekében ajánl­ják — Odanézz! Jják Járműveik szabad ka­Jpacitását a megyei autóköz- (Folytatjuk) lekedesl vállalatoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents