Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-14 / 108. szám
Mezőgazdasági kutatók között A Kaposvári Felsőfokú Melógazdasági Technikum létrejöttével egy időben alakult meg a megyei pártvezetés és dr. Guba Sándor igazgató koncepciói alapján — ő maga is kutató volt — az intézmény kutatócsoportja, amely fokozatos fejlődés után vált a mai kutató- és szaktanácsadó osztállyá. Csakúgy, mint az oktatási intézmény, a különböző kutatási csoportokból álló osztály is egyre nagyobb hírnevet, rangot szerez magának nemcsak Somogybán, de túl a megyehatárokon is, így főként Tolnában és Baranyában. A múlt évben például szerte a Dunántúlon végeztek szaktanácsadást és kutatást Ikervártól Agárdig, Babócsától Komáromig, de munkahelyükként szerepelt a Duna—Tisza közi Mélykút, a tiszántúli Orosháza és Nádudvar is. A kutatók munkájáról — feladataikról, céljaikról — érdeklődtünk az intézmény vezetőitől, és bepillantást nyertünk a csoportok tevékenységébe. Megtudtuk, hogy az intézmény huszonegy embert foglalkoztat, közülük hét a kutató, s ők látják el a szak- tanácsadást is. A kutatási célokra fordított költségeket elsősorban az állam fedezi. A nagy kockázattal járó modellkísérleteket az osztály bázisüzemében, a Kaposvári Állami Gazdaságban végzik. Az intézmény és a gazdaság dolgozóinak jó kapcsolata lehetővé teszi az összehangolt munkát, a kísérletek eredményes folytatását. A kiemelt témák mellett külön szerződés alapján különböző szervektől vállalnak megbízást, ebben az esetben a megbízó vállalja a költségeket. Az előbbire példa a kar- bamidkutatás, a kukoricatéma és két most folyó építkezés: a balatonszabadi November 7. és a polgárdi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben egy- egy korszerű, gépesített szarvasmarha-istálló prototípusát építik föl. Az alapvető cél az, hogy a felsőoktatási intézményben végzett hallgatók az osztály munkája révén a legújabb kutatási eredményeket is megismerve kezdhessék gyakorlati munkájukat a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban, s azután is rendszeres összejöveteleken adják tovább a friss ismereteket. Az intézménynek ez a törekvése eddig rendre megvalósult. Az osztály által végzett kutatások egy része országos szintű, ez kapcsolódik a MÉM által irányított országos témákhoz. Feladat azonban a tájjellegű kutatás is, mindenekelőtt a táj sajátos követelményeiből adódó fejlesztő és alapkutatás. Ez a tevékenység így együtt az intézmény általános programja, ezen belül Somogybán a szarvasmarha-, a sertés- és a juhfajtákat a tájegység és a kereskedelem igényei szerint tovább nemesítsék. A tartás-takarmányozási csoport tevékenységét, ha teljességében nem is, néhány részeredményét kiemelve lapunk is bemutatottá a különböző gazdaságokban végzett kísérletek, szakmai bemutatók és tapasztalatcserék kapcsán. A csoport kutatási célját tömören így summázhatnánk: a tartás és a takarmányozás vonatkozásában, a hazai adottságok figyelemmel kisérésével a lehető leggazdaságosabban kell elősegíti az állati termékek előállítását. Ezzel összefügg a másik feladat: nagyüzemi eljárások kidolgozásával elősegíteni a* takarmányok szakszerű konzerválását, előkészítését és tárolását Kutatási eredményeik révén megoldódott például a kukoricacsutának takarmányként történő hasznosítása a kérődzőknél; elősegítették a nagy nedvességtartalmú kukorica nagyüzemi tárolását, s tavaly például már mintegy 150 üzem körülbelül 250 000 tonna kukoricát és szemes cirkot konzervált ezzel a módszerrel. Az üzemgazdasági csoportra hárul a szaktanácsadás, valamint az ágazati és üzemszervezési tanulmánytervek készítése Partos Nándor és GondoA kísérletek vezetője: Szabó Zoltán kutatómérnök. a gépek értéke megközelíti a 2,4 millió forintot, s 600 000 forintot érő műszerkészlet áll rendelkezésre a feladatok megoldásához. A laboratóriumban a múlt évben mintegy ezer mintából végeztek takarmány-, talaj- és húsvizis- gálatot, valamint egyéb speciális vizsgálatot Szabó Zoltán kutatómérnök vezetésével. Tavaly kezdték el a laboratóriumban a szerződéses alapon i történő vizsgálatokat a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok részére, miután ehhez a személyi és tárgyi feltételeket megteremtették. Az osztály kutatási-kísérlet.) eredményeit folyóiratok, tanácskozások népszerűsítik, s immár számos példa bizonyítja: vitathatatlan az a segítség, amelyet a gazdaságok munkájához az intézmény ad. Hernesz Ferenc A tiszteletbeli tanácstag Az idős emberek megbecsülésének sok formája van. Ünnepélyesen elbúcsúztatják a községben harminc éve dolgozó körorvost, s ilyenkor senki sem szégyelli az elérzé- kenyülést, a könnyeket. Kitüntetések, oklevelek és néhány keresetlen, szívből jövő emberi mondat teszi maradandóvá a búcsúzás perceit. Amikor egy társadalmi aktíva vagy közéleti személy szomorúan tudomásul veszi, hogy elérkezett a pihenés ideje, nehéz megszokni a gondolatot, hogy végleg el kell szakadnia munkájától, feladataitól. Talán a közösség gyorsabban napirendre tér az eset fölött, jönnek a fiatalok, erősek, aktívak, tenni akarnak, de a nyugdíjasnak hónapok kellenek, amíg tudomásul veszi, hogy az ő ideje »■lejárt«. Somogyegresen Ükkös József termelőszövetkezeti nyugdíjas 1967-ben mondott búcsút a községi tanácsnak. Tizenhárom évig tevékenykedett a volt kepésarató ebben a testületben. Lelkiismeretessége, szókimondása miatt az egész falu szerette és becsülte. Egyetlen tanácsülésről nem hiányzott: vitatkozott, érvelt választói érdekeiért. Egresen már hagyomány, hogy egy-egy tanácstag a költség egy-egy utcája, környéke fölött védnökséget vállal, s ha segítségre van szükség, azt jelenti a tanácsnak, javaslatot tesz, szervezi és irányítja a társadalmi munkát. „ Józsi bácsinak a Petőfi utca és a Tanács köz volt a területe. azt vigyázta éveken keresztül. A választásokkal egy időben ment nyugdíjba. Körzete más tanácstagot jelölt, de a végrehajtó bizottság vezetői nem engedték el az idős aktívát, s mint tiszteletbeli tanácstag ma is dolgozik. Ez a megtisztelő cím egyelőre ismeretlen a megyében, de remélhetően nem sokáig. S. G. Szezon elolt a Nagyatádi Konzervgyárban A kísérleti istállóban gondos vizsgálatok folynak. A Nagyatádi Konzervgyárban már befejezés előtt állnak az előkészületi munkák: az idei év komoly erőpróbát jelent. A jövő hónap végére elkészülnek a 234 milliós rekonstrukcióval és bővítéssel, ezután a termelés csaknem megháromszorozódik. Teljes üzemelés mellett az eddigi 1900 helyett közel ötezer vagon konzervet szállítanak a fogyasztóknak. Az átfogó bővítés, a rekonstrukció a termelő részlegektől egészen a kapcsolódó és kiegészítő beruházásokig terjed. Űj gépek, gépsorok állnak munkába. Gyorsul a gyártási folyamat. s ezzel párhuzamosan nő a termelékenység, javul a dolgozók munkakörülménye is. Az idei szezon előreláthatólag már június első napjaiban megkezdődik. Az első nyersanyag-szállítmányt zöldborsóból várják. Bő termésre számítanak a gyár vezetőd. Már a napokban elvégzik a borsót tartósító gépsorok próbaüzelovies Lajos tudományos csoportvezető irányítása mellett. Ha arra gondolunk, hogy termelőszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban egyre inkább törekszenek az állattenyésztésen belül a specializá- lásra, a szakosított telepek kialakítására, megérthetjük, milyen nagy feladat vár éppen fl HHikaidfi-esSkkentés Somogybán Békés Lajosné bemérést végez az analitikai mérlegen. az egyes feladatok tökéletesebb megoldásához hoztak létre három lényeges munkakört, ezeknek a szerves egysége adja a kutató- és szaktanácsadó osztály tevékenységét. A tenyésztési csoport célja olyan tfíódszerek kidolgozása, amelyek hozzásegítenek az állatállomány minőségi javításához, közvetett módon pedig előmozdítják az állati termékek nagy tömegű, egységes minőségű, gazdaságos előállítását A tájegység sajátosságaiból adódik az a feladat, hogy Baranyában, Tolnában és erre a csoportra. A szaktanácsadás jelentősége ugyancsak nagy: a saját, a hazai és a külföldi tudományos eredmények, élenjáró tapasztalatok gyakorlati hasznosításával fokozhatják termelésüket a mezőgazdasági nagyüzemek. A mezőgazdasági kutatást egyre javuló munkakörülmények segítik. A múlt évben oktatási és kutatási céllal laboratórium jellegű szarvasmarha-istálló épült — a MÉM szakoktatási főosztálya adta hozzá az anyagi fedezetet —; MINDKÉT VALLALATNÄL GONDOT OKOZ a rövidített munkaidőre való áttérés: nem könnyű pótolni a kieső munkaórákat. A gazdasági vezetők a műszaki-fejlesztési és szervezési intézkedésekkel a termelés növekvő szervezettségéhez szükséges feltételek biztosításával, az egész átállás mindenre kiterjedő előkészítésével segítenek ezen. Ebben a munkában segítséget adnak a párt- és szakszervezeti bizottságok is azzal, hogy azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyeket a gazdasági szakemberek kidolgoztak, mozgósítják a munkásokat, tisztázzák a vitás intézkedéseket és összegyűjtik a dolgozók javaslatait, észrevételeit Ezek egy-egy területen — sokszor döntően — hozzájárulnak a termelés zavartalanságához. A munkaidő-csökkentésnek nagy hatása van a vállalaton kívül is, hiszen ennek nem szabad akadályozni más vállalatok, intézmények tevékenységét. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a lakosság áruval, energiával, szolgáltatásokkal való ellátását. Ezek a feltételek pedig megkövetelik, hogy a munkaidő-csökkentést megyei szinten összehangolják: felkészüljenek a várható problémákra, s ha szükséges, irányítsák a vállalati döntéseket. Ezt a koordináló tevékenységet a megyei tanácsnál létrehozott bizottság végzi. A rövidített munkaidőre való áttérés egyik feltétele — a kor.iányhatározat alapján —, hogy a vállalati felkészülési tervet időben egyeztessék a megyei tanáccsal. Eddig ötven vállalat, gyáregység, ktsz csökkentette dolgozóinak munkaidejét megyénkben : több mint 28 000 embernek nőtt a szabad ideje. Ezzel az iparban és az építőiparban dolgozók többsége már 44 órás heti munkarendben dolgozik. Megkezdődött a munkaidő fokozatos csökkentése az állami mezőgazda- sági üzemeknél és a közlekedési vállalatok egyes részlegeinél is. A megnövekedett szabad idő előbb-utóbb feltétlenül új szokásokat alakít ki, amelyeket nemcsak a Végzett munka jellege, a jövedelem nagysága és az eddigi hagyományok befolyásolnak, hanem az is, hogy társadalmi méretekben milyen új lehetőségeket teremtenek a szabad idő hasznos eltöltésére. Eddig megyénkben különösebb fennakadás az igények kielégítésében nem volt. De az igények változása sem alakult még ki, ez pedig csak átmeneti állapot lehet, mert négy-öt hónap után mindenki megszokja a szabad szombatokat, és igyekszik tervszerűen hasznosítani. MIVEL TÖLTIK AZ EMBEREK EZT AZ IDŐT? Ma még csak általánosságokat lehet mondani. Az igények változását azonban az ellátásban érdekelt intézmények, ágazatok szakembereinek, vállalatoknak időről időre figyelemmel kell kísérni. (Vállalati közönségszervezőknek, népművelőknek, idegenforgalmi szakembereknek stb.) Az azonban mindenképpen bizonyos, hogy — különösen a nyári időszakban — növekszik a kirándulók száma, ez F’dig megyénkben a korábbi éveknél is jobban fokozza a Balaton-part ellátási gondjait elsősorban a kereskedelem területén, de hatással lesz a közlekedésre is. Gondos egyeztetést követel a szolgáltató részlegek munkaidőcsökkentése, hiszen a lakosság ellátását továbbra is bi - tosítani kell. Ennek érdekében ilyen helyeken szombati ügyelettel vagy váltott létszámmal gondoskodnak a hi- » -elhárításról, vagy a javítandó, tisztítandó áru átvételéről és kiadásáról. (Pl. DÉDÁSZ-nál, Patyolatnál.) Alapvető igényeket elégít ki az élelmiszeripar. Nagyobb része szintén rövidített munkaidőben dolgozik. Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szállítások ütemességét megfelelően biztosították, de a próbatételt a nyári idény jelenti maid. A kereskedelemmel összehangolt, a részletekben is alapos előkészületek mellett lehet csak kielégíteni a várhatóan gyorsan növekvő igényeket. A RÖVIDÍTETT MUNKAIDŐ VONZÖ ÉS ÖSZTÖNZŐ. Az áttérés előtt álló vállalatoktól. ktsz-ektől alapos felkészülést igényel. A megvalósult munkaidő-csökkentés pedig nagy felelősséget is jelent. Nemcsak ötven ipari, építőipari szervezet gazdasági eredményeinek tartásáért és fokozásáért, hanem azért is, hogy csaknem 30 000 dolgozó számára ténylegesen hasznot jelentsen, és kedvező, alapot teremthessünk a következő években a többi népgazdasági ágban dolgozók munkaidejének csökkentésére is. Papp János melését, hogy indulásig legyen idő az esetleges hibák kijavítására. Annak ellenére, hogy a gyár területén még folynak az építkezési munkák, a központi üzemrészben megállás nélkül dolgoznak a futószalagok: fehér köpenyes asszonyok keze alól szállítják a lezárt befőt- tes üvegeket. Május végéig közel 120 vagon félkész termék vár még feldolgozásra. Ebből vegyes befőtt, dzsem és íz készül. Vojkovics István, a gyár főmérnöke elmondta, hogy a múlt évekkel ellentétben az idén előreláthatóan nem kell számolni anyaghiánnyal még a megháromszorozódott termelés miatt sem, mivel a környező tsz-ek és állami gazdaságok biztosítani tudják a megfelelő nyersanyagot. Talán csak gyümölcsből szorulnak némi pótlásra. Ezt elsősorban Baranyából akarják beszerezni. Elmondta még, hogy számolniuk kell a lakosság egyre növekvő konzervfogyasztásával is. Szembetűnő példaként említette, hogy 1968 utolsó negyedében 50 vagon áru került ki a gyárból, az idén ezt a meny- nyiséget egy hónap alatt elérik, mégsem tudják a hazai igényeket kielégíteni. A gyár termékei külföldön is keresettek. A mintegy százféle konzervből évente közel 2200 vagonnal szállítanak külföldre. A megnövekedett kapacitással együtt a termékek minőségében és csomagolásában is javulás várható. Az ízt és a dzsemet nagy méretű üvegek helyett kis műanyag csomagolásban hozzák forgalomba. A gyárnak a szállítás jelenti a legnagyobb gondot. Az áru egy része vasúton jut el a fogyasztókhoz, ezért a vagonigény az idén jelentősen megnő. Borúlátóan beszélt erről Jäger Ferenc főkönyvelő. Remélik azonban, hogy a MÁV figyelembe veszi a körülményeket. A konzervgyár hosszú éveken át az úgynevezett holt idényben — novembertől áprilisig — anyaghiány miatt jelentősen csökkentette a termelést, ezért rendszerint létszámfölösleg keletkezett. Ez most megszűnik. A gyár a holt idényben is olyan feladatokat vállal, amelyek teljes üzemet biztosítanak és megoldják a visszatérő létszámgondot. Ugyanis a félkészre dolgozott termékek tartósítása mellett mintegy hatszáz vagon Za- kuszkát — paprikába töltött zöldség paradicsomiével — készítenek szovjet megrendelésre. K. v T. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. uájaa 14.
