Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-10 / 131. szám

YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I % ^ VJ %4P0S^ Ára: 80 fillér 1 > T* 2? Somoaul Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁG ÍNAK LAPJA XXV. évfolyam, 131. szám 1969. június 10., kedd Nyílt, őszinte véleménynyilvánítás a moszkvai értekezleten-v' v;.y * ,y Vtí ' sí 1 §1 •••' . !«■■■ • * Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, aki az amerikai de­legáció vezetője a moszkvai nagy nemzetközi tanácskozáson, sajtóértekezleten vála­szolt az újságírók kérdéseire. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE Tt&oel József és Pirityi Sán­dor, az MTI tudósítói jelentik: A második munkahétbe lé­pett a kommunista és mun­káspártok moszkvai tanácsko­zása, amikor hétfő reggel, ke­véssel 10 óra előtt, 75 párt küldöttsége elfoglalta helyét a György-teremben a hosszú asztalok mellett és megkezd­te hatodik munkaülését. Zárt ajtók mögött folyik ugyan az értekezlet — a nem­zetközi kommunista mozgalom történetében 1957 és 1960 után a harmadik —, de a vita, a vé­lemények kifejtése:_ nyílt, őszinte légkörben történik, a szónokokat sem időben, sem mondanivalójukban nem kor­látozzák: kizárólag saját párt­juk központi bizottságának tartoznak felelősséggel állás- foglalásukért. Messzemenően demokratikus maga a tanácskozás, ugyan­úgy, mint a közvélemény, a sajtó tájékoztatása az elhang­zó beszédekről. Tartalmi vo­natkozásiban a tanácskozáson az akcióegység problémái kö­zül előtérbe került az akció­egység ellenfeleinek leleplezé­se, elszigetelődésük és elszige­telésük állomásainak felvázo­lása. A KKP jelenlegi veze­tőségének politikájával, Pe­king külön vonalával szem­ben a tanácskozás nem marad­hatott közömbös. Vitán felül áll ugyan Brezs­nyev szombati monumentális beszédének vagy Gomulka és Rochet korábbi felszólalásai­(Folytatás a 2. oldalon.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány elnö­ke tájékoztatót adott hivata­los ausztriai látogatásáról. Fock Jenő hangoztatta: a tár­gyalások sonán kitűnt, hogy a felek számos politikai jellegű kérdésben azonos vagy egy­máshoz közel álló álláspontot foglalnak el. Megállapították, hogy a jelenleg érvényben levő hosszú lejáratú árucsere-for­galmi megállapodás jó keretet nyújt a két ország közötti ke­reskedelmi kapcsolatok fej­lesztésére, szükség van azon­ban a gazdasági együttműkö­dés — elsősorban az ipari koo­peráció — további lehetőségei­nek felkutatására. Pozitívan értékelték a két ország kultu­rális és műszaki-tudományos kapcsolatait; elismeréssel szól­tak a már működő magyar— osztrák vegyes bizottságok te­vékenységéről. A Miniszterta­nács a kormány elnökének tá­jékoztatóját jóváhagyólag tu- iomásul vette, a látogatást hasznosnak, eredményesnek értékelte, amely hozzájárul a Magyar Népköztársaság és Ausztria államközi' kapcsola­tainak fejlesztéséhez, kiszéle­sítéséhez. Fook Jenő ezután csehszlo­vákiai látogatásának eredmé­nyeiről tájékoztatta a Minisz­tertanácsot. A csehszlovák ve­zetőkkel folytatott megbeszélé­seket a teljes nézetazonosság jellemezte. A két ország kor­mányának elnöke meeállapí- totta, hogy további széles le­hetőségek vannak a Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság barátságának elmélyítésére, az együttműködés továbbfejlesz­tésére. Hasznosnak tartják az 1971—1975-ös tervek koordiná­lása érdekében végzett mun­kát; a termelés szakosítása és a tudományos-technikai koo­peráció kérdéseinek a magyar —csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési vegyed bizottság 7. ülésszakán törtérő megtárgya­lását. Különös fontosságot tu­lajdonítottak a kulturális együttműködés bővítésének, amivel a kulturális munkabi­zottság következő ülésein fog­lalkoznak majd. A Minisztertanács a tájékoz- i tatást jóváhagyólag tudomásul vette és megállapította, hogy a látogatás során folytatott szí­vélyes, őszinte, elvtársi meg­beszélések elősegítik a két szomszédos ország testvéri kapcsolatainak további fejlő­dését. A kormány felhívta az ér­dekelt minisztereket, hogy a két tájékoztató alapján a tár­gyalások során felmerült ja­vaslatok további vizsgálatára és gyakorlati megvalósítására tegyék meg a szükséges intéz­kedéseket. Apró Antal, a kormány el­nökhelyettese a KGST végre­hajtó bizottságának 41. ülés­szakáról számolt be, ahol megtárgyalták a KGST-orsz.á- gok párt- és kormányvezetői­nek közelmúlt tanácskozásán hozott határozatok végrehajtá­sával kapcsolatos feladatokat, az ezzel összefüggő szervezeti kérdéseket. Az integrációs program kidolgozására a vb hét munkacsoport megalakítá­sát határozta el. A Miniszter- tanács a tájékoztatót jóváha­gyólag tudomásul vette. A kormány a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter javaslatára elhatározta, hogy Magyarország a FAO (az ENSZ Mezőgazdasági és Mel- mezésügyi Szervezete) viláo- élelmezési programjának cél­jaira élelmiszer-feleslegeiből kenyérgabonát és növényi konzervet ajánl fel. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter ezután elő­terjesztést tett az élelmiszerek hatósági minőségellenőrzési rendszerének továbbfejleszté­sére, amit az indokolt, hogy az állami iparon kívül más szek­torok is kiterjedten foglalkoz­nak élelmiszer-feldolgozással. A kormány a javaslatot elfo­gadta, maid egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Sürgető feladat a szálas takarmányok gondosabb betakarítása, a szervezettebb aratási előkészület A magyar-csehszlovák kapcsolatok fejlesztésének útján Még jó két hét és kezdődik a nagy nyári munka, az aratás. Mezőgazdasági üzemeinknek érdeke, hogy erre az időszakra egyéb tennivalókkal végezze­nek, hogy erejüket zavartala­nul összpontosíthassák a fő feladatra. Napjainknak mun­kája éppen ezért három fő munkafolyamat köré csoporto­sul: a növényápolás, a szálas takarmányok betakarítása és az aratási előkészület köré. Ahogy Kersák Jenő, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának cso­portvezetője tájékoztatta la­punk munkatársát, megye- szerte a növényápolási munkák az időszaknak megfele­lően haladnak. Korántsem mondható ez el, azonban a szálas takarmányok betakarításáról. Ismerve az el­múlt esztendők, kiváltképpen a tavalyi év takarmányozási gondjait, úgy véljük, ez a probléma több figyelmet érde­mel Nem kívánunk az elmúlt időszakokban gyakran hangoz­tatott nehézségekre utalni, melyeket éppen a szálas ta­karmányok hiánya okozott, hiszen a mezőgazdaságban dol­gozók, az irányítók között jól ismert ez. Éppen ezért elgon­dolkodtató és figyelmeztető, hogy üzemeink egy részében miért nem fordítanak nagyobb figyelmet, gondot erre a ta­karmányfélére. Az idei év kedvezőbb időjárása és ter­mészetesen a gondosabb mun­ka eredményeként nerh csu­pán a pillangósok, hanem a rétek, legelők is a korábbi éveknél jóval nagyobb hoza­mokat ígérnek. Most lenne le­hetőség arra, hogy nem csu­pán a szükségletét fedezze egy- egy üzem, hanem bizonyos tar­talékokat is teremtsen. Ezzel szemben az az általános ta­pasztalat, hogy a pillangósok betakarításán kívül nem hasz­nálják ki szövetkezeteink jó részében a lehetőségeket. Két ségtelen, hogy a lucerna és vöröshere, a baltáéira nagyobb hozama több erőt, több mun­kát igényel — és ezt a mun­kát mintegy 90—95 százalé­kig el is végezték nagyüze­meink, — ez azonban nem in­dokolja azt, hogy rétjeink alig több mint felét kaszálták le eddig. Nem kis területről, több mint százötvenezer hold rét és legelő hoza­máról van szó, ami a szarvasmarha-tenyésztés­ben számokkal nehezen kifejezhető értéket je­lent. Erre a körülményre feltétle­nül érdemes és szükséges figyelmet fordítani. Korábban utaltunk rá, hogy küszöbön az aratás és a nagy munka zökkenőmentes végre­hajtásának alapvető előfelté­tele a gondos előkészület. Megyeszerte most folynak a gépszemlék, és az eddigi ta­pasztalatok arra intenék, hogy még lelkiismeretesebb szervezésre, körültekintőbb előrelátásra lenne szükség. Azért említjük ezt meg, mert például jelenleg húsz olyan kombájn javítására kérték fel nagyüzemeink a gépjavító vállalatot, amelyre korábban nem kötöttek szerződést, s most kétséges, hogy sikerül-e befejezni a munkát a kívánt időre. Már az eddig elmondottak is utalnak arra, hogy moz­galmas, nehéz napok a mos­taniak. Pedig nem szóltunk a vetőmag-termesztéssel és be­takarítással kapcsolatos ugyancsak igen jelentős fel­adatokról s az aratással együtt já­ró, ahhoz kapcsolódó ten­nivalók előkészületeiről. Kétségtelen, hogy vezetőtől, beosztottól egyformán nagy odaadást, sok fáradozást kí­ván ez az időszak, de az üzem és ezentúl válamény- nyiünk érdeke kívánja úgy, hogy ki-ki a maga területén lelkiismerettel végezze mos­tani munkáját > ? j ’ % % AMIÓTA MAGYAROR­SZÁGON ÉS CSEHSZLO­VÁKIÁBAN a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat, mindig vallottuk és hirdettük, hogy a két szomszédos szo­cialista országnak egyaránt közös érdeke a legszorosabb együttműködés a politikában éppen úgy, mint a gazdasági, kulturális és társadalmi élet minden területén. A legutób­bi 15 hónapban voltak idősza­kok, amikor ebben az együtt­működésben zavarok kelet­keztek, sőt törést is szenved­tek. Mi ezekben az időszakok­ban sem változtattunk néze­teinken; mindig is kezdemé­nyeztünk és kerestük a lehe­tőségeket a kapcsolatok nor­malizálására, továbbfejleszté­sére Törekvéseinket azonban nagyban befolyásolták, sajnos esetenként hátráltatták a csehszlovákiai események. A Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak áprilisi és májusi plé­numa óta északi szomszé­dunknál sok minden megvál­tozott és ez kedvező feltéte­leket teremtett kapcsolataink fejlesztéséhez. Kádár János és Gustáv Husák nemrég megtartott találkozója széles­re nyitotta a kapukat, Fock J enö miniszterelnök múlt heti csehszlovákiai tárgyalá­sai Oldrich Cernik kormány­fővel pedig már az együtt­működés gyakorlati problé­máit is napirendre tűzhették. A magyar vendégek Cseh­szlovákiában mindenütt az élet normalizálásának, a tör­vényes rend helyreállításának megnyilvánulásaival találkoz­hattak. Újból beigazolódott az az általunk is sokat han­goztatott igazság, hogy ha a csehszlovák kommunistáit szi­lárd elvi álláspontot foglal­ják el minden szélsőséggel — á jobboldali szocialistaellenes erőkkel csakúgy, mint a dog­matikus irányzatokkal szem­ben —, akkor ismét megta­lálják azt az utat, amelyen haladva maguk mögé állít­hatják a közvélemény döntő többségét. Az áprilisi és a májusi plénum után ennek a folya­matnak vagyunk a tanúi. A párt- és államvezetés határo­zott intézkedésekkel kivette a jobboldal kezéből a tömeghír­közlő eszközöket. Kiderült, hogy mihelyt a televízióban, a rádióban és az újságokban megszűnik a hisztériakeltés, a nacionalista érzelmek állandó szítása, a közhangulat gyor­san megnyugszik, és az em­berek figyelme a mestersége­sen napirenden tartott pro­vokatív ügyek helyett a va­lódi problémák felé fordul. E problémák között első helyen áll a csehszlovák népgazda­ság helyzete. MINDEZ ÉRTHETŐVÉ TESZI, hogy a két kor­mányfő tárgyalásain orszá­gaink kapcsolatairól szólva a gazdasági kérdések kerültek előtérbe. Együttműködésünk gazdasági téren sok éves múltra tekinthet vissza, ke­reskedelmünk évről évre nö­vekedett és bár néhány évvel ezelőtt rövid stagnálás szakí­totta meg a fejlődést, forgal­munk volumene tavaly már ismét 12 százalékkal, az idén pedig előreláthatóan 12—13 százalékkal haladja meg az előző évét. Kereskedelmi tevékenységünk gyakorlati­lag nem szakadt meg a múlt év augusztusát követő idő­szakban sem. Amikor a tárgyalások során ezeket a tényeket leszögezték, a magyar kormányfő kifej­tette: a kereskedelmi fejlődés önmagában nem töltheti ki a két baráti szocialista ország gazdasági kapcsolatait. Ha fo­kozni akarjuk az együttmű­ködés hatásosságát, az eddigi­nél sokkal többet kell ten­nünk aa ipari termelés koor­dinálásáért, hosszú és rövid lejáratú terveink egyezteté­séért, vagyis a népgazdaság összes szektorát számításba kell venni országaink gazda­sági együttműködésének ki­alakítására. Most arra van szükség, hogy mind államközi szinten, mind a párhuzamos vállalatok között saját kez­deményezésre is, magasabb szinten kell megszervezni a kooperációt Mindkét ország­ban folyamatosan áttérnek a népgazdaság irányításának új rendszerére és a reform nagy lehetőségeket nyújt a kölcsö­nös kezdeményezésekre. Eb­ben mindkét tárgyaló léi egyetértett. Szóba kerültek kapcsola­taink más területen is, köz­tük a kulturális együttműkö­dés, amely az utóbbi időben nem mutatott megfelelő fej­lődést. Magyar részről ezt úgy ítélték meg, hogy egyes csehszlovák kulturális irá­nyító szervek vagy még in­kább e szervekben egyes sze­mélyek magtartása okozza a kapcsolatok viszonylagos pangását. A jövőre nézve azonban biztató, hogy cseh­szlovák r.észről a leghatáro­zottabb ígéretet tették az akadályok elhárítására. Fock és Cernik miniszter- elnök valamennyi megvitatott kérdésben közös álláspontot foglalt el. Teljes volt az egyetértés a nemzetközi prob­lémákban is. Mindketten szükségesnek ítélték a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének erő­sítését, a szocialista közösség országainak fokozott együtt­működését, politikai és gaz­dasági kérdésekben. A MAGYAR—CSEHSZLO­VÁK TÁRGYALÁSOKAT mindvégig a baráti, elvtársi hang, a nyíltság és őszinteség jellemezte a problémák fel­tárásában és a további előre­haladás módjainak keresésé­ben. C. T, B. A balatonszabadi tsz-ben a réti szénát száradás ntán azonnal bálázzák és kazalba hordják. Így a szállítás lé­nyegesen gyorsabb. Képünkön: A 64 holdas mesterséges legelő szénatermését bálázzák.

Next

/
Thumbnails
Contents