Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-08 / 130. szám
/ „A SZEGÉNYEK főbírója" Az igali Járás politikai megbízottjának tevékenységét dr. Hamburger Jenő »A kaposiak« c. cikkében így íoglalta ösz- sae: »Legendás alakja a somogyi parasztságnak Farkas János. Senki sem tudja, hogy honnan jött, hogyan került Somogyba. Oroszországot járt gazdatiszt volt Gazdatiszti áf- lást nem vállalt Az igali járás politikai megbízottja volt Amint a járásban mondták: »A szegények főbírója«. Ismervén fajtáját a gazdatiszteket gentryt, földbirtokosokat, szenvedélyesen gyűlölte. Egész nap a falukat járta, künnt a mezőkön, mumkaköz- ben vagy pihenő időben minden aktagyártás nélkül, személyesen osztott igazságot. Hivatalos órákat csak este 8 óra után tartott, amint mondotta, azért mert a diktatúrában mindenkinek kétszeresen kell kihasználni az idejét a munkára. Az urak, s a vagyonos parasztság reszketett tőle, a szegénység bálványozta, s csak így volt lehetséges, hogy a járásban minden karhatalom igénybe vétele nélkül, önkéntesen kiszolgáltatták a kivetett gabona mennyiséget s minden zokszó nélkül felszállították hiánytalanul Budapestre az állatállomány 5 százalékát. Egész ember volt a lelke mélyéig meggyőződött kommunista.« Az internacionalisták közé állt Farkas János Tátiban született 1882. január 1-én. Ifjúságáról nagyon keveset tudunk. 1914 előtt Heves és Pest megyékben, mint gazdatdsat dolgozott. Az első világháború időszakában bevonultatták, s megfelelő kiképzés és eligazítás után a keleti frontra vitték szolgálatot teljesíteni. Hamarosan orosz hadifogságba esett. A hadifogság nagy iskolája, az orosz és a magyar forradalmi erőkkel való kapcsolat, a bolsevik párt eszméi kellettek ahhoz, hogy a magyar szociáldemokrata párt tanításán nevelkedett Farkas János forradalmárrá, majd bolsevikké váljék. Az emberséges, jóérzésű hadifogoly-tisztet mélységesen megrázta a legénység nehéz sorsa, és igyekezett segíteni rajtuk. Idejének nagy részét közöttük töltötte, megnyerte bizalmukat, tanácsadójuk, vezetőjük lett Amikor pedig a nép külső- és belső ellenségei támadást intéztek a fiatal Szovjet- Oroszország ellen, a magyar internacionalisták közé állt Farkas Járnod is. Fegyver volt 'iá kezükben, lelkesedés a szívükben, kemény akarat, egyre fejlődő szocialista tudatukban. Védték az orosz földön megszületett proletár hazát A munkások és parasztok, az egész haladó világ nagy reménységét Harcoltak azért, hogy az első szabad munkás- haza fennmaradjon. S annak győzelmével diadalmaskodjon mindenütt a munkások és parasztok eljövendő forradalma, amely már érik,. amelynek megszületése, csak Idő kérdése. Küzdelmük nem volt hiábavaló. A szocializmus erői diadalmaskodtak a reakció erői felett Közben Magyarországon fontos változások történtek. 1918 október végén győzelmet aratott a polgári demokratikus forradalom, s november 24-én Kun Bála vezetésével megalakult a Kommunisták Magyaror- országi Pártja. Farkas János is ebben az időszakban érkezett haza Magyarországra. Szívvel és lélekkel támogatta a demokratikus erők harcát, a szebb és emberibb holnapért. 1919. januárjában elvégezte a Földművelésügyi Minisztérium által indított mezőgazdasági-szövetkezeti tanfolyamot. Ezt követően a minisztérium megyénkbe, Kaposvárra küldte. Somogy megyében a munkások, a parasztok és az értelmiségiek Tóth Lajos, Latinca Sándor, Kovács Miksa, Szalma István és Schneller Béla vezetésével harcolták a forradalmi erők győzelméért. S ebben a küzdelemben igen fontos szerepet töltött be Farkas János is. Amikor megérkezett a proletárhatalom kikiáltásának a híre, megyéinkben is megtették a legszükségesebb intézkedéseket a tanácshatalom kiépítésére. A megyei munkástanács intézőbizottsága az igali járás politikai megbízottjává Farkas Jánost nevezte ki, aki rövid somogyi tartózkodása ellenére is méltán rászolgált a nagy és kitüntető bizalomra. Az áprilisi választások során, amely az addigi legdemokratikusabb választás volt Magyarországon, tagja lett az igali községi munkástanácsnak, ugyanakkor megválasztották a járási munkástanács elnökéneik, s megyei munkástanács tagnak is. A nép bizalmának ez a megnyilvánulása még nagyobb lendületet adott a további tevékenységéhez. Mintaszerűen megszervezte a tanácshatalmat és az állam- igazgatási munkát. Járta a falvakat. Agitált és szervezett Felvilágosító beszédeivel tanította, nevelte a falusi proletárokat, szegényparasztokat, a járás dolgozóit hogy önállóan rendezzék be életüket, hogy helyesen tudjanak bánni a hatalommal. • Fenntartotta; Fáradhatatlanul szervezte a vöröshadsereget. A munkástanácsokat felvilágosította a proletár hazát fenyegető veszély nagyságáról. A járás községeiben sokan jelentkeztek vöröskatonán&k, hogy védelmezzék a felszabadult nép hazáját. Nagy gondot jelentett a vörös hadsereg ellátásának és utánpótlásának megszervezése. A járás? munkástanács elnöke nem csüggedt. Körültekintően és határozottan intézkedett. Forradalmi határozottságára és következetességére jellemző az a levél, melyet április 27-én küldött a munkás- tanácsoknak. E levélben többek között ezt írta: » ... a rek- Virált (besorozott) lovakat tulajdonosaik a katonai lónyil- vántartó távirati felhívására a megjelölt helyre és időben minden körülmények között szállítsák be, mert az e rendelkezés ellen vétők forradalmi törvényszék elé állíttatnak. Távolság nem jöhet figyelembe « Vezetésével és irányításával a községi munkástanácsok összeszedték a járásban föllelhető katonai ruházatot és felszerelést. A kaposvári 44-es vörösdandár ruhatárának a járásból 154 pár lábszárvédőt, ~~r' ’•’bbonyt, 798 nadrágot, i belső rendet 202 köpenyt, 843 sapkát, 225 szuronyt és kardot és 467 sajkát, kulacsot és evőeszköz* szállítottak be. Éber figyelemmel ügyelt a belső rend fenntartására. A munkástanácsok tudomására hozta a Tanácsköztársaságnak a statáriumról és a szesztilalomról szóló rendeletét. A munkástanácsokhoz küldött levelében a nép hatalmának védelméről ez* írta: »Amennyiben a legcsekélyebb ellenforradalmi megmozdulást észlelnének, erről hozzám azonnal jelentést tegyenek.« Felhívta a helyi munkástanácsok figyelmét a községekben, a termelőszövetkezeti gazdaságokban gyanúsan viselkedő idegenekre. Körözést adott ki a bujkáló ellenforradalmárok éllen. Utasította a vörösőrség ando- csi parancsnokát, hogy egy bonnyai lakostól vonja be az engedély nélkül kint lévő fegyvert Kérte a parancsnokot,fhogy magyarázza meg az egyénnek, hogy milyen súlyos következményei lehetnek az ilyen szabálytalanságoknak. A munkáshatalom nagyon sokat tett a termelés zavartalan biztosításáért. Farkas János alig foglalta el a munkahelyét, már március 24-én keltezett a munkástanácsokhoz intézett levelében a tavaszi szántási és vetési feladatok gyors, fegyelmezett, pontos elvégzését sürgette. Néhány nappal később ara hívta fel a munkástanácsok figyelmét, hogy a szükséges igás munkákat tehenekkel is el lehet végezni. összeíratta a járásban található 18—55 év közötti munkaképes munkanélküli cigányokat. Kérte a munkástanácsokat, hogy mindenki számára teremtsenek munkaalkalmat Szorgalmazta a selyemhernyó tenyésztést Nagy gondot fordított az aratási és cséplési munkálatok időben történő elvégzésére. Május közepén keltezett levelében jelezte a munkástanácsoknak, hogy a postahivatalok nagy késedelemmel, hanyagul, pontatlanul dolgoznak és kérte, hogy fokozott figyelemmel kísérjék a posta dolgozóinak munkáját Szervező és agitátor Sokoldalúan irányította és szervezte a közellátási. Felhívta a munkástanácsok figyelmét hogy minden erejükkel segítsék elő, hogy a parasztok minél több árut és élelmiszert szállítsanak Kaposvárra, a járás székhelyére és az éhező fővárosnak. Megtörtént hogy egyes emberek megsértették a közellátásra vonatkozó jogszabályokat és alapelveket. Olyan politikát folytattak, amely ellentétes volt a proletárhatalom lényegével. Április közepén keltezett levelében azért óva intette a munkástanácsokat az önkényeskedésektől és hangoztatta, hogy azok élelmiszereket, gabonát, Önkényesen nem rekvirálhatnak. Az élelmiszerek és iparcikkek elosztásánál arra törekedett, hogy az a lehető legigazságosabb legyen és teljes egészében feleljen meg az új állam lényegének. Keményen és határozottan fellépett a lánckereskedelem ellen. A munkástanácsok figyelmét többször felhívta, hogy ebben a kérdésben határozott politikát folytassanak. Április 1-én keltezett levelében ez* írta: »A bonnyai munkástanácsot felhívom, hogy a ... lefoglalt... iparcikkeket a legjobb belátása szerint az arra rászoruló községi proletár-testvérek között ossza el.« Az andocsi munkástanácsot: »Értesítem, hogy... az említett 53 egyén szükségleteinek megfelelő mennyiségű fát az illetékeseknek meghagyva, a többi fát a sáűköl- ködők között arányosan és igazságosan kell szétosztani éspedig a hasábfát ölenként 160 koronáért, a dorongEát pedig megegyezés szerinti méltányos árban« — írja a politikai megbízott. Vezetésével és irányításával a járásban példásan megszervezték a községi művelődési, egészségügyi és építési tanácsokat és a járási osztályokat. Fáradhataitlanul magyarázta a Tanácsköztársaság »kulturális politikáját Konkrét intézkedéseket dolgoztak ki a járási kórház létrehozására, pénzügyi alapjainak megteremtésére. Farkas János meggyőződésében kommunista, öntudatában megingathatatlan. Nagyon szerette, tisztelte, becsülte a népet. A nép ellenségeit és a szocialista együttélés szabályainak durv a megsértőit börtönbe csukatta. Nagyon emberséges és igazságszerető egyéniség volt. Somogyacsa községben az élelmiszereket nem a munkáshatalom szellemében osztották el. Ez mélységesen felháborította. Az említeti munkástanácsnak küldött levelében röviden ezt írta: »Kiváltság (privilégium) senkinek sem jár — miért is elrendelem az elosztás egyenlő — és sürgős keresztül vitelét.« Emberszere tétét, humánus felfogását tükrözi az a levél is, melyet az andocsi munkástanácsnak küldött. Ezt írta: » ... értesítem, hogy hivatalos ügyekben szükséges fuvarokat és küldöncöket a viszonyoknak megfelelő méltányos ár-megállapodás mellett kel’ igénybe venni.« katonai erősítést kérek” Farkas János olyan kiemelkedő munkát végzett megyénkben, hogy akkor, mikor Somogyi Ferenc, a tabi járás közigazgatási megbízottja lemondott tisztéről, Latinca Sándor, Somogy megye kormányzótanácsi biztosa, az eredeti funkciója megtartása mellett ót egyben kinevezte a tabi járás közigazgatási megbízottjának is. Augusztus első napjaiban Somogy megyében is több helyen megerősödött az ellenforradalmi mozgalom: Ezt a jelenséget az akkori vezetők közül elég sokan nem vették észre. Farkas János politikai éleslátására jellemző az a távirat, melyet augusztus (3-án küldött a megyei munkástanács intézőbizottságának. »Fehér-terror mutatkozik járásomban, 25 fő katonai erősítést kérek.« A segítséget megkapta, s rendet teremtettek Igaion és Tabon is. Az ellenforradalmárok vezetőit letartóztatták. A szakszervezeti kormány tagjainak ezen intézkedés nem tetszett és az akkori állapotaiénak megfelelően a belügyminiszter személyesen utasította a helyi hatóságokat az ellenforradalmárok szabadon bocsátására. Augusztus 5-én Farkas János táviratot kapott Somogy megye kormányzótanácsi biztosától, mely gyakorlatilag felmentéséről szól. így hangzik: »Kérem azonnal jöjjön Kaposvárra és nálam jelentkezzen.« Az ellenforradalom szervezett erői egy hét alatt elsöpörték a szakszervezeti kormányt. S ekkor hazánkban és Somogy megyében is megkezdődött a fehérterror. Az ellen- forradalmárok letartóztatták a munkáshatalom szilárd megbízható vezetőit, köztük Farkas Jánost is. és börtönbe vetették őket. A nép ellenségei bosszúért lihegtek. Tóth Lajost, Latinca Sándort, Szalma Istvánt, Lewin Samut és Farkas Jánost álnok, csalárd módon kicsempészték a börtönből. Azok az egyének, akik alkotmányosságról, törvényességről és demokráciáról szónokoltak, 1919. szeptember 17- én hajnalban törvényes ítélet nélkül, a Nádasdi erdőben meggyilkolták a munkáshatalom Somogy megyei vezetőit. Farkas Jánosnak és társainak szíve, amely a somogyi népért érzett, megszűnt dobogni. A szegények főszolgabírója még 1919 tavaszán levelet küldött a megyei direktórium szocializálási és termelési osztályának, melyet hitvallásának, tekinthetünk. »Célunk szolgálatára bármely percben életem is örömmel áldozom fel« — állt a levélben. *A hős, a mártír nagyszerű ember, »egész ember volt, a lelke mélyéig meggyőződött kommunista«. Keményen, következetesen, és mély átéléssel képviselte a társadalmi haladás, a dolgozó nép ügyét. S mint önfeláldozó vezető áldozta életét megyénk dolgozóiért, a leghaladottabb társadalmi rendszerért, a szocializmusért. Ezért ő a »szegények fószolga- bírája« volt Az igaliak szeretettel őrzik Farkas János emlékét. Évekkel ezelőtt márványtáblát avattak tiszteletére. S az akkor még működő gimnázium KISZ- szervezete őt választotta névadójának. A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása 50. évfordulójának előestéjén a forradalmi ifjúsági napok keretében pedig az igali általános iskola diákotthona vette fel megyénk kiemelkedő mártírjának, a »szegények főszolgabírójának« a nevét. A hőc forradalmár embersége, következetessége, áldozatkészsége, egész tevékenysége — valóbar emlékezésre méltó. Surí Károly 220 éve született Edward Jermer, a himlőoltás felfedezője A himlőnek ajz egész világon való elterjedése Mekkából eredt, ahova a himlő ősi fészkéből: Közép-Afrikából vitték át az abesszin harcosok 570- ben. Ez volt az ún. elefántháború, mert az abesszin vezér elefánt hátán ült Megtámadták Mekkát, de a himlőjárvány véget vetett a hadjáratnak, viszont elindította évszázados hódító útjára a himlőt Ä kereskedők és katonák széthurcolták a világba, de segítettek ebben a keresztes hadjáratok is. Hazánkban Linzbauer szerint a 18. században évente kb. 22 500 ember fialt meg himlőben. A himlővel tudományosan először arab orvosok foglalkoztak. Az első monográfiát Al-Raszi = Rhases (860—932) írta a kilencszázas évek elején. Leírta benne a himlő és kanyaró tüneteit, lefolyását; a kettőt azonos eredetűnek tartotta. Az emberi himlő hólyagjának tartalmával vagy a hólyagból képződött pörkkel végzett »oltások« tulajdonképpen az ún. variolisatio népies mód- szeret A világ minden táján rájöttek az emberek már évszázadokkal ezelőtt arra, hogy a könnyű lefolyású himlős betegektől kapott himlő általában könnyű lefolyású, de védettséget okoz. Ezért Afrikától Indián át Kínáig, továbbá Európában, sőt Amerikában is az egyszerű emberek beoltatják magukat, illetve gyermekeiket himlővel himlő ellen. A variolisatio európai bevezetéséért Raymann János Adám sen. (1690—1770) eperjesi magyar orvosnak kell adnunk az elsőbbséget! Raymann Németországban, Belgiumban és Hollandjában tanult; 1712 december 16-án a leydeni egyetem »a magas orvosdoktori címmel« tüntette ki. Itthon Eperjes város és Sáros megye rendes fizikusa lett 1770 április 23-án halt meg. Mint Hollós is megemlíti, »az 1717-i felső-magyarországi himlőjárvány idején Raymann magát és két és féléves kislányát variolisálta; ahogy közleményében megjegyezte, görög és örmény kereskedőktől tanult módszerrel.« Weszprémi is nagyra értékeli Raymann munkásságát és őt a »nemzetünk Hippokratese« címmel illeti. A variolisatio eredményei kezdetben igen jók voltak, azonban később jelentkeztek a ka- tasztró'ák: tizenhét beoltott meghalt! Az egészséges gyermekek halála kétségbeesést váltott ki a szülőknél, megrendítette az orvosok bizalmát, még ha csak két százalék volt is a halálozás. A próbálkozás 1728- ban lé is zárult. Kétszázhúsz évvel ezelőtt született Berkeleytoen Edward Jenner, aki kidolgozta a himlő elleni védőoltás . veszélytelen módszerét, a vaccinatiót. Tizenhárom éves korában a szomszédos Sudburyba ment az itt működő sebész mellé inasnak. Innen Londonba került, ahol az önkísérleteiről híres Hunter tanítványa lett. Tanulmányai végeztével visszatért szülővárosába gyakorló orvosnak. Biztosra vehetjük, hogy mint falusi gyerek tudott arról, hogy a tehenek is megbetegszenek himlőben, amely azonban sokkal enyhébb, mint az ember betegsége. Állítólag inaskorában hallotta egy tehenészlánytól: »én nem kaphatok emberi himlőt, mert már volt tehénhimlőm.« 1775-ben telepedett le Ber- keleyben. Szorgalmasan gyűjtögette a tehénhimlőre vonatkozó adatokat. Emellett saját tapasztalatai alapján is észlelte, hogy aki átesett a köny- nyű lefolyású tehénhimlőn, az nem betegedett meg a járványok alatt. Székely, Pólya és Benedek szerint 1796-ban, Hollós szerint 1794. május 14-én végezte el Jenner első s egyben döntő kísérletét. Egy cselédlány (Sarah Nelmes) a teheneitől himlőt kapott. A kezén lévő tehén- himlős hólyag tartalmát Jenner bedörzsölte egy nyolcévés, himlőn még át nem esett fiú (James Phipps) scarificált karjába. Az oltás megeredt, enyhe reakció támadt. Kb. egy hónap múlva ismét beoltotta a fiút, akkor azonban emberi himlő váladékával. A második oltás semmiféle tünetet nem okozott, pedig egyébként nagy lázat, rosszullétet vált ki az emberi himlővel való oltás. Jenner e kísérletével beiga- zoltnak látta a népi empíriát: a tehénhimlő védő hatását az emberi himlővel szemben. Az eljárást vaccinatiónak nevezte eL Valószínűleg már 1796-ban nyújtotta be dolgozatát a Royal Societynak, de az visszautasította. Erre Jenner megsértődött, elvégzett néhány új kísérletet és 1798-ban saját költségén nyomtatta ki a munkáját »A tehénhimlő okainak és hatásának vizsgálata« címen. Jenner felfedezése rendkívül gyorsan elterjedt Ennek oka az volt, hogy számos orvos foglalkozott a himlő problémájával, közülük sokan megismételték Jenner kísérleteit és vele egyező eredményekre jutva azonnal bevezették a széles gyakorlatba: ezreket és ezreket vakcináltak. 1799-ben, amikor Londonban megnyílt az első himlő elleni oltóintézet, már hazánkban is végeztek vaccinatiót: Hell János Sopron és Riegler Zsig- mond György Békés megyei főorvos (Magyari Kossá). A himlőoltás elterjesztésében nagy érdeme van Bene Ferenc egyetemi tanárnak, aki 1801-ben oltott először. 1799-ben, amikor a helytartótanács felszólította Esztergom vármegyét, hogy a pusztító himlőjárvány ellen kíséreljék meg a Jenner- féle vaccinatiót, id. Lenhossék Mihály volt a megyei főorvos, aki behatóan foglalkozott a védő himlő kérdésével, mely később is érdekelte. Nemcsak leírta a részletes himlőoltási utasítást, hanem, mint országos főorvos, kötelezővé is te,tte. A vaccdnatio további sorsa nem olyan érdekes. Kiderült, hogy egyetlen oltás nem ad végleges védettséget. Erre bevezették az újraoltást, amelynek elindítója hazánkban Tor- mássi Lajos volt az 1843-i temesvári orvos-vándorgyűlésen tartott előadásával. Mégis, ha akár keletre, akár nyugatra utazunk is, mind az illető országok, mind hazánk joggal kívánják meg a friss — három éven belüli — himlőoltást A kudarcot kudarcra halmozó, de azért töretlen szívvel és lelkesedéssel próbálkozó orvosok köréből messze kiemelkedik Jenner alakja. Ö nemcsak megsejtette a népi empíriában a himlő elleni eredményes védekezés problémájának megoldását, hanem meg is győződött róla, sőt »emberi-kísérletben« is kipróbálta és beigazolta! Azután visszaverte az irigyek, a hitetlenek és rosszaka- ratúak támadását! Miután munkáját a hivatalos körök elutasították, saját felelősségére kinyomtatta és személyesen hirdette igazságát: a tehénhimlőoltás védő hatását a valódi himlővel szemben! Jenner munkája és harca nem volt hiábavaló! A 18. század végén »a himlőoltás valóságos diadalmenetben járta be a világot« (Székely). És miután véghez vitte »nagyhírű« munkáját, »melyet irigy üdő, sem tűz el nem bonthat, ... sem az nagy ellenség, irigység, nem árthat«, visszatért szülővárosába, Berkeleybe, akár a másik nagy angol, Shakespeare Stratfordba. Ki tudja, mi rejlik e hatalmas szellemek hasonló lépése mögött?! Dr. Franki József SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. június &