Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-15 / 136. szám
____ -37 f itÄG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ära: I foHnt Somogyi Néplap XXV. évfolyam, 136. szám 1969. június 15., vasárnap A nagy nemzetközi tanácskozás feltétlenül eléri legfőbb célját KÁDÁR JÁNOS SAJTÓÉRTEKEZLETE MOSZKVÁBAN A világsajtó kétszáz tudósítóját mozgósító esemény színhelye vblt szombaton délután a moszkvai nemzetközi tanácskozás sajtóközpontja: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tartott sajtóértekezletet. Kádár János bevezetőben köszöntötte a nemzetközi sajtó képviselőit, s méltatta a sajtó fontosságát a politikai és társadalmi kérdések megoldásában. Utalt arra, hogy a moszkvai értekezlet célja a társadalmi hala4ás, a nemzeti függetlenség és a béke ügyének védelme, előmozdítása. _ Mindez valamennyi nép általános érdekeit érinti — így remélhető, hogy a nemzetközi sajtó ennek megfelelő felelősséggel foglalkozik az értekezlettel. Kádár János ezután rövid nyilatkozatban ismertette az MSZMP álláspontját: — A Magyar Szocialista «Munkáspárt kezdettől fogva támogatta a kommunista és munkáspártok jelenlegi moszkvai találkozójának ösz- szehívását Megtisztelő _ számunkra, hogy az előkészítő munka egy részét —a testvér- pártok bizalmából —- pártunk végezhette Budapesten. — A tanácskozás, amely munkájának! befejező^ szakaszához érkezett, az előkészítés . időszakában és itt, az ülés idején is mindvégig a pártok önállóságának tiszteletben tartásával, demokratikusam, az elvtársiasság szellemében végezte és végzi munkájáig Célja különleges fontosságú, az egész emberiség legalapvetőbb érdekeit érinti. — Mi, a magyar küldöttség tagjai bízunk a munka eredményes befejezésében. Bizalmunkat megerősítik a tanácskozás munkájában már elért eredmények: a vietnami kérdésben egyhangúlag elfogadott két nyilatkozat, a közel-keleti kérdésben, az indonéz kérdésben és más kérdésekben nyilvánosságra hozott egységes állásfoglalások. A továbbiakban Kádár János a kérdésekre válaszolt. Erosodo egységtörekvések A Neues Deutschland tudósítója arról érdeklődött, hogy milyen új mozzanat volt tapasztalhat^ a nemzetközi kommunista mozgalomban a moszkvai tanácskozás előkészítő szakaszában. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára legfőbb új mozzanatként a nemzetközi kommunista mozgalomban erősödő egységtörekvést jelölte meg. Ezt bizonyítja az is, hogy vé- , gül is mintegy 70 párt kapcsolódót 'be és vett részt a moszkvai tanácskozás előkészítésének munkájában. Az UPI tudósítója azt kérdezte, hogy melyek a tanácskozás legfőbb céljai, s vajon sikerül-e ezeket a célokait elérni? — A tanácskozás fő feladata a kommunista és munkáspártok egységének, az összes antiimperiaüsta erők összefogásának előmozdítása, az imperializmus elleni harc még szélesebb kibontakoztatása. Véleményem szerint a tanácskozás e célját feltétlenül eléri — hangzott a válasz. A tudósítónak egy másik kérdése arra vonatkozott, hogy — tekintettel a tanácskozáson (s a magyar küldöttség felszólalásában is) elhangzott bírálatokra — lehet-e azt állítani, hogy Kína nem tartozik többé a nemzetközi kommunista mozgalomhoz. Kádár János kijelentette: — Küldöttségünk felszólalásában 14 szocialista országról volt szó, s ebbe minden vonatkozásban beleértendő a Kínai Népköztársaság. A UPI következő kérdésére — amely a Szovjetunió és Kína közötti eseteges háború veszélyéről érdeklődött — Kádár János ezeket mondta: — Bízom abban és remélem, hogy a Szovjetunió és Kína között soha sem kerül sor háborúra. Ha bekövetkezne, ez tragéda lenne nemcsak — miként némelyek hiszik — a szocialista országok, a kommunista világmozgalom, hanem az eg'sz emberiség számára. Az UPI tudósítója végül azt kérdezte: »milyen feltételek között helyeslik a hatalmon levő kommunista pártok a katonai behatolást más kommunista országban. Erre válaszolva Kádár János hangsúlyozta: — Jelenleg sokfelé tartózkodnak fegyveres erők más országok területén — messze legnagyobb számban az Egyesült Államok fegyveres erői. Különböző és érvényes megállapodások alapján szocialista ország fegyveres erői is tartózkodnak más szocialista ország területén. Ami a kérdést és a jövőt illeti, feladatunk nem az, hogy igazolást keressünk — idézem a kérdés fogalmazáséit — »-a hatalmon levő kommunista pártok katonai beavatkozására egy másik kommunista országban«, hanem, hogy mindent megtegyünk az olyan helyzetek elkerülésére, amelyekben ennek szükségessége egyáltalán felmerülhet. Európa biztonságáért Az össz-európai biztonsági értekezlet perspektíváiról érdeklődött az Izvesztyija tudósítója. A válasz így hangzott: — Az európai biztonsági konferencia előkészítésének és összehívásának távlatait — figyelembe véve számos kormány pozitív állásfoglalását, kiváltképpen a finn kormány konkrét kezdeményezését, s az ezt támogató szovjet, magyar és más hivatalos nyilatkozatokat — biztatónak tartom. A Süddeutsche Zeitung tudósítója — emlékeztetve arra a magyar álláspontra, amely szerint hazánk kész normális diplomáciai kapcsolatokat teremteni az NSZK-val, ha az akadályozó tényezők eltűnrek — azt kérdezte: Van-e reális lehetőség arra, hogy a közeljövőben Budapesten vagy Bonnban hivatalos tanácskozások kezdődjenek a még meglévő akadályok felszámolásáról. Kádár János válasza a következő volt: — Európa népeinek sürgős a biztonság megszilárdítása kontinensünkön. Ennek fontos és elengedhetetlen részeként halaszthatatlan az előrelépés a német vonatkozású kérdésekben is. Bízom abban, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban is érvényre jút a realitás, felülkerekedik a józanság — mivel más járható út számára nincs —, és belátható időn belül a szocialista országok által elfogadható új álláspontokkal jelentkezik, ideértve a fennálló határok, a Német Demokratikus Köztársaság elismerését — Ebben az esetben ésszerűnek tűnik — és szerintem belátható időn belül sor kerülhet rá —, hogy tárgyalások kezdődjenek a Magyar Népköz- társaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a diplomáciai kapcsolatok felvételének kérdésében. Ezután az UPI tudósítója megkérdezte, mi a helyzet akkor, ha a szocialista országok egymástól eltérően ítélik meg nemzeti és nemzetközi érdekeiket. Kádár János válasza: — Felszólalásomból kitűnhetett, hogy felfogásúnk szerint szocialista ország részéről a nemzeti és a nemzetközi érdekék csak jól összeegyeztetve és együtt érvényesíthetők. A dolgok normális menetében e kérdések rendszerint így is jelentkeznek. Következésképpen nem szükséges a nemzetközi és a nemzeti érdekek egymás fölé- vagy alárendelése. „Tetszett Husák elvtárs felszólalása“ A CTK tudósítója azt kérdezte, miként vélekedik dr. Gustáv Husáknak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának a tanácskozáson elhangzott felszólalásáról. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a magyar delegáció figyelmesen és örömmel hallgatta a felszólalást — Abban — mondotta Kádár János — az általános nemzetközi kérdéseket illetően, ugyanaz az elvi álláspont jutott kifejezésre, mint amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt is képvisel. A csehszlovákiai helyzet megítélését delegációnk szintén megértéssel és egyetértéssel fogadta. Küldöttségünk az egész felszólalással egyetértett, mindaz, amit Busák elvtárs elmondottr ■ meggyőző volt, nekünk tetszett. Husák elvtárs felszólalásának meghallgatása után szeretném megismételni a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép őszinte jókívánságait. Bízunk a Csehszlovák Kammundsita Párt (Folytatás a 2. oldalon.) Megnyílt a nők világkongresszusa Tegnap Helsinkiben megnyílt a nők világkongresszusa. A finn nőszövetség nevében Hertta Kuusinen köszöntötte á 110 ország képviseletében megjelent küldöttségeket. A kongresszuson 25 nemzetközi szervezet is képviselteti magáit A kongresszus fő beszámolóját Cécile Hugel, az NDN főtitkára tartotta »A nő szerepe a mai világban« címmel. Hangsúlyozta, hogy korunkban egyre több nő tudja és érti meg, jövője és egyben a világ jövője^ is függ attól, hogy mit tesz érte. Ez az oka, hogy mind többen dolgoznak különböző társadalmi szervezetekben. Cécile Hugel javasolta, hogy a kongresszus küldjön küldöttséget a Béke-világta- nács még e hónapban Berlinben megtartandó konferenciájára. A vietnami nők harca az amerikai agresszorok ellen népük jólétéért és A világ asz- szonyainak szolidaritása a vietnami nőkkel és gyermekekkel című napirendi ponthoz két beszámoló hangzott el. Az elsőt Nguyen Thi Chom, a délvietnami nők képviselője mondotta. Ismertette az ideiglenes forradalmi kormány megalakításának körülményeit és a mellette működő konzultatív tanács munkáját az ellenállási harc szervezésében. Hozzá hasonlóan a Vietnami Demokratikus Köztársaság Nőszövetsége elnökségének tagja, Phan Thi An, az észak-vietnamiak küzdelméről beszélt. Elsie Leyden (Ausztrália), »A női a családban« címmel tartott előadást. A nő a családban címmel adást Valentyina Nyikolajeva Tyereskova űrhajósnő, a 'szovjet nőbizottság elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja tartotta meg. Tyereskova hangsúlyozta, hogy fokozódik a nők részvétele a termelésben és ez jelentős tényezője a társadalmi haladásnak, a nemzeti függetlenségért vívott harcnak, a demokratikus fejlődésnek. Az első napon hangzott el A nő a társadalomban című referátum és A nő szerepe a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért, a békéért vívott harcban című beszámoló is, amelyet mexikói, illetve szu- dáni nőküldött tartott. Ülést tartott a Kaposvári Járási Tanács V. B. Zselici tanácsok kulturális irányító tevékenysége Kaposszerdahelyt, Szennát, Patcát, Zselickisfaludot és Szilvásszentmártont július 1-től közös tanács irányítja. Mielőtt a tanácsokat összevonnák, jónak látta a Kaposvári Járási Tanács végrehajtó bizottsága, hogy értékeljék a tanácsok kulturális tevékenységet irányító munkáját, s ezzel hozzájáruljanak a további feladatok meghatározásához. Szenna tanácsa az elmúlt esztendőben többek között elrendelte az, analfabétizmus felszámolását, az iskolai mulasztások megszüntetése érdekében pedig a cigánytelep lebontását. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a népi együttes létszámát fiatalokkal, idősebbekkel egyaránt gyarapítsák. Zselickisfálud tanácsa januárban értékelte a könyvtár munkáját s határozatot hozott az olvasók számának növelésére. Kafosszerdahelyen nagy gondot jelent a klubterem rossz állapota, 1968. szeptemberétől már nem is használható. A tanács éppen ezért a lakosság rendelkezésére bocsátotta az egyik termét és a tvkészül ékét. A három tanács jelentése beszámol a termelőszövetkezetek szociális és kulturális alapjának felhasználásáról is. A kaposszerdahelyi Igazság Tsz ez évben a 65 ezer forintból 5 ezer forintot, a szennai Üj Barázda Tsz a 114-ből 10 ezer forintot, a zselick;sfalu- di Közös Erő Tsz pedig a 135-ből 15 ezer forintot bocsátott a kulturális célokra. AHOL APÁIK, HONFITÁRSAIK HARCOLTAK. Bolgár gyerekek Csurgón Megható volt látni a szabályos sorokban haladó éneklő gyerekeket. Messziről jöttek, sok száz kilométerről, de fáradság egyikükön sem látszott. Tudták, olyan földön járnak, melynek szabadságáért apáik is harcoltak. Háromszáz gyerek érkezett tegnap különvonattal Bulgáriából, a Sliven nevű városból és környékéről Csurgóra. Egyhetes programjuk során végigjárják azokat a városokat, helységeket, ahol szüleik, honfitársaik is vérüket ontották a fasizmus fölötti győzelemért. Néhányan azok közül is eljöttek, akik 1945-ben hazánknak ezen a részén harcoltak. Mint például Gentso Dimitrov. — Tudom, frázisot « szó, de megmagyarázhatatlan az az érzés, ami akkor támadt bennem, amikor Vonatunk átért a határon. A felszabadulás óta először járok Magyarországon. Ez azonban egyáltalán nem jelenti' azt, hogy idáig nem volt kapcsolatom az országgal. Minden év márciusában találkozót rendezünk, amelyen az itt harcolt bajtársainkkal fölidézzük az örökre megmaradó emlékeket. Itt minden ismerős, ahol laktunk, rokonként fogadtak bennünket... Látszik, alig tud úrrá lenni érzésein — talán nem is akar — amikor a kis bolgár pionírok és a magyar úttörők koszorúi, virágokat helyeznek elesett bajtársainak emlékművére. Egy perces néma csönd következik — a tisztelet, a kegyelet perce ez. Aztán az iskolához megyünk, ahol énekkar és lelkes gyerekek várják messziről érkezett pajtásaikat. A megbarátkozás pillanatok műve, itt is, ott is birkóznak a szavakkal, »beszélgetnek« a gyerekek. Ivan Stefanov, nyolcadik osztályos, egy Sliven környéki kis faluban lakik. Vidám tekintetű, fürge mozgású fiú. — Mit hallottál azokról az emberekről, akik itt harcoltak? — Az iskolában sokat beszélgettünk a harcokról, mindenkit érdekelt. Arra nem is mertem gondolni, hogy a helyszínre is eljutok ... Közben megkezdődik a »nemzetközi« futballmeccs. A bolgár gyerekek felszerelést kaptak a csurgói iskolától, hogy bizonyítsák, küzdőszellemben bennük sincs hiány. Szabó Mária, a csurgói járási úttörőtitkár boldogan néz végig a vidám gyerekeken — a ragyogó szervezés nem maradt hatástalan. S végül Andrej Ändrejev- nek, a sliveni pionír titkárnak, egyben a bolgár gyerekek vezetőjének szavai: — Kár, hogy el kell mennünk Csurgóról, de vár bennünket Pécs, Harkány és Budapest... (Piatér)
