Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-10 / 131. szám
YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I % ^ VJ %4P0S^ Ára: 80 fillér 1 > T* 2? Somoaul Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁG ÍNAK LAPJA XXV. évfolyam, 131. szám 1969. június 10., kedd Nyílt, őszinte véleménynyilvánítás a moszkvai értekezleten-v' v;.y * ,y Vtí ' sí 1 §1 •••' . !«■■■ • * Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, aki az amerikai delegáció vezetője a moszkvai nagy nemzetközi tanácskozáson, sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE Tt&oel József és Pirityi Sándor, az MTI tudósítói jelentik: A második munkahétbe lépett a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása, amikor hétfő reggel, kevéssel 10 óra előtt, 75 párt küldöttsége elfoglalta helyét a György-teremben a hosszú asztalok mellett és megkezdte hatodik munkaülését. Zárt ajtók mögött folyik ugyan az értekezlet — a nemzetközi kommunista mozgalom történetében 1957 és 1960 után a harmadik —, de a vita, a vélemények kifejtése:_ nyílt, őszinte légkörben történik, a szónokokat sem időben, sem mondanivalójukban nem korlátozzák: kizárólag saját pártjuk központi bizottságának tartoznak felelősséggel állás- foglalásukért. Messzemenően demokratikus maga a tanácskozás, ugyanúgy, mint a közvélemény, a sajtó tájékoztatása az elhangzó beszédekről. Tartalmi vonatkozásiban a tanácskozáson az akcióegység problémái közül előtérbe került az akcióegység ellenfeleinek leleplezése, elszigetelődésük és elszigetelésük állomásainak felvázolása. A KKP jelenlegi vezetőségének politikájával, Peking külön vonalával szemben a tanácskozás nem maradhatott közömbös. Vitán felül áll ugyan Brezsnyev szombati monumentális beszédének vagy Gomulka és Rochet korábbi felszólalásai(Folytatás a 2. oldalon.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány elnöke tájékoztatót adott hivatalos ausztriai látogatásáról. Fock Jenő hangoztatta: a tárgyalások sonán kitűnt, hogy a felek számos politikai jellegű kérdésben azonos vagy egymáshoz közel álló álláspontot foglalnak el. Megállapították, hogy a jelenleg érvényben levő hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodás jó keretet nyújt a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére, szükség van azonban a gazdasági együttműködés — elsősorban az ipari kooperáció — további lehetőségeinek felkutatására. Pozitívan értékelték a két ország kulturális és műszaki-tudományos kapcsolatait; elismeréssel szóltak a már működő magyar— osztrák vegyes bizottságok tevékenységéről. A Minisztertanács a kormány elnökének tájékoztatóját jóváhagyólag tu- iomásul vette, a látogatást hasznosnak, eredményesnek értékelte, amely hozzájárul a Magyar Népköztársaság és Ausztria államközi' kapcsolatainak fejlesztéséhez, kiszélesítéséhez. Fook Jenő ezután csehszlovákiai látogatásának eredményeiről tájékoztatta a Minisztertanácsot. A csehszlovák vezetőkkel folytatott megbeszéléseket a teljes nézetazonosság jellemezte. A két ország kormányának elnöke meeállapí- totta, hogy további széles lehetőségek vannak a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság barátságának elmélyítésére, az együttműködés továbbfejlesztésére. Hasznosnak tartják az 1971—1975-ös tervek koordinálása érdekében végzett munkát; a termelés szakosítása és a tudományos-technikai kooperáció kérdéseinek a magyar —csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyed bizottság 7. ülésszakán törtérő megtárgyalását. Különös fontosságot tulajdonítottak a kulturális együttműködés bővítésének, amivel a kulturális munkabizottság következő ülésein foglalkoznak majd. A Minisztertanács a tájékoz- i tatást jóváhagyólag tudomásul vette és megállapította, hogy a látogatás során folytatott szívélyes, őszinte, elvtársi megbeszélések elősegítik a két szomszédos ország testvéri kapcsolatainak további fejlődését. A kormány felhívta az érdekelt minisztereket, hogy a két tájékoztató alapján a tárgyalások során felmerült javaslatok további vizsgálatára és gyakorlati megvalósítására tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese a KGST végrehajtó bizottságának 41. ülésszakáról számolt be, ahol megtárgyalták a KGST-orsz.á- gok párt- és kormányvezetőinek közelmúlt tanácskozásán hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, az ezzel összefüggő szervezeti kérdéseket. Az integrációs program kidolgozására a vb hét munkacsoport megalakítását határozta el. A Miniszter- tanács a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatára elhatározta, hogy Magyarország a FAO (az ENSZ Mezőgazdasági és Mel- mezésügyi Szervezete) viláo- élelmezési programjának céljaira élelmiszer-feleslegeiből kenyérgabonát és növényi konzervet ajánl fel. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ezután előterjesztést tett az élelmiszerek hatósági minőségellenőrzési rendszerének továbbfejlesztésére, amit az indokolt, hogy az állami iparon kívül más szektorok is kiterjedten foglalkoznak élelmiszer-feldolgozással. A kormány a javaslatot elfogadta, maid egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Sürgető feladat a szálas takarmányok gondosabb betakarítása, a szervezettebb aratási előkészület A magyar-csehszlovák kapcsolatok fejlesztésének útján Még jó két hét és kezdődik a nagy nyári munka, az aratás. Mezőgazdasági üzemeinknek érdeke, hogy erre az időszakra egyéb tennivalókkal végezzenek, hogy erejüket zavartalanul összpontosíthassák a fő feladatra. Napjainknak munkája éppen ezért három fő munkafolyamat köré csoportosul: a növényápolás, a szálas takarmányok betakarítása és az aratási előkészület köré. Ahogy Kersák Jenő, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője tájékoztatta lapunk munkatársát, megye- szerte a növényápolási munkák az időszaknak megfelelően haladnak. Korántsem mondható ez el, azonban a szálas takarmányok betakarításáról. Ismerve az elmúlt esztendők, kiváltképpen a tavalyi év takarmányozási gondjait, úgy véljük, ez a probléma több figyelmet érdemel Nem kívánunk az elmúlt időszakokban gyakran hangoztatott nehézségekre utalni, melyeket éppen a szálas takarmányok hiánya okozott, hiszen a mezőgazdaságban dolgozók, az irányítók között jól ismert ez. Éppen ezért elgondolkodtató és figyelmeztető, hogy üzemeink egy részében miért nem fordítanak nagyobb figyelmet, gondot erre a takarmányfélére. Az idei év kedvezőbb időjárása és természetesen a gondosabb munka eredményeként nerh csupán a pillangósok, hanem a rétek, legelők is a korábbi éveknél jóval nagyobb hozamokat ígérnek. Most lenne lehetőség arra, hogy nem csupán a szükségletét fedezze egy- egy üzem, hanem bizonyos tartalékokat is teremtsen. Ezzel szemben az az általános tapasztalat, hogy a pillangósok betakarításán kívül nem használják ki szövetkezeteink jó részében a lehetőségeket. Két ségtelen, hogy a lucerna és vöröshere, a baltáéira nagyobb hozama több erőt, több munkát igényel — és ezt a munkát mintegy 90—95 százalékig el is végezték nagyüzemeink, — ez azonban nem indokolja azt, hogy rétjeink alig több mint felét kaszálták le eddig. Nem kis területről, több mint százötvenezer hold rét és legelő hozamáról van szó, ami a szarvasmarha-tenyésztésben számokkal nehezen kifejezhető értéket jelent. Erre a körülményre feltétlenül érdemes és szükséges figyelmet fordítani. Korábban utaltunk rá, hogy küszöbön az aratás és a nagy munka zökkenőmentes végrehajtásának alapvető előfeltétele a gondos előkészület. Megyeszerte most folynak a gépszemlék, és az eddigi tapasztalatok arra intenék, hogy még lelkiismeretesebb szervezésre, körültekintőbb előrelátásra lenne szükség. Azért említjük ezt meg, mert például jelenleg húsz olyan kombájn javítására kérték fel nagyüzemeink a gépjavító vállalatot, amelyre korábban nem kötöttek szerződést, s most kétséges, hogy sikerül-e befejezni a munkát a kívánt időre. Már az eddig elmondottak is utalnak arra, hogy mozgalmas, nehéz napok a mostaniak. Pedig nem szóltunk a vetőmag-termesztéssel és betakarítással kapcsolatos ugyancsak igen jelentős feladatokról s az aratással együtt járó, ahhoz kapcsolódó tennivalók előkészületeiről. Kétségtelen, hogy vezetőtől, beosztottól egyformán nagy odaadást, sok fáradozást kíván ez az időszak, de az üzem és ezentúl válamény- nyiünk érdeke kívánja úgy, hogy ki-ki a maga területén lelkiismerettel végezze mostani munkáját > ? j ’ % % AMIÓTA MAGYARORSZÁGON ÉS CSEHSZLOVÁKIÁBAN a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat, mindig vallottuk és hirdettük, hogy a két szomszédos szocialista országnak egyaránt közös érdeke a legszorosabb együttműködés a politikában éppen úgy, mint a gazdasági, kulturális és társadalmi élet minden területén. A legutóbbi 15 hónapban voltak időszakok, amikor ebben az együttműködésben zavarok keletkeztek, sőt törést is szenvedtek. Mi ezekben az időszakokban sem változtattunk nézeteinken; mindig is kezdeményeztünk és kerestük a lehetőségeket a kapcsolatok normalizálására, továbbfejlesztésére Törekvéseinket azonban nagyban befolyásolták, sajnos esetenként hátráltatták a csehszlovákiai események. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának áprilisi és májusi plénuma óta északi szomszédunknál sok minden megváltozott és ez kedvező feltételeket teremtett kapcsolataink fejlesztéséhez. Kádár János és Gustáv Husák nemrég megtartott találkozója szélesre nyitotta a kapukat, Fock J enö miniszterelnök múlt heti csehszlovákiai tárgyalásai Oldrich Cernik kormányfővel pedig már az együttműködés gyakorlati problémáit is napirendre tűzhették. A magyar vendégek Csehszlovákiában mindenütt az élet normalizálásának, a törvényes rend helyreállításának megnyilvánulásaival találkozhattak. Újból beigazolódott az az általunk is sokat hangoztatott igazság, hogy ha a csehszlovák kommunistáit szilárd elvi álláspontot foglalják el minden szélsőséggel — á jobboldali szocialistaellenes erőkkel csakúgy, mint a dogmatikus irányzatokkal szemben —, akkor ismét megtalálják azt az utat, amelyen haladva maguk mögé állíthatják a közvélemény döntő többségét. Az áprilisi és a májusi plénum után ennek a folyamatnak vagyunk a tanúi. A párt- és államvezetés határozott intézkedésekkel kivette a jobboldal kezéből a tömeghírközlő eszközöket. Kiderült, hogy mihelyt a televízióban, a rádióban és az újságokban megszűnik a hisztériakeltés, a nacionalista érzelmek állandó szítása, a közhangulat gyorsan megnyugszik, és az emberek figyelme a mesterségesen napirenden tartott provokatív ügyek helyett a valódi problémák felé fordul. E problémák között első helyen áll a csehszlovák népgazdaság helyzete. MINDEZ ÉRTHETŐVÉ TESZI, hogy a két kormányfő tárgyalásain országaink kapcsolatairól szólva a gazdasági kérdések kerültek előtérbe. Együttműködésünk gazdasági téren sok éves múltra tekinthet vissza, kereskedelmünk évről évre növekedett és bár néhány évvel ezelőtt rövid stagnálás szakította meg a fejlődést, forgalmunk volumene tavaly már ismét 12 százalékkal, az idén pedig előreláthatóan 12—13 százalékkal haladja meg az előző évét. Kereskedelmi tevékenységünk gyakorlatilag nem szakadt meg a múlt év augusztusát követő időszakban sem. Amikor a tárgyalások során ezeket a tényeket leszögezték, a magyar kormányfő kifejtette: a kereskedelmi fejlődés önmagában nem töltheti ki a két baráti szocialista ország gazdasági kapcsolatait. Ha fokozni akarjuk az együttműködés hatásosságát, az eddiginél sokkal többet kell tennünk aa ipari termelés koordinálásáért, hosszú és rövid lejáratú terveink egyeztetéséért, vagyis a népgazdaság összes szektorát számításba kell venni országaink gazdasági együttműködésének kialakítására. Most arra van szükség, hogy mind államközi szinten, mind a párhuzamos vállalatok között saját kezdeményezésre is, magasabb szinten kell megszervezni a kooperációt Mindkét országban folyamatosan áttérnek a népgazdaság irányításának új rendszerére és a reform nagy lehetőségeket nyújt a kölcsönös kezdeményezésekre. Ebben mindkét tárgyaló léi egyetértett. Szóba kerültek kapcsolataink más területen is, köztük a kulturális együttműködés, amely az utóbbi időben nem mutatott megfelelő fejlődést. Magyar részről ezt úgy ítélték meg, hogy egyes csehszlovák kulturális irányító szervek vagy még inkább e szervekben egyes személyek magtartása okozza a kapcsolatok viszonylagos pangását. A jövőre nézve azonban biztató, hogy csehszlovák r.észről a leghatározottabb ígéretet tették az akadályok elhárítására. Fock és Cernik miniszter- elnök valamennyi megvitatott kérdésben közös álláspontot foglalt el. Teljes volt az egyetértés a nemzetközi problémákban is. Mindketten szükségesnek ítélték a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítését, a szocialista közösség országainak fokozott együttműködését, politikai és gazdasági kérdésekben. A MAGYAR—CSEHSZLOVÁK TÁRGYALÁSOKAT mindvégig a baráti, elvtársi hang, a nyíltság és őszinteség jellemezte a problémák feltárásában és a további előrehaladás módjainak keresésében. C. T, B. A balatonszabadi tsz-ben a réti szénát száradás ntán azonnal bálázzák és kazalba hordják. Így a szállítás lényegesen gyorsabb. Képünkön: A 64 holdas mesterséges legelő szénatermését bálázzák.
