Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-22 / 142. szám
IPAROSODÓ SOMOGY Gyár a katlanban Az álmokat hűvös irattár őrzi: megvalósultak, nincs többé rájuk szükség. A polcokon a pauszra álmodott tervek mellett ötmázsányi megoldott gond is sorakozik: levelek, jegyzőkönyvek. A tervekről a valóságba költözött az álom: végefelé közeleg annak a beruházásnak a megvalósítása, amelyet öt évvel ezelőtt itt a város szélén a völgykatlanban dózerokkal kezdtek meg. Dolgozik a VBKM Kaposvári Villamossági Gyára. Ebben az évben már 368 millió forint értékű, több ezer féle terméket ad a népgazdaságnak, öt évvel ezelőtt harmincmillió forintra futotta erejéből. A völgykatlanban azóta száznyolcvanmillió forintot költöttek eL Aki elköltötte — Vörös József beruházási osztályvezető — most bevallja: maga sem hitte, sikerül ezt megoldani. Nagy számok — Ha előre látom ezt a sok munkát, akkor talán bele sem kezdtem volna Volt idő, amikor csak látogatóba jártam haza, mert megérkeztem Pestről és már indulhattam is újra vissza Addig egymillió fölé soha nem ment a beruházásunk, s most csak az iparvágányra 23 milliót költöttünk. — Nagy pénz — mondom. — Az — feleli —, még sohasem láttam ennyit együtt A befektetett összeg * most kétezer embernek ad kenyeret. Somogy egyik legmodernebb és legnagyobb ipari bázisa tovább épül. A napokban elkészülő galvanizáló még a régi tervben szerepel, de az új 6480 négyzetméteres technológiai csarnok tervezése már a következő lépést jelenti. Az újabb harmincmilliós beruházást már önerőből és a megyei tanács iparfejlesztési alapjának támogatásával sikerül megoldani. De nemcsak kívülről nő a gyár, formálódik, alakul belülről is. Míg Szerecz László igazgató szobájában a tényeket hallgatom, folyton a korszerűségre gondolok. Somogybán elsőként ez a gyár létesített munkapszichológiai laboratóriumot, elsőként alkalmazott főállású üzemorvost. Itt vizsgálták először, mi az oka a fluktuációnak. S talán ennek is köszönhető, hogy a kétezer embert foglalkoztató üzemben gyorsan gyökeret vertek azok is, akik itt láttak először belülről gyárat Új álmok — Bn csak másfél éve vagyok itt — mondja az igazgató —, de rettenetesen sok i Két évt Olasz filmsztárnak is gondolhattam volna a fehér ingben és az elegáns világos öltönyben. Csak akkor árulta el, hogy munkás, amikor a kényelmes fotelben hellyel kínálta a szakszervezet megyei titkára. — A szőrös deszkából ácsolt pádhoz vagyok én szokva — mondta mosolyogva, de azért leereszkedett a fotel szélére. Csupán annyit tudtam róla, hogy Molnár László nak hívják, nagyatádi, s a kiváló szakszervezeti munkáért tüntették ki az Építőipar kiváló dolgozója kitüntetéssel. Ez az első találkozás az ünneplésé volt, tokajival koccintottunk a kitüntetésre — Tizenhat éves koromban kerültem a vállalathoz, s immár két évtizedet húztam le az Állami Építőipari Vállalatnál. .. Én amolyan Joly Joker vagyok a bégnél, úgyis mondhatnám, hogy mindenes. A húsz év állomásairól a második találkozásunkon beszélgettünk. Zöld garbóban és munkanadrágban jött elém a felvonulási épületből. Farzsebéből colstok áll ki. — Nyolc évig kubikos voltam a vállalatnál. 1949-ben nem voltak nagy lehetőségek Nagyatádon. A Magasépítési Nemzeti Vállalatnál volt fölvétel Kaposváron, többedma- gamrnal jelentkeztem munkára. Amikor épült a Textilművek, végig kubikos voltam, sőt elnyertem a sztahanovista címet.. Ez az építkezés a legszebb a számomra, pedig betonosdeszka volt a prics- csünk, szekrények alig voltak, a szalmazsákban pedig egér mozgott Össze sem lehet hasonlítani az akkori állapotokat a mostani kaposvári munkásszállásunkkal. Tizenhat év alatt annyi építkezésen megfordult, hogy föl sem tudná sorolni. Épített hűtőházat és gépállomást, lakóházat és istállót Amikor 1956-ban tanfolyam indult a vállalatnál, kitanulta a kőmű- vességet, s a következő évben Pécsen épített bányászlakásokat egy önálló brigáddal. — Az volt ám a gárda.. vagy művezető, vagy műszaki ellenőr lett a brigád tagjaiból. ö sem kerülte el a kiemelést. Volt normás, ellenőr, csoportvezető, szakipari részleg építésvezetője. Amikor megkezdődtek a nagy mezőgazdasági beruházások? bekalandozta a megyét. Közben elvégezte a művezetőiskolát, s tizenhárom évi bejárás után hazakérte magát Nagyatádra. — Muszáj volt, megbetege- gedett az édesanyám..,-lét éve dolgozik odahaza, üyan épületekben van ben- a két’ keze munkája, mint új emeletes lakóházak, az magtár, a* takarmánykeve- a konzervgyár kazánháza, ;án a Fegyveres Erőki Klub- Az utóbbi élete legnehezebb építkezése volt, a talajvíz miatt éjjel-nappal dolgoztak a szivattyúk. Több beosztásban dolgozott Atádon, most művezető. A kenyérgyár, a járási tanácsház és a jövendő posta építkezését irányítja. Ha ideje van, s kedve támad rá beáll vakolni és falazni a kőművesek mellé. Este pedig a szépen berendezett modern lakásában ott ül az íróasztala mellett, s félkészül a következő napi munkára, a könyvespolcról leemeli a tervdokumentációt, s azt böngészi, amíg érettségizett felesége a gyerekkel játszik. Minden évben megkörnyé- kezik négyszer-ötször, felajánlanak neki jobbnál jobb állásokat Öt azonban úgy köti a megszokott gárda, mint homokot az akác. A fonoda építésénél választották meg először szakszervezeti tisztségviselőnek. Termelési felelősként kezdte, aztán bizalmi volt egy évtizedig. Amióta Nagyatádon dolgozik, háromszor választották meg a műhelybizottság titkárának. — Szeretek az emberek ügyes-bajos dolgaival foglalkozni Mindenki bizalommal fordul hozzám... Ezt annak köszönhetem, hogy régóta ismerek mindenkit A húsz év alatt mindössze egy hónapot hiányzott betegség miatt Minden gondolata a munka, sokszor éjszaka is felriad, s azon töpreng mit hogyan lehetne egyszerűbben csinálni. Arról is híres a vállalatnál, hogy komoly baleset sohasem fordult elő az építkezésein. Amikor búcsúztunk, csak egyet kért tőlem, ne színezzem ki az elmondottakat mivel ő ma is egyszerű 1 munkás, aki sohasem felejti el kannán indult Remélem, hogy sikerült beváltanom ígéretemet Lajos Géza minden történt azóta. Az ember így belülről sokszor lassúnak látja a fejlődést de ha számba veszi, hogy mi minden történt és mennyi mindenben egyenesbe jutottunk már, akkor azt állapítja meg, nagyot léptünk előre. A tények mellé újra álmokat hallok. Itt így fogalmaznak: a következő program. Hármas csoport ez: új raktár, a vállalati lakásépítés megteremtése, és a megyén belüli kooperáció kialakítása. A hármas program közül a második a legizgalmasabb: az ötéves lakásépítés terve. Ebből az első harmincat még 1969/70- ben meg akarják építeni. A földszintre üzletházat, klubot terveznek, az emeletre pedig a vállalat dolgozói költöznek. A gyár a munkásokkal fog össze ennek a megvalósítására. A vállalat is tesz pénzt a megtakarított összegek mellé. Kilencven-száz lakást építenek így legkésőbb 1975-ig. Jó ez a gyárnak meg a munkásoknak is, mert másik üzem is épül Kaposváron. Az állami lakásra ott is igényt tartanak. Mindezt azzal magyarázza az igazgató, hogy szeretnék megalapozni a következő éveket is. Most nem áll rosszul a gyár. Viszonylag sok mérnök dolgozik itt Sok, de nem elég. A gyarapodó gyár iparvágányán egyre bonyolultabb berendezésekkel teli vagonok gördülnek ki, s ezek előállításához egyre képzettebb szakembergárdára van szükség Növekvő igények Az építés ideje alatt volt határidő-elcsúszás, pedig az építők pontosan akartak dolgozni. Az üzemben viszont a feltételek megteremtésével nem lehet várni, ezért alapozzák meg előre a jövő terveit Zuhogó záporban léptem ki a gyárból, s amikor a dombról visszanéztem a völgykatlanba, úgy tűnt, mintha a sárguló kalászok, haragoszöld akácok közül magasra emelkedett volna a gyár. Az emberek, akik ott, a lapos tetejű épületekben dolgoznak, emelik magasra Kercza Imre Munkahelyi bizottságok az építőiparban Az ÉM Somogy megyei Építőipari Vállalat munkahelyi bizottságainak eddig munkájáról érdeklődtünk. — Megállapításunk az, hogy jobban beváltak, mint a főbizalmi rendszer — felelte Ti- bold József, a szakszervezeti bizottság titkára. — Nem nagy múltra tekintenek vissza, az eredmények még csak a kezdetet jelölik. A munkahelyi bizottságok három-hét tagból állanak. Minden tag oktatáson vett részt A bizottságok titkárait időnként összehívjuk, az intézkedések, határozatok meghozásában meghallgatjuk véleményüket s ezek alapján hozzuk meg a döntéseket Ä munkahelyi bizottságok hatáskörébe tartozik a negyedévenként tartott szakszervezeti taggyűlések, termelési tanácskozások megszervezése, beszámoló tartása, ahol tájékoztatást adnak a felsőbb szervek munkahelyet érintő határozatairól. A bizalmiak rendszeres eligazítása, tájékoztatása, a szakszervezeti csoportok munkájának közvetlen Irányítása, segítése és ellenőrzése is kötelességük^ A dolgozók és bizalmiak előzetes meghallgatása után véleményezik a munkahely dolgozóira vonatkozó kollektív szerződésben foglaltakat és ellenőrzik azok végrehajtását Szervezik a dolgozók szakmai és politikai nevelését Vétójogot nem gyakorolhatnak, csupán javaslatot tehetnek a szakszervezeti bizottságnak, ha a gazdasági vezetők részéről törvénysértő vagy meg nem felelő intézkedések születnek. Véleményezési hatáskörükbe tartozik a munkahely gazdasági, műszaki célkitűzéseinek meghatározása, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő rendeletek, határozatok megtartása, az üzemi demokrácia érvényesülésének segítése. Az adott gazdasági partnerrel való együttműködés keretébe tartozik többek között a munkaviszonyra vonatkozó olyan jellegű kérdések rendezése, amelyek a munkahely dolgozóinak nagyobb csoportját érintik. A munkahelyi szocialista munkaversenyt is ők szervezik, az élenjárókat jutalmazásra terjeszthetik. A vállalat oktatási és ismeretterjesztő programjának biztosítása és a végrehajtás segítése is feladatuk. Minden bizottság elkészíted te éves munkaprogramját, övnek alapján dolgozik. A bizottsági tagok többsége fizikai munkás, most kezdenek beletanulni új feladatukba. Véleményükre számítanak, segítségük komoly erkölcs; bázis. IVJár otf fekszenek a szakszervezeti bizottság titkárának az asztalán a 44 órás munkahét tapasztalatait feldolgozó munkahelyi bizottsági jelentések. Segélykérelmeket is láttunk mellettük. Ezeket is ők véleményezték. A 3-as számú építésvezetőség egyik műhelybizottságát kerestük fel. Kovács László ács, a bizottság titkára ezl mondta: — Nemrégen lettem titkár. Azelőtt bizottsági tag voltam. Igyekszünk az emberek gondjain, problémáin segíteni. Panaszaikat továbbítjuk, megbeszéljük. A bizottsági ülésekre a munkahelyi vezetőket is meg szoktuk hívni, itt egyeztetjük elképzeléseinket a vállalati érdekekkel. Szemenyey Györgyné és Kistáj József munkájukról beszéltek. — Ügy gondoljuk, hogy tevékenységünk hasznára van az embereknek. Voltak olyan esetek, amikor egy-egy dolgozónk két-három hónapig is az ágyat nyomta. Ilyenkor biztosan jól jött neki a segély. Mi törődni akarunk velük. Rudolf András termelési bérfelelős hasonlóan nyilatkozott — A bizottság tagjainak munkáját nem lehet egymástól elhatárolni. Dolgozótársunk annak mondhatja el problémáját, javaslatát, akivel közülünk először találkozik. Kula László munkásellátási felelős azt mesélte el, hogy az ebédlő építésekor és az öltözőhelyek átcsoportosításakor az 5 véleményét is kérték. Újhelyi Ferenc építésvezető így válaszolt kérdésemre: — A műhelybizottság munkája sokban segít az építésvezetőségnek. Azt reméljük, hogy az idő múlásával együttműködésünk még jobb lesz. Több közös feladatot oldottunk meg eddig is, a kollektív szerződés jó alapja együttműködésünknek. A jövő eredményei munkájuktól függnek... Leskó László Munka ■; /•••-• : - ■ Beszélgetni, társalogni nincs idő. Az ember akaratlanul is lehajol, és legalább néhány szem burgonya összeszedésé- vel segít S míg telik a kosár, mód van arra is, hogy néhány szót váltsunk. Csak így, munka közben. — Nem gondoltam volna, hogy ilyen szép legyen alatta. — Elég későn sikerült elültetni. S hogy van ilyenkor? Már előre izgulunk, hogy mi lesz belőle. — Nem csapott be bennünket az biztos. Ilyen krumpli! Andalik Rétemé néhány pillanatig a tenyerében tartogat egy-két gumót Társa, Rostás Imréné ránéz, egyetértőén bólint Akár a burgonyakombájn — most éppen ott a tábla másik végén megszakítás nélkül jár —, az ő kezük sem pihen egy pillanatig sem. Huszonötén hajladoznak itt a kadarkúti szövetkezet hencsei üzemegységének 12 holdas tábláján. Zöld szárból rakott kupacok jelzik, ki- nelt-kinek mekkora szakaszt kell felszedni a gép után. Gondosan kiszámított távolságok — derekat egyengetni, álldogálni nem igen van idő két forduló között. — Első nap én úgy elfáradtam — egy pillanatra felegyenesedik Rostásné —, hát ha nem szégyellem, bizony .sírva fakadok. Hiába, ötvenkét év.,. — Az ember orra egész nap a földön... — De hát ugye, a mi munkánk ilyen. Meg kell szokni. — Elfáradunk, panaszkodunk, de nem is tudom mi lenne velem, ha nem járhatnék dolgozni! — Az út felé tekingetnek. — Lessük, hogy mikor jön az elnök. Éppen az előbb mondtam a társamnak, hogy megmondom neki az este igen jóllaktam újkrumplival. — Muszáj ellenőrizni, hogy mit termeltünk. Igaz? — Megtelik á kosár, elérkezünk a szárkupachoz. Es a rend túlsó végén már ott a gép. Köténybe fűzve egyforma hosszúra vágott spárgadarabok. — Bekötözöm a zsákokat, vizet hordok. — Magyar János 71 éves. — Éppen most indulok körbe viszem a korsót. Ebben a melegben fogy a víz. — Neki azért van ideje egy kicsit beszélgetni. Mondja, hogy a nyugdíj mellett minőén hónapban 8-10 napot dolgozik. — Valami könnyebb, nekem való munka Ynindig akad. Aztán mikor látom, szükség van rám, jövök. A szövetkezetre a munkákra, az emberekre terelődik a szó. — Nézze, az egyesülés előtt, mikor külön voltunk Kadarkúttól, nekünk nem igen volt ilyen krumplink. De hát ez érthető is. Kicsiben nem tudunk úgy gépesíteni. Nem lehet úgy szervezni, irányítani a munkát, aztán hol ez, hol az megkésik, elmarad. És máris nincs olyan termés. — És a kereset? — Aki dolgozik, az most többet keres. Ügy látom, ez a forintosítás is jobb. Éppen néztem a lapomat. Nekem négy forint az órabérem, 10 —ÍR ■ , . óra alatt ez negyven forint. A négy .forintos órabér látszólag alacsony, de mégis többet keresek, mint mikor naponta volt egy munkaegységem, az 32 forintot ért... Na, de ne haragudjanak, zúgolód-» nak az asszonyok, ha nem viszem a vizet.. Fogja a kannát. De ha útjában tele zsák akad, nem megy el mellette, bekötözi a száját Fogynak a rendek. A kombájn megszakítás nélkül rója a köröket a táblán, ötven mázsa holdanként — így- mutatkozik a termés. Tarka kendőkbe, szoknyákba kapaszkodik a szellő. Telnek a kosarak, szaporodnak a tele hasú zsákok. — Látja, ez a fáradság örömet szerez. Az ember látja munkájának eredményét, értelmét .. Vörös Márta SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. június 22.
