Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-01 / 124. szám
Fiatal szakember elhelyezkedne... A PILLANATOK JELENTŐSÉGE A mezőgazdaság gyors ütemű fejlődése egyre több képzett szakembert igényel. A mezőgazdasági nagyüzemekben a egyes termelési ágazatok specializálódnak, sőt ma inár egyre gyakoribb, hogy több tsz vagy állami gazdaság együttesen hoz létre hús-, tej- és tojástermelő kombinátot. Az ilyerj specializálódott üzemágakban egyre több mérnökre, technikusra, jól képzett szakemberre van szükség. A statisztikai fölmérések azt mutatják, hogy jelenleg a mezőgazdaság különböző ágaza - faiban mintegy 50 ezer munkahely van, ahová legalább technikusi végzettségű szakember kellene. Jellemző adat, hogy 8'iá termelőszövetkezetben egyáltalán nincs agrármérnök, 440-ben pedig még felsőfokú végzettségű szakember sincs. Az agrármérnöki beosztásban lévő személyeknek csupán 22 százaléka rendelkezik egyetemi végzettséggel. Szinte hihetetlenül hangzik, de országosan több mint 1300 főkönyvelői beosztásban dolgozónak csak általános iskolai végzettsége van. Az egyetemeken és felsőfokú tanintézeteikben együttesen évenként csaknem 2000 fiatalt képeznek ki mezőgazdasági szakterületre. Ezek elhelyezkedése évről évre gondot okoz. Általános tapasztalat, hogy a végzett szakemberek egy része már eleve nem a képzettségének megfelelő munkahelyre megy dolgozni, hanem más területen helyezkedik el. Azok közül is, akik a mezőgazdaságba mennek, egy-két év után többen otthagyják azt, és másutt próbálnak boldogulni Ez a jelenség tulajdonképpen mindenkinek káros. Sok csalódást és anyagi hátrányt jelent a fiatal szakembereknek, akik nehezen találják meg helyüket az életben. Veszteségeket okoz a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek — alkalmas szakemberek híján — esetleg keservesein kükszködnek az új problémák megoldásával. Megrövidül a népgazdaság, mart kénytelen számolni a mezőgazdasági termelés lassúbb fejlődése révén keletkező kiesésekkel és a kallódó szakemberek képzésére fordított milliók elvesztésével. Közhelyként hangzik, de mégis hangsúlyozni kell, hogy több ezer holdas gazdaságokat, hús-, tej- és to j ás -»gyárakat", gyümölcs- és zöldségtermelő kombinátokat nem lehet szak- képzettség nélkül gazdaságosan irányítani. Ha a kisparaszti gazdaságban valami nem sikerült, rossz volt a termés, vagy elhullott az állatállomány, a gazdálkodó összébb húzta a nadrágszíjat, s legföljebb a gyerekek koplalták meg, hogy a családfő elszámította magát. A nagyüzemi gazdaságokban a dolog már nem ilyen egyszerű, mert egy-egy rosszul sikerült gazdasági év a családok százait érinti. A gazdaságot több évre visszaveti a fejlődésben. A több millió forintos bevételi kiesés esetleg olyan terhes adósságba sodorhatja a termelőszövetkezetet, amit csak évek múltán tud kiheverni. Mégis, mi lehet az oka annak, hogy egyes mezőgazdasáA Latinka Sándor Mg. Tsz, Kaposvár, nádasdi erdejében kitermelt fäf 0i«fl el saját fuvareszközzel házhoz szállítja. Ara házhoz szállítva űrméterenként 280 Ft. Befizetni az líjmajori központban tohet. (58074) gi nagyüzemek nem törekszenek szakemberek szerződtetésére? Miért van, hogy egyes helyeken a már meglévő és a tsz-ben dolgozó agronámuso- kat, technikusokat nem becsülik eléggé, és nem a képzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztatják őket? A választ elsősorban a szemléletben kell keresnünk. Néhány helyen úgy gondolkodnak, ,hogy eddig is megvoltunk mezőgazdasági mérnök nélkül, ezután is megleszünk. Másik helyen pedig azt mondják: »■mit tud az a fiatal könyvkukac, nekünk akarja megmondani, hogy mit hogyan kell csinálni, hisz mi 40—50 éve végezzük a mezőgazdasági munkát«. Akadnak olyan tsz-ek is, ahol egyszerűen sajnálják a havi fizetést a szakemberektől. Az elmondottakon kívül olyan probléma ás van, hogy az agrármérnöki diplomát nem te kintik egyenértékűnek az orvosi vagy ügyvédi, tanári végzettséggel. Ügy vélik, hogy a mezőgazdasághoz mindenki érthet, minek kell azt annyi ideig tanulni. Az, ilyen maradi szemlélet következménye sok esetben, hogy a gazdaságokban dolgozó mérnököket, technikusokat nem becsülik eléggé. A gazdaságra vonatkozó észrevételeiket, javaslataikat gyakran nem ágak fejlesztésére tervet dol- fogadják el. Ha az egyes üzem- goanak ki, azt sokszor, különösebb megfontolás nélkül, elvetik. Számos gazdaságban nincs megfelelő munkahelyük, a különböző vizsgálatokhoz berendezésük. Sok helyen nem gonr dos kodnak számukra lakásról, élelmezési lehetőségről. Ezekből a problémákból adódik. hogy a fiatal agrárértelmiség egy része egy-két éves kínlódás után elkeseredik, búcsút mond tanult szakmájának, és olyan helyen próbál szerencsét, ahol Jobban megbecsülik munkáját• És itt elérkeztünk ennek az ellentmondásos állapotnak az emberi oldalához. Nyilvánvaló, hogy azok a fiatalok, akik az agráregyetemekre vagy főiskolákra jelentkeznek, többnyire azért teszik ezt, mert szívügyük a mezőgazdaság. Arra készülnek, hogy tanulmányaik elvégzése után ott fognak dolgozni, alkotni, ott segítik majd a termelőmunkát. Ha ez bármilyen oknál fogva nem sikerül nekik, könnyen elhomályosul életcéljuk, elvesztik alkotókedvüket. Keserű, mindennel elégedetlen emberekké válnak, akik más területen csak ím- mel-ámmal végzik munkájukat Azon munkálkodunk, hogy a szocialista társadalomban boldog, megelégedett, alkotni vágyó emberek éljenek; ez a társadalom és az egyén egyetemes érdeke. Ha ez az érdek a termeléssel és a technikai haladással ötvöződik, s ebben az irányban hat segítenünk kell az akadályokat eltávolítani érvényesülése útjából. Érettségivel rendelkező férfiszabókat szalagvezetőneb, 8 általános iskolával rendelkező fiúkat szabóipari tanulónak fölvesz a KAPOSVÁRI RUHAGYÁR Jelentkezni lehet a személyzeti osztályon. _________________________(42809) K ét dátumnak különös jelentősége van Otolecz János életében. S bár az egyiktől már harmincegy esztendő választja el, annak fénye a mai napig semmit sem halványult. 1938-ban tanulta ki a kőmű- vessaakmát. Annak idején, amikor az építés még idénymunka volt, ezt a szakmát nem az irigyelt foglalkozások között tartották számon. Neki mégis mást jelentett: gyerekkori tervének megvalósulását, őszintén szólva mindig valamiféle hitetlenkedést ébreszt bennem, ha valaki szakmajá' dicsérve a bölcsőig vissza tue emlékezni, hogy azóta készüli kizárólag arra a pályára. Most mégis meghatottan hallgattam hogyan ébredezett az építir- utáni érdeklődés a hajdan drávaszentesi parasztszülő', gyerekében. — Kenyérsütés után téglát égettem a forró kemencében. Gyufásdobozzal vetettem az apró vályogokat, és a kész téglákat malomépítésre használtam. Most, ha felnőtt fejjel végiggondolom, azt hiszem biztosan azért tettem, mert a faluban a malom volt az egyik legnagyobb épület. A véletlen hozta úgy, hogy később képesített kőművesmester koromban egymásután több malom építésében is részt vettem. Elmondhatom, hogy nálam találkozott a gyerekkori elképzelés a későbbi munkámmal, az életemmel. A tanácsi építőipari vállalat fődiszpécsere szívesen beszél szakmájáról. — A legszebb terv, a legcsodálatosabb építőművészeti elképzelés is csak az építőmunkások keze nyomán válik alkotássá. A kőműves is részese lehet így vagy úgy az elkéA gépkocsi fékez a bodvioai fodrászüzlet előtt. A felvilágosítások szerint itt lakik Szabó Jánosné, aki most érettségizik a nagyatádi Ady Endre Gimnázium levelező tagozatán ötvennyolc éves fejjel. Szabómé a gimnázium fennállása óta a legöregebb levelező hallgató, s dicséretére válik, hogy jelesen tanuL Előzőleg az osztályvizsga biztosánál kezdtük fotóriporter kollégámmal az érdeklődést. Dorcsi Sándor mosolyogva idézi föl tévedését: — Bemegyek a gimnáziumba, látom, hogy ott ül egy idős asszony. Gondoltam, elkísérte a kislányát, s érte szurkol a folyosón. Aztán amikor később bementem a matematika vizsgára, a legnagyobb meglepetésemre ott áll a tábla előtt, s magyarázza a tételét. »Ö Is szült műnek. A terv akkor kezd élni, amikor hozzáfognak az alapozáshoz. Bár minden •építő érezné az ebből adódó óriási felelősségét. Magam úgy vagyok vele, hogy minél többet ismertem meg a szakmából, annál ijesztőbben éheztem, milyen kevés, amit tudok róla. A másik nevezetes dátum, amelyikre szívesen emlékszik a kőművesmester, ezerkilevc- százhatran. Miniszteri hozzá- iárwlással negyvenegyévesen iratkozott be a Pécsi Építőipari Technikumba. A fiával egyszerre végeztek, ő az estin, s fia a nappali tagozaton. Emlékeiről faggatom, az érzéseirő’ amikor egyszerre készültek a- érettségire. — Egy-két héttel kés">b’ érettségiztem, mint a fiam Ügy álltam a bizottság elé hogy egy pillanatra se ment ki a fejemből, milyen jelentősége van most minden feleletnek. Tudtam, hogy csak jól vizsgázhatom. A fiam a másik é;>í- tötipari vállalatnál dolgozik. Az alma nem esett messze a fájától, nemegyszer minden megbeszélés nélkül összetalálkoznak valahol, valamelyik építkezésen, érdeklődnek egymás munkája iránt. Otolecz Jánost sokszor a késő esték is az építkezéseken találják. Tudni akar mindenről, ami akadályozza, nehezíti a munkát. S ez bizony nem mindig fér bele a nyolc órába. Az építők százezres táborát ünnepli ma az ország. Közülük sokan ma kapják meg jó munkájuk elismeréseként a kiváló dolgozó kitüntetést, valamint az építőipar kiváló dolgozója címet. Köztük Otolecz János fődiszpécser is. Nagy József vizsgázik?« — kérdeztem a tanártól. Persze — felelte a legnagyobb természetességgel... A dolgozata is kitűnő volt, a példákat ugyanilyen jól oldotta meg. Tizenöten jártak az osztályba, s egyedül Szabóné vizsgázott kitűnőre, az utána következő is csak jórendű. Olyan furcsa érzés fogott eL, amikor példaképül állítottam a fiatalok elé... Az édesanyám is ötvennyolc éves, s elképzeltem őt az iskolapadban. Más szabadságot vesz ki az érettségi előtt, Szabó Jánosné pedig nemrégen helyezkedett el a nagyatádi fogyasztási szövetkezet irodájában. Sok-sok keresés után itt találtuk meg a számlák fölé hajolva. Négy év alatt elvégezte a hetedik és a nyolcadik általá------------------------------------------------------------B özsi Felkészült a szezonra a Batoafelvásárlő és Feldolgozó Vállalat Mivel foglalkozik jelenleg i Somogy megyei Gabonafelvá- .5árló és Feldolgozó Vállalat melyek a legfontosabb feladatai? — ezzel a kérdéssel kerestem föl Tárkányi Lászlót, e vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesét. — Legfontosabb munkánk a termés átvételének előkészítése. Néhány év alatt csaknem háromezer vagonnal növeke dett az átvétel kenyérgabona bél, ebben az évben pedi még ennél is többre, a tavalyinál ezer-ezerkétszáz vagonná nagyóbb mennyiségre számi tunk. Ennek az elhelyezése fo kozott gondot jelent, mert r korábbi évekkel szembe olyan tartalék készletek maradtak a raktárakban, ami lyek nagy férőhelyet igényelnek. Ezért is kellett a télen szabadon tárolni például a gabonát. Károsodás nem érte v terményt, mert a helyet gon I dósán elkészítettük. Bővítették a tárolóhelye1 mintegy ezer vagon termény nyel többet raktározhatlak el. Most folyik a nagy siló építése, ősszel már ezt is használhatják. Ezenkívül a szabad ég alatt továbbra is tárolnak ga bonét: kijelölik az erre megfelelő helyet, elvégzik a szükséges talajmunkákat. Nagy gondot fordítanak a szállító-, tisztító- és szárítóberendezések — csigák, szalagok, rosták-, valamint .a mérlegek és a műszerek karbantartására. hogy ezek kellő időben kijavítva, üzemképes állapotban legyenek. — A felvásárló hálózatban dolgozó munkatársaink ismereteit fölelevenítjük, bővítjük; oktatjuk őket a minőségi átvétel szabályaira. A gazdaságok sokat segíthetnének rajtunk azzal, ha az átvétel időszakában szabad férőhelyeiket rendelkezésünkre bocsátanak Ugyancsak örömmel vennénk, ha nélkülözhető gépi fuvareszközeiket, speciális berendezéseiket erre az időszakra kölcsönadnák. Mindezt természetesen nem ingyen kérjük tőlük. Így több átvevővonal dolgozna, még gördülékenyebb lenn« ez a munka. Tavaly a gabona átvétele a kombájnolással egy időben folyt, és ezt'szeretnénk az idén is megvalósítani. Ha a betakarítással párhuzamosan, időben át tudják venni a termést, a gazdaságoknak nem lesz gondjuk a tárolásra. Ilyenkor a tisztítást már a vállalat végzi. Korábban csak rostált gabonát vettek át. — A feltételekben már tavaly megállapodtunk a szállító gazdaságokkal. Most ismét megbeszéltük a tennivalókat, hogv semmiféle probléma ne merüljön föl. Elmondták, hogy melyik a számukra legalkalmasabb időpont; kidolgoztuk a minőségi átvételt, a műszeres vizsgálatok lebonyolítását; figyelembe vettük a gazdaságok kívánságait. Remélem, nan lesz zavar, torlódás, és emiatt panasz. Most fo-l.vik a raktárak takarítása, fertőtlenítése. Építenek két hídmérleget, így a kalászosok 95 százalékát ömlesztve vehetik át. Ez a korábbi évek többnyire zsákos átvételéhez képest jelentős fejlődést jelent, — Szárító kapacitásunk elegendőnek látszik, még a legnedvesebb évben sem volt. probléma. A meglevő berendezéseket bővítik, korszerűsítik. A vállalat feladata ezenkívül a gazdaságok jó táotakar- márvnyal történő ellátása. Újfajta tápokkal is jelentkeznek, ezek a legnagyobb igényeket i* kielégítő tápanyagokat tartan maznak. Az idén mintegy ezer- ezerötszáz vagonnal több ma gas fehérjetartalmú takar mánvkeveréket tudnak fo-g lomba hozni, mint az elme években. Ez a tevékenységi előmozdítja a megve gazdas' na inak áll atten vesztését, a gaz daságos termelést. Fehér Év* érettségije most, s a négy gimnáziumot. Kétezer vágta nagy fába a fejszéjét: egy év alatt tette le a hét-nyolcat, s ugyanígy az első és a második gimnázium vizsgáit. — Mindig szeretett volna tanulni, Erzsi néni? — A tanító be sokszor kezdte így, amikor nem tudtak valamit a társaim, no majd a Somogyi Erzsi megmondja ... De hat heten voltunk testvérek, s a szüleim úgy döntöttek, majd a kisebbek tanulhatnak. Az egyik bátyja önszorgalomból négy nyelvet megtanult, egyik leánytestvóréböl pedig tanítónő lett, most Kaposváron tanít Az is tiszta jelessel végezte az iskolákat. Szabóné az egyívású parasztasszonyok sorsát élte a tsz megalakulásáig. Akkor bekerült Bőd vioán az irodára bérelszámolónak. A férje a megalakulás óta brigádvezető, egy ideig még elnök is volt — Engem nagyon sokat piszkáltak azért mert irodán dolgoztam, s állandó keresetem volt Erre fogtam magam, szakkönyvekből megtanultam a dimmyetermesztést Én irányítottam a munkát, adtam el a termést Akkordbaln bizony igen nagy szó volt, hogy tíz százalékkal túlszárnyaltuk a tervezett bevételt Következő évben elverte a dinnyét a jég. A biztosító megtérítette a kárt, a brigádvezető mégis azt mondta: »Bözsi néninek úgy sincs gyereke, tovább nem termelünk dinnyét.« Irgalmatlanul megsértődtem erre, s odavágtam neki, akkor pedig én elmegyek tanulni... Persze ezt könnyebb volt kiejteni a száján, mint megtenni. Nagyon restellt nekiállni ötvennégy éves fejjel a hetedik osztálynak. Szerencsére a húga révén ismert egy pedagógust, dr. Krivalics Lajosnét, 6 egyengette az útját,, ö írta meg a kérvényt is helyette, hogy két osztály anyagából vizsgázhasson. — Amikor jelentkeztem a gimnáziumba, az igazgató csak annyit mondott, hogy bete létszám ... Biztosan a ko miatt nem bízott bennem, kor én azt kértem, vegye gyelembe, mennyire szeret tanulni. »No, jó, hozza a b nyítványát« — engedett. — S most? — Azt mondta, ott ne hu. jam őket... Tiszta ötössel fejezte be első gimnáziumot, s titokb nekilátott rögtön a mása osztály tananyagának. Ser sem tudta odahaza. Éjjel, b sötétített szobában tanult.-Se szar még hajnali háromkor' égett a lámpája. A férjé c? akkor tudta meg az elhatá zását, amikor be kellett vin Kaposvárra a kérvényt, en délyezzók neki az ugróvizsi — Ki segített a tanulást* — Különösképpen senki, hozzám jöttek matematikát nulni. Az ugróvizsga e azonban vettem öt órát a t tematikatanártól. Ha a gom közelebb lakna, tőle k tem volna segítséget... . — S a férje? — Nagyon szereti a p kát, rendszeresen olvas í got, hallgat rádiót, sokat : tett nekem a történ elerr Aztán megetette helyettem állatokat, amikor elmenter iskolába. S amikor most e a ballagás, azt mondta, lünk még nem volt családi nepély, ezt megünnepel Levágtunk egy borjút, nagj rádé, harmincöt vendéi volt A sógor autóval he őket be a gimnázium gyem sok dísztáviraté vet kaptam. A férjé regényt adott. A kos. ben fiai-t... Tudja, é azt tudom mondani, sajnálom, hogy befejezőn gimnázium. Bözsi néni hétfőn kezdi az érettségit. Bizonyos, í ugyanolyan eredményesei szí le, mint az eddigi“- '~ Az ábécé szerint utolsi nulmányi eredménye mindig első volt az ősz: Lajc S0M05IINÉPLAP .Vasárnap, 1969. június 1.
