Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-15 / 136. szám
I A VALOSAGKUTATÁS MŰHELYE Látogatás az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében Modern vonalú, új épületben kapott otthont az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete Budapesten, a Városliget árnyas csöndjének szomszédságában. Az újszerű, modern vonások azonban nemcsak az Intézet külsejét jellemzik, hanem munkájának tartalmát is. Ennek a tudományos kutató intézetnek még alig van múltja: mindössze két éve működik. Tevékenységének sajátos vonásai azonban érdeklődést keltenek nemcsak a szakmai, tudományos körökben, hanem mindazokban, akik érdeklődnek a közügyek, a társadalmi problémák iránt. Az intézet legfőbb feladata ugyanis a társadalom mai jelenségeinek, mindennapi életünk pozitív és negatív tapasztalatainak mélyreható elemzése, a társadalom mozgásának tudományos vizsgálata. Komplex kutatás Más tudományos intézetek is foglalkoznak hazánkban társadalomtudományi kérdésekkel, ezek azonban általában a társadalomtudomány egy-egy ágát — a filozófiát, a szociológiát,' a jog- és közgazdaság problémáit stb. — vizsgálják. A Társadalomtudományi Intézet komplex módon törekszik elemezni társadalmi fejlődésünk átfogó kérdéseit, a kiválasztott problémakör különböző (filozófiai, szociológiai, jogi. közgazdasági stb.) aspektusokból tett megfigyelésednek tudományos szintézisét adva. A társadalmi jelenségeknek ez az újszerű, komplex vizsgálata a módszerek tekintetében is újat követek Nem követik például más tudományos intézetek szervezeti felépítésének elvét, a tudományos osztályok rendszerét. Ezek helyett »alkalmi« tudományos csoportok működnek. A csoport kutatódnak egy részié nem az intézet állandó munkatársa, hanem más intézetektől pártós tanácsi szervektől »kölcsönkért« szakember, arra az időre, amíg be nem fejezik az adott téma vizsgálatát. így érik el, hogy általában a kérdéshez legjobban értő, azt a legkülönbözőbb aspektusokból vizsgáló kutatókból állnak a témacsoportok. A fennállása őlta eltelt rövid idő ellenére máris jelentős társadalmi kérdések vizsgálata, elemzése fűződik az intézet nevéhez. Olyanok, mint például a gazdaság mechanizmussal kapcsolatos elméleti kutatások, a szövetkezetelméleti kérdések vizsgálata, a demokratikus fejlesztésének problémái, a lakáskérdés, a munkásosztály helyzetének feltérképezése, vagy a tanácsok tevékenységének és jövőbeni helyzetének vizsgálata. ' Jól mutatja az intézert kutatásainak sokoldalúságát, komplexitását, hogy például a tanácsokról készült elemzéshez több megyéből gyűjtötték össze a tanácsok működésének .kritikai elemzését, sok pártós tanácsi vezetővel konzultáltak mielőtt összegezték volna következtetéseiket. Mint űr. Varga József kandidátus, a vizsgálatokat végző és irányító tudományos csoport vezetője elmondta, ezenkívül feldolgozták a korábbi években készült hazai és külföldi szakkönyveket, tanulmányokat és értékelték a külföldi tanulmányutakról készült feljegyzéseke) is. A vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutattak, hogy a tanácsok egészében ve jól teljesítették feladataikat a létrehozásuk óta eltelt csaknem húsz év alatt. Széleskörűen bevonták a dolgozókat tevékenységükbe, megfelelő helyet és szerepet vívtak &i maguknak a proletárdiktatúra mechanizmusában. Ugyanakkor azonban a szocializmus építésének új szakasza, az állam funkciójának, a hatalom jellegének változásai, a gazdasági reform hatása, a közgondolkodás fejlődése — mind olyan tényezők, amelyek szükségessé teszik a tanácsrendszer továbbfejlesztését. Újszerű felfogás a tanácsrendszerről A butatők úgy látják, hegy a jelenlegi állami, társadalmi és gazdasági követelményeknek megfelelően kell meghatározni a tanácsok jövőbeni szerepét és jellegét Az eddigi definíció szerint a tanácsoknak hármas — államhatalmi, államigazgatási és tömegszervezeti — funkciójuk. van. A gyakorlati tapasztalatok alapján viszont ma már nem látszik megalapozottnak a tömegszervezeti funkció, s megkérdőjelezhető a tanácsok államhatalmi jellege is. Ezért a képviseleti jelleg erősítésében kell keresni a tanácsrendszer fejlesztésének útját Elképzelhető a mostani területi képviseleti elv szakmai és egyéb képviselettel történő kiegészítése is. Mindenesetre megalapozott az a törekvés, hogy az önkormányzati jelleg növelése legyen a tanácsok továbbfejlesztésének iránya. Egyidőben olyan elképzelések voltak, hogy a kommunizmus elérését hozza közelebb, a szocialista demokráciát fejleszti, ha az állami feladatok nagy részét a társadalmi szervezeteknek adják át. A mostani, vizsgálódások alapján azonban mindjobban erősödik a kutatóknak az a felfogása, hogy a közhatalom gyakorlásának ez az átadása csak egyszerű cégtábla-asere, mert a képviseleti szerv, a tanács helyett ezentúl egy másik szerv végzi ugyanazt a feladatot A Társadalomtudományi Intézet kutatódnak vizsgálódásai arra is fényt vetettek, hogy a tanácsok állami-képviseleti jelegének fejlesztése nem képzelhető el gazdasági szerepük erősítése nélkül. A tanácsok alapvető gazdaság feladata jelenleg a községfejlesz- tés, valamint a kommunális ellátás. Indokolt lenne azonban kiterjeszteni a tanácsi gazdaságot az ipari szolgáltatásokra. s a helyi gazdaság fejlesztésének erőteljesebb koordinálására.' Arra lenne szükség, hogy a tanácsok közgazdasági módszerekkel befolyásolhassák a Lakosságot közvetlenül érintő munkát végző vállalatok tevékenységét. Ehhez azonban az eddiginél több saját gazdasági eszközre lenne szükségük. Az egyik elképzelés a tanácsok pénzügyi bázisának növelésére az úgynevezett önfinanszírozás fokozatos bevezetése. Ezenkívül olyan vélemények is A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kiemelt fizetéssel vízvezeték-szerelőket vesz föL Szakmai pótlékot fizetünk. 5 napos munkahét van. Különélési pótlékot, szállásdíjat, utazási költségtérítést a rendelkezések szerint biztosítunk. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 52, munkaügyi osztály. ________ (58304) v annak, hogy a tanácsok bevételeit kapcsolják össze a központilag irányított, de a területükön működő egyes gazdasági egységek nyereségének alakulásával. Ez érdekeltté tenné a tanácsokat a területükön lévő vállalatok fejlesztésében és jó gazdák»dúsában. Egyébként a vizsgálódások egyik eredményeként a Kossuth Könyvkiadó gondozásában hamarosan megjelenik egy részletesebb tanulmány, amely összefoglalja a tanácsi szervek továbbfejlesztésének alapkérdéseit. A munkásosztály helyzete Igien érdekes és tanulságos megállapításokhoz vezetett az intézet másik nagy kutatási témájának, a munkásosztály helyzetének — a tanácsi munka vizsgálatához hasonlóan sokoldalú —■ felmérése is. A Csepel Vas- és Fémművéknél például nyolcezer munkás bevonásával indult részletes vizsgálat a pártbizottság felkérésére a Társadalomtudományi Intézet kutatóinak közreműködésével. A vizsgálat kiterjedt a dolgozók munka- és életkörülményeinek legfontosabb kérdéseire, á munkásközvélemény jellemzésére. A sokféle és sok helyen végzett vizsgálatok gazdag eredményét mutatják azok az értékes tudományos tanulmányok, amelyek egyebek között a munkásosztály fogalmát, a magyar munkásosztály tőkés korszakbeli fejlődésének fő vonásait, . a mai munkásifjú- ság helyzetét és társadalmi szerepét, a munkásnők élet- és munkakörülményeit, vagy a dolgozók lakásviszonyait elemzik. Mint Illés János, a Társadalomtudományi Intézet egyik tudományos szakvezetője mondja, a Csepelen és másutt végzett felmérések, vizsgálódások egyik tanulsága, hogy bár sokat írtunk és beszéltünk a munkásosztályról, megbízható tudományos szinten mégis viszonylag keveset tudtunk a munkásság összetételéről, mai jellegzetességeiről, demográfiai viselkedéséről; gyermekeinek pályafutásáról, jövedelmének és lakásviszonyainak alakulásáról, fogyasztási szokásainak új vonásairól. A vizsgálatok megmutatták, hogy a szocializmus jelentősen átformálta a munkások nagy rétegeit, s alaposan megváltoztatta magát a munkás fogalmát is. Az ipari és társadalmi fejlődés lényegesen átalakította a nagy munkásrétegek tevékenységének jellegét, új körülmények között, újszerűén 'dolgozó, újfajta munkáscso- pcxrtokat teremtett, egyes régi munkásrétegek számarányát pedig érezhetően csökkentette. így már kezd korszerűtlenné válni a munkások még ma is alkalmazott hagyományos kategorizálása, szakmunkásokra, segédmunkásokra és betanított munkásokra történő csoportosítása. A különböző automata- gépek kezelőit például változatlanul szakmunkásnak tekintik, holott már csak részben hasonlítanak a régi szakmunkásokra. Munkájukban lényegesen nagyobb részaránnyal van jelen a szellemi tevékenység, mint a hagyományos értelemben vertt szakmunkásokéban. A változás mutatja, hogy 1930-ban a magyar ipari dolgozók 40 százaléka nyolc, szinte teljesen kézműves jellegű — asztalos, cipész, szabó, fodrász stb. — szakmában dolgozott, s csak 11 százalékukat foglalkoztatták a modernebb technikával kapcsolatban lévő fémipari, gépipari és villamos- ipari szakmák, 1963-ban viszont az előbbi iparágakban már csak a munkások 20, az utóbbiakban pedig 38 százalékuk dolgozott A tudományos és technikai haladás, s a különböző szakmák és iparágak struktúrájának, a fizikai munka jellegének változása új viszonyokat teremt a munkásosztály összetételében, s rétegeinek életkörülményeiben is. rokozatosan a munkások kategóriájába kerülnek például az új technikai követelmények ellátására specializálódott, műszakilag magasabban kvalifikált rétegek is, s . ez távlatilag közelebb hozza egymáshoz a dolgozó társadalom különböző csoportjait, fokozatosan elmossa az osztályjellegű különbségeket. , A munkásosztály helyzetének vizsgálata a szembetűnő fejlődés tényei mellett néhány változást igénylő jelenségre is felhívta a figyelmet. Bár jelentősen nőtt a munkásság általános és szakmai műveltsége, tény, hogy a mai munkások 60 százaléka nem végezte el a nyolc általánost. Ezek zömét úgy ah az idősebbek teszik ki — a tizennyolc-huszonöt év közöttieknek 82 százaléka végezte el az általános iskolát — mégis feltűnő, .hogy az iskolaköteles munkásgyerekeknek évente 14 százaléka hagyja abba a tanulást, még a nyolc általános befejezése előtt A munkássá válás folyamata A munkásosztály helyzetével kapcsolatos kutatások, felmérések azzal a tanulsággal is szolgálnak, hogy alaposabban tanulmányozni kell a munkássá válás lépcsőit szakaszait, mert a folyamatok, jelenségek jobb ismerete megkönnyítheti közeledésünket a megszokott életmód változása miatt önmagában is gondokkal, • problémákkal, sokszor belső vívódásokkal küszködő emberekhez, jobban szót értünk velük, ha ismerjük életkörülményeik sajátosságait a munkássá válás folyamatának ellentmondásait Különösen a vidék, a falvak élő problémája ez. A mezőgazdasági lakosság több közbeeső, átmeneti fokon, köztük az ismert »kétlakiság« állomásán megy keresztül, míg véglegesen, szokásaiban, általános műveltségében, szabadidejének felhasználási módjában, a kultúra befogadásának formáiban, táplálkozásának ' struktúrájában, társadalmi aktivitásában, egyszóval gondolkodásában is munkássá válik. Számbelileg sem jelentéktelen a »kétla- kiak« rétege, hiszen hazánkban m.a még a munkások 30 százaléka kötődik ilyen vagy olyan formában a földhöz. De nemcsak a munkásosztály összetételében, hanem a falu életében is észrevehető változásokat teremt a földművelőből munkássá válás folyamata, mert nemcsak a falu népe árad a város felé, hanem a városi szokások és életmód, az ipari kultúra — és velük együtt ezek igénye — is ezer és ezer csatornán át áramlik a városból, az iparból a falu, a föld népe felé. Mindezeket, s a tudományos analízis által feltárt egyéb problémákat figyelembe kell venni a társadalom, az állam életének irányításában, a jövő tennivalóinak kidolgozásában. Miután a Társadalómtudomá- nyl Intézet az MSZMP Központi Bizottságának Intézete, s annak megbízásából foglalkozik az aktuális társadalmi kérdések vizsgálatával, kutatásainak eredményei szinte közvetlenül hasznosíthatók a társadalom javára. Az intézet tevékenységével való megismerkedés azzal a megnyugtató érzéssel tölti el az embert, hogy az JÄSZMP következetesen támaszkodik munkájában a tudomány szubjektív vonásoktól mentes, hiteles eredményeire, a tudományosság igénye hatja át a párt irányító, jövőt formáló tevékenységét. Szathmárl Gábor SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. június 15. 1919 6j műveliésigazgatás A tanácsi művelődésigazgatás megszervezése alapvető változást hozott a falu művelő* désügyében. Az egyházi hatóságok és az iskolaszékek elvesztették befolyásukat az iskolák életére. Májusban a Forradalmi Kormányzótanács DIV. sz. rendeletének értelmében, a Megyei Munkástanács Intézőbizottságának 1306/1919. sz. rendelete alapján a somogyi községekben is megalakultak a művelődési osztályok, illetve — a háromezerötszáznál kisebb lélekszámú falvakban — a közvetlen intézőbizottságok. A március 21-ét követő hetek legfontosabb teendőit — az iskolák államosítását, a vallásoktatás megszüntetését, a szabad vallásgyakorlás kihirdetésének ellenőrzését, a közgyámok megválasztását, 'a községi munkás- és iöldmű- vestanácsok végezték el, a tanítók szinte kivétel nélküli lelkes támogatásával. Ezt a megyeszerte megkezdett munkát folytatták a májusban egymás után alakuló községi művelődési osztályok, illetve intézőbizottságok. A megyében elsőként a ga- rnási művelődési osztály alakult meg. Ebben a községben — a községi munkástanács jegyzőkönyvének tanúsága szerint — már április 15-ón, az örszágos rendelet közzétételét követően, a megyei intézkedéseket megelőzve létrejött a négytagú »kö- óktatásügyi bizottság, illetve művelődési osztály.« Az április végén kelt, a vallásos jelvényeknek és feliratoknak az iskolából való eltávolításáról szóló megyei intézőbizottsági rendelet végrehajtása a községi munkástanács határozata értelmében már a művelődési bizottság feladata volt. A somogyszobi művelődési intézőbizottság május 3-án már ténylegesen működött Május 4-én alakult meg az iharosi, 7-én a balatonlellei, 10-ón a berzencej, 11-én a bőszénfai és a jákói művelődési osztály (intézőbizottság). Májusban további tizenöt megalakulásáról és huszonkettő működéséről, tevékenységéről vannak közvetlen adataink. A községi művelődési osztályok összetétele általában a rendeletnek megfelelően alakult. Kevés kivételtől eltekintve a tanítók játszották a vezető szerepet, a szülők közül választott tagok részvétele a falu társadalmának tényleges képviseletét jelentette. T evékenységük legnagyobb részét — a már említett feladatok ellátásán túl — a zavartalan oktatómunka tárgyi és személyi föltételeinek biztosításával, az egyházi jellegű oktatás maradványainak felszámolásával kapcsolatos intézkedések jelentették. A jegyzőkönyvek bizonysága szerint több községben rendszeresen ülésezett a művelődési intézőbizottság, kialakította önálló feladatkörét. Balatonbogláron, Böhönyén, Büssüben, Hetesen, Iharosbe- rányben például a művelődési intézőbizottság kezdeményezésére a község saját erőit, a lakosság áldozatvállalását is számba vették az iskolák felújításával, bővítésével kapcsolatos tervek (készítésénél. Körültekintően foglalkoztak az iskolák összevonásának kérdésével; óvodák, nyári menhelyek felállításával siettek a dolgozó szülök segítségére A balatonbe- rényi, balatonboglári és so- mogyszili művelődési osztály, illetve intézőbizottság jelentős részt vállalt a tanítók nyári tanfolyamainak előkészítéséből, megrendezéséből. Hetesen feladatai közé tartozott a gyermekvédelem is. A balatonlellei művelődési osztály programjában felbukkan az iskolán kívüli művelődés egyik fontos területe: ' égjük tagja az iskolagondnoki teendők ellátása mellett az olvasókör könyvtárából alakult községi könyvtárnak is felelőse.' Több községben formálisan nem alakult meg a művelődési intézőbizottság. A községi munkástanács a tanító bevonásával, aki sok helyen maga is tanácstag volt, közvetlenül intézkedett, kezdeményezett a művelődési ügyekben is. A gyakorlat és az idő hiánya jelentette talán a legnagyobb akadályt a községi művelődési osztályok tevékenységének kibontakozásában. Jelentőségét nem ismerték fel mindenütt; volt, ahol szerepét a hajdani Iskolaszék teendőire — elsősorban a tanító irányítására, ellenőrzésére — kívánták korlátozni. Egyes munkástanácsok önkényeskedéseivel szemben a megyei vezetés, maga Latinca Sándor is föllépett. Bár felmerült ilyen igény, a községi művelődési osztályok jogkörére vonatkozó üjabb, részletesebb rendelkezés kiadására nem került sor. A községi művelődési osztályok . tevékenységének, lehetőségeinek előremutató példáját figyelhetjük meg Balatonbogláron. Előfeszítenek eredményeképpen rövfd idő alattt — június elejére — megoldódott az iskola megfelelő elhelyezése, az erre vonatkozó rendeleteket megelőzve végrehajtották a felekezeti iskolák összevonását; a felújított Munkásotthont a felnőtt szabadoktatás, népművelés központjává tették; kérték és eredményesen lebonyolították a tanítók nyári átképző programjának egyik tanfolyamál A községi művelődési osztályok néhány hetes működése is igazolta a létrehozásukat alátámasztó érvekei Annak ellenére, hogy gyakran mutatkoztak az indulás jellegzetes problémái, az előzmények és tapasztalatok hiányából fakadó tájékozatlanság, a feladatok vázlatos »körvonalazásából adódó bizonytalanság, tapogatózás; az új típusú mű- vel ödes igazgatás hatékony eszköznek bizonyult Somogy művelődésügyének forradalmi átalakítására. A megyei vezetés május végétől a tanácsi kulturális igazgatásnak csaknem az egész megvét átfogó szervezetére támaszkodhatott. Kelemen Elemér A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyára fölvételre keres marós, lakatos, hegesztő, villanyszerelő, esztergályos, betanított vasmunkásokat és segédmunkásokat 44 órás munkahét, havonta két szabad szombat Vidéki dolgozóknak utazási költséget térítünk. Üzemi étkezést (ebédet) biztosítunk. Bérezés megegyezés szerint Jelentkezés a gyár terv-munkaügyi osztályán. (8547)
