Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-15 / 136. szám
« Megbecsülik a kaposvári munkásőröket A kaposvári Latinca Sándor munkásőrszázad munkáját tette mérlegre legutóbbi ülésén a városi párt-végrehajtó bizottság Szabó András városi mun- kásőrparancsnok tájékoztató jelentése alapján. A Latinca Sándor század a párthatározatok szellemében és a parancsnoki utasításoknak megfelelően végezte a kiképzést és a szolgálatot. Tavaly javult a kiképzés színvonala, ha nem is a kívánt mértékben. Többen és többször aláhúzták az ülésein, hogy önként vállalt és áldozatos társadalmi munka a munkásőrszolgálat, hiszen a foglalkozások zömében munkaidő után vannak. Ezt támasztotta alá a tájékoztató jelentés is: a kiképzés egyhar- madát munkaidőben, kétharmadát a munkásőrök szabad idejében tartották meg. Például a lövészetek és a karhatalmi gyakorlatok vasárnapra estek. A legégetőbb feladatok meghatározását Segítette elő az a megállapítás, hogy nehéz pótolni a leszerelő és tartalék- állományba menő munkásőröket, mert a pártszervezetek egy része nem foglalkozik ezzel a jelentőségének megfelelően, noha a városi párt-vb határozatban rögzítette a század munkájának legutóbbi értékeléskor, hogy egész évben folyamatosan válasszák ki a munkásőröket Mivel ez a határozat nem valósult meg, azért fordult elő, hogy néhány alapszervezet az utolsó pillanatban kapkod össze jelentkezőketO). Nem járt sikerrel az az erőfeszítés, hogy növekedjen a században a nők aránya Az egyik hozzászóló megállapította, hogy nagy tekintélye van a városban a Latinca századnak, s ezzel arányosan nő a munkásőrök megbecsülése. Mind több üzemben kapnak pénzjutalmat, jutalomszabadságot, ha a gazdasági munkájukat is példamutatóan látják el. A nagyobb üzemekben minden évben összehívják a munkásőröket, értékelik a társadalmi és a gazdasági munkájukat, s megjutalmazzák őket. Tavaly és 1969 első felében' tíz munkásőr kérte fölvételét a pártba, a század hetven százaléka részt vett a pártoktatásban, s nagyon sokan állami oktatásban. Az erkölcsi és politikai nevelés fontos eszköze a szocialista versenymozgalom, amelynek követelménye a kiképzésen való «pontos megjelenés^ a szolgálat fegyelmezett ellátása, az elvtársi együttműködés, egymás segítése, a termelésben való helytállás és a pártoktatásban való részvétel. Évenként tíz-tizenkét munkásőrt tüntetnek ki kiváló jelvénnyel a szakaszok és a század véleményének meghallgatásával Kiváló munkásőr csak az lehet, aki példát mutat a munkahelyén is. A vitában részt vevők — és összefoglalójában Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára — elsősorban azt emelték ki, hogy a munkásőrök nagy része a munkásőri szolgálat mellett pártbizalmi, sőt pártvezetőség! tag is. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy mindephol pártmunkaként könyveljék el a munkásőri szolgálatot Szó esett a hibákról is. A pártbizottság tagjai felhívták a figyelmet a fegyelem további szilárdításának szükségességére, a szállítással kapcsolatos balesetveszélyre, kérték, hogy erősítsék a század politizáló és vitaszellemét, s tegyék érdekesebbé a foglalkozásokat A végrehajtó bizottság határozatban rögzítette, hogy a párttitkárok fontos pártmegbízatásként kezeljék az új munkásőrök szervezését, évenként egyszer taggyűlésen számoljanak be az eredményekről. A pártvezetőségék évenként egyszer számoltassák be a munkásőröket. Elhatározták még a rendszeres bel- és külpolitikai tájékoztatók megtartását, a kiváló munkásőrök összehívását a második félévben. A város párttitkárait értekezleten tájékoztatják a munkásőrség féladataíról. A jövőben .minden nagyobb foglalkozáson részt vesz a végrehajtó bizottság néhány tagja. A nők arányának javítása végett elhatározták az ülésen egy női szakasz felállítását. A végrehajtó bizottság elismerésben részesítette a Villamossági Gyár pártbizottságát a munkásőrök szervezésében végzett példamutató tevékenységéért Lajos Géza Negyven nappal a hídavatás után Nőtt a forgalom a barcsi fogyasztási szövetkezet üzleteiben T ermelőszö vetkezetek Ecet és anekdota — és a BaLaton-part A Balaton-parü termelőszövetkezetek egyre többet hallatnak magukról termelvé- nyeik révén. Az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének tagszövetkezetei — a fonyódi, a marcali járás tsz-ei és a siófoki járás közös gazdaságainak egy része — főként zöldségféleségekkel, tehát kertészeti árukkal jelentkeznek a hazai és külföldi vendégek által különösen nyáron látogatott Balaton somogyi és veszprémi oldalán, de közvetlenül is szállítanak a MÉK-nek, a boltoknak és az üdülőknek. S az igények egyre nőnek... A közelmúltban megrendezett megyei borversenyen rhinden eddiginél sikeresebben szerepeltek a termelőszövetkezetek, a közös gazdaságok ve- télkelő borai között kizárólag az észak-somogyi szövetkezetekét lehetett megtalálni: a kötcsei, a kéthelyi, a kőröshegyi, a balatonlellei, a so- mogyvári és a böhönyei tsz fehér, illetve vörös bora ott volt a sorban, és a kötcseiek három, a kéthelyiek egy aranyérmet vittek haza. A versenyeredményeket megírtuk annak idején, s hogy mégis újra szólok erről, annak oka: egy ott hallott fölvetést hallottam a minap erőteljesebb megfogalmazásban. Arról van szó, hogy ezeket a kitűnő termelőszövetkezeti borokat érdemes volna palackozni akár közös vállalkozásban, akár a Balatonboglári Állami Gazdasággal kooperálva — nekik már van palackozójuk — és ízléses kivitelben forgalmazni. Persze elsősorban a Balaton- parton. ez ígérkezik a legjobb piacnaik. És mindez csak egy törekvés a sok közül, hogyan igyekszenek kihasználni, lehetőségeiket a sajátos körülmények között. A három járásban ez idő szerint 17 termelőszövetkezeti borkimérés van, de tegyük hozzá mindjárt, ez nem mind a somogyi gazdaságoké, sőt az arány kb. 50—50 százalék. A lelleiek, kőröshegyiek mellett ott találni például az orgová- nyi tsz borkimérését Fonyódon, az újudvari tsz-ét Fo- nyódligeten, a galamboki tsz-ét Béla telepen, a nagyradaiakét ugyancsak Fonyódon, de sorolhatnám tovább, hol melyik szövetkezet fedezte föl ezt a kétségkívül jó lehetőséget Egyszóval: ott vannak a termelőszövetkezetek a Balaton nyilvánvaló, hisz ez a tulajdonképpeni szerepük ezeknek az egységeknek. Eleinte ugyan, valljuk meg, nem mindenki nézte jó szemmel a kis boltok megnyitását, de ma ott vannak, üzemelnek, többnyire közmegelégedésre. Tomka Ákos, az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárhelyettese azon túl, hogy ismertette a szövetségnek a bor- palackozással, a különböző kertészeti termelvények tartósításával kapcsolatos elképzeléseit, elmondta, milyen szerteágazó melléküzemági tevékenységet fejtenek ki a fonyódi, a marcali és a siófoki járás közös gazdaságai az élél- miszerféleségek előállításiban és közvetlen értékesítéseben többnyire a Balaton-parton, zömmel időszakos — szezonjellegű — üzemeltetéssel. Ebből a tájékoztatásból tudtuk meg például, hogy a siófoki járásban tizenkét zöldségboltot tartanak fenn a termelőszövetkezetek, a legtöbbet Siófokon, Balatonszéplakon és Zamárdi- ban. S nemcsak a közvetlen Balaton melletti gazdaságok jelentkeznek itt árukkal, hanem megtalálható például a kőröshegyi tsz zöldség árudája a szántódi révnél, , az ádán- diaké Siófokon, a nagycsepe- lyieké Balatonszemesen. Külön is említést érdemel a siófoki termelőszövetkezet, mert jelentős szerepeit játszik a balatoni ellátásban: tizennyolc termelőszövetkezettel és három állami gazdasággal lépett közösségre a zöldségértékesítésben; 8—10 teherautóval szállítja az árut — szerződés alapján — vendéglátó, vállalatnak, üdülőknek, kereskedelmi szerveknek közvetlenül a termőhelyről vagy raktárról... Az idén a balatoni szezonban a mezőgazdasági nagyüzemek 18 termelői zöldségboltot, 17 pecsenyesütőt és ugyaneny- pyi borkimérést üzemeltetnek a tó somogyi oldalán. Ezeket szinte kizárólag megyénk közös gazdaságai látják el áruval. A szándék, a kezdeti lépés biztató, s most már csak arra van szükség, hogy a termés jó legyen, s egyenletes ellátást — bő választékot és jó minőséget — biztosíthassanak vásárlóiknak ezek az egységek. Hernesz Ferenc Hatalmas kádakban érik az ecet. Széfen rendezett virágágyások között visz az út a bejáratig. Az épület is inkább családi házra emlékeztet, mintsem üzemre. És a csend is. Itt nem dolgoznak gépek, nincs zakatolás, de mégis állandóan folyik a munka. Már harminc éve, megállás nélkül. A Szeszipari Vállalat kaposvári ecetüzemébe látogattunk. Délelőtt tíz óra lehet, de az üzemvezető sehol. Kérdésünkre egy munkás — többet nem is láttunk sehol — mosolyogva mondta: »Alszik még Ligeti ka/társ.« * Ligeti Ervin, az üzem vezetője nem lusta ember. Egész éjjel talpon volt. Mikor délután ismét fölkerestük, mosolyogva fogadott bennünket: — Az én »műszakom« ilyenkor kezdődik... Es hajnalig tart. Valóban csendes üzem a miénk. És nincs is több munkás itt egyszerre, mint kettő. Az egyik én vagyok. Ellenőrizzük az erjedést. Ez a »munkafolyamat« immár harminc éve tart megállás nélkül. Még »gyerekcipőben« járt a gyár, mikor idekerültem, és azóta egyfolytában itt dolgozom. .. A levegő hűvös, a nagy érlelő kádak között a kőpadló frissen felöntözve. A savanyú illat nem kellemetlen, és gyorsan hozzászokik az ember. Hatan váltják egymást a mérőműszereknél, és csak a váltáskor találkoznak. — Jó viszonyban vagyunk mind a hatan. Tudunk egymás gondjáról, bajáról, és ha kell, segítünk is. Sok ecetfajtával kísérleteznek mostanában, s hogy melyik győz, azt az idő dönti majd el. A legfőbb kritikusok a háziasszonyok, és a hagyományos úton készült ecetre még nem volt panasz. A baktériumok érlelik itt az alkoholt ecetté. — Mi ellenőrizzük a folyamatokat, ügyelünk a kellő hőmérsékletre, a csapolásra, hogy jó minőségű legyen a »savanyú fűszer-«. Beértünk az üzem »boszorkánykonyhájába«, Ligeti Ervin laboratóriumába. Dolgozó- szoba, vegyszerterem, kutatólaboratórium együtt. A kis üvegekben különböző minőségű, erősségű ecetet tart. Mutatja, hogy milyen szűrés előtti állapotában, hogyan mozognak a szemmel is látható ecetbaktériumok... — Mire használták régen az esetet? — Jogos a kérdés, mert sokkal többre, mint ma. Az ecet jelene szinte kizárólag az ételízesítés. Jóllehet falun néha még ma is ezzel fertőtlenítenek. De az ecetnek gazdag múltja van. Az egyiptomiak a múmiák balzsamához használták és a gyógyászatban volt igen nagy jelentősége. A tizennyolcadik században Párizsban már a hölgyek szépítőszere. Benne oldották az illóolajokat. Szívesen anekdotázik az üzemvezető, élvezetesen, színesen beszél. Szinte megjelenik előttünk a napkirály, XIV. Lajos udvara, a bálozó hölgyek, akik az »ectes« illatszerek ínyettcei volt k, de nem tartották méltó szépítkezésnek a mosdást... Ismét a virágágyások között járunk. A kézfogás előtt büszkén .mutatja a kertet. — És ez a hobbym. Ha kijön az ember az üzemből, a kádak mellől a napfényre, jólesik a rózsák illata... Tröszt Tibor (Tudósítónktól.) Csaknem másfél hónap telt el azóta, hogy Barcson átadták a Dráva-hidat, és megindult a községen keresztül az idegenforgalom. Mit jelent ez a tény, milyen változást hozott a fogyasztási szövetkezet üzleteinek forgalmában? A nagyobb arányú forgalom- emelkedés a nyárra várható, ám az ABC-áruházban és a vendéglátásnál már számottevően megmutatkozik a kibontakozó idegenforgalom hatása. Az a tapasztalat, hogy a vásárlók, a vendégek a közel As Iregszemcsri Vegyesipari Ktsz azonnali kivitelezésre festőmásoló munkát vállal Telefon: Iregszemcse 36. (8539) fekvő községekből jönnek Barcsra, de Eszékről és Zágrábból is voltak már látogatók. Jugoszlávia Drávához közeli községeiből a kíshatárforgalom lehetővé teszi a kirándulást. Ennek hatására jelentősen emelkedett az élelmiszer, az iparcikk és a cigaretta forgalma. Ez utóbbi" árunál probléma, hogy nincs a szövetkezetnek megfelelő választéka, jóllehet nemcsak a jugoszláv vendégek, hanem a délre utazó csehszlovák, lengyel, német turisták is igénylik, keresik. Számítások szerint a külföldiek vásárlásából egy hónap alatt mintegy 150 000 forinttal emelkedett az ÁBC-áruház forgalma. Nincs olyan nap, hogy a Dráva ’ vendéglőnek ne lennének külföldi vendégei. Különösen szombaton és vasárnap nagy a forgalom. Kedvelt a külföldiek körében a magyaros étel, főként a halászlé keresett, az italok közül pedig a tokaji és az egri borok. A híd megnyitását követő egy i hónap alatt ennek az egyetlen vendéglőnek! a forgalma 50 000 forinttal emelkedett Említést érdemel, hogy a csokonyavisontai meleg vizes gyógyfürdőre is sok külföldi vendéget várnak. Többen jártak már "ott, ismerkedtek a körülményekkel, szállást biztosítottak maguknak a nyárra A fürdő vendéglátó üzleteit is nagyrészt a barcsi fogyasztási szövetkezet tartja fenn, ezért már most gondosan felkészülnek a nagyobb forgalomra. jswv partján, és termelési adottságaiktól függően kertészeti áruval, gyümölccsel, szőlővel, borral, hurkával, kolbásszal, pecsenyével vagy éppen lángos- sal várják a vendégeket. Hogy ennek a gazdaságra nézve jövedelemnövelő szerepe van, segíti a part menti terület élelmiszerrel történő ellátását, és bizonyos fokig befolyásolja az árak alakulását az azonos cikkféleségeknél, ez ma már Bálázzák a pillangós szénát Arcuk fekete a portól, csak a szemük világít Mikor le- száillnak a gépről — Balassa János, Major László —, töröl- getik magpkat. De a por komisz, beleeszi magát a bőrbe. — Sajnos, ezt kinn érte az eső, nagyon felverte a * földet, ezért ilyen. —Ráadásul lassabban is tudunk itt haladni, mert kicsit vastagok a rendek; • Szépen sarjadó, zöldellő lóherén bálák. Ott távolabb rakják a szekeret. A porfellegbe burkolózó gépek után mindjárt takarítják is le a táblát — öt fogat hordja, bent meg rakják kazalba. — Csak így lehet, szorít az idő. Bár a harmadik gép is mehetne, de az áll alkatrészhiány miatt Ez az első év, hogy a mer- nyei Március 15. Tsz-ben nemcsak a pillangósokat hanem valamennyi szálas takarmányt ezzel a módszerrel takarítják be. Kevés a munkaerő. A kaszát bíró fogatosokra éppen ebben az időszakban nagy szükség van. Másrészt kár renden szárad a takarmány, de bálázva mégis kevesebb a veszteség. — Még egy jó darabig ez lesz a munkánk. — Május 20. Ugye akörül kezdtük a bálázást — fordul társa felé Balassa János. — Azóta körülbelül 150 hold pillangóssal végeztünk. Most nemsokára befejezzük ezt a 16 holdas devecseri darabot.}. — Ma azért már nem boldogulunk vele. Leszáll a harmat, abba kell hagyni. Majd holnap. Aztán még 38 hold, és jöhetnek a rétek... —Ott már javában megy a kaszálás, sodrózás. 220 hold. Lesz mit csinálni. — De ez azt is jelenti, hogy van és lesz takarmány... — Csak az idő maradjon most jó, hogy haladhassunk. Az elinduló gépek nyomán porfelhő száll. Űjabb és újabb összepréselt bálák hullanak a szépen sarjadzó, üde zöld táblára. .. V. M. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. június 15.
