Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-05 / 127. szám

Eldőlt a parkettüzem sorsa Negyven évvel ezelőtt kez­dődött meg a rönkfeldolgozás a Cserben, a mai parketta­üzem helyén. A veszprémi részvénytársasághoz tartozó te­lep a Kapos folyó, a tejipari vállalat és a Cseri út közé ékelődött be. A megyén kívüli érdekeltség és a szűk, terjesz­kedésre alkalmatlan terület évtizedekre meghatározta az üzem sorsát. így volt ez még három-négy évvel ezelőtt is. Akkor az Épületasztalos-ipari Vállalat kecskeméti gyárának telephelyeként dolgozott a ka­posvári parkettaüzem. Már a megszüntetése is szóba került, aráikor a nagy vállalat tizen­egy gyára mellett a tizenket­tedik termelő egységként köz­vetlenül a budapesti központ­hoz kapcsolták. Nyomós ér­vekre volt szükség ahhoz, hogy megyeszékhelyünk megtart­hassa a kis üzemet. A munka­erő-foglalkoztatási gondok is amellett szóltak, hogy ne csök­kenjen Kaposváron a munka­helyek száma. Július elsejével most már olyan önállóságot biztosít a budapesti központ, hogy az anyagbeszerzéstől a készáru eladásáig mindent helyben kell megoldani. Tulajdonképpen most bizonyíthatja majd iga­zán életrevalóságát a parkett­üzem. Nagyobb beruházásokra igaz, hogy előbb-utóbb meg­szüntetik a telephelyet? A vá­lasz megnyugtató: a budapesti központ szükségesnek tartja az üzem létezését, sőt a fej­lesztését tervezi. Csonka József üzemvezető és Harangfalvi András szerint a többi gyár eredményességé­vel most is össze lehet vetni a munkájukat. Igaz, hogy npm az elsők, de nem is utolsók közé tartoznak. Az elmúlt ne­gyedév eredménye jól alakult. Tízezer négyzetméter parket­lójuk a TÜZÉP, az állami építőipar, de emellett az egyé­ni megrendelőket sem kül­dik el. ötletben sincs hiány a kis üzemben. Maga Csonka József is kísérletező ember, külön­böző színű finom parkettából tervezett előszobafala árban csak fele a hagyományosnak, s rendkívül mutatós. Ha a vá­sárlók megbarátkoznak vele, ilyet is készítenek majd. A terveknek bizonyos mér­tékig határt szabnak a jelen­Nyers parketta szállítása emclős kocsival. Nagy mennyiségű hajópadlót gyártanak a megrendelőknek. azonban itt már nem kerül sor, hiszen a rendelkezésre álló szűk területet régen ki­nőtték. Az új üzem építését jövőre kezdik meg a tervek szerint, és már az első évben ötmillió forint értéket építe­nek be. Nem múltak el nyomtalanul azok az «évek,, amikor még a kecskeméti gyárnak a mosto­hagyermeke volt., a kaposvári üzem*. Nem egy új dolgozó ma is megkérdezi a felvételnél, tát, hetvenhatezer négyzetmé­ter hajópadlót készítettek, s ehhez 224 000 méter szegőlé­cet. Egyik-másik terméknél a tervezett mennyiségtől el-el- maradtak, ha a piac éppen mást igényelt, de ezzel elke­rülték, hogy raktárra termel­jenek. Százötven méretben gyárta­nak kemény fából parkettát, de a legnagyobb mennyiség­ben a hajópadló megy. Vásár­légi körülmények. Az üzem vezetője több segítséget vár most a párt és a szakszerve­zeti bizottságtól a gazdasági tervek megvalósításához. Az üzemi feladatok végrehajtásá­ra nem mindig sikerül megfe­lelőképpen mozgósítani a dol­gozókat, bár a szocialista bri­gádmozgalomnak jó gazdája a szakszervezet. Az elmúlt évek alatt sike­rült javítani valamit a szo­ciális és a munkakörülménye­ken is. Harangfalvi András, aki harmadik ciklusban ka­pott bizalmat a szakszervezeti tagoktól, elismeri az üzemve­zetés bírálatát, hogy a gaz­dasági feladatok megvalósítá­sából újabb szervező tevé­kenységgel Miene kivenni részüket. A ij lalat központ­jának bizalma, hogy új, kor­szerűbb telepet létesít a meg­levő helyett, feltételezi a kol­lektívabb szellemű konstruk­tív vezetés jó munkáját is. Egyelőre a jelenlegi körülmé­nyek között is jó eredménye­ket várnak a kaposvári par- kettüzemtőL Addig, amíg a korszerű telep elkészül, né­hány szükséges ésszerűsítéssel a belső utak javításával, a szállítások megkönnyítésével kell segíteni a termelés növe­lését. Nagy József TKEERV ÁRPAI> 12. Nehéz szívvel mászott le a csapóajtón, amelyet végül is rázárt a lányra. Lent a létrát is elhúzta, és a fal mellé fek­tette, hogy eszébe ne jusson valakinek felmenni: Elindult, hogy jelentést tesz Hajnalnak. Útközben így töprengett: Egy perc alatt odaérek, d^ még fo­galmam, sincs, hogvgn is fogok jelentést tenni arról, rryt csi­náltam. Mit gondol majd ró­lam Hajnal? A hátam mögött mit gondolnak a társaim? És mit gondol ez a lány? Alig tud rólam valamit; és én se tudok róla annyit, hogy leg­alább magyarázatot adhatnék a parancsnokom előtt. A rö­vid útón, amely Hajnal szo­bájához az udvaron és a ho­mályosaiig derengő folyosókon át vezetett, beleizzadt a gon­dolataiba. Volt útryí hogy nem érezte maga e/att á tglaj, biz­tonságát. míe+ha a lábal jé­gen tapogatózták volna. Hajnal rosszkedvűen fogad­ta. Wolf igyekezett a szoba gay pontiára szegezni. a tekintetét. Ez a pont egy barna papír- doboz volt a vaságyon. Az ar­cán most nyoma se , látszott a magabiztosságnak. — Rendet csináltatok? — Tökéleteset. — Volt is rá időtök elég — mondta Hajnal. — A főkolom­posokat behoztátok? Wolf úgy érezte, hogy nem is ő, hanem egy egészen más­valaki áll Hajnal előtt, és ek­kor így szólt magában: Most meg kell mondanom. — Behoztunk egy lányt is. Jobban mondva én hoztam be. — Egy lányt? — Egy lányt. — Mit csinált? — Semmi rosszat. Hajnal az ablaknál állt és a revolverét piszkálta. — Akkor minek hoztad be? — Behoztam. Úgy éreztem, hogy be kell hozni, mert hoz­zám tartozik. — A rokonod? — Nem rokonom — mondta Wolf elvörösödve. — Hát akkor kicsoda? — Egy lány, akit elhoztam magammal. Hajnal szembefordult. Az üveg mögött értetlenül kitá­guljak nagy barna szemei, majd haragosan összehúzód­tak. Közelebb lépett Wolfhoz. — Az ördögbe is, mit kép­zelsz? Ez nem bordélyházi W.olf érezte, hogy valami hirtelen elszáll belőle. — A lány se oda való — mondta. — De hát mit akarsz itt vele? — Elhoztam a falujából. Hajnal dühösen nézett Wolf átizzadt arcára és azt ismé­telgette magában: Elhoztad hát, a falujából. Elhoztad. Te­hát csak úgy elhoztad ... Nem szólt, de ez rosszabb volt, mintha kiabált volna. Ügy érezte, mintha hosszú időn át egy szörnyen erős fémszerű zaj dúlta volna föl az idegeit. Az arca tükrözte ezt a belső állapotot, hisz csaknem fáj­dalmas volt. Az első éjszakák kérdése megint előtolakodott, hogy nem lett volna-e célsze­rűbb, ha azon az esős regge­len sorsukra hagyja Wolfékat? Megpróbálta gondolatait azok­ra a percekre összpontosítani, amikor a dandárparancsnok előtt állt: aztán egyszerre Wolf megnyúlt, várakozó alakjára tévedt a tekintete. Ebben a pillanatban olyan volt, mint­ha a tulajdon öccse állt volna ott, és akkor azt gondolta csaknem letörtem Az ő helyé­ben most mindenki mást ki­zavarnék innen. Mindenkit, azzal a lánnyal együtt. Wolf a csöndtől izzadni kez­dett. — Hol van az a lány? — kérdezte Hajnal. — Fölöttünk a manzárdban. Rázártam az ajtót. — Szóval rázártad, mert félted a többiektől? Wolf nem válaszolt B 30M9G íl NÉPLAP Csütörtök, 1969. jántea S. Hz alkoholizmus leküzdéséi segítő rendeletek Az alkoholizmus visszaszo­rítása érdekében első ízben az 1962. évi 18. számú törvény- erejű rendelet hozott intézke­déseket. Szabályozta az alko­holisták kényszerelvonó-keze- lését, azonban — a korlátozott kórházi elhelyezési lehetőségek miatt — csupán a rendelőinté­zeti elvonókezelésre adott le­hetőséget. Nem rendelkezett a törvényerejű rendelet az alko­holisták önkéntes elvonókeze­léséről és kötelező jellegű gon­dozásáról sem. Az intézeti hálózat azóta be­következett és a jövőben tör­ténő fejlesztése lehetővé teszi most már az alkoholisták rendszeres gondozását, és szükség szerint a kórházi el­vonókezelést, illetve a munka- terápiás intézeti gyógyító jel­legű foglalkoztatását is. Az új helyzethez igazodva a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa kiadta az 1968. évi 27. számú törvényerejű rendeletet az alkoholistákkal kapcsolatos egyes intézkedésekről. A ren­delet általános irányelve sze­rint a társadalmi és egészség- ügyi szervek felvilágosító te­vékenysége f útján lehetőleg azt kell elérni, hogy az alko­holista önként jelentkezzen gondozásra, illetőleg elvonó­kezelésre. Az állami szervek kötelező jellegű beavatkozásá­ra — még akkor is, ha a tör­vényes előfeltételek fennáll­nak, csak akkor kerüljön sor, ha az alkoholista a felvilágo­sítás ellenére sem veti magát alá önként a gondozásnak, illetve az elvonókezelésnek. ELVONOKEZELÉS Lehetővé teszi a rendelet az alkoholista kötelező jellegű gondozásba vételének az el­rendelését. A gondozáson való részvételre azonban csak az az alkoholista kötelezhető, aki a rendszeres és túlzott afko'nol- fogyasztásból eredően olyan magatartást tanúsít, amely családját, kiskorú gyermeké­nek fejlődését, saját egészsé­gét, környezetének biztonságát veszélyezteti, vagy a közren­det, illetőleg mynkahelyén a munkát zavarja. A gondozás elrendelését a hozzátartozókon kívül egyes állami szervek, il­letőleg társadalmi szervezetek is kezdeményezhetik. (Házas- társ, egyenesági rokon, test­vér, az illetékes községi, váro­si, kerületi tanács egészség- ügyi állandó bizottsága, a köz­ségi tanács vb-titkára, a gyám­hatóság, a rendőrség, a mun­kahely igazgatója és szakszer­vezeti bizottsága, a Magyar Vöröskereszt munkahely vagy lakóhely szerinti illetékes szervezete és az alkoholizmus elleni küzdelem társadalmi bi­zottságai.) Az alkoholista szükség sze­rint gondozóintézetben foga­natosítandó elvonókezelés alá vonható. Az elvonókezelés szükségességéről — a szakor­vosi vizsgálat eredményétől függően — a gondozóintézet alkoholelvonó rendelésének a vezetője dönt A kórházi elvonókezelésre általában akkor kerül sor* ha a gondozóintézeti elvonókeze­lés az alkoholista szándékos magatartása miatt nem feje­ződött be, az elvonókeze­lés az alkoholista egészségi állapota miatt csak kórházban végezhető el, vagy a gondozó­intézeti elvonókezeléstől ered­mény nem várható. Elrende­léséről az egészségügyi szak- igazgatási szerv intézkedik. A kórházi elvonókezelésre kötelezett személy gyógyító jellegű foglalkozteíás céljából munkaterápiás intézetbe is áthelyezhető. A kórházi elvo­nókezelés és a munkaterápiás intézeti foglalkoztatás időtar­tama együtt sem haladhatja meg a hat hónapot. A kórházban gyógykezelt, illetőleg a munkaterápiás in­tézetben foglalkoztatott sze­mély kérheti az elbocsátását. Az elbocsátásról az osztályve­zető főorvos, illetőleg a mun­katerápiás intézet vezetője dönt. A kérelem elutasítása esetén a kérelmező orvosi bi­zottsági felülvizsgálatot kér­het. Ha a bizottság is eluta- sítja a kérelmet, a bíróság f nyomban a felülvizsgálat után — Szereztél már neki kato- ia törvényesség szempontjából nai holmit? f ellenőrzi az eljárást. — Meg nem volt időm rá. ^ KIKET LEHET KIJÓZANÍTÓ — Nem volt... — csóválta (• -----­H ajnal a fejét — Legalább ezt f SZOBÁBA SZÁLLÍTANI. elintézted volna, mielőtt ide- * Erről a rendelet úgy lntéz_ jössz ilyeneket jelentem. < Uedik, hogy a nyilvános he- A feszültség nem szűnt meg Ilyen botrányt okozó, vagy ma- közöttük, de Wolf érezte, hogy igával tehetetlen részeg sze- valami titkos dologban me- , mélyt a rendőrség szervei ki­gint együvé tartoznak. Nem józanító szobába szállíthatják, annyira, mintha gyilkos fegy- i A beszállított személyt ki- vertűzben egy fa mögött egy- |l józanodásáig, de legföljebb hu más életét féltve kuporogtak r szonnégy órai időtartamra le Kimondja a rendelet, hogy az alkoholista saját kérelmére gondozásba vehető és a szak­orvosi vizsgálat eredményétől függően gondozóintézeti elvo­nókezelésben részesíthető. El­vonókezelése céljából a kór­ház alkoholelvonó osztályára is felvehető. A gondozásra és az elvoftó- kezelésre a gondozóintézeti és a kórházi betegellátásra vo­natkozó általános rendelkezé­sek irányadók. A kórházba fölvett személy gyógyító fog­lalkoztatása céljából munka- terápiás intézetbe csak saját beleegyezésével helyezhető át. Az érintett személy kérelmére az elvonókezelést meg kell szüntetni, illetőleg őt a kór­házból el kell bocsátani, ki­véve, ha írásban vállalta, hogy a szükséges gyógykezelés befejezéséig a kórházban ma­rad. )het a kijózanító szobában ) visszatartani. , A beszállított személy á be­eltol a gondolattól egyszerre i szállítással és a kezeléssel fel­volna. Talán csak annyira, hogy férfiak voltak, de Wolf 1 elérzékenyült. megfőzték merülő költségek fejében térí­tési díjat fizet. Ha fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a térítési díjat végre­hajtási záradékkal bírósági úton kell behajtani. (GYERMEKÉNEK TARTÄSA Másnap délután a sonkákat. A szálloda portásfülkéje ^AZ ALKOHOLISTA mellett nyílt egy nagyobb szo­ba. Hajdan ez volt a vadász­terem. A falról díszes agan­csok ágaztak el, a gyertya­csillár hiányos volt. A durva kidolgozású faburkolat az er­dei házak hangulatát idézte. Az ajtóval szemben hatalmas A rendelet szerint: ha az al­koholista iszákos életmódja következtében nem tesz eleget a vele egy háztartásban élő és tartásra jogosult gyermekével szemben fennálló tartási köte- festmény függött, amely egy i lezettségének, a bíróság elren­féltérdre ereszkedő vadászt1 ideiheti, hogy a más címen le- ,, , ,, ) vont összegek után fennmara­abrazolt, amint eppen egy ^ do munkabérének legföljebb vaddisznóra süti a fegyverét, i ötven százalékát a házastárs- A fegyelmi szakasz erre az inak vagy a gyermek gondo­alkalomra megkapta a dásztermet. Este kilencig. folytatjuk) ) zójának fizessék ki. A gyermektartással kapcso­latos intézkedés felől az ’ügyész indítványa alapján az erdekelt személy lakóhelya vagy munkahelye szerint ille­tékes járásbíróság nem peres eljárásban, népi ülnökök köz­reműködésével határoz. A bí­róság az indítványt annak elő­terjesztésétől számított nyolc napon belül tárgyalja. Ha a bíróság az indítvány­nak helyt ad, a munkabért folyósító szervet felhívja, hogy — a végzés jogerőre emelke­désének bevárása nélkül — az érdekelt személy munkabéré­ből minden fizetési időszakban vonja le a végzésben megje­lölt összeget, és fizesse ki a végzésben meghatározott sze­mélynek. A rendelet úgy intézkedik, hogy a gondozásra és az elvo­nókezelésre olyan időpontot kell kitűzni, amely az alko­holista munkaidején kívül esik, illetőleg részére — amennyiben mégis munkaide­je alatt jelent meg — a mu­lasztott időre semmiféle bér nem - jár. A titoktartási kötelezettség nemcsak az orvosokra és az egészségügyi dolgozókra vo­natkozik, hanem mindazokra, akik munkakörükből kifolyó­lag más személy gondozásáról, elvonókezeléséről és munka- terápiás foglalkoztatásáról tu­domást szereznek. Nem szegi meg azonban a titoktartási kötelezettségét az, aki a jog­szabály alapján intézkedni, il­letőleg eljárni hivatott állami és társadalmi szervet értesíti. Az eddig ismertetett eljárás arra az esetre vonatkozik, ha az alkoholfogyasztás nem kap­csolatos valamely bűntett el­követésével. Ha a bűntett el­követése mértéktelen alkohol- fogyasztással függ össze, a bí­róság az elkövetőt arra köte­lezheti, hogy kényszerelvonó­kezelésnek vesse alá magát. Ha az elkövetőt szabadság- vesztéssel nem járó büntetés­re ítélték, a kényszerelvonó­kezelést rendelőintézetben vagy zárt gyógyintézetben kell foganatosítani. Ha az el­követőt szabadságvesztésre ítélték, a kényszerelvonó-ke- zelést a büntetés végrehajtása alatt kell foganatosítani. Ha a büntetőeljárás adatai alapján kényszerelvonó-keze- lés látszik indokoltnak, a nyo­mozó hatóság, illetve a bíró­ság két igazságügyi orvosszak­értőt hallgat meg. Az orvos­szakértők abban a kérdésben nyilvánítanak véleményt, hogy szükséges és alkalmaz­ható-e a kényszerelvonó-keze- lés. Ha kényszerelvonó-keze- lést javasolnak, nyilatkozniuk kell, hogy zárt gyógyintézeti vagy rendelőintézeti kezelésre van-e szükség. Ha a bíróság végrehajtható szabadságvesz­tés büntetést szab ki, vagy ha elrendeli a felfüggesztett sza­badságvesztés végrehajtását, a kényszerelvonó-kezelést a bör­tönben vagy a büntetésvégre­hajtási helyen kell foganato­sítani, illetve folytatni. Abban az esetben, ha a kényszerelvonó-kezelés alatt olyan szövődmények lépnek föl, amelyek annak folytatá­sát kizárják, a kezelést meg kell szüntetni. Erről az el­rendelő bíróságot és az illeté­kes ügyészt értesíteni kell. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a kényszerelvonó-keze­lés megkezdése előtt a köte­lezett személy egészségi álla­potában olyan változás áll be, amely nem engedi meg a ke- kelés alkalmazását. A kényszerelvonó-kezelést a betegségi biztosítási szolgálta­tásokra jogosult személyeknél betegség miatt szükséges gyógykezelésnek kell tekin­teni. A biztosítási szolgáltatá­sokra nem jogosult személyek a kezelést ingyenesen kapják, útiköltség-térítésben azonban nem részesülnek. Dr. Bánk József

Next

/
Thumbnails
Contents