Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

Rinyaszentkirályi délután öt évvel ezelőtt, májusban riport jelent meg Lapunkban Rinyasaentkirályrol. Az akiko­ri krónikás így ír: »Három kilométert tettünk meg — háromnegyed óra alatt, pedig a »jobb« úton mentünk, s néhol még futottak is a lo­vak. A másik, a hivatalos be­kötő út még jó időben is jár- faatalan.« Orgonaillattól terhes délutá­ni levegőben száguld a gépko­csi, talán a kerekek is él verik az egyenes, sima utat. Tavaly még bizonyára felhős homlok­kal nyugtázta volna az irányt gépkocsivezetőnk, az út akkor még ezt a két betűt sem érde­melte meg. — .Volt, amikor a vontató előtt ot pár ló kínlódott, csán- kig süllyedve a sárba, hogy kihúzzák — emlékszik vissza Szantner József, a Rinyavöl- gye Termelőszövetkezet elnö­ke. Ez az állapot szerencsére már a múlté. A. termelőszövetkezet 1960 decemberében alakult három­százhat taggal. Ma kétszáz- nyolcán vannak. — Miért? — Nézze, az ez évi zárszám­adás volt az el­ső, amikor mir valóban volt valami a borí­tékban. Elége­detlenek voltak az emberek, a nyolc év alatt három elnök és négy agro- nómus Váltot­ta egymást. Huszonkét csa­lád fogta a sá­torfáját, s el­költözött Ka­posvárra, Nagyatádra. Sok az eljáró is, az ipar egye­lőre többet fi­zet mint mi, de nem sokáig ... Tavaly tizen­három új tagot vettek föl a tsz-be. A két-' ezeregyszáz- . harminchat holdon jó jövedelmet biztosí­tanak a konzervnövények. — Mindenből van egy ke­véske — mosolyog az elnök — borsó, paprika, paradicsom, uborka és dohány. Évente 350 —380 hízott sertést adunk el. A munkaegység tavaly har­minchat forintot ért. Sétálunk a faluban, a fotó- riporter témát keres, ón a fa­lu arcára vagyok kíváncsi. — Tavaly másfél kilométer járdát építettünk, a körzeti orvos Görgetegről már korsze­rű rendelőben kezelheti a be­tegeket. Nem sok — gondol­hatja bárki —, de a körzetesí­tés első hónapi aiban senki nem vár felhőkarcolókat a falu közepére. — Hányán élnek itt? — Hétszáznyolcvanan. Fo- gyogatunk... Hubay István isikolaigazga- tó szomorúan panaszkodik, hogy a gyerekek nyúltenyésze- tét egy kutya csaknem telje­sen elpusztította, pedig az is­kolások kisállatfarmja éveken keresztül híres volt Újra kell kezdeni mindent. — »Hová« ballagnak a nyol­cadikosok? — Tizenöten fejezik be az általános iskolát ebben a tan­évben. A lányok közül egy se tanul tovább, a fiúk közül öten — ezek a gyerekek szakmát vá­lasztottak. Okosan. — Négy érettségizett dolgo­zónk van a szövetkezetben — veszi át a szót az elnök —, két kislány az irodán és két sze­elektro-, akár rádió- és tv- műszerósz — állandóan talál­na munkát magának. Az iskolaudvar hatalmas hársfái alatt mindenki meg­fontoltan szívja a cigarettát, nehéz dolog arról beszélni, mi minden kellene, hogy a község elfelejtse a lehetetlen közle­kedés okozta gondokat A munkaegység értéke évről év­re növekszik, s előbb utóbb úgyis kiderül, hogy itt ugyan­olyan jól meg lehet élni, mint a városban. Persze ennek a megértetéséhez nemcsak ön­tudatra, józan, előrelátó gan­> <» Wmmmm dolkodásra van szükség, ha­nem arra is, hogy például au­tóbusszal is ki lehessen jutni RinyaSzentkirályról Görgeteg­re, mert egyelőre kerékpárral közlekednek. A termelőszövetkezet közös tábláin minden munkát maguk mögött tudnak, a tagok a ház­tájival foglalatoskodnak. Az a kisközség, amely a ko­rábbi években a »mostoha­gyermek« keserű kenyerét kóstolgatta, ma már. és a jö­vőben egyre inkább, elfelejti annak ízét. Saly Géza Színvonalasabb előadások, tartalmasabb viták »Mindenből van egy kevéske... relő. Ha a szövetkezetben pil­lanatnyilag nem is, de a fa­luban feltétlenül kellene ügyes, jókezű szakmunkás. Gondolja el, tavaly megháromszorozó­dott a televíziók száma. És eh­hez jönnek még a különböző háztartási készülékek. Akár ... a tagok a háztájival foglalatoskodnak. Az oktatási terv végrehajtá­sáról tárgyalt legutóbbi ülésén az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága. Mérlegre tette, hogyan valósultak meg a tavaly kijelölt feladatok. A megyei bizottság célul tűzte a Társadalmunk időszerű kérdé­sei tanfolyamok színvonalának emelését, a választott tisztség- viselők és az aktívák alap- -_3 középfokú képzését, hogy ele­get tehessenek a megnöveke­dett szakszervezeti kötelessé­gek és jogok érvényesítésének. Az 1968—69-es oktatási év­ben negyvenhét tanfolyamon ezerh et venhárman kezdtek ne­ki az időszerű kérdések tanul­mányozásának. A zárójelenté­sek szerint azonban csak negyvenkét tanfolyam fejező­dött be. Kilencszázhu"zr'n ket­ten játak végig a politikai ok­tatásra. Az építővállalatoknál bekövetkezett munkásvárdor- lás. átszervezés, hosszú fagy­szünet, az egyéb elfoglal t^á'- gok (kollektív szerződés elké­szítése, szakszervezeti válasz­tás stb.) következtében csök­kent elsősorban a létszám. A megyei bizottság megállapítá­sa szerint a Társadalmunk idő­szerű kérdései tanfolyam nép­szerű a szakszervezeti tagok körében. Tartalma tovább ja­vult, színvonala pedig nőtt. A propagandisták többsége ala­posan felkészült a foglalkozá­sokra. a vitára. Harmincegy propagandistát iskolán, tizen­kilencet pedig a fonvódi tan­folyamon készített föl erre a munkára az Építők Szakszer­vezete. Az alapszervezetek a fő figyelmet az oktatás szín­vonalának és tartalmának emelésére fordították. Ebben a gazdasági vezetők és a párt­szervezetek messzemenően tá­mogatták őket. Az alapszervezetek önállóan szervezik meg a választott tisztségviselők és aktívák kép­zését a megyei bizottság se­gítségével. Az oktatási terv szerint kétszáztizenkét ta­nácstagot. ötszázhúsz bizalmit és kétszázhuszonkilenc mun­kahelyi bizottsági tagot készí­tenek föl az előttük álló fel­adatok megoldására. A megyei bizottság egy-két napos tan­folyamot 'szervezett az szb- titkáraknak és a reszortfelelő­söknek. A jövőben szintén tart még ilyen munkamegbeszélé­seket. A vitában felszólalók — Böröcz Ferenc, Balogh Fe­renc, Tibold József, Hajdú An­dor, Körtés Gábor — kifogá­solták. hogy a Társadalmunk időszerű kérdései tanfolyam tananyagait általában későn kapják meg. Tibold József például azt javasolta, hogy a jövőben sokkal jobban ve­gyék figyelembe a tananyag összeállításánál a szakmai sa­játosságokat. A hozzászólók szerint a megtartott szeminá­riumokon a bér, a szociális juttatások, a jövedelemelosz­tás, a nyereségrészesedés és a három kategória, az árak ala­kulása nagy érdeklődést vál­tott ki a hallgatókból. Dr. Sző­ke Pál, az SZMT- vezető titká­ra többek között azt javasol­ta, hogy külön ■ szervezzenek Társadalmunk időszerű kérdé­sei tanfolyamokat a szocialista brigádok tagjai és vezetői szá­mára. Pozitívan értékelte a megyei bizottság tevékenysé­gét. s elismerését fejezte ki a szakszervezeti oktatás minden aktívájának a fáradságos műnkért; Jcmbriskó Gyula, az Építők Szakszervezete közpon­ti vezet őségének munka társa megállapította, hogy a hallga­tók számának csökkenése el­lenére nőtt az oktatás színvo­nala, sikerült a szervezett dol­gozók figyelmét a fő kérdések­re irányítani, fölkelteni az ér­deklődésükét, s ezáltal növel­ni társadalmi, politikai akti­vitásukat. Ennek az eredmény­nek a forrása, hogy a megyei bizottság helyesen ha .irozta meg a feladatokat. Az oktatás általános tapasztalta, hogy a dolgozók elfogadják a párt gaz­daságpolitikáját. vita általában a részproblémák megítélésé­ben volt. Ez előtérbe helyezi az összefüggések színvonala­sabb megvilágítását és ma­gyarázását. Dr. Fonni János, a megyei bizottság titkára fő feladatként jelölte meg a tanfolyamok ta­pasztalatainak összegezését, s az 1969—70-es oktatási év ter­vének elkészítését. Hangsú­lyozta, hogy a párt- és a KISZ- szervezet tel közösen -már most válasszák ki a pro­pagandistákat. Felkészítésük­höz a megyei bizottság (Hifi­den támogatást megad. A szakszervezeti bizottságok a jövőben sokkal jobban karol­ják fel a propagandistákat se­gítsenek nekik a tanfolyamok szervezésében, ellenőrzésében, a hallgatók ösztönzésében. Kü­lönösen fontösnak tartotta, hogy a munkásszálláson élő­ket is bevonják a szakszerve­zeti oktatásija. Lajos Géza A Somogy megyei Ingatlankezelő Vállalat megvételre íelaiánl kulonbozo meretu Dserépkályhákaf. Érdeklődni a házkezelőségen, Ady E= u. 18. sz. lehet.­Egy fölmérés szerint Somogybán harmincötezer olyan munkaképes korú nő él, akinek foglalkoztatása még megoldatlan. Ez a rend­kívül magas szám erősen dif­ferenciált, hiszen ide sorol­hatók azok is, akik családi vagy egészségügyi okok miatt csak könnyebb munkát, egy- műszakos elfoglaltságot vál­lalnának. Országos fölméré­sek tapasztalatai bizonyítják, hogy a munkaképes korú nőknek általában csak az egyharmada helyezkedne el egyik napról a másikra, ha erre lehetősége volna. Me­gyénkben ez is több mint tíz­ezer asszony és lány foglal­koztatási gondjának megol­dását sürgeti. Közülük két­ezer lány munkakönyvében három betű áll a foglalkozta­tást megjelölő rovatban: htb. Az otthon ülők egy része, körülbelül kétszáz lány érett­ségi bizonyítvánnyal is ren­delkezik. Problémájuk azért is érdemel külön figyelmet, mert koruknál -fogva még iskoláz­hatok, szakmát tanulhatná­nak, képesítést szerezhetné­nek. Miért kell erről feltéte­les módban beszélni? Válasz helyett álljon itt még egy sta­tisztikai adat: az idei iskola­évben a nyolc általánost vég­ző lányok közül ezer-ezeröt- száz kívül reked minden is­kola kapuján. Tehát arra se lesz módja, hogy szakmát sze­rezzen, s többségük foglalkoz­tatása sem látszik biztosított­nak. ök is csak azoknak a számát szaporítják, akik ott­hon ülnek. Kérdezhetné bárki: nincs abban -ellentmondás, hogy harmincötezer nőnek nem tud munkát adni a megye, ugyan­Kétezer lány otthon ül akkor a legnagyobb könnyű­ipari üzemünk, a Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyá­ra rendszeresen munkaerő- hiánnyal küszködik? A mun­kaügyi elemzések erre is fe­leletet adnak. A kaposvári munkaközvetítő iroda előtt álló hosszú sorok az elmúlt évek alatt megfogyatkoztak, a megyeszékhely munkaképes lakosságát csaknem egészé­lekötötték a felnövő helyi üzemek. A foglalkoztatási gondok másutt jelentkeznek, áttevődtek a járási székhe­lyekre, a nagyobb községekbe. Csak keveset javít a jelenle­gi helyzeten, hogy sikerült egy-két kis üzem, kirendelt­ség vidékre telepítése A me­zőgazdasági nagyüzemek gé­pesítésévé’ is egyre több mun­kaerő szabadul fel, ehhez hoz­zájárul a kemizálás térhódí­tása és az is, hogy helyen­ként megváltozik a mezőgaz­dasági kultúrák összetétele. Az idén végző nyolcadikos fiúk majdnem mind iskola­padhoz juthatnak, különböző munkahelyek várják őket a szakmunkásképzők, a techni­kumok elvégzése után. Aki szakmunkástanuló iskolába sem jelentkezik, könnyen ta­lál magának segédmunkát bárhol a megyében. Miért ép­pen a lányoknak jut ez a fá­jó megkülönböztetés? Me­gyénk élelmiszeripari és köny- nyűipari üzemei sokkal több nőnek adhatnának munkát, csakhogy a gazdasági vezetők egyike-másika idegengedik felvételüktől, mert a hosszú szülési szabadság, a sok iga­zolt távoliét a gyerek miatt stb. gondot okoz a vállalat­nak. A szakmunkásképzésben a ruhagyárnak igazodnia ke’- lene a kötelező 70—30 száza­lékos arányhoz a lányok ja­vára. A múlt évek egyikében inkább egyetlen fiatalt sem iskolázott be a gyár, minsem a jelentkezők között lányok­nak is helyet adjon. Azóta is csak fiúkat kér szabó szak­munkásnak. Lányokat inkább csak betanított munkásnak. A foglalkoztatási gon­dokról szólva megfeledkez­ni a demográfiai hullám ha­tásáról sem. Ennek is a lá­nyok látják a kárát, mivel a fiúk egytől egyig »elrázód- nak«. Az 1968/69-es tanévben a 6717 szakmunkástanuló kö­zül csak 1400 a lányok szá­ma. Föl kell hívni a figyel­met arra, hogy olyan orszá­gokban, ahol a nők—férfiak aránya a nők javára tolódik el, nincsenek szigorú határok a szakmai képzésben, s a ná­lunk kifejezetten férfimunká­nak számító foglalkozások nem idegenek a szakmát vá­lasztó lányok előtt Félreértés ne essék, senki sem sírja vissza azokat az időket, ami­kor a nők traktoron ülve bi­zonyították egyenrangúságu­kat a férfiakkal. De jó iro- dagépésze^-, elektrotechniku­sok még lehetnek, s jól meg is állhatják a helyüket. A megyét járva- az 1000— 1500 lakosú községekben is ta­lálkozni olyan igényekkel, hogy 100—150 ember — több­ségükben nő — vállalna hely-, ben munkát, ha volna rá le­hetőség. Az ipartelepítési kon­cepció ezeket a kisközségeket csak annyiban érinti, hogy egy nagyobb település vagy járási székhely vonzási köré­be sorolja őket Gazdasági, kifejezetten anyagi okok miatt lehetetlen minden köz­ségben egv-egy kirendeltség vagy üzemrész létrehozása. Ezért sürgető a járási székhe­lyek és a nagyközségek ipari fejlesztése. Csak részben segíthet a kétezer lány foglalkoztatási gondján a bedolgozó-hálózat bővítése. Tavaly 1800 nő ju­tott ily módon rendes kere­sethez, rendszeres munká­hoz, háztartási teendőik ellá­tása mellett. Főként a taná­csi vállalatok és a kisipari szövetkezetek tehetnének so­kat a bedolgozók számának növeléséért A beiskolázatlan lányok egy része, akik anyagilag nem vállalhatják a kényelmes otthonülést, szívesen végez­nek négy-hatórás munkát is. Viszont jogosan elégedetlen­kednek, amikor a meghatáro­zott 5—600 forintért részará­nyosán többet dolgoznak, mint a nyolcórások 1500 fo­rintos keresetükért. Szeren­csére vannak biztató jelek is a fiatalkorú lányok foglalkoz­tatásával kapcsolatban. Egy­két üzemünk tervezi a négy­hatórás szalag létrehozását, ami később egy kitűnő beta­nított munkásgái-da kialakítá­sának állandó alapja, biztos utánpótlása lehetne. A megyeszékhely iparosítá­sa után egyre több munkahe­lyet teremtenek a járási szék­helyeken is. A megyei veze­tés mindent megtesz az ége­tő foglalkoztatási gondok eny­hítéséért, megszüntetéséért. Tabon megkezdték a vegy­ipari gépgyár építését; elké­szülte után hatszáz embernek ad majd munkát A Videoton tabi üzemegysége már a nyá­ron megkezdi termelését, és néhány év múlva ezer-ezer- kétszáz munkást foglalkoztat Tovább folytatódik a Mecha­nikai Művek olajkályha- és elektrolit kondenzátor üzemé­nek fejlesztése Marcaliban, ahol a negyedik ötéves terv­ben a foglalkoztatottak szá­ma megközelít a háromezret A legnagyobb vonzási kör­zete Kaposvárnak van. Itt nagy ütemben halad a Hír­adástechnikai Gyár bővítése, épül az új rádiócsőgyár, amelyben nyolcszáz—ezer dol­gozó — főként nő — talál munkát magának. Az év vé­gére megkezdi termelését az URH adó-vevő berendezések gyára is, ez hatszáz fő fog­lalkoztatását biztosítja. Az új munkahelyek belépése ked­vezőbb helyzetet teremt So­mogybán, de a foglalkozta­tottság további javítása nem kerül le a napirendről. A me­gye vezetői a meglevő üze­mek bővítését sürgetik, szó van újabb üzemek telepítésé­ről is. n ) keres • munkát Somogybán, s közülük két­ezer lány a háztartásban se­gít. A következő évek meg­oldják majd az ő problémá­jukat is. Nagy József SOMOGYI NÉPLAP •Rasámsp. 1969. má#ns 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents