Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-15 / 136. szám
Kádár János sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) Központi Bizottságában és sok •ikert kívánunk. A CTK tudósítójának arra a kérdésére, hogy sikerült-e az előkészítő munka és az értekezlet során kiküszöbölni néhányat az egyes pártok közötti nézetkülönbségekből, Kádár János kijelentette: — Véleményünk szerint a tanácskozás menetében számos kérdésben közeledtek egymáshoz az egyes pártok álláspontjai. A Morning Star (Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártjának lapja) tudósítójának kérdése arra vonatkozott: mi a magyarázata annak, hogy az értekezleten részvevő pártok véleménye eltér a Kínai Kommunista Párt politikájának értékelésében és az e politikára adandó egységes választ illetően is. Az értekezlet idején lezajlott határincidens vajon változtatott-e néhány párt ezzel kapcsolatos álláspontján? — folytatódott a kérdés. Kádár János azzal kezdte válaszát, hogy a moszkvai tanácskozásra minden küldöttség a központi bizottsága által meghatározott instrukciókkal és állásfoglalással érkezett Ugyanakkor azzal a szándékkal és óhajjal is, hogy meghallgatja a többiek álláspontját, érveit — éppen abból a célból, hogy a megértést kölcsönösen keressük és az álláspontok közeledhessenek. — Szeretném kiemelni, — s egyben a tekintetben véleményem szerint előrehaladásról beszélhetünk —, hogy a tanácskozásunkon képviselt mind a 75 párt azonos következtetésre jutott: azokban az ideológiai, politikai kérdésekben, amelyekben nézetkülönbségek maradtak fenn, a tanácskozást követő időszakban, alkalmas időpontban és megfelelő formában folytatni kell a kérdések komoly elemzését és a vélemények, álláspontok közelítését. — Mély meggyőződésem: az itt képviselt pártok valameny- nyien megegyeznek abban a közös óhajban, hogy saját pátjuk, saját országuk politikájában nem kívánják a pekingi gyakorlatot megvalósítani. — Más kérdés, hogy a mostani tanácskozáson ez az álláspont nem egyféleképpen jutott kifejezésre. Ennek az a magyarázata, hogy a világ másmás részein különbözőek a viszonyok, eltérő az egyes pártok helyzete s ez taktikailag különböző fellépésekhez vezet. Mi például tudjuk, hogy egyes a tanácskozáson részt nem vevő kommunista és munkáspártok távolmaradásának koránt- senj a pekingi irányzattal való egyetértés az oka. Ennek különböző okai vannak. A Kínai Kommunista Pártnak megvolt a maga oka. ahhoz hasonló, de mégis más az Albán Munkáspárt távolmaradásának oka, és megint más okok vezették a többi távolmaradó pártot. — A tanácskozás idején történt, illetve nyilvánosságra került kínai provokáció, az újabb határincidens kiváltott bizonyos változást csaknem minden párt állásfoglalásában. Főként olvan értelemben, hogy mégis más az Albán Munka- a helyzetet, és még nagyobb figyelemét szentelnek ennek a rendkívül fontos kérdésnek. Az ifjúság jovojerol A Rabotnicseszko Delo, a Bolgár Kommunista Párt lapjának tudósítója Kádár elvtárs véleményéről érdeklődött: valóban áthidalhatatlan-e az egyes testvérpártok nézetei között eltérés, mint azt a bur- Zsoá sajtó igyekszik beállítani. A tudósító hozzáfűzte, hogy Kádár elvtárs véleménye már csak azért is érdekli, mivel a magyar párt első titkára részt vett a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as értekezletén, s jelen volt a mostani tanácskozás 15 hónappal ezelőtti budapesti előkészítő értekezletén is. — Természetesen nem tudok polemizálni a polgári sajtó valamennyi hipotézisével, amely ilyen vonatkozásban hangot kapott. Jómagam már vagy 35 esztendeje aktívan részt veszek a kommunista mozgalomban, s arra a meggyőződésre jutottam, hogy a marxizmus—leninizmus kritikai tudomány, amelynek fontos vonása a kérdések elemzése. Az elemések pedig különbözőek lehetnek, s az eltéréseket vitákban kell tisztázni. — Aki figyelmesen elolvassa az 1957-es és az 1960-as tanácskozás okmányait, meggyőződhet arról, hogy azokban fontos, jelentős témák szerepelték vitakérdésként, amelyeket az élet azóta már túlhaladott, amelyek megoldódtak, vagy éppenséggel olyan mellékes kérdéssé váltak, hogy senkinek eszébe sem jut emlegetni. Meggyőződésem, hogy a jelenleg még vitás kérdések is hasonló sorsra jutnak — mondotta Kádár János. A Komszomolszkaja Pravda tudósítója az imperialisták fokozódó aknamunkájára, az ifjúság körében kifejtett romboló tevékenységére vonatkozólag tett fel kérdést. Kádár János válaszában hangsúlyozta, hogy a szociális^ ta országok elleni aknamunka szinte minden területre — így a propaganda és a sajtó területére is — kiterjed és bizonyos, hogy a hírszerzők vonalán is folyik. Az imperialisták nem utolsósorban arra törekszenek, hogy megrendítsék ifjúságunknak a szocialista eszmébe vetett hitét. Voltaképpen érthető is ez a törekvés, a kapitalizmus gazdái és prófétái ugyanis úgy gondolkodnak: ha saját országukban nem tudnak perspektívát nyújtani ifjúságuknak, ha saját ifjúságukból hiányzik a hit és a bizakodás — hiányozzék a szocialista országok ifjúságából is. — Persze a fiatalok szeretnek táncolni, szeretik a gyors ritmust. A nyugati rádióállomások ezt nagyszerűen kihasználják: adnak néhány perc tánczenét, a fiatalok hallgatják, s a táncszámok közé »becsúsztatnak- egy-két ideológiai diverziós tézist... — A Magyar Szocialista Munkáspárt természetesen mindenekelőtt ideológiai és politikai eszközökkel haircol az imperialista aknamunka ellen. Nagyon egyszerű és jó eszközünk, fegyverünk van erre: a szocializmus legyőzhetetlen igazságának hirdetése és a szocialista gyakorlat szüntelen javítása. Ez bizonyítja az ifjúság számára, hogy biztató és szép jövő áll előtte, szebb, mint a jelen, szebb, mint amit mi láttunk. — Melőtt Moszkvába érkeztem volna, két és fél napot töltöttem a legnagyobb magyar egyetemen, ahol egyébként az ideológiai tárgyakat is oktatják. Voltam vendégségben a fiatalok kollégiumában is. Nos, a fiatalok nyíltan kérdeztek, és én nyíltan válaszoltam. Azt tartom, nekünk nincs félnivalónk senki kérdéseitől, a mi igazságunk erős. Ifjúságunk ezt érzi. Amikor az egyetemről visz- szamentem a Központi Bizottságba, azt mondtam elv társaimnak, hogy egyetemi ifjúságunk nagyszerű és biztos támaszunk a szocializmusért vívott harcban. — Arm pedig az imperialista hírszerző szervek speciális aknamunkáját illeti: a Magyar Népköztársaság kellő tapasztalatokkal rendelkezik az ilyen aknarwunika elleni harcban. Az Observer munkaitársa az olasz delegáció vezetőjének állásfoglalásával' összefüggésben az iránt érdeklődött, egyetért-e Kádár János azzal, hogy a tanácskozáson részt vevő delegációk minden vonatkozásban, tehát a nézeteltéréseket tekintve is teljes és hú tájékoztatást adjanak a közvéleménynek. — Teljes mértékben egyetértek — hangzott a válasz. — Mi eszerint számolunk be otthon mind a párttagságnak, mind egyébként, mert érdekünk fűződik ahhoz, hogy a kérdéseket jól értő emberek támogassanak bennünket harcunkban. Egyébként ez törtéSOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. Június 15. / I Moszkvában nik itt is: a Pravda ellenvéleményeket is közöl. Fejlődő kapcsolatok A PAP tudósítójának kérdése: hogyan értékeli a tanácskozás tükrében a pártok közötti kapcsolatok helyzetét? — Véleményem szerint a tanácskozás után a pártok közötti kapcsolatok intenzivebbek, rendszeresebbek és termékenyebbek lesznek, mint amilyenek a tanácskozás előtt voltak. Meggyőződésem, hogy a világ leghatalmasabb szervezett erejének, a nemzetközi kommunista mozgalomnak és a szocialista országoknak erősödő egysége és ennek megfelelő ■ fellépései általánosan éreztetni fogják hatásukat a nemzetközi kapcsolatokban. — Mindez — véleményem, szerint — a nemzetközi élet fő bajkeverőit, a legfejlettebb kapitalista országok kormányait is arra fogja kényszeríteni, hogy a békés egymás mellett élés reálisabb és járt- hatóbb útjait keressék. Ilyen értelemben gondolom, hogy nemcsak a pártok, hanem általában. az országok közötti nemzetközi kapcsolatok is erősödni, mélyülni fognak és termékenyebbé válnak. Gondoljanak csak ezzel kapcsolatban az össz-európaii konferencia kérdésében máris megindult dialógusra. A japán hírügynökség tudósítója arról kérdezte Kádár János véleményét, hogy egyes nagy ázsiai pártok — például Japán, a Koreai Népi Demok- raikus Köztársaság és a VDK pártja — távol maradtak a moszkvai tanácskozásról. A válasz így hangzott: — Először is: őszintén sajnálom, hogy a három megnevezett ázsiai párt nem vehet részt ezen a tanácskozáson. Ezt azért is sajnálom, mert ez a három párt Ázsia népeinek progresszív törekvéseit, igazságos céljait fejezi ki és azokért harcol. Véleményem szerint ezek a pártok más okból és indokkal határoztak úgy, hogy nem vesznek részt a tanácskozáson, mint a Kínai Kommunista Párt. De úgy gondolom, elhatározásukban valamilyen szerepe annak is van, hogy jelenleg Peking árnyéka vetődik rájuk. — Ami Pekinget illeti: lehet. hogy vannak itt olyanok, akik hallottak már az én élet- utamról, de bizonyára sokan ismerik a magyar nép tövises útját és harcát az előrehaladásiban. Kijelentem, hogy szívem mélyéből együttérzés minden becsületes kínai dolgozóval és őszinte sajnálatot és részvétet érzek irántuk. Én magam — a jelenlegi politikai vonalvezetés mellett — még rehabilitált sem szeretnék lenni Pekingben. Többször jártam Kínában. Tisztelem a kínai népet. Nagyra becsülöm szorgalmát és jóra törekvését. Ez a nép megérdemelné és el is fogja nyerni a jobb sorsot. A sajtókonferencia utolsó kérdése, amelyet az Observer tudósítója tett fel, a következőképpen hangzott: Véleménye szerint létrehoznak-e ezen a tanácskozáson valami olyan szervet, amely a jövőben fenntartaná a kapcsolatokat az összes kommunista pártokkal? — A kommunsta világmozgalomnak, a marxista—leninista mozgalomnak — vála- s"’‘i Kádár János — több, záz esztendős története gyes időszakokban volt, m. , időszakokban nem volt központja. A mostani periódusban — itt a tanácskozáson is az a vélemény — nem volna helyes valamiféle központ létrehozására törekedni. Hogy a távoli jövő mit hoz és akkor hogyan lesz, azt nem tudom, nem prófétálhatok. Kádár János befejezésül a következőket mondotta: — Engedjék meg, hogy még egyszer megköszönjem figyelmüket és korrektségüket és kifejezzem azit a reményemet, hogy olyan egyetemleges kérdések szampontjálból, mint a béke, valamennyien felelősen kezelik majd az itt elhangzottakat. mert hiszen a béke minden népnek és minden tisztességes embernek érdeke. Ezt a felelősséget kérjük önöktől. (MTI) Egy hét a világpolitikában Kedvező légkör a moszkvai nagy nemzetközi tanácskozásai A felszabadítás kormánya Dél-Vietnamban Elénk diplomáciai tevékenység a Közel-Kelet ügyében A nemzetközi élet a pezsgés állapotában volt a múlt héten. Ügyszólván minden problémakörben új fejlemény kpvetkezett be. Bár a moszkvai nagy tanácskozás eseményei és a dél-vietnami forradalmi erők kormányalakítása az egyéb nemzetközi eseményeket elhomályosították, mégis sok más figyelemre méltó fejleményről adhatunk számot. Így továbbra is napirenden maradt az európai biztonsági értekezlet ügye. Walter Scheel, a nyugatné- met ellenzék, az úgynevezett Szabad Demokrata Párt elnöke — nyilván azért, hogy választási tőkét szerezzen pártjának — Washingtonba utazott, ahol, mint bejelentette, meg kívánja tárgyalni az európai biztonsági értekezlet kérdéseit is. Reflektorfénybe került a görögországi terror is: Panagulisz — akit életfogytiglani börtönre ítéltek a katonai junta elnöke elleni sikertelen merénylet miatt — megszökött börtönéből, de később újra elfogták rabtartói. Spanyolország folytatta az Anglia elleni lépéseket: lezárta a gibraltári országhatárt. Szudánban pedig az új kormány tovább haladt a reformok megvalósításának útján, s ezek közül kiemelkedik a Dél régóta követelt autonómiájának elismerése. A 75 kommunista és munkáspárt moszkvai nagy nemzetközi tanácskozása immár a második hetébe fordult. Az értekezlet részvevői felszólalásaikban foglalkoztak a kommunista világmozgalom sok problémájával és elemezték azt a nemzetközi helyzetet, amelyben a pártok tevékenykednek. Többen rámutattak, mint erősödik a szocialista közösség országai elleni imperialista támadások folyamata és fokozódik az egyes szocialista országok elleni ideológiai diverzió. Ezt hangsúlyozta egyebek között Kádár Jánosnak, az MSZMP külöttsé ge vezetőjének felszólalása és erre utalt több más delegátus, köztük Gustáv Husák is, aki részletes elemzését adta a csehszlovákiai helyzetnek. A -moszkvai tanácskozás sokoldalúan elemzi a proletár internacionalizmus és a szocialista közösség védelmének kérdését. Szó esik a szocialista világrendszep külső funkcióiról, a szocialista közösség belső problémáiról és a kommunista mozgalorá közös küzdelmének feladatairól. A konferencia eddigi menetében ugyan elhangzottak olyan vélemények is, amelyek egyet nem értésüket fejezték ki az értekezlet elé terjesztett fő dokumentum egyes kitételeivel, de még ezeket az eltérő nézeteket hangoztató felszólalásokat is áthatotta az az alapvető törekvés, mely any- nyira jellemzi a nagy tanácskozást. S ez pedig a túlnyomó többségnek az a szilárd akarata, hogy felkutassák és egyesítsék mindazt, ami egyesíti a világ különböző kommunista pártjait Nagy jelentőségű ás pozitív a konferencia nyílt és testvéri szellemű vitalégköre, s történelmi jelentőségűnek kell értékelni, hogy a tanácskozás egyhangúan elfo/VI őst olcsó női szandálokból ■válogathat! Női szandál 129 Ft helyett 75 Ft Női görög saru 74 Ft helyett 30 Ft Keresse föl a kaposvári, barcsi, nagyatádi és Balaton-parti cipőszaküzleteket! (8861) gadta a vietnami nép támogatására kiadott nyilatkozatot. Sok szó esik egyébként arról a mérhetetlen kárról, melyet a kínai vezetők okoznak a nemzetközi kommunista mozgalomnak, a szocializmus ügyének. S csak sajnálatos, hogy Peking éppen a kommunista világtalálkozó időpontját választotta ki arra, hogy újabb határprovokációt kövessen el a Szovjetunió ellen. A hét másik világtörténelmi jelentőségű-eseménye Dél- Vietnam ideiglenes forradalmi kormányának megalakulása. Ennék bejelentése éppen azután következett be, hegy közleményt adtak ki Nixon amerikai elnök és Thieu, a saigoni rezsim fejének Mid- way-szigeti tárgyalásáról. Ezen az amerikai—dél-vietnami megbeszélésen Nixonnak sikerült elfogadtatnia a saigoni junta vezetőjével, hogy huszonötezer amerikai tás nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy az a koalíciós kormány, melyről a vietnami békés rendezés kapcsán aey- nyit beszéltek, Washington és Saigon kizárásával.és megkerülésével, máris megvalósult Dél-Vielnam ideiglenes forradalmi kormánya ugyanis igia- zi koalíciós kormány, hiszen nemcsak dél-vietnami kommunistákból tevődik össze, hanem polgári liberális erőkből, sőt olyan személyiségek is tgreát kaptak benne, akiknek nagy szerepük volt a korábbi császári kormányokban, de akik ma elítélik az amerikai agressziót. Jellemző például, hogy e kormány művelődésügyi minisztere az a zeneszerző, aki a saigoni rezsim himnuszának zenéjét írta. Az új koraiány nemzetközi tekintélye viharos gyorsasággal növekedett, s néhány nap alatt több ország — Gromiko szovjet külügyminisztert (baloldalt) Kairóban egyiptomi kollégája, Riad fogadta. (Telefoto — AP—MTI—KS) katonát vannak ki Dél- Vienámból. Thieu a jelek szerint megértette: az amerikai elnöknek, hogy lecsillapítsa otthon a közvéleményt, óhatatlanul szüksége van erre a propagandalépétere: A délvietnami elnöknek nyilván azt is megmagyarázták, hogy katonai szempontból ennek a csapatkivonásnak nincs komolyabb jelentősége, hiszen az amerikai csapatokat, melyek Dél-Vietnamban harcolnak, alig 5 százalékkal csökkentik. Thieu viszont cserébe garanciát kaphatott Nixontól arra, hogy a saigoni rezsimet ne áldozza fel a párizsi tárgyalások oltárán, s ez mindenfajta valóban átfogó jellegű koalíciós kormányt kizár a dél-vietnami rendezésben. A dél-vietnami forradalmi erők kormányának megalakítása viszont súlyos csapás volt a Mid way-szigeten lefektetett stratégiára. A kormányalakíköztük hazánk is —hivatalosan élismerte. Közel-Kelet ügyében folytatódtak New Yorkban a négyhatalmi tárgyalások. Ezek sikerének előmozdítására utazott a napokban Gromiko szovjet külügyminiszter Kairóba hogy személyes tárgyalásokat folytasson a kibontakozás lehetőségeiről Nasszer egyiptomi elnökkel, Riad külügyminiszterrel és az EAK más vezetőivel. Egy másik utazás azonban baljós fényt vetett arra, hogy n.em sok jó várható legalábbis egyelőre a Közel-Kelet ügyében. Golda Meir asszony izraeli miniszterelnök Londonba utazott tapogatózni a négyhatalmi megbeszélésekről, s ott kifejtette Izrael merev, elutasító álláspontját, amellyel szembeszegül a négy nagyhatalom esetleges minden közös erőfeszítésével a közel-keleti probléma rendezésére. A. L <Fiúk! /lányok! Jelentkezzetek sütőipari tanulónak! Vállalatunk az 1969/70-es iskolai évre nagyobb létszámban köt iparitanuló-szerződést általános iskolát végzett fiatalokkal, kedvező feltételekkel. kívül 250 Ft tárA tanulókat tanulmányi ösztöndíjon sadaJmi ösztöndíjban részesítjük. Vidékieknek kollégiumi elhelyezést biztosítunk a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Iskolában „ (Kaposvár, Május 1. u. 2.). Jelentkezni lehet személyesen, levélben vállalatunk személyzeti és munkaügyi osztályán, ahol bővebb felvilágosítást adunk. Somogy megyei Sütőipari Vállalat, Kaposvár, Mező Imre u. 22. (58303) )