Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-01 / 124. szám
Kétszer tíz perc Nemrégen leszerelték a szerkesztőség cserépkályháit. Napokig nyeltük a port, a kormot. Éles, átható szaga rátelepedett a garatunkra, és fokozottan izgatta a nyálkahártyát Köhögött, prüsszö- gött az ember egy-két napig, utána el is felejtette. A napokban mégis erre gondoltam, amikor a Kaposvári Villamossági Gyár galvanizáló műhelye előtt megcsapott a savgőzök és ciánvegyületek szúró, édeskésnehéz levegője. Nyolc ember tölt el itt kemény munkában —- hét órát naponta. Naponta Dr. Cser Frigyes üzemi orvos a pszichológussal közösen dolgozta és készítette elő ennek az üzemi tornának a rendszerét. A hét elején néhány nappal ottjártam előtt kezdték meg ennél a délelőttös műszaknál. Terveik alapján a következő héten a gyár másik telepén is bevezetik a galvanizálóban, valamint a délutános műszaknál is. Egyelőre kísérletképpen a délelőttösöknél kétszer tíz percet, fél tízkor és 11-kor. A torna, a kikapcsolódás célját az orvostól kérdeztem: — A munkaártalom elleni Lassú, könnyed futással, levezetéssel zárul a tízperces gyakorlat A brigád tagjai visszatérnek munkahelyükre, ahol nikkelezett, ónozott, horganyzott vagy éppen rézalkatrészek; hatalmas tartócsavarok, sorkapocs-alátétek, légbiztosítók és egyebek kerülnek nagy ládákba a kezük alól. Ismét megcsapja orromat a savgőzök szúrós szaga. Az épület maga is elavult, nemsokára átköltöznek a galvanizáló részleg új, korszerű helyiségébe. Persze maga a munkaártalom közvetlen forrása megmarad —, a test, a m a® #11111 hét óra: ez egy hónapban 70—180, egy évben pedig öbb mint 2000 munkaóra az készségnek bizony nem hasz- os levegőben, hivatali nyélén: a »munkaártalomnak dtett dolgozók« munkahe- yén. Délelőtt fél 10-kor érkezem oda. A galvanizálóban kkor abbahagyták a mun- í't, és kivonultak az épület ögötti — széltől és kaján öntetektől védett — tisz- ■a. .’íz pere gyógytorna. Ka- •t lendülnek, merev izmok ■o^izulnak s szinte érezni, Ak jólesően ropognak a ^oszlop csigolyái. Az ér- jP ■: frissen áramló vértől ’.zárinak ilyenkor, az em- az ujjhegyében is érzi a lernes, tűszúrásnyi zsib- idast. A brigád hét nő és egy rfi dolgozó. Buzgón és jó' ' - f §É»ilP védekezés ez. Friss levegőn és az állandó hajoló munkamozdulatokkal ellentétes izomzat játékos foglalkoztatására. Először itt, - hátul, ahol senki nem látja. Sajnos a kezdet kezdetén még ott tartunk, hogy esetleg nevetség tárgya lehetne... — Hogyan sikerült eddig is eljutni? — Külön beszélgettünk a dolgozókkal, . a részlegvezetőkkel és megpróbáltuk meggyőzni őket a kétszer tíz perc fontosságáról. Ügy érzem, sikerült jó pszichés légkört teremteni a dolgozóknál, hogy lássák, érezzék a hasznát e néhány perces mozgásnak, mialatt az üres műhelyben a szellőztetést, a levegőcserét is fokozni tudjuk. szerevezet rövid mozgására, felüdülésére ott is szükség van. Nem egy kaposvári üzemben, gyárban megkísérelték már a hasonló testedző védekezést a munkaártalmak ellen. Sajnos a kísérletek .többsége — egyfelől mert nem vették komolyan, másfelől az ostobaság, a tudatlanság élcelődés szintjein zátonyra futott. Az egészség azonban mindannyiunk nagy kincse. Ennek a jegyében kívánjuk, hogy a Kaposvári Villamossági Gyárban sikerüljön a kísérlet a korszerűség, az egészségügyi kultúra — az ember szolgálatában. W. E. is kedves, de ha- ! THLERy ÁRPÁD inni vezénvlésére: f ;dvűen végzik a gyakorla ..kát Országh ezichológus '■ozott hangú vezénylésére: Jó magasra a karokat, >■3 mélyen beszívjuk a friss lv-’gőt — és kifújjuk!... nk_________________________ ;ái Latinka Sándor it g. Tsz, Kaposvár, egvételre felajánl db 120X210 m-es sütős Ihl zemi konyhai ízhelyet I állapotban, 1 db 1 1-es, széntüzeléses «melegítő * vjlert 1T aklő^ni az újmajori n 1 ionw/an lehet, íja I . n|_____________________ ,üj ___________________ j ü , • p irös Csillag« ;ü ’órakodó gépre ^ Ázott gépkezelőt cicsivezetői itvánnyal, magas 'ÜP'ti lehetőséggel V» A ,v Jink o*,.Itkezés a vállalat ff, -.pontjában, Kaposvár, Szántó Imre út 19. sz. alatt. 5, ívár, szj Építő Vállalat. íf1’ (429561 A mezőgazdaságot segítik Épül a zamárdi Magyar Tenger Tsz gépműhelye. — A plébános még hátravan — figyelmeztette Bencze. König előfurakodott a kis csoportból. Kun bajusza remegett az izgalomtól. — Nem megyünk be hozzá? — kérdezte. A lista Wolf zsebében volt. Tudta, hogy egy nevet még nem húzott át a ceruzájával, és ez a név a plébánosé volt. Azt gondolta elszomorodva: Érzem, hogy nem tudok ellenállni. Olyan vagyok, mint egy disznó alkoholista. Hiába fogadom meg! Hiába átkozom el magam! Ha legalább történne most valami rendkívüli, ami a segítségemre lehetne... Azt mondta csöndesen; — De mindenkit figyelmeztetek, hogy a papot nem ütjük meg. — Csak ha ellenkezik — szólt valaki hátul komolyan. Wolf dühösen nézett, de nem válaszolt rá semmit, ö ment elől. A papnak udvariasan biccentett, és egész idő alatt úgy beszélt hozzá, mintha egy megtévedt gyermeknek osztogatta volna a jó tanácsait. — Sok a hadirokkant a faluban, plébános úr — mondta, miközben a folyosót és a cellaszerű szobákat járták. — Valóban sok — sietett helyeselni a pap. Nem tudta, hol haladjon, amikor mentek és hova álljon, ha megálltak Kerek, táskás arca falíehér volt. — Sok a tüdőbajos Is. Meg az idős proletár — mondta Wolf. — Isten csapásat, fiam. Hátul, az őket követő csoportban valaki hangosan fölvihogott. Wolf szigorúan hátranézett, és azt mondta magában: Megjegyeztem a hangodat, Izsák Bálint! Ne gondold, hogy elfelejtem! — Tudja-e, plébános úr, hogy mi volt a szovjet köztársaság első dolga? — kérdezte. — Nem tudom. Honnan tudnám, kérem? — Az volt a dolga, hogy lefoglalta az egyházi vagyont, mikor pedig lefoglalta, akkor az öszes hadirokkantat meg az idős proletárokat betelepítette a kolostorokba, hogy emberhez méltó helyen legyenek. Attól kezdve ott élnek tele hassal, kimosakodva, pipázva. A pap nem szólt semmit. Sőt előzékenyen hallgatott. Ügy gondolta, hogy ez a legcélszerűbb. Két évvel ezelőtt kezdte meg munkáját a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat Somogy megyei kirendeltsége. Az eddigi eredményekről és a jövő terveiről, feladatairól beszélgettünk Szabó Péter igazgatóval és Gyökér József főmérnökkel. SZABÖ PÉTER: — A Mezőgazdasági Beruházási Vállalat és a megyei székhelyeken működő kirendeltségek a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos beruházásokat szakszerűen, gyorsan bonyolítják le. A beruházások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos összes teendők elvégzését vállaljuk. Ide tartozik a termelésfejlesztési tervtanulmányok készítése, a beruházásokat megalapozó javaslatok megadása, a magas- és mélyépítő, valamint a szakipari munkák tervezése, lebonyolítása és műszaki ellenőrzése, belvízrendezési és üzemfejlesztési programok összeállítása. — A felsoroltak mindegyikére érkezett megrendelés? GYÖKÉR JÓZSEF: — Igen és itt mérhető le vállalatunk fejlődése. 1967- ben, az alakulás évében még csak építéssel kapcsolatos feladatokkal foglalkoztunk. Ekkor 1,4 millió forint bevételünk volt. A következő évben már mélyépítések lebonyolítását, úttervezéseket is vállaltunk, bevételünk 3,1 millió lett. Az idén agronómiái jellegű megbízásokat is vállaltunk, 5,2 millió az erre az évre tervezett munkánk értéke, ennyit kap megbízóitól kirendeltségünk. Több mint száz termelőszövetkezettel és tíz állami Fegyvert nem találtak, de a kamrában fölfedeztek hét füstölt sonkát. Wolf leigázva állt a kamra ajtajában. Nézte a vastag spárgán függő sonkákat, aztán a papra pillantott, és észre se vette, hogy a többiek figyelmeztetően lökdösik az oldalát. — Plébános úr — szólt. — Mondja, fiam! — Nem lesz sok ez magának? — Ha úgy gondolja, hogy sok, akkor vigyenek belőle. — Csak úgy viszünk, ha jó szívvel adja — Jó szívvel adom. — Ha nem átkoz meg érte bennünket — Mit gondol, fiam? — kapta fel megrökönyödve fejét a pap. Három sonkát, a nagyob- bakból elvittek boldogan. Reggel indultak vissza. Amíg a sofőr az autó motorjának begyújtásával bajlódott, Wolf a közeli házakból előrendelte az embereket és egy röpcéduláról dörgő hangon felolvasta nekik a munkás- és katonatanács felhívását. — Proletárok! Földmunkások! — kiáltotta. — A szervezett munkások kivonultak a frontra, hogy megvédjék a Tanácsköztársaságot és megakadályozzák a tőkések és a nagybirtokosok uralmának visszatérését! Az egész ország érdekében határozta el magát a proletariátus, és felszólítja az összes munkástanácsot és direktóriumot: kövessenek el gazdasággal vagyunk kapcsolatban. — Melyek a jelenlegi megbízások? GYÖKÉR JÓZSEF: — A folyamatban levő beruházások 233 millió forintot tesznek ki. Ehhez jön még 224 millió forint, ez az épülő szakosított telepek értéke. Ilyen szakosított tehenészeti és sertéstelepek épülnek Szentgálos- kéren, Csurgón, öreglakon, Ráksiban, Somógyszjlban, Mennyén, Barcson és még számos helyen a megyében, szomnyolc szakosított telep program-megalapozó javaslatát készítettük el, ebből tizenkettő realizálódott. — Vannak-e problémák it melyek azok? SZABÖ PÉTER: — Elég gyakori a kivitelezőknél az építőanyag-hiány, és kevés a műszaki szakember, s így a kivitelezői kapacitás is alacsony. Azonkívül nagydbb megértést kérünk az építővállalatoktól, hiszen nagy perspektívája van megyénk mező- gazdaságának. érdemes foglalkozni vele, olyannyira, hogy olykor megkülönböztetett figyelembe részesíthetnék ezeket az épületberuházásokat Nagyon jó a kapcsolatunk a területi tsz-szövetségekkel. Népszerűsítik a korszerű építkezéseket, módszereket és segítik munkánkat A megbízók a beruházásaik elhatározása előtt felkeresik vállalatunkat. Mi a gyakorlati szakembereink szaktanácsadásaival és egyéb telepítési, üzemeltetési, ^gazdaságossági ajánlatokkal mindenkor igyekszünk — a megbízó érdekeit szem előtt tartva — rendelkezésükre állni.' f. e. Megesett esetek A nevető néző Már a híradónál elkezdte. Protokoll tudósítás, a külföldi államfő kilép a repülőgépből — s a mellettem ülő hölgy széles hahotára fakad. Bár többen feléje fordulnak, nem zavartatja magát. Minden filmriportnál újrakezdi, más és más hangerővel. Görgős eke munka közben: apró, gőgicsélő tetszés- nyilvánítás. Az isten háta mögötti tsz nagy reményekre jogosító sertésfiaztatót épített: egészséges, mélyről feltörő hahota. És ez így ment. Gondoltam, a szünet után majd lehiggad. Melléfogtam. Bájos szomszédom felfrissültén, fokozott erővel nevette végig a hamarosan bemutatásra kerülő filmdráma könnyzacskó-csapokat megindító előzetesét. Ami ezután következett, arra évek múltán is olyan keserűséggel fogok emlékezni, mint egyik barátom az esküvője napjára. Francia filmvígjátékot játszottak, valóban igen mulatságos volt. Már ahogy mindent, hogy a termelőszövetkezetek és a gazdák minden nélkülözhető élelmiszert a városokba küldjenek! A falusi proletárság forradalmi becsülete egy pillanatig se tűrheti, hogy a fronton harcoló munkások asszonyai és gyerekei éhezzenek! Minden akadályon át kivívjuk a győzelmet! Éljen a Magyarországi Tanácsköztársaság! Éljen a végső győzelem!... A falun túl egy kevéssel, a szederfáknál Bencze kérésére megálltak Bencze lemászott az autóról, kivett az övéből egy kézigránátot, kibiztosította, majd nagy lendülettel, erős ívben elhajította a falu szélső házai felé. Megvárta, míg robban. Amikor visszaült Wolf mellé, a ponyva alól hangos üdvrivalgás fogadta. Jó ideje zötyögtek már a rossz úton, amikor balról, a zöld táj bordái közül egy templom vékony fémcsúcsa szűrődött ki az égre. Bencze már tegnap is, amikor N. felé igyekeztek, meg akarta említeni, hogy ebben a kis faluban született, de a megbízatás fölött érzett nagy izgalom miatt nem szólt. — Egyszer már jártam abban a faluban — mondta most Wolfnak zavarodottan, szinte megszabadulva a szavaktól. — Ott a völgyben? — krá- kogott Wolf csodálkozva. A felolvasástól csaknem teljesen berekedt. — Ott a völgyben. — Mikor? (Folytatjuk.) mások elmondták, mert én egy árva szót sem értettem az egészből, figyelni is képtelen voltam. A mellettem ülő hölgy kimerítette nevető repertoárját, a finom kacarászástól az arti- kulátlan, fuldokló nemistudom- mineknevezzemig minden árnyalatot produkált. Néha köz- l evisított, tanácsokat adott a szimpatikus nyomozónak, hogyan kerítse kézre a tettest. Nem részletezem, eddig csupán egy-egy gyenge labdarúgómérkőzés alatt szokott így megfájdulni a fejem. Kábul- tan támolyogtam ki a Fine után. A mozi előtt rágyújtottam azzal, hogy még egy kiló nikotin sem árthat annyit, mint az elmúlt két óra. Nem fogják kitalálni, az első slukk után ki lépett elém.. Igen, ő volt: a nevető hölgy! — Azt hiszi, nem láttam a dühös pillantásait?! Maga egy utálatos alak, aki nem tudja elnézni, hogy valaki jól szóra- , kozzon. Ha rossz a kedve, mi az ördögnek megy moziba?! Vegye tudomásul, hogy elrontotta az estémet! S búcsúzóul nagyot nevetett. Vita — A meteorológia szerint holnap rossz idő lesz, tehát egész nyugodtan készülődhetünk a kiránduláshoz. — Miféle kiránduláshoz? Ne add az értetlent. Tudod, hogy még a múlt héten elhatároztuk, hogy kiugrunk a Balatonra. — Én nem emlékszem rá. De ha te mondod ... — Nagyon kérlek, ne bosz- szants, s ne bizonygasd minden adódó alkalommal, hogy oda se bagózol, amíg a férjed beszél hozzád. — Veszekedni akarsz? Ne felejtsd el, drágám, hogy nekem kötélből vannak az idegeim. — Nem csodálom, rajtam edzetted őket. — Te beszélsz, akivel nem lehet két mondatot beszélgetni, mert drámai szavak kíséretében idézed meg a jó istent, hogy hallgattasson el engem?!- Mert mindig olyan vad dolgokkal jössz elő. — Az neked vad dplog, hogy azt javasoltam, menjünk ki a Balatonra? — Te javasoltad? Hát menten megüt a guta. Nem én imondtam két perccel ezelőtt, )hogy készüljünk a kirándulásihoz?! Nem én kértelek rá?! é — Nem. t — Mondd, teljesen hülyének inézel? f — Csak feledékenynek. Biztosan csak akartad mondani. De ha minden áron veszekedni szeretnél... Pintér Dezső lOHOGTl NBPIAI sárnap, 1969. júatoM L
