Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-20 / 140. szám
Kádár János beszélgetése magyar tudósítókkal (Folytatás az 1. oldalról) céljaink már azért sem titkosak, mert nem csupán a kommunisták céljait, még kevésbé csak a kommunisták érdekeit szolgálják, hanem a nemzetközi munkásosztálynak, valamennyi dolgozónak, mindazoknak az érdekeit, akik emberi módon akarnak élni, Közv&eményünket érthetően érdekli — hangzott az újabb kérdés — milyen munlcát végzett a: MSZMP küldöttsége a dokumentumok kimunkálásában, a testvérpártok küldöttségeivel folytatott megbeszéléseken. Kádár János erre ezt mondotta: — Pártunk képviselői az előkészítés folyamán és a tanácskozáson egyaránt aktívan részt vettek a munka minden mozzanatában, valamennyi okmány megfogalmazásában. Ott voltak a szerkesztő bizottságban és a titkárságban. Ez utóbbi négy társelnökének egyike delegációnk tagja volt. Csaknem minden testvérpárt képviselője elismerését és köszönetét fejezte ki az MSZMPMilyen feladatok állnak pártunk és a nemzetközi kommunista mozgalom előtt, hogy az elfogadott dokumentumokban megjelölt célokat elérjük? — Küldöttségünk első teendője, hogy híven beszámoljon nek az előkészítésben magára vállalt — és amint hangoztatták — becsületesen végzett munkájáért. Megtisztelő, hogy testvérpártjaink úgy értékelték — ránk bízhatják az előkészítő munka szervezését. Munkánkat úgy tekintjük, mint az internacionalista kötelezettségeinkből adódó feladatot, s az MSZMP becsületbeli adósságának törlesztését azért a szolidaritásért és támogatásért, amelyet egy kritikus időszakban élveztünk a testvérpártok részéről. — Küldötttségünk Moszkvában megbeszéléseket folytatott több testvérpárt képviselőivel a napirenden levő problémák megoldása céljából, valamint a pártok közötti kapcsolatokról. A magyar delegáció az SZKP, a szovjet állam és a szovjet nép iránt érzett tiszteletének kifejezéseként Vlagyimirban, Szuzdalban és a kupavnai finomposztógyárban találkozott a szovjet társadalom képviselőivel és beszélgetett a moszkvai írókkal is. Ezenkívül küldöttségünk nemzetközi sajtóértekezletet tar- I tott pártunk Központi Bizottságának és kérje delegációnk munkájának jóváhagyását. A Központi Bizottság eddig is nagy felelősséggel foglalkozott a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseivel, és bizonyosan megfelelőtSn értékelni fogja magát a tanácskozást is. ' — Ügy gondolom, hogy a mi pártunk és valamennyi testvérpártunk fő feladatait az imperializmus elleni harcban az elfogadott dokumentumok tartalmazzák, amelyek igen jó elvi politikai alapot adnak ahhoz, hogy a testvérpártokkal együtt tovább folytassuk a harcot. A Moszkvában töltött két hét, találkozás öt világrész forradalmáraival, bizonyára bővelkedett ritkán adódó élményekben. Mi tette Kádár elvlársra a legnagyobb benyomást a tanácskozáson? — így szólt az utolsó kérdés. — Nehéz erre válaszolnom —■ mondotta Kádár János. — Annyiféle benyomás és hatás ért, hogy mindazt még rendezni kell magamban. Megkapott a tanácskozás légköre, az a nyílt elvtársi légkör, amelyet valamennyi testvérpárt küldöttsége nagyra értékelt. Meggyőződésem szerint egyetlen delegáció sem utazott el megbántva vagy olyan érzéssel, hogy itt valakire is rá akartak volna kényszeríteni számára elfogadhatatlan véleményt Éz azért nagy jelentőségű, mert ha ebben a szellemben dolgozunk tovább, megtalálhatjuk minden nézet- eltérés tisztázásának nyitját, így közelebb kerülnek egymáshoz a véleményeket, s így erősödik a nemzetközi kommunista mozgalom — mondotta befejezésül Kádár János. (ÍMTI) Megerősítik a csehszlovák rendőrséget Jan Pelnar csehszlovák belügyminiszter interjút adott a Rudé Pravonak. A belügyminisztérium pártüizottságának nemrégiben megtartott értekezletével kapcsolatban feltett kérdésre Pelnar azt válaszolta, hogy a belügyminisztériumi pártszervezetek küldöttei elmélyülten értékelték az utóbbi időszak eseményeit és bíráló álláspontot foglaltak el a belügyminisztérium egyes volt munkatársaival szemben. A továbbiakban megállapította, hogy világviszonylatban 400 lakosra jut egy rendőr, Csehszlovákiában pedig csupán hatszáz lakosra. Ezért a közrend megszilárdítása érdekében a közeljövőben alaposan megerősítik a rendőri szerveket. Létrehoznak egy szövetségi kriminalisztikai központot is. Tárgyalás Pozsonyban Colotka szlovák miniszterelnök csütörtökön fogadta a június 16 óta Csehszlovákiában tartózkodó bolgár kormányküldöttséget, amelynek tagjaival gazdasági problémákról és a két országot kölcsönösen érintő kérdésekről tárgyalt (MTI) Beszámolás a KB-nak Kiáltványa világ A világ legerősebb öt imperialista nagyhatalma több más ország bevonásával 1918 és 1920 között intervenciót szervezett a győztes lenini forradalom országa ellen, 1919-ben pedig a Magyar Tanácsköztársaságot támadták meg. Az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország és Japán az intervenció első szakaszában a saját fegyveres erőit vonultatta fel Szovjet-Oroszország ellen. Amikor azonban kiderült, hogy az intervenciós csapatok kezdenek forradal- masodni, sürgős fázisváltásra kényszerültek, s a belső ellenforradalmi erőket kezdték támogatni s más, kisebb országokat küldtek keletre maguk helyett. A négy európai nagyhatalom Magyarország- ellenes intervenciója már erre a második szakasz idejére esett. 1919 nyarán Szovjet-Orosz- ország és a Magyar Tanács- köztársaság katona’ helyzete sok tekintetben hasonlított. Mindkét proletárhatalom megdöntése céljából katonai, politikai és gazdasági eszközöket vetettek be az imperialista kormányok és mérhetetlen pénzösszegek folyósításával, ígérgetésekkel, a belső ellenforradalmi erőket is sikeresen mozgósították. Ebben a helyzetben. 1919. június 18-án, a Kommunista Internacionálé. a Komintern Végrehajtó Bizottsága kiáltvánnyal fordult a világ munkásaihoz. A Komintern »min- I den ország« munkásainak azt javasolta, he • »-az imperialista hatalma oroszországi és magyarországi hadjárata elleni nemzetközi tüntetés szervezésével fejezzék ki szolidaritásukat a tanácsköztársaságok népeivel«. A világdemonstráció napjául 1919. július 21-ét tűzték ki, de a földkerekség ifjúmunkásai már 1919. június 25-én megkezdték tüntetésüket. M aga a felhívás puszta ténye nagy segítség volt a két tanácsországnak. Tény azonban • az is, hogy a felhívás várható következményeitől rettegő imperialista kormányok minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekeztek ellengőzt adni az akció sikerének. Nem vették félvállról a veszélyt, ezért teljes erejük bevetésével aktivizálták mind a munkás- mozgalmon belüli kiterjedt ügynökségüket, mind pedig a rendelkezésükre álló eszközeiket — a politikai félrevezetéstől és terrortól a munkahelyi elbocsátásokig. Mindennek ellenére a Komintern felhívása nem maradt pusztába kiáltott szó. Nyugat-Európa forradalmi munkásai a megjelölt napon sztrájkoltak, utcai demonstrációkat szerveztek és deklarációkat tettek közzé. Különösen Németország, Olaszország és Franciaország legöntudato- sabb munkásai jártak az élen. Velük egy időben Ausztria, Lengyelország, Bulgária és Jugoszlávia munkásai mutatták meg, hova húz a szívük. Politikai súlya miatt különöJohnson volt hadügyminisztere az amerikai csapatok haladéktalan kivonását sürgeti Vietnamból. Clark Clifford, aki a Johnson-korszak végén vette át McNamarától a had- iigyminiszterséget, egy . folyóirat-cikkében állapította meg: a vietnami helyzetben történt változások következtében lehetőség van arra, hogy még az idén százezer amerikai katonát vonjanak ki Vietnamból, a jövő év végére pedig valamennyi szárazföldi harcoló alakulat elhagyja az országot. Clifford ugyanakkor azt javasolja, hogy hagyják Dél- Vietaamban az Egyesült Államok légierejét, valamint tüzérségi és ellátó alakulatokat, amelyek segítségével a dél-vietnami hadsereg átveheti a harci feladatok ellátását az Egyesült Államoktól. Clifford cikkében kijelentette, ezt tartja a legalkalmasabbnak a súlyos amerikai ember- veszteségek elhárítására. Washingtonban hivatalosan nem cáfolták és nem erősítették meg azokat a híreket, amelyek szerint a Nixon-korsen jelentős volt a bukaresti munkásság megmozdulása, hiszen a román burzsoázia intervenciót folytatott a Magyar Tanácsköztársaság ellen és szuronyt szegezve álltak csapatai a szovjet—román határ mentén. A korabeli forradalmi és ellenforradalmi sajtó hasábjain különböző előjelű cikkek vitatták e nagyszabású nemzetközi demonstráció jelentőségét. A kapitulánsok és a burzsoá propagandisták lekicsinyítették az elért sikert. Ennek igazi jelentőségét azonban nem a mérete szolgáltatta, hanem az intenzitása, belső ereje és mérhető hatása a még kevésbé forradal- masult munkásokra. Igen jól látták a nyugati burzsoák, hogy a Komintern felhívását mány is tervezi a csapatok kivonásának valamelyes meggyorsítását. A New York Times még szerdán azt jelentette, hogy amennyiben a Nixon által korábban jelzett feltételek megvalósulnak, az elnök augusztusban és októberben újabb amerikai egységeket rendel haza, az év végéig mintegy 75 ezer főt. Nixon — e jelentés szerint — a békés megoldás elmaradása esetén is három év alatt 20c ezer főre csökkentené le a Dél- Vietnamban bevetett amerikai egységek létszámát. Egyes jelentések szerint ezt a hírt: szándékosan terjedt-*»' hogy elejét vegyik a Cliíford- cikk esetleges hatásának. Washingtonban egyéoként különböző békemozgalmi szervezetek képviselői a háború elleni tiltakozásul legutóbb csaknem 24 órán át tartottak békeőrséget — a Pentagon előtt, s felolvasták a háború amerikai halottainak listáját. A csoport eredetileg a Pentagon épületén belül kezdte meg a tiltakozó őrséget, de a katonai rendőrség eltávolította őket. Számos őrizetbe követő megnyilatkozásban a tendencia a lényeges, a forradalmi eszmék terjedése, amely ellenük hatott. M indez a magyar eseményeket pozitív módon már nem befolyásolhatta, mert a külső nyomás és a belső bomlasztás előrehaladott stádiumban volt. De a szovjet hatalom elleni uszítás ereje megtört; Kolcsak, Gyenikin és Vrangel egymás után elvéreztek és 1920 végére, Európában, a szovjet állam ellenségeinek alapvető erői megsemmisültek. A Komintern nevezetes kiáltványa mindenképpen az intemac;onalizmus növekvő erejét és terjedő befolyását bizonyította. vételre került sor az amerikai törvényhozás épületének bejáratánál, ahol kvékerek egy csoportja ötödik hete kísérli meg a halottak listájának felolvasását, A kvéker tüntetők csoportjához több képviselő is csatlakozott, Shirley Chisholm, az amerikai törvényhozás egyetlen néger nőtagja kijelentette, a háború- ellenes mozgalom teljesen jogos és indokolt Vezető amerikai szenátorok csütörtökön kezdeményező lépéseket tettek, hogy korlátozzák az elnöknek azt a jogát, hogy a kongresszus előzetes beleegyezése nélkül csapatokat küldjön a tengerentúlra. Ezt a kezdeményezést egy határozati javaslat tartalmazza, mely elsősorban Fulbright szenátornak, a szenátus külügyi bizottsága elnökének és más szenátusi vezetőknek álláspontját tükrözi. Elégedetlen Nixon elnök vietnami politikájával George S. McGovern demokratapárti szenátor is. aki sürgette a Vietnamban harcoló amerikai katonaság kivonását a jövő év végéig. (MTI) Földes Mihály Az amerikai csapatok kivonásáért 2 HÍREK — KÉPEKBEN Fél évszázados fennállását ünnepelte Genfben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. Képünkön; U Thant, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a szónoki emelvényről üdvözli a jubileumi ünnepség részvevőit. (AP — Képtávírón érkezett) Nasszer, • az Egyesült Arab Köztársaság elnöke fogadta az új szudáni kormányzat Abdul Elkasszem Mohammed őrnagy (középen) által vezetett küldöttségét a kairói államfői rezidencián. (AP — Képtávírón érkezett) A Párizs közelében levő Mont Vulc.ic.iben, ahol a hitleristák francia ellenállókat végeztek ki, rendezték meg a hivatalos ünnepséget, mellyel De Gaulle 1940. június 18-i hires londoni rádióbeszédéről emlékeztek meg. A képen középen Couve de Murville jelenlegi miniszterelnök, jobbján Chaban Delmas, a nemzetgyűlés elnöke, baloldalt pedig Pompidou, az új köztársasági elnök. CTelefotó: AP—MTI—KS) Tűzoltó- és mentőautók vették körül a frankfurti repülőtéren a csehszlovák légitársaság egyik repülőgépét, amelyen műszaki hiba miatt fedélzeti riadót rendelt el a kapitányság. Szerencsére nem következett be a fenyegető robbanás, és az utasok fegyelmezetten elhagyhatták a gépel. (AP — Képtávírón érkezett) l
