Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-10 / 131. szám

Jelentések Moszkvából Lezárták Spanyolország és Gibraltár határát Spanyolország vasárnap éjfélkor lezárta határát Gibraltárral, miután a Franco-kor- mány felszólítására 4800 -spanyol munkás hagyta el a gyarmat területét és költözött át Spanyolországba. A Reuter szerint a spa­nyol kormány legújabb intézkedései súlyo­san érintik az angol gyarmat gazdaságát és idegenforgalmát, hiszen munkaerejének egy- harmadát veszítette el. Ugyanakkor sújtja az átköltözött munkásokat is, habár a spa­nyol kormány megígérte, hogy korábbi fize­tésüknek megfelelő segélyben részesítik őket, mindaddig, míg Spanyolországban nem talál­nak maguknak új munkahelyet. A madridi kormány a spanyol munkások visszarendelésével és a határok lezárásával a gyarmat új alkotmánya ellen tiltakozik. A májusban nyilvánosságra hozott alkot­mányban Nagy-Britannia ismét leszögezte, hogy a gyarmatot nem hajlandó visszaszol­gáltatni Spanyolországnak. A 25 ezer lakosú Gibraltár az 1713-as utrechti egyezmény óta tartozik Angliához. Több hétfői angol lap vezércikkben fog­lalkozik a Franco-kormány döntésével, hogy szárazföldi blokád alá helyezi Gibraltár an­gol koronagyarmatot. A Times szerint Fran­co lassan adagolja a Gibraltár elleni nyo­mást, mert óvatosan akar eljárni, s mert eddig minden intézkedés nemcsak Gibral­tárt, hanem Spanyolországot is sújtotta. A gibraltári alkotmánytervezet, amelyet a spa­nyol intézkedés okául tüntettek fel, valóban kimondja, hogy Anglia -sohasem adja fel a gyarmatot, a lakosság szabadon és demok­ratikusan kifejezett óhaja ellenére, de ebben semmi új nincs — írja a Times, majd azt tanácsolja a spanyol kormánynak, hogy ha jogfosztottnak érzi magát, vigye az ügyet a Hágai Nemzetközi Bíróság elé. A Sun jóval hevesebben fogalmaz: »Mint minden diktátor, Franco tábornok is egy­szerű szabályt követ: az emberek, vagy azt teszik, amit ő óhajt, vagy meg kell őket Lidice és A kapu bezárult. Ezzel megszűnt a mun­kaviszonya azoknak a spanyol munkások­nak, akik évek óta rendszeresen gibraltári építkezéseken dolgoztak. (AP — Képtávírón érkezett) büntetni. Anglia elfogadja, hogy a gibraltá- riaknak joguk van saját jövőjük eldöntésére, Franco nem, ő helyettük akar dönteni. Le­het, hogy Franco távozása után vqnzóbbnak tűnik majd a Spanyolországgal való unió, de amíg ez be nem következik, a gibraltári népet támogatni kell a zsarolással szemben.« (MTI) Oradour (Folytatás az 1. oldalról) naik rendkívüli jelentősége, hi­szen nemzetközi téren külön­leges felelősségű pártok meg­nyilatkozásairól van szó, de élénk érdeklődés veszi körül a kisebb pártok képviselőinek szókimondó, érdekes helyi ta­pasztalatokat ismertető beszé­deit is. A nemzeti és világ- ;problémák sok új összefüggé­sét adja a tanácskozás — be­leértve a nemzeti és a nemzet­közi osztályharc viszonyát is — marxista—leninista, inter­nacionalista értelmezésben. A világsajtó Moszkvába sereg­lett képviselői minden beszé­det, megjegyzést érdekesnek, elemzésre méltónak tartanak. Az oly sokat emlegetett fő okmány tervezetét a világköz­vélemény pontosan nem isme­ri, de számos jel mutat arra, hogy a moszkvai tanácskozás egy hét vagy tíz nap múlva a mozgalom kollektív bölcses­ségének nagy tudományos és gyakorlati értékű művével le­pi meg a világot. * * * A nagy Kreml-palota György-termébe végtelen ára­datban özönlenek a világ min­den tájáról érkező üdvözlő­táviratok, levelek és felhívá­sok, amelyekben párt-, szak- szervezeti és társádalmi szer­vezetek, a tudomány és kul­túra személyiségei, a kommu­nista és munkásmozgalom ve­teránjai kívánnak sikert a nemzetközi tanácskozásnak a kommunista sorok erősíté­séért, a békéért, a társadalmi haladásért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc­ban. A tanácskozás részvevői kö­rében nagy visszhangot keltett Siqueiros nemzetközi Lenin- díjas mexikói festőművésznek az értekezlethez intézett felhí­vása: — Mexikóból, abból, a mű­teremből, ahol most Áz embe­riség előrehaladása című mo­numentális művemen dolgo­zom, felhívom a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásának küldötteit, a világ összes ha­ladó erőit, valósítsák meg a tartós egységet, küszöböljék ki a nézeteltéréseket és az egyet nem értést, amelyek gátolják a szocializmusért vívott harcun­kat. Politikai harcom fél évszá­zados tapasztalatai a kommu­nista eszmék védelmében el­szenvedett börtönévem alap­ján szállók síkra ezért. Hi­szem, hogy testvéri egységben kivívhatjuk a szocializmust a világ minden népe számára — írja üzenetében Siqueiros. Ä. kommunista és munkás­pártok moszkvai nemzetközi értekezletének több mint négyórás hétfő délelőtti ülésén négy felszólalás hangzott el. A Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt nevében G. Dane- lius, a párt első titkára mon­dott beszédet, őt követte Wal­ter Ulbricht, a Német Szociá­lisa Egységpárt Központi Bi­zottságának első titkára, Larbi Buhali, az Algériai Szocialista Élcsapat Párt főtitkára, majd Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára. A tegnap délutáni ülésen a chilei, a ceyloni és a norvég testvérpáii: küldöttségének ve­zetője szólaltak fel. Hétfőn délután a tanácsko­zás sajtóközpontjában mintegy másfél száz újságíró előtt Meir Vilner, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottsága főitit­kára saj tóértekezletet tartott. Bevezetőül rövid nyilatkozatot olvasott fel, amelyben az iz­raeli pártküldöttség helyesli a moszkvai tanácskozáson jú­nius 7-én a közel-keleti válság kérdésében elfogadott nyilat- lcoizatot. Az Izraeli KP feladataival foglalkozva Vilner hangsúlyoz­ta: A párt erőteljesen harcol azért, hogy az izraeli társada­lom rétegeit mozgósítsa az ENSZ Biztonsági Tanácisa ha­tározatának teljes végrehajtá­sáért. Rámutatott, hogy az el­múlt két évben számottevő változások történtek az izraeli politikai erők megoszlásában, s az Izraeli KP ma már nincs egyedül háborúellenes állás­pontjával. (MTI) vizsgálat anyahajót kísérő rombolók al­konyatitől virradatig csak a re­pülőgép-anyahajó mögött ha­ladhatnak. Vallomásában a tengernagy nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy a Melbourne és az Evans összeütközésekor ez a rendelkezés még érvény­ben volt-e. A vizsgáló bizottság kedden folytatja a kihallgatásokat. (MTI) Yasútrobbantás Az iowai Manning közelé­ben ismeretlen tettesek va­sárnap felrobbantották a vas­úti sineket. Nem tudják, mi volt tettük célja Az arra ha­ladó gyorsvonat, amely 185 utast szállított Chicagóba, ki­siklott, de szerencsére csak kisebb anyagi károk kelet­keztek. Letartóztatták Panaguliszt Az AFP jelentése szerint hétfőn a kora délutáni órák­ban egy Athén központjában fekvő magánlakásban a görög biztonsági szervek letartóztat­ták Alekosz Panaguliszt, aki a június 6-ra virradó éjszaka szökött meg több börtönőrrel együtt a börtönből. Fanagulisz életfogytiglani börtönbüntetését töltötte, ame­lyet Papadopulosz miniszterel­nök, a katonai junta vezetője ellen elkövetett merényletért szabtak ki rá. Eredetileg ha­lálra ítélték, később azonban az ítéletet, a világközvélemény tiltakozásának hatására, élet­fogytiglani börtönbüntetésre változtatták. A görög hatóságok félmillió drachma összegű vérdíjat tűz­tek ki Panagulisz kézrekerítő- jének. Ä jelentés szerint egy szökött börtönőrt is letartóz­tattak. (MTI) 1942. JÜN1XJS 10-ÉN a csehszlovákiai Lidicét, 1944. június 10-én a franciaországi Oradour-sur-Glane-1 semmi­sítették meg a »bosszúálló« német fasiszták. Lidicét azért, mert Cseh- és Morvaország hóhérát, Heydrich SS-Ober- gruppenführert a nép harag­ja megölte; Oradourt pedig azért, mert a francia partizá­nok eredményesen harcoltak a fasisztá megszállók ellen hazájuk szabadságáért. Ne­gyed évszázadot meghaladó idő pergett le azóta a törté­nelem homokóráján, de a rettenet emléke a haladó em­beriség idegeiben él: képte­lenség felejteni! Iidice tragédiája lényegé­ben akkor kezdődött, amikor a hitlerista csapatok rátörtek Csehszlovákiára. Heydrich, a cseh-morva protektorátus teljhatalmú ura a nép meg­félemlítése céljából már 1941. október 14-ig 191 személyt végeztetett ki és sok ezer embert gyötörtetett nyomo­rékká a Gesrbapo kínzókam- ráibam. Ezt a hóhért végül is a cseh antifasiszták megöl­ték A megszállók azonnal hoz­záláttak a »megtorláshoz«, amelyről a Gestapo hivalko­dó jelentést készített. Esze­rint a »Führer parancsára« bekerítették a 95 házból álló Lidicét, lakóit kiirtották vagy elhurcolták, a falut robbantá­sokkal a föld színével tették egyenlővé. A helyszínen meg­öltek 199 férfit, 191 nőt kü­lönféle fizikai és erkölcsi megsemmisítő táborokba hur­coltak és a gyermekek közül 88-at Litzmannstedtha de­ponáltak, a többit el- németesítés céljából a bi­rodalom területére szál­lították. Mindezzel azonban korántsem érték be: folytat­tak az antifasiszta személyi­ségek üldözését az egész cseh- morva országrészben. Hivata­los feljegyzések szerint 1942. május 28. és június 24. kö­zött további 247 személyt — 208 férfit és 39 nőt — végez­tek ki barbár módon. Az ál­dozatokat többnyire Heyd­rich megölésének helyeslése címén lőtték agyon vagy akasztották fel — de az elő­zetes kínzások következtében már szánté élőholt állapot­ban. 1 Oradour-sur-Glane sorsáról szántén hiteles adatok tanús­kodnak. 1944. június 10-én, szombaton a németek azért szállták meg a falut, mert annak határában partizánok működtek. A férfiakat össze- £ogdosták és bezárták egy óriási pajtába, a nőket és a gyermekeket a templomba te­relték, és rájuk csukták a nehéz vasajtót. Amikor meg­győződtek róla, hogy a há­zakban már senki sem buj­kál, géppuskatűzzel lekaszál­ták a férfiakat, a templom­ban sikoltozó nőkre és gyer­mekekre gázgránátokat dob­tak és sorozatlövéseket zúdí­tottak reájuk a templom ab­lakain keresztül. Végül aztán az egész falut leöntözték gyúlékony anyaggal és lángra lobbantották. Csodával hatá­ros módon mindössze öt fel­nőtt és egy gyermek élte túl a vérengzést. Ámde Lammerding SS-tá- bomok hadosztályának Der Führer ezrede tökéletes mun­kát akart. Kivárta a vonaton Orr.:’túrba hazatérő munkás­népeit, s ezt is legyilkolta, a holttesteket pedig elégette. Messzire világított a tűzvész az éjszakában, de az oltásra egybesereglő más falubeliellet ugyancsak lőtték. Másnap, vasárnap, néhány bátor em­ber mégis beloota magát a még mindig égő, füstölgő fa­luba. Ezek döbbenten szá­molták össze a me"s-e' se- dett, összezsugorodott férfi, női és gyermekhullákat. A németek vasárnapról h. tfőre virradóra visszatértek a községbe és hevenyészett sí­rokban igyekeztek elretteni áldozataik tetemét. A 85 ház­ból álló falu azonban — Li- dicéhez hasonlóan — teljesen elpusztult. Az áldozatok tel­jes számát sohasem tudtak megállapítani, mert a kö - ségben a bombázások elől sok városból odatelepttett gyer- m«k á’t. 4 kö-zs'5? laktt Főz"1' 642 felnőtt és 267 gyermek halt meg. LIDICE ÉS ORADOUR a háború után újjáépült. Azon­ban mindkét község tragédiá­ja örök időkre a fasiszta bar­bárság szimbóluma lett. És ha arra gondol a kor embe­re, hogy Nyugat-Németor- szágban, Olaszországban és másutt ismét kezd szervez­kedni a fasizmus, egyáltalán nem egyszerű történelmi ku- riziózum az oradouri emlék­mű feliratának intelme: »Em­lékezz!« F. M, A szabadon bocsátott olajszakértők Repülőgéppel Rómába érkezett az a 18 olajtech'nikus, akit a biafrai szakadárok fogságba ejtettek és halálra ítéltek. Az olaj-szakembereket — akik közül 14 olasz, 3 nyugatné­met és 1 libanoni — több európai vezető közbenjárására, valamint a nemzetközi közvélemény nyomására bocsátot­tak szabadon. Folyik a Három amerikai és három ausztráliai tengerésztisztből álló bizottság foglalkozik a SEATO tengeri hadgyakorlata során június 3-án történt sze­rencsétlenséggel, amikor a Melbourne ausztráliai repülő­gép-anyahajó teljes sebesség­gel nekirohant a Frank Evans amerikai rombolónak és azt valósággal kettészelte. Hetven­négy amerikai tengerész vesz­tette életét az összeütközéskor. A bizottság elsőnek Crabb ausztráliai tengernagyot, an­nak a hajóhadnak a parancs­nokát: hallgatta ki, amelyhez a Melbourne is tartozott. Az admirális közölte tanúvallo­másában, hogy négy nappal a szerencsétlenség előtt, május 31.-én a Me'boum“ ma'dnem hasonló katasztrófát okozott, ugyanis csak néhány méteren múlott, hogy nem rohant neki a hajnali szürkületben egy másik hajónak. Ekkor elren­delték, hogy egyetlen hajó sem közelítheti meg a három kilométernél jobban a Mel­bourne-! Elrendelték azt is, hogy az ausztráliai mepülőgép­SOMOGYI IVfiPLAr lfl. CTelefotó: AP—MTI—KS) n(Wll TÍINTFTÍS Nagyszabású tüntetést rendeztek az olasz fővárosban, hogy HUilI.II lUlULILiC« kiharcolják annak a törvényjavaslatnak az elfogadását, amely legalizálja a válást Olaszországban. (Telefotó: AP—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents