Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-11 / 106. szám
Átalakuló lírai világkép Csoóri Sándornak és Bűtös Gyöngyinek egy több napos költ« világkongresszusra való témával kellett megbirkóznia, amikor az Átalakuló lírai világkép című előadásukat megtartották Kaposvárom a megyei könyvtárban, a Latin- ca Sándor Szabadegyetem irodalmi tagozatán. A költői világkongresszus se tehetne pontot tulajdonképpen a téma megvitatásának végére. Másképp vélekedne az átalakuló lírai világképről Juhász Ferenc és Nagy László, Gregory Carso és Ginsberg, a költői világkongresszus valamennyi meghívott vendége. A sok vélemény azonban bizonyára hordozna néhány közös jegyet is. Az egyiket máris meghatározhatjuk — mondotta Csoóri Sándor. A költészet sose befejezett, miként maga az ember sem. Csoóri Sándor József Attila- díjas költő, a Dózsa-film forgatókönyvének egyik írója a készülő film előmunkálatait megszakítva utazott el Kaposvárra. Hivatásának érezve azt is, hogy »ismeretterjesztője«, »közvetítője« legyen a modem magyar és világirodalomnak, a modem költészetnek. Ebben a feladatában jelentős segítségére volt Bűrös Gyöngyi színművész, aki budapesti önálló estjének jelentős részét illusztrációként mutatta be Kaposváron Csoóri előadásához. Tehát miben egyezhetünk meg az átalakuló lírai világképről? A vers sose született azért, hogy elpusztítsa a világot. Inkább azért, hogy megmentse. Azt mondja valaki: az építészet gyógyít. (Andrej Voz- nyeszenszkij: Előszó a verses posta című ciklushoz. »Az építészet: gyógyít. Hidd el, a ko- lomenszki dombon senki sem lehet mogorva meg kicsinyes.«) A költészet is gyógyít, még ha a legmegrázóbb képet vetíti is elénk. A költészet felkészít a küzdelemre is. Megegyezhetünk továbbá abban is, hogy a XX. században valóban nagy változás történt az előző hagyományos költészettel szemben. Külön költői világot kell teremteni! — ez a jelszó. Erre már a legkülönfélébb kísérletek is megszülettek; nálunk Juhász Ferencre, Nagy Lászlóra gondolok elsősorban. Milyen a modern gondolkodás? Gondoljunk 1942-re. Háború. Az égen repülőgépek húznak. Ketten fölnéznek az égre. Az egyik így szól: Nézd. repülők! A másik: Azok nem repülők. Amit látok; lebombázott városok, lódögök, szétszakadt szerelmek, deformálódott kályhacsö... Kinek van igaza? Az utóbbinak. Véleményem szerint neki, aki így gondolkodik a látottakról. Idézzük csak föl azonnal Picasso Guernicáját. Picasso víziójában a lényeg fogalmazódik meg anélkül, hogy a hóború tárgyait megelevenítené. Kiderül tehát: a művészet valamennyi ágában lezajlik az a forradalom, amelyik átalakítja a lírai világképet is. A XX. század költészetében eluralkodott a kép. A költő ahelyett, hogy folyamatot ábrázolna, képeket vetít elénk. Tulajdonképpen a líra nagy átalakulása ellenéire is találunk a múltban olyan megoldásokat, melyek hasonlók a modern költészet módszereihez, kifejezési eszközéhez. Ismerjük valamennyien, énekeljük: »Lányok ülnek a toronyban, arany koszorúban ...« Vagy: »A szántódi híres utca, cimbalommal van kirakva ...« Népdalok. Az emberben levő belső világ árnyaltabb annál ami elmondható emberi beszéddel. A modem költészet fölfedezte, hogy nyitottá teheti az embert Sző volt eddig a modem ember gondolkodásáról, beszélni kellene a modem ember érzelmeiről is. Ginsberg beatköltő azt mondja: a hagyományos érzelmek, a közösségi érzések megváltoztak. Gregory Corso, a társa ígv vélekedik: Forradalom zajlik le az emberi érzelmekben is. Tehát valami earn a téren is született, születik. S a múltból csakis szakítással lehet kilépnünk. Nem lehet szépen elszakadni a múlttól... Horányi Barna Jogászkongresszus jubileummal Ma nyílik a magyar jogászok VII. kongresszusa Siófokon. A három napig tartó tanácskozáson egyúttal a Jogász Szövetség fennállásának 20. évfordulóját is ünnepük. Vezető jogászoktól érdeklődtünk, mi szerepel majd a napirenden, mi az ami a közvélemény számára is érdekes abból, ami majd elhangzik. A kongresszus munkaértekezlet jellegű lesz. megvitatva a jogásztársadalom politikai és szakmai feladatait. Többek Között polgári büntető-, munkajogi, tsz-jogi szakosztályokban dolgoznak majd a részvevők. Az előadások közül mint érdekességet em’ítjük meg dr. Farkas Sándorét, aki a Legfőbb Ügyészsó , főosztályvezető ügyésze. Többek között érinti majd a Parlament legutóbbi ülésén elhangzott bejelentést a Büntető Törvénykönyv felülvizsgálatáról' Szóba kerülnek azok a törvények is, amelyek a gazdasági reform teremtette új körülmények között már nem felelnek meg rendeltetésüknek. így a népgazdaság sérelmére elkövetett bűncselekmények, a társadalmi tulajdonnal kapcsolatos jogszabályok aktuális változtatásai és megfelelő kiigazításai. A gazdasági változások polgári jogi kihatásairól dr. Eörsi Gyula egyetemi tanár tájékoztatja kollégáit. Beszél majd az egészséges és káros monopolhelyzetekről. A monopóliummal rendelkező előállító olyan helyzetbe kerül, amikor szinte korlátlanul diktálhatja a feltételeket. Előfordult már olyan eset is, hogy a gyártó vállalat a kereskedelemmel kötött szerződésében eleve kizárta, hogy az bármilyen számláját kifogásolja. Igen érdekes téma a hitelmonopólium. Köztudott nálunk a bank kiváltsága. Az élet azonban ma ilyen helyzeteket is teremt: ipari társulások, kiskereskedelmi boltok nyitásához járulnak hozzá. Ezekben a boltokban rendszerint csak saját termékeit árusítja az üzemeltető és gyakorlati tulajdonos, a kereskedelem. A pénzt, ha viszonylag rövid időre is, mégiscsak a társulás hitelezi. Csak felfogás. értelmezés kérdése, hogy ez a tevékenység nem törvénysértő-e, holott mindenképpen előnyös az ilyen, vagy ehhez hasonló oróbálkozás. Érdekes jelenség még, hogy számtalan vállalat nem igyekszik behajtani más vállalatok vele szemben fennálló tartozását, hagyják, hogy az forgassa* a pénzt. Kétségtelen, hogy ez is egyfajta hitel. Előfordul olyan eset is, amikor a végterméket előállító gyár válik fizetésképtelenné az alkatrészeket szállító vállalatokkal szemben. Ilyenkor sem türelmetlenek, hiszen a pénz előbb-utóbb rendelkezésükre áll. Valamennyi eset hitelnek számít. Az új körülmények között törvényesen is megfelelő kereteket kell biztosítani az egészséges, vagy sokszor szükségszerű törekvéseiknek, megakadályozva ugyanakkor az egészségtelen jelenségek elburjánzását. A kongresszus megnyitó ülésén dr. Prandler Árpád, a Jogász Szövetség főtitkára méltatja a szövetség húszéves munkáját, s beszél az új feladatokról. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter a jog és a jogászok szerepéről szól. A záróülése?: dr. Szénási Géza legfőbb ügyész összefoglalója fejezi be a kongresszust El nem cserélném semmiért..." Kék kosztüm, kék szemüveg, narancssárga sapka és narancssárga csizma, sötétvörös haj. Első pillanatra akár egy teenager. Feltűnő, de mégis nagyon ízléses ruhában. Teenager? Még az, egy évig. A szemében szerénység tükröződik. Olyan is. Ügy mondják, csendes szavú, vidám lány. Mert a vígságot szereti. Mindig attól fél, hogy nagyképűnek tartják. Húzódozott a riporttól. Beszélgetésünk alatt is izgult, nem akarja, hogy emiatt irigykedjenek rá. Pedig nem a sorok emelik ki Dolecs- kó Piroskát vele egykorú ismerősei közül, hanem ügyessége, tehetsége. Fodrászlány. Fodrász apa fodrász lánya, s most már az öcsi is annak készül. — Mindig fodrász szerettem volna lenni. Pici koromban állandóan a babáim haját fésül- gettem. Lehet, hogy azért vonzódtam a szakmához, mert élesapámtól ezt láttam, ezt hallottam. Nem tudom. De ha valamit lehet nagyon és rajongásig szeretni, én úgy szeretem a szakmámat. El nem cserélném semmivel Piroska nemcsak szereti amit csinál, hanem tudja is, mesterien szépen formálja a hajakat. Az idei megyei fodrászversenyen az egyéni és összetett győztese volt. — Szeretek versenyezni, izgulni a szebbnél szebb frizurákért. Igaz, hogy szomorú vagyok, ha sokan megelőznek, de újból indulok mindig. A nyolcadik osztály elvégzése után beiratkozott a szakmunkásképző intézetbe. Már tanulókorában megnyert egy versenyt. Tavaly az országos »frizurabajnokságon« Budapesten az ötödik helyezett lett. Vasárnap Balatonfü- reden az országos versenyen ismét »fejhez áll-«. — Készülök, sokat g-yakoro- lok, de valahogy mindegyikben találtam még eddig hibát. Ott a nagy tükrök előtt, a fényárban egészen más. Vagy jobban megy, vagy sehogy. Még nem tudom mi lesz. A fantáziadús, világos színű frizurákat csinálja különös ledvvel. Gyöngyökkel és saKijárta, hogy a klub. Nem hogy tiszaxnrág kontyot láttam már, amilyet na, ha Kaposváron is ugyancsak ő fésül Kaposváron, öt- úgy összejönnének, tartalmaidéi kifogyhatatlanok. Rajon- san szórakoznának a fiatalok, gója a színeknek.' — Az én színem a kék. De minden szín ébreszt berniem valami hangulatot és formát Egyszer láttam egy aranysárga színű ruhaanyagot a kirakatban. Ahogy a fény rávetődött, hirtelen úgy szerettem volna, ha gyönyörű, hosszú, aranyszöke hajjá változna, és én gyűrűs frizurát fésülhetnék belőle. Piroska fiatal. A gimnázium esti tagozatának harmadik osztályos tanulója. Szereti a beatzenét, Picassót, a jó könyveket, a komoly filmeket, szeret sétálni a hóesésben, és... Pécsi barátnőjét látogatta meg, amikor elmerit egy hangulatos ifjúsági klubba. Megtetszett játos díszítéssel. Sok olyan neki a program. Szerette volmint Pécsen, megalakuljon rajta múlott, életű lett. — Mii szeretne elérni az életben? — Sok mindent. Szép és különleges frizurákat csinálni, amennyiszer lehet, versenyre járni. Tiszta, modern otthont, nyugodt, családi életet és két gyermeket. Nagymama sokat mesélt gyerekkoromban nekem. Nagyon szerettem a meséket. Jó lenne, ha a gyerekeknek én is mesélhetnék majd minden este egy tengerpartról, ahova mindig vágytam, s ahol álmaim kis háza áü. Bán Zsunm Bemutató tanítás dunántúli szakembereknek Szakemberek, tanárok és tanárjelöltek gyűltek össze a Balatonboglári Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában, hogy szakmai továbbképzésen vegyenek részt. Dr. Náfrádi István igazgató bevezetőjében röviden ismertette, hogy zöldség-gyümölcs és szőlőtermesztési szakoktatás folyik. Munkájukat megkönnyíti, hogy gyakorlati oktatásukat a Bala- tonboglári Állami Gazdaság segíti. A gazdaság igyekszik a legkorszerűbb technológiával dolgozni. Ez biztos bázist ad az iskolának. A nehézségekről szólva elmondta, hogy az iskola nem rendelkezik kollégiummal. A tanulók több mint ötven százaléka lány. A nevelők energiájának jelentős része elhasználódik olyan nevelési kérdésekre, amelyek kollégiumban nem okoznának gondot. A következő ötéves terv megoldja majd ezt a problémát is. Jelenleg százhuszonÉrtesítjük a t. utazóközönséget, hogy Kaposvárról Cso- konyavisontán át Barcsra és vissza naponta kétszer menetrendszerű autóbuszjáratot közlekedtetünk. A járatok Barcsról 6 órakor és 13.20 órakor, Kaposvárról 10.50 órakor és 16.00 órakor indulnak. Menetidő: 1 óra 40 perc. A járatok csatlakoznak e Zágráb—viroviticai (Jugoszlávia) autóbusz- járatokhoz. 13. sz. AKÖV. (42680) nyolc gyerek tanul a szakiskolában. Sajnos nagy a lemorzsolódás. Az igazgatói beszámoló után a vendégek bemutató tanításon vettek részt. A szőlőtermesztéssel foglalkozó harmadik osztályban Herold István tanár tartott órát. A tanulók az osztálymozgató kérdésekre még egy kicsit megilletődötten válaszolgattaik, de később feloldódva alapos tudásról tettek tanúságot Az óra célja az volt, hogy megismerkedjenek az anyatőkék támberendezésé- vel és az optimális tenyészte- rülettel. Előbb a hagyományos támbarendezésről beszélgettek. Saját maguk vonták le a következtetést, hogy a hagyományos, vagy más néven póz- nás támberendezés korszerűtlen, a tenyészterü let kezdése nem gépesíthető, emellett költséges. Diaképeken látták maguk előtt a gyakorlati munkából már ismert nagyüzemi támberendezést is. Herold István tanár adatokkal is bizonyította, ennek előnyeit. Az óra összefoglaló részében a vendégek meggyőződhettek, hogy az ifjú szőlőtermesztők értik az órán hallottakat, és a gyakorlatban majd sok hasznát veszik. A továbbképzés programjának harmadik része az óraelemzés volt. Herold István tanár elmondta, hogy a látott órával milyen nevelési és oktatási célt szeretett volna elérni. Részletesen beszélt az óra minden mozzanatáról. A hozzászólók főként az új anyag feldolgozását tartották értékesnek. Kiemelték a sokoldalú szemléltetést és megállapították, hogy a bemutató óra elérte a célját. Nemes Ferenc vezető szakfelügyelő arról beszélt, hogy a bemutató óra, mint a szakmai továbbképzés egyik fői-mája, bevált Ilyenkor szóba kerül, hogy a fejlődés mit követel a tanítási óra keretén belül. Az eddigi tapasztalatok szerint a szakmai továbbképzés nagy segítséget ad a részvevőknek. A tudomány és a technika fejlődése megköveteli, hogy a szakiskolán korszerű tananyagot oktassanak modern eszközökkel. Hatékony, jó módszerekkel kell kísérletezni. Ezek nem lehetlek öncélúak. Az előadó személyiségével foglalkozva elmondta, hogy a tanárok egyéniségének még az audiovizuális oktatásban is nagy szerepe van. Didaktikai feladatként jelölte meg, hogy a tanulók tapasztalataiból, mozaikszerű ismeretedből egységes egészet kell alkotói. A jól sikerült továbbképzés délután a Balatonboglári Állami Gazdaságban folytatódott, ahol a vendégek a szőlőtermesztés korszerű eljárásait tanulmányoz^ >1,. L. SOHOGfl NÉPLAP Vasáraim, 1969. májas 11.
