Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-29 / 148. szám

/ Önzetlenül, mások életéért... Amikor meghallották a hogy valahol súlyos baleset deit életveszélyes serülések ség, szinte abban a pillanat Munkaköpenyben rohantak perccel a hívó szó után má meretlen embereknek. Köz szonyt, Lugosi Gyulánét, V Ferencnét... Még most is megmdultan beszél a legutóbbi véradásról Lugosi Gyuláné, noha már évek óta véradó. Először mun­katársaival, a Latinra Sándor szocialista brigáddal együtt jelentkezett véradásra, azóta is rendszeresen bejár a kór­házba, akkor is, ha nem hív- ják. — Tudom, mit jelent segíte­ni egy szerencsétlenül járt vagy megbetegedett emberen. Vejemet is operálták, számá­ra egy ismeretlen ember aján­lotta fel a vérét... Arra gon­doltam, hogy ezeknek az em­bereknek is van családjuk, feleségük, gyermekük, akik hazavárják őket Akkor nyu­godtam meg kissé, amikor menteni vissza a munkahe­lyemre: arra gondoltam, hogy az általam adott vér talán időben érkezik... Két felnőtt asszonylónya van Lugosinénak, három uno­kája és most várják a negye­diket S mennyire igaza van, amikor így búcsúzik: — Rám a jövőben is szá­míthatnak, ezután is adok majd vért Azért is, mert azt senki nem tudhatja, hogy ki­nek a családjában történik hasonló tragédia, s mikor lesz szükség ismeretlen embe­rek segítségére'. ruhagyár véradó munkásai, történt, több ember szenve- et, s azonnal vérre van szük- ban hagyták ott a szalagot, a véradóállomásra, s alig öt r vérüket ajánlották fel az is- ülük mutatunk be három asz- arga Mihálynét és Simonies házba. Négygyermekes anya. Most adott második alkalom­mal vért — Fiam mozdonyvezető, s ezen az éjszakán éppen a fo- nyódi vonalon volt szolgálat­ban. Ebben az időben killett visszaérkeznie Kaposv r a. A rémület szinte megix uilott, *1 Lúgost Gyuláné Varga Mihályné a 8-os sza­lagon dolgozik a gyárban, on­nan sietett a hívó szára a kór­Varga Mihályné amikor meghallottam, hogy egy gépkocsi a fonyódi vona­lon egy mozdonnyal ütközött össze. A vért úgy adtam az is­meretlen embereknek, mint­ha hozzátartozóim volnának. S a sérültek állapotáról szóló híreket is olyan aggodalommal lestem, mintha családom vala­melyik tagja vagy rokonaim Is köztük lennének.... Egy levelet őriz otthon ked­ves emlékként Varga Mihály­né. Egy ismeretlen asszony ír­ta, abban köszönte meg, hogy vérével hozzájárult felgyó­gyulásához ... A három asszony közül Si­monies Ferencne a legfiata­labb. Huszonnyolc éves, egy hatéves kislány édesanyja, ö is a 6-os szalagon dolgozik. Véradónak is fiatal, ez volt a harmadik alkalom. De már életet mentett, egy súlyos be­teg apát adott vissza vérével családjának. — A tragédia híre, s az az értesülés, hogy egy AKÖV-te- hergépkocsival történt a ka­rambol, nekem is nehéz par­simonies Ferencné ceket okozott, mert férjem en­nél a vállalatnál vezet teher­gépkocsit ... Nem tudtam másra gondolni, csak arra, hátha vele történt baj. Első­sorban is ezért jelentkeztem véradónak. Ma én adok, hol­nap talán nekem kell majd egy ismeretlen ember vére... Ügy szerettem volna, ha vé­rem hozzásegíti valamelyik szerencsétlenül járt embert az életben maradáshoz. Olyan jő érzés tudni: él valahol egy ember, aki köszönettel, hálá­val gondol rám, mert hozzáse­gítettem a gyógyuláshoz... » • * Nincs nemesebb tett, mint önzetlenül segíteni, küzdeni is­meretlen emberek életéért. A három asszony, s kívülük még Zóka Gy. Józsefné, Jakab Ist­vánná és a ruhagyár sok más dolgozója is nagyszerűen vizs­gázott. Szalai László Ki felel a foglalkozási megbetegedésekért? A légkalapács és a kőfaragó — Rendezték a vállalatok közötti vitát A foglalkozási betegségekből eredő kártérítési perekben több, irányelvül szolgáló ál­lásfoglalás hangzott el az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik szobrászipari vál­lalatnál egy kőfaragó három évig különböző légkalapácsok­kal dolgozott. Egy idő után észrevette, hogy balkezének ujjai zsibbadnak és érzéket­lenné válnak. Az orvosi vizsgálat megálla­pította: a vibrációs eszközzel történt huzamos munkavégzés következtében — alkati okok­ból érszűkület keletkezett. A kőfaragó azóta is betegállo­mányban van. Ilyen előzmé­nyek után a vállalattól koráb­bi keresete és a táppénze kö­zötti különbözet megtérítését" kérte, de elutasították. Pana­szára a munkaügyi döntőbi­zottság a vállalatot a munka­bér-különbözet megfizetésére kötelezte. Vibráció és érszűkület A határozat indokolása sze­rint, bár az orvostudomány mai ismereted mellett minden kétséget kizáróan nem állapít­ható meg, hogy a préslégszer- számmal több éven át folyta­tott munka érszűkületet okoz­na, de a vibrációs szerszám használata valószínűleg egyé­nenként különböző biológiai hatást vált ki. Orvosi véle­mény alapján bizonyítottnak vehető, hogy az érszűkület a szóban forgó szerszámmal hosszú időn át végzett munka következménye. A döntőbizottság határozata ellen a vállalat a kerületi bí­rósághoz fordult, amely ki­mondta: az igény alaptalan, mert a megbetegedés a válla­lat működési körén belül elhá­ríthatatlan volt Törvényessé­gi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a kerületi bíróság ítéletét hatá­lyon kívül helyezte és új el­járásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. Védőkesztyű nélkül A munkavégzéssel járó megbetegedésért a vállalat nem tartozik kártérítéssel, ha bebizonyítja, hogy az elhárít­hatatlan volt — hangzik a határozat. Az igazságügyi mű­szaki szakértői iroda szerint azonban a vállalat nem tett meg mindent a betegség kelet­kezésének, illetve kifejlődé­sének megakadályozására, és ezzel súlyos kötelességmulasz­tást követett el. Ugyanis nem szereztek be védőkesztyűt, ho­lott az a rezgésszámot csök­kenti. Munka közben a kőfa­ragónak megfelelő szüneteket is kellett volna tartania. El­hanyagolták, hogy a dolgozó a kezét időnként meleg vízben öblítse, ami megakadályoz­hatta vagy legalább nagy mér­tékben csökkenthétté volna a megbetegedést. Ha a légkala­pács rezgésszáménak csökken­tése technikailag nem is volt megoldható, megfelelő védőin­tézkedések megtételével a be­tegség bekövetkezése megaka­dályozható vagy — időben tör­tént felismerés esetén — csök­kenthető lett volna. Ha a mű­szaki szakértői iroda megálla­pításai helytállóak, a vállalat nem hivatkozhat arra, hogy dolgozója megbetegedése el­háríthatatlan volt. Mivel ez nemcsak műszaki, hanem or­vosi kérdés is ezért, a kerületi bíróságnak be kell szereznie az Országos Munka-egészség­ügyi Intézet szakvéleményét is és csak ezután hozhat meg­nyugtató ítéletet. Huzamosabb idő alatt Egy perben az a probléma merült fel: melyik vállalat a felelős, ha a dolgozó több munkahelyen volt alkalmazás­ban és eközben betegedett meg. A Legfelsőbb Bíróság ál­lásportja a következő: Ha a dolgozó egészségkáro­sodásában vagy foglalkozási be­tegsége kialakulásában több munkáltatónál végzett mun­ka játszott közre, az a mun­káltató felel, akinél a munka­képesség-csökkenés kereset- veszteséget okozott. Ez az ál­lásfoglalás azt a célt szolgálja, hogy a foglalkozási betegség­ből eredő igény érvényesítését megkönnyítse. Ugyanis az ilyen betegség általában hu­zamos idő alatt alakul ki és csak hosszabb idő után jár keresetveszteségben is meg­nyilvánuló munkaképesség- csökkenésseL Ez az állásfoglalás nem­csak a munkavállalók érdekét kívánja védeni, hanem ezt minden ilyen jogvitában irányadónak kell tekinteni. Ugyanis ennek az állásfogla­lásnak alkalmazása kizárja, hogy a kártérítésre kötelezett vállalat — a közös károkozás­ra hivatkozva — egy másik, korábbi munkaadóval szambán megtérítési igényt érvényesít­sen. H. E. A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat nyugdíjas asztalos, műköves, burkoló, vízvezeték­szerelő, kőműves szakmunkásokat fföl teljesítménybérrel, évi 6000 Ft keresethatárig. Jelentke­zés: Kaposvár, Május L u. 52., munkaügyi osztály. (58527) A virágos Kalinyin lakótelepért A RÉGI SZÖLÄSMONDAST minden igazi kaposvári szívesen vállalta és vállalná ma is. A virágos jelző mindenütt jóleső elis­merés. Utcáink, tereink megszépítése sok anyagi áldozatot követelt és követel. Ennek ered­ményeként, például az országosan is jelentős, ismert Szabadság parkra méltán lehetünk büszkék. De nemcsak a legszebb parkunkra, virágos utcáinkra is szívesen felfigyel a más városból érkező látogató; jó érzéssel gyönyör­ködne benne minden kultúrált és szépet sze­rető ember. Sajnos a virágos jelző nem illik városunk új lakótelepére. A Kalinyin városrész korábban felépített részén a gyepszőnyeg foltos, hiányos, itt-ott még ma is az építkezések nyomai látszanak. Virág az bizony csak néhány ház előtt talál­ható, ez is a házbeliek gondoskodásának eredményeképpen. Pedig a városrész építési költségvetésében szerepelt — mégpedig jelentős összeggel — a parkosítás. A költségvetési összeget parko­sításra fel is használták, és volt egy időszak amikor hasonlított is a virágos, parkos lakó­negyedhez a Kalinyin városrész. Mi történt ezután? Hát igen. Ezután jöttek a különböző válla­latok — telefont szereltek, gázt szerelek stb. Vitathatatlan, hogy ők ugyancsak a lakóte­lep érdekében végeztek munkát, de ezzel a parkosítás bizony csorbát szenvedett. A Ka­linyin városrészben sajnos nem is egy olyan terület vagy útszakasz van, ahol az épületek felépítését követő parkosítás után az úttestet, a járdát, a füves, virágos részeket három-négy alkalommal is felbontották a különböző mun­kálatok miatt. A szerelési munkák szükségességét nem vitathatjuk, de igen is vitatható a különböző jellegű munkák egymásutáni tervszerűtlen- sége. Ez nem lehet törvényszerű, nem sza­bad, hogy az legyen. Jó példaként lehet megemlíteni Szombat­hely új lakótelepét, ahol a munkálatok meg­felelő és tervszerű ütemezése után még ma is szemnek tetszetős és gondozott az elkészített parkosítás. VAROSUNK LAKÓTELEPÉNEK korábban felépített részén az egykori parkosítást rend­be kellene hozni és ügyelni kellene a gondo­zására is. (A fűnyírás is ugyancsak elkelne itt) És talán tanulságként kellene kezelni a lakótelep új — Petőfi utcai — részének par­kosításával jcapcsolatban a korábbi tervsze- rűtlenségből származó problémákat. Ezzel is tekintélyes anyagiakat lehet megtakarítani. A vállalatokat helyes lenne kötelezni a parkosítás helyreállítására. *, . . Atal Sándor /WOUI/ÍR KAROLY": Somogyi dolgozók! A SOMOGY MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT megyén belül megfelelő keresetet és munkát tud biztosítani, nem érdemes megyén kívül utazni. FELVÉTELRE KERESÜNK: kőműves, ács, épületlakatos, géplakatos, karbantartó víz-, fűtésszerelS, kubikos, gépkezelő munkásokat, segédmunkásokat 1969. január 1-től heti 44 órás munkaidővel dolgozunk. Minden szombat szabad, az igényeknek megfelelően indokolt esetben a dolgozókat gépkocsival szállítjuk. Különélést, munkaruhát, étkezést, esetleg munkás- szállást az előírt rendelkezések szerint biztosítunk. 1968 évre vállalatunk egy havi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizetett. 1969. évre minimum ugyanezt kívánjuk biztosítani. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban az alábbi helyeken: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 5. szám, munkaügyi osztály. Siófok, Fő u. 200. szám, 2-es számú építésvezetőség, Balatonszéplak, Ezüstpart, Fehér Gyula építésvezető, Nagyatád, Ács u. 1—3. szám, Major József építésvezető, írásbeli jelentkezés esetén a brigádvezetőt személyesen fölkeressük. (58133) Amint azonban megtorpannak, elég, ha. csak egy pillanatra, biztos célpontot mutatnak a ^hidegvérrel célzó légiósoknak. Egyre több a vonagló és ép­pen ezért különösen nehéz akadály. Újra hangzik a francia al- tiszitek vezényszava: — Tűz! Tűz! Véres kavarodás. Gazdátlan lovak rohangálnak. Sebesült /mexikóiak tántorognak, Francia oldalon semmi vesz­teség. Ha csak azt nem szá­ma tjük, hogy a két teherhor­dó öszvér a lövöldözéstől meg­vadult és nyerítve elügetett a mexikóiak távolodó lovai után. Keselyűk keringenek Came­ron fölött Olyan alacsonyan, hogy egy hatéves fiú kővel eltalálhatná őket Kürt szól, olyan halkan, hogy Damjou csak azt hiszi, képzelődés. Maine tizedes azonban harsányan jelenti: — Támadás a domboldalról, százados úr... Porzik a vidék. Kaktuszok dőlnek el, szikladarabok gu­rulnak le, és meglódulnak a mexikói lovasok. Két makacs ellenfél került szembe egy­mással. Most a légiósok még köze­lebb engedték a lovasokat és könnyedén lepuffantották őket A mexikóiak felváltva imádkoztak és káromkodtak. Egyre több gazdátlan ló ro­hangált a csatatéren. Egy el­kóborolt állat fölé olyan ala­csonyra ereszkedett le egy ke­selyű, hogy messziről úgy lát­szott, mintha karmai már érintenék a gazdátlan nyer­get Pocsék rosszul lőttek a mexikóiak. Sok lovas pedig kardjával a levegőbe csapdo­sott kellő szátok és átok kísé­retében. Ügy viselkedtek, mint akik egyszerűen nem értik, miért nem jutnak a franciák közelébe. Felváltva vezényeltek a lé­giós század altisztjei: — Tűz! Tűz! összeomlott a mexikói tá­madás. Elcsendesedett minden, a mexikóiak elvonultak, elhord­ták sebesültjeiket, és össze­fogták a száguldozó lovaikat. A légiósok élő négyszöge előtt új szint kapott a fű. Óriási sötét foltok. Az első csata nyomán feketék, a má­sodik után még csak vörösek. Az egyoldalú csata nyomai. Danjou felhasználta a szü­netet és átgondolta százada helyzetét A levegő óráról órára forrósodott egyre in­kább elviselhetetlenné vált. Katonái még árnyékba sem húzódhattak, mert fák nem voltak a közelben. Azon a dombháton, ahonnan a mexi­kóiak már kétszer rohamra In­dultak, ott zöldellt néhány kaktusz, de a terepnek azt a részét szilárdan tart t*a meg­szállva az ellenség. Fokozta a francia tiszt gondjait az is, hogy embereinek a kulacsát' reggel már nem töltethette meg vízzel, és az . öszvérek Kedvezményes utazás A KISZ kb intéző bizottsá­gának egyik legutóbbi határo­zata alapján szerte az ország­ban életre hívják a fiatal uta­zók klubjait s szorgal­mazzák a széles körű elterje­dését. A fiatal utazók klub­ját a helyi KISZ-szervezetek alakítják meg: tagja lehet minden fiatal. A klubok tevé­kenységéhez jelentős segítsé­get nyújt az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Az iroda utazási könyvecs­kével látja el a klubtagokat, s ebbe sorra bejegyzik, hogy tu­lajdonosa hányszor és merre utazott. Ennek álcáján része­sülnek azután kedvezményben a fiatal turisták. Belföldi tár­sasutazásnál pl. minden négy út után 5 százalék, minden hat út után tíz százalék kedvez­ményt kaphatnak a következő utazásra. Külföldi utak esetén az arány tíz, illetve húszszázalé­kos engedmény. megvadulása miatt az utolsó számottevő tartalékot is elve­szítették. — Elfoglaljuk a haciendát — mondta a tiszt az altiszt­jeinek. — A falak mögött vé­dekezünk. Gyanakodva néznek körül a légiósok a hacienda udvarán. Pillanatok alatt átkutatják, mert azzal a lehetőséggel is számolnak, hogy ellenséges katonák rejtőztek el. A romok azonban elhagyatottak, csak gyíkokat és kígyókat találnak a szétszedett kocsik óriási ke­reked alatt. Az altisztek intézkednek és a katonák teljesen birtokba veszik a hacienda valameny- nyi részét. Seszínűek a falak, a nap teljesen kifakította. Ta­lán húsz éve üresek az épüle­tek. Nyilván egy hosszú szá­raz időszak riasztotta el in­nen a lakókat. A légiósok átvizsgálják fegyvereiket, telkészülnek az újabb harcra. A mexikóiak azonban nem siettek, mert mint igazi lovasok először lo­vaikról gondoskodtak. Álla­taikról leszedték a nyerget, és kipányvázták őket az árnyék­ban, mert most már gyalogo­san akarták folytatni a küz­delmet (Folytatjuk) Q SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. június 29.

Next

/
Thumbnails
Contents