Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-08 / 130. szám
BETEGLÁTOGATÁSON Amiről / K eskeny földúton haladunk. Az épületet még eltakarják a fák, de a vidám gyermekkacagás mutatja az utat. Éppen a tízperc örömeinek áldoznak az Ötvös- kányi Általános Iskola tanulói. A kislányok »,zakatolnak«, a fiúk pedig fociznak a szépen parkírozott udvaron. Az épület valamikor kas- t ' ■ volt, majd postának használták, itt volt a kultúrterem és a községi tanács is. Április 16-a óta pedig az általános iskolások második otthona. A faluban azt mondták, hogy nem lehet ráismerni az épületre, olyan, mintha varázslat történt volna. A régi kastély az idők folyamán igen megrongálódott, környéke is gondozatlan volt. De most átöltöztették az. épületet. Falait újra vakolták, megjavították 6 tetőszerkezetet, háromszáz méteres betonjárdát építettek körülötte. Az ötvöskónyiaknak nagyon sokat jelent, hogy a gyerekek vénre kellemes környezetben. szép iskolában tanulhatnak Régen, a telenülés két különböző vontján volt két-két tanterem. Nevelőszoba nem volt. Most nemcsak, hogy nevelőszobát. hanem korszerűen fölszerelt szertárakat is berendeztek. 'sőt két tanterembe televízió került, íay az isko- la-tv adásait is hasznosítják Mi — kettőtől háromig Zavartalanul ücsörögnek az ágyakon... A kastély árnyékában a tanításban. Papp István, a községi tanács vb-elnöke a következőket mondta el: — Az épület átalakítása több mint kétszázhúszezer forintba került. Persze ebben az összegben nincs benne a lakosság által végzett társadalmi munka. A szülők több mint százötven munkanappal vettek részt az iskola építésében, a helyi termelőszövetkezet pedig huszonkét napon át adott fogatot; a homokot és a vizet ezzel szállították az építkezésekhez. Persze a gyerekek munkájáról sem lehet megfeledkezniSokat segítettek a parkosításban, sőt a nagyobb fiúk még a cseréphordásból is kivették részüket, és még egy adatot szeretnék megemlíteni: tavaly hatvanháromezer forint volt a társadalmi munka értéke a faluban. Ez járási szinten jó eredménynek mondható. P -'pp István két éve került ötvöskónyiba, s ugyancsak két éve gyorsult meg a falu fejlődése. Tavaly építettek új postát, orvosi rendelőt. Megkezdték a faluközpont parkosítását. A jövő tanítási évre a gyerekeknek korszerű napközi otthont teremtenek. — A kis »hontalanoknak« biztosan sokat jelent majd a napközi, ötvöskónyiba a környék négy apró településéről járnak be a tanulók. Eddig nem tudtuk megoldani a délutáni rendszeres foglalkoztatásukat. Bizonyos vagyok benne, hogy a napközi otthon a jobb tanulmányi eredmény elérésében is segíteni fogja ezeket a rossz körülmények között élő gyerekeket — magyarázza lelkesen a tanácselnök. — Hogyan fogadják a napközit a szülők? Nem idegenkednek tőle? Papp István mosolyog: — Először én is féltem ettől, de épp az ellenkezője történt. Akkora a napközire igényt tartók száma, hogy most már a helyhiány okozza a agyobb gondot. ötvöskónyi iskolában sok tehetséges gyerek tanul. Az idén végző nyolcadikosok mind tovább szeretnének tanulni részben középiskolában, részben pedig ipari iskolában. Az itt végzett diákok közül többen' tanulnak egyetemeken, egy fiú p”diq hamarosan végez a Szovjetunióban a gépészmérnöki szakon. Horváth Mária CSENDES PIHENŐ / te nem Iát és nem hall... Itt -— úgy látszik — a legminimálisabb önfegyelem is szertefoszlik. Kovács Lajosné fönővérrel járjuk a termeket. Mellettünk ápolónőik sürögnek. Két-hárcxm percenként beszólnak a szobákba. Könyörgésnek, rimánkodásnak tűnik az egyhangú szöveg: — Kérem, szíveskedjék fölkelni az ágyról; fertőzést kaphat a kismama; a cserepes virágot és a kisgyereket tessék kivinni, ugye megmondtuk, hogy nem szabad?!; miért tetszik visszaülni az ágyra, kérem, legyenek tekintettel a kismamára; csak ketten maradhatnak az ágya mellett; valaki legyen szíves menjen ki a folyóséra, azután majd cserélnek; kérem, tartsuk meg a házirendet!... stb. Nem csodálom, ha félóra után belefásulnak. Kérdő, szemrehányó tekintetek, senki nem mozdul.,. Egy helyütt kiküldőnek egy négyéves forma kislányt. És ott maradnak még hárman-négyen. A főnővért úgy látszik respektálják. Ahogy feltűnik magas, szájkendős alakja, gumilabdaként felpattannak az ágyakon ülő hozzátartozók. Zavart, szégyenlős mosoly- lyal... Kilépünk. Szemem sarkából visszanézek. Leülnek vissza az ágyak szélére. Mintha mi sem történt volna. 14 OKA 25 PEBcj egymás melletti ágy körül — megszámolom — összesein tizen hatan(!). A kismamának csak a feje látszik ki a tömegből — néha. Nyolc gyermek- ágyasfiatal nő és csaknem ötven látogató az amúgy is agyonzsúfolt helyiségben. Üjabb kérés, könyörgés. Néhá- nyam kelletlenül kimennek, öt perc múlva jövünk vissza. Ugyanaz a tömeg, ugyanazok az arcok. Lehangoló éretetlemség dacos nemtörődömség. És közben a pillanat kétségbeejtő humora, tragikus helyzetkomikuma. Egy hatalmas termetű nénike valósággal szétterül.' belesüpped az egyik vetett(l) ágyba. Jóízűen trécsel valakivel, miután kényelmesen elfészkelte magát ott, ahol egy perce még egy kismama feküdt — alig egynapos szülés után<!) —, de most rövid időre kiment. A főnővér elképedve rászól: — Néniké, hogy képzeli?! Beleül egy idegen ágyba?!... A néni méltatlankodva visz- szafelesel: — Hogy lenne idegen! A menyemé... 14 OKA 30 PERC j »B« részleg. Itt viszonylag kevesebb a látogató, így a rendet is könnyebb fenn tar táj i. Az ajtónál két ápolónő, név-' sorral. Szorgalmasan »strigulázzák-« a látogatókat. A másik folyosón, az »A« részlegnél a kevésbé súlyos sérültek fekszenek. Az osztályos nővér elmondja: a rengeteg ennivaló behordása és utána a gyomorrantások sorozata okozza a legtöbb problémát. Ezt nehéz meggátolni, mindenki mellett nem őrködhetnek. S a másik: 10 éven aluli gyerekekben robbanás- szerű Miki hatást, szorongást, félelmet vált ki a roncsolt emberek látása. Ezért nem szabadna behozni őket ilyen osztályokra. Ezt nehezen akarják megérteni a látogatók. Egy- szer-egyszer hangoskodnak is, de általában különösebb ősz szeütközés nem volt — talán azért, mert itt az esetek is súlyosabbak. A látogatók sora elindul a kapu felé. Lassan, kényelmesen. A többség kitöltötte az egy óra csaknem mind a hatvan percét Jóllehet a látogatásból 5—10 perc is tökéletesen elég volna. Különösen a lázas, súlyosabb, sőt operált eseteknél — a betegnek. A látogatónak, sajnos, nem elég. Mi a »-szívtelen-« egészségügyi dolgozóknál jobbak vagyunk egymáshoz; kórházi ágyon fekvő szeretteinkhez. Pontosabban — magunkhoz ... Wallinger Endre A nevek életében igen nagy szerepe van a névdivatnak, amely koronként és vidékenként változik. A divat hullámzása forrása lesz bizonyo névadási szokásoknak, amelyek meghatározzák egy-eg, időszak és helység egyéni n: veit. Keresztneveink általában messzi múltra tekintenek visz- sza. Noha eredetileg köznevekből származtak, jelentésű' a letűnt századok alatt elho mályosultek, napjainkra csak sajátos hangulatuk maradt meg. Nem érezzük egyforma szépnek a keresztneveket. Egyikünknek ez tetszik, másikunknak az. Alig akad ember, ak ne tenne különbséget név me<- név között. Szinte mindenki meg tudná állapítani ízlése szerint az ismertebb utónevek értékrendjét. Nemcsak az egyén rangsorolja a neveket, a közösség sem adja fel a válogatás jogát. Szerencsére gazdag a választék. Nézzük meg most, hogyan fest ma Balatonlelle névadása! A keresztnév-statisztika szerint a mintegy négyezer lakos 169 fajta néven osztozik. Az előforduló férfinevek száma 80, a női neveké 89. Az 5—5 leggyakoribb keresztnév a József, László, Isvtán, ’János, illetve a Mária, Erzsébet, Anna, Ilona és a Margit. Ezt a tíz nevet 1678 személy viseli, az összlakosság 46 százaléka. Ám Lelle neveit hiba volna egy kalap alá venni. Sajátosan Balaton-parti jellege miatt ugyanis a beköltözöttek létszáma csaknem kétszerese a helybelieknek. így a nevek párhuzamos összevetése elkerülhetetlen. A sok hasonlóság mellett bizony szembeszökő különbségek is adódnak. A beköltözött lelleiek névadása valamivel választékosabb, mint a bennszülötteké. összhasonlítva a benszülöt- tek és a beköltözöttek 10—10 leggyakoribb nevét, 8—8 mind a férfiak, mind a nők körében megegyezik. A lelleiek gyakorisági listáját — a név utáni számmal jelölve, hogy hány személy viseli azt — a László 95, József 67, Lajos 52. István 51, Ferenc 49, János 36, Gyula 32, Zoltán 32. Sándor 20, Gábor 18, Mária 86 Ilona 53, Erzsébet 43, Margit 41, Éva 35. Anna 34, Katalin 31, Zsuzsanna 29, Rózsa 18 és Júlianma 17 vezeti; az idegenekét pedig a József 160, János 110, István 103, Ferenc 90. Lajos 78, László 63. Sándor 51, Gyula 44, György 43, Károly 36, illetve a Mária 209 Erzsébet 127, Anna 110. Jú liánná 85, Ilona 78, Margit 73, Rozália 57, Terézia 57, Katalin 56 és Rózsa 49 névvel. Érdekes az 1945 utáni kén is. A férfiak 9. a nők 19 új névvel gazdagították a korábbi névanyagot. Egyik-másik | egyénieskedő, feltűnő névnek I hat még, többségük már megszokottá, mindennapivá vált. Az Ákos, Csaba, Frigyes, Iván, Kornél. Lóránd, Rafael, Tamás, Zsolt; az Adrien, Ágota, Aliz, Andrea, Anikó, Beatrix, Csillag, Erika, Györgyi, Ildikó, Krisztina, Laura, Monika, Ná- üica, Orsolya, Rita, Szidónia, Tünde és a Viola nevet Bala- tonlellén a felszabadulás előtt nem lehetett hallani, — s noha egyszer-kétszer korábban is előfordült, man-p'ág lett igazán felkapottá a Béla, Tibor, Zoltán: az Ágnes, Éva, Ibolya, Ildikó, Judit, Katalin, Valéria és Zsuzsanna is. Üjabban gyakori a kettős keresztnevek adása. T ijedősük azzal magyarázható, heg?1 jól összefér bennük a divat és a hagyomány. H’r'e e ik a névadás múltját is. j lenét is. hiszen két kívánságot képesek teljesíteni egyszerre. Az a rendje, módja a névadásnak, hogy a gyermek el- nevezői a szülők legyenek. Nem is olyan régen az a szokás járta, hogy a családban az első fiú az apja, az első leány pedig az anyja nevét örökölte, ősi hagyományunkat a névdivat napjain'—- erősen megtépázta. r'P —í -derestül item tudta sutba dobni még. Minden második fiúra az apa, minden negyedik leányra ma is az édesanya neve száll. Viszonylag szívósam tartja magát a nagyapai, nagyanyai név öröklésének szokása. Legtöbbször a tisztelet, a megbecsülés jeléül adják az újszülöttnek a nagyszülő nevét. Első névként minden tizedik fiú és tizedik leány, második névként minden ötödik—ötödik nagyapja, nagyanyja nevét örökli. A keresztszülők, akik régem te a legközelebbi rokonoknak számítottak, sokszor szóhoz jutottak a névválasztásban. Az utóbbi időben a névadó szülők nevének öröklése mind ritkább. Többnyire csak második névként kerül az anyakömyvbe. Ha a névadásban egyéb indítékok játszanak szerepet, az anyák döntése nagyobb súly- lyal esik latba, mint az apáké. Vonzzák a szülőket az úiabb. szokatlanabb nevek. Szeretik meghalt vagy idegenbe távozott rokonok nevét megörökíteni. Néha náve=zté- tikai megfontolások. máskor családi hagyományok kötik a névválasztást. A nevek vallomása szerint a balatoni nyaralások és a* sorozatos beköltözések divatra erősein hatott a helyi lakosságra. Jót is, rosszat is tanult Lelle az idegenektől. Megtanult újszerűén élni. gondolkodni. De lassan elfelejti múltját idéző, beszédes hagyományait. Bokor József 14 ÓRA 10 PERC Néha mennyire jók vagyunk egymáshoz! Szeretteinkért mindent megteszünk. Olykor azt is, ami — tudjuk — tilos, ami árt. « Kérem, kísérjenek el egy órácskára a kaposvári kórházba, látogatási időben. I höraooperT]^ meg a Bajcsy-ósiiinszky utcában, a sarokig. Van, aki már egy árakor helyet foglal a. kapu előtt... Látogatók. Átlagosan betegágyanként né- gyem-ötem látogatnak, de nem ritka, hogy valakihez nyolcan- tízen, sőt a jó ég tudja, hányán jönnek. Szatyorral, buity- kosokikal, virágcseréppel, kisgyerekekkel ... Aggódó hozzátartozók egyféle nyomasztó lelkiállapot — egyre fokozódó — feszültségéiben: »Vajon mire megyek be, vajon nem rosz- szabbodatt-e az állapota?« Emberileg ez a lelkiállapot megérthető. Az is, hogy feszültsége a kapunyitás pillanatában kulminál. További magatartásunk viszont annál kevésbé. Két óraikor beözönlünk. A maratonii futás rajtjára emlékeztet a kép. Két-hárcxm lépés után meglódul és pánikszerűen futásnak ered a tömeg. Ki erre, ki aura. Ml a szülészetre látogatunk, amely mindenkor nagy ostrom színhelye. Nézem az órám: 50 pásodpere múlt el. A folyosókon máris seregük az emberáradat befelé, a termekbe. Két éve drákói házirendet hozott a kórház igazgatósága Fertőtlenítő lábtörlés után egy betegágyhoz csak ketten léphetnek oda; az ágyakra leülni, csecsemőket, kisgyerekeket, cserepes virágot behozni tilos — egyebek közt a legfontosabb ferfcőzésmegelőző rendszabályok ezek. Betartásuk itt a szülészeten — csaknem lehetetlen. Aki ide belép, szin15 ÓRA 00 PERC 14 ÓRA 25 PERC a nevek vallanak Balatonlelle egy névstatisztika tükrében IÖHOGTI NÉPLAP .Vasárnap, 1969. Jftoiua «,
