Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-08 / 103. szám
fl: I saocfaüsta törvényesség rendszerünk alapvető és egyik legfontosabb vívmánya, átfogja as élet minden területét A szocialista törvényesség teszi rendezetté életűnket, biztosítja társadalmi, gazdasági fejlődésünket, s mindenki számára teljes személy- és vagyonbiztonságot nyújt A szocialista törvényesség lényegét és szükségét akkor éreznők igazán, ha az nem volna. Az utóbbi néhány évben a törvényesség tovább erősödött, s megfelelő színvonalon szervezi és rendezi a megyében a társadalom és az egyének életét A viszonylag kedvező törvényességi helyzet szorosan összefügg az országban és a megyeben végbement pozitív politikai, társadalmi és gazdasági változásokkal, a pártszervek eredményes irányító és ellenőrző munkájával, az állami és gazdasági vezetés színvonalának emelkedésével. Az ügyészség, bíróság és rendőrség is eredményesen segítette a törvényesség helyzetének javítását A tanácsi és más állami szervek, továbbá az ipari és mezőgazdasági vehetők jelentős erőfeszítéseket tettek a törvényesség megszi tárdítása a társadalmi tulajdon védelme és további gva rapitása érdekében Erősítette a törvényesség helyzetét az. állampolgári fegyelem erősödése, a munkafegyelem jobb betartása, a nagyobb törekvés a közös vagyon gazdagítására és megóváséra A megye lakóinak nagy része törvénytisztelő és a törvényeket betartó ember. Ennek ellenére az emberek egymás közötti kapcsolatában az elvárhatónál több a negatív töltésű feszültség. Gyakori még az erkölcsi normák megsértőA törvényesség helyzete megyénkben se, mint mások személyiségének gáncsolása, az önzés, kapzsiság. harácsolás s nagy számú a büntetőjogilag szankcionált magatartás, a személyek élete elleni támadás, garázdálkodás, az idegen vagyon elismerésének a hiánya. A jogszabályok rendelkezéseit az állampolgárok általában ismerik, s a jogszabályok végrehajtása jó színvonalon és jó ütemben folyik. A jogszabályok, s így a törvényesség magasabb szintű érvényesülését azonban fékezi, hogy a jogszabályok előírásain túl azok az elvek, amelyek a jogszabályok megalkotását szükségessé tették, az állampolgárok egy része előtt még nem eléggé ismertek. A Munka Törvénykönyvében biztosított alapvető munkavállalói jogok — a társadalmi érdekek biztosítása mellett — kellően érvényesülnek, a vállalat és a dolgozó kölcsönös együttműködése megfelelő. A munkáltatók nem élnek vissza jogaikkal, a munkás törvénytelen elbocsátása alig Fordul elő. Leggyakrabban a kártérítéssel kapcsolatos munkaügyi viták szerepelnek, s jelentős a munkabér téves megállapítása miatti és a fegyelmi eljárással kapcsolatos viták száma. A munkaügyi vitákat a döntő bizottságok és területi munkaügyi döntő bizottságok intézik. A döntő bizottságok eljárásai általában törvényesek. A területi munkaügyi döntő bizottság évenként 600—650 ügyet intéz el. s ezek közül húsz-huszonöt ügyben kellett törvénysértés miatt ügyészi óvással élni. zasság után kérik a bontást, s nemigen érthető, hogy fiatal vagy középkorú falusi asszonyok annak a drasztikumnak ás kiszolgáltatottságnak a töredékét sem tűrik el a férjüktől, melyet elődeik — a fel- szabadulás előtt — majd természetesnek tekintettek. A bíróságok polgári ítélkezése általában kiegyensúlyozott és törvényes, érdemi döntéseik nagy többsége első fokon jogerőre emelkedik. A bűnözés társadalmi jelenség, következésként nein csupán rendőrségi-ügyészségi kategória, az ellene való küzdelem nem csupán »belügyi« és »igazságügyi« probléma, hanem a bűnözés visszaszorítása, végső soron pedig megszüntetése az egész társadalom közös ügye. A megye bűnözési intenzitása 1964—1966 között valamelyest csökkent, az 1967. és 1968. évben emelkedett Ennek ellenére a bűnözési arány- szám az. országosnál kedvezőbb. Kiemelkedően súlyos az ország közvéleményét foglalkoztató vagy éppen azt erősen felháborító bűncselekmény az utóbbi hat-nyolc évben nem fordult elő. Kevés volt az olyan bűnügy is, mely a megye lakossága nagyobb részét érdekelte, bár néhány bűnügy éles nyugtalanságot váltott ki. A bűnözés szerkezetéről szólva, legnagyobb részben a vagyon elleni bűncselekmények — lopás, csalás, sikkasztás — fordulnak elő. Ez a kategória 1968-ban a bűncselekmények ötvenöt és fél száza lékát tette ki, s a társadalmi tulajdont károsító bűntettek aránya 21,8 százalék, a személyek javai elleni bűncselekményeké pedig 33,7 százalék volt. Az e körben elkövetett bűn- cselekmények döntő többsége viszonylag nem nagy jelentőségű. a kár nem túl magas, kevés a szervezett jellegű elkövetés és sok esetben a károsult hanyagsága is közrejátszik a bűncselekmény elkövetésében. A termelőszövetkezetek sérelmére nagy számban követnek el vagyon elleni bűntetteket. Leggyakrabban a termények és építési anyagok ellopása fordul elő. Bár javult a tsz-ek vagyonvédelmi munkája, a közös vagyon biztonságos őrzésére nagyobb gondot kellene fordítani A vásárlók megkárosítása A gyalogosok is gyakran megszegik a közlekedési szabályokat. Különösen a kora esti órákban a közutak mentén közlekedik szabálytalanul sok gyalogos, akiknek többsége nem is gondol arra. hogy élete mennyiszer van közvetlen veszélyben, mert azt hiszi. az erős fényforrással haladó jármű vezetője őt jól látja. Sajnos, ez nem így van, gyakran alig vehető észre az úton a gyalogjáró. A fceréÉk párosok kivilágitatlan kerékpárjaik miatt ugyancsak állandó veszélyben vannak. Jó volna, ha mind a gyalogosok, mind pedig a kerékpárosok magukba vésnék, hogy a gépkocsivezetők rendszerint nehezen veszik őket észre, s a közutakon az »erőviszonyok-« folytán elsősorban az ő életük forog közvetlen veszélyben. Csökkenés tapasztalható • család, ifjúság és nemi erkölcs elleni búncselekmények kategóriájában. Nem is nagy számuk, hanem jellegük miatt kell e kategóriáról beszélni. A szenvedő alany — a gyermek Sok a baleset a tsz-ekben A munkavédelmi jogszabályok megtartását illetően van némi javulás, de az üzemek nagy részénél a baleseti oktatás, a balesetek kivizsgálása formális. Ezeken a helyeken a baleseteket lehetővé tevő okokat alaposan nem vizsgálják és sok esetben elmarad a hasonló üzemi balesetek megelőzését szolgáló intézkedés és nem állapítják meg pontosan és egyértelműen a felelősséget. A termelőszövetkezetekben a baleseti és a baleset-megelőzési helyzet az ipari üzemeknél rosszabb. A somogyjádj termelőszövetkezetben 1968. szeptember 27-én üzemi baleset folytán az egyik tsz-tag meghalt A tsz vezetői a balesetet nem jelentették az illetékeseknek, az ügyben helyszínelés nem volt, a a nyomozás során a tsz mulasztása miatt a helyszíni szemlét megnyugtatóan lefolytatni nem lehetett. Ugyanebben a tsz-ben egy nappal később felelőtlenség áldozata lett egy traktoros. Éjszakai lucemakaszálás közben a traktor reflektorfényébe került egy nyúl, amelyet a traktoros üldözőbe vett. Amikor közel ért hozzá, anélkül, hogy az erőgépet leállította volna, leugrott, s a nyu- Iat megfogta. Amíg a nyúllal bajlódott, a traktor keresztülment rajta és súlyos sérüléseibe a helyszínen belehalt. A termelőszövetkezetek nemcsak gazdaságilag szilárdultak meg, hanem jelentősen javult jogi szervezettségük és rendezettségük is. Ennek tudatában néhány nemkívánatos jelenségre indokolt felhívni a figyelmet Több termelőszövetkezetben a vezető beosztású alkalmazottak munkabérének nagyságát a tagság nem érzékelheti eléggé, mert a különféle premizálások és egyéb juttatások százalékos megállapítása ezt direkt módon nem fejezi ki. Ebből a körülményből aztán sok gyanúsítgatás, intrika vagy éles vita keletkezik. Kívánatos lenne közérthetőbbé és egyértelműbbé tenni a munkaszerződéseket A termelőszövetkezetek nagy része — örvendetesen — igyekszik üzemi tevékenységét bővíteni, hogy rendszeresebben foglalkoztathassa, s nagyobb jövedelemhez juttassa a tagságot Kétes egzisztenciák, spekulánsok azonban nemegyszer kihasználják a termelőszövetkezetek gyakorlatlanságát, s saját hasznukra fordítják a termelőszövetkezeti lehetőségeket. Az egyik termelőszövetkezet segédüzemében útelzáró bakokat készítettek egy budapesti vállalat részére. Az árut csak úgy tudta a tsz folyamatosan értékesíteni, hogy a termelő- szövetkezet kasszájából több mint tízezer forintot fizettek a közreműködőknek. A termelőszövetkezetek többségében a belső ellenőrzés nem megoldott. Az ellenőrző bizottságokat ugyan létrehozták, de ezek zöme csak név- leg funkcionál. Ä bizottsági tagok nagy részének szakképzettsége hiányos, s eljárásukban erősen érvényesül a szubjektivizmus; félnek a tagoktól, s esetenként tartanak a vezetőségtől. Indokolatlan válóperek A megye járásbíróságain évente hatezernégyszáz körüli polgári per indul. Az eljárások e számadatának sokszorosát kitevő dolgozót, vállalatot vagy szövetkezetét érintenek, minthogy a perben két vagy több ellenérdekű fél szerepel; az érdekeltség és érintettség azonban ennél is szélesebb és sokrétűbb. Igen magas a házassági bontóperek (860), gyermektartási perek (1200) száma. A házassági bontóperekben nyugtalanító, hogy a házasfelek válási szándékának megfontoltsága és véglegessége minden esetben nem tisztázott Ezzel a körülménnyel látszik összefüggőnek, hogy a megyében az elfogadhatónál több olyan életközösség létezik, mely korábban törvényes házasság volt; s többször előfordult, hogy a házasság felbontása után a fellebbezési határidő alatt kérték a házasfelek a bontóper megszüntetését. Nem megnyugtató, hogy a bíróság esetenként nincs figyelemmel arra, hogy a szocialista társadalom erkölcsi elvei különösen a falusi életben és a családon belül nem érvényesülnek még harmonikus egységben. Elgondolkoztató, hogy Idős emberek: 30—35 éves háAz ipari területen a legtöbb büntető eljárás az építőipari vállalatoknál és a ktsz-eknél elkövetett bűntettek miatt indult. Ennek oka, hogy még mindig nem megoldott az anyagok biztonságos tárolása vagy megfelelő őrzése, helyenként nem kielégítő a bizonylati fegyelem, s az elkövetők ezt kihasználva az építési anyagokat eltulajdonítják. Még felelős vezetők, így építésvezetők és részlegvezetők is követtek el bűncselekményeket, akik a vállalat anyagával és a vállalat dolgozóival magánszemélyek . részére villák építését vállalták vagy nagyobb villanyszerelési munkákat végeztek. A kereskedelem és a vendéglátóipar területén követik el az összegszerűleg legjelentősebb bűncselekményeket. Különösen a nyári időszakban, a Balaton partjain fordul elő a vásárlók megkárosításával kapcsolt számos bűncselekmény. Büntető eljárás van folyamatban a Somogy megyei Vendéglátóipari Vállalat több dolgozója ellen, akik 1967-ben és 1968-ban a csoportos étkezések után befizetett összegek nagy részét elsikkasztották és a pénzt egymás között elosztották. A sorozatos sikkasztások palástolása végett a nyugtákat meghamisították vagy megsemmisítették. A társadalmi tulajdont majd kilencvenezer forint kár érte, s az elkövetők előzetes letartóztatásban várják büntetésüket A vásárlók megkárosítása nem elszigetelt jelenség. Ezt az is bizonyítja, hogy 1968- ban az ÁKF 1880 helyszíni vizsgálat után 313 esetben alkalmazott felelősségre vonást. A visszaélések megszüntetése végett a vállalati ellenőrzés és más szervek ellenőrző munkáját lényegesen hatékonyabbá kellene tenni, s a vásárlóknak és fogyasztóknak határozottabban kellene szót emelni megkárosításuk esetén. A társadalmi tulajdon védelme terén lényegesen jobb lenne a helyzet, ha az ellenőrzésre hivatott szervek ilyen kötelességeiket jobban teljesítenék, s az anyagok, eszközök mozgását nemcsak bizonylatolnák — esetenként azt is rosszul teszik —, hanem rendszeresen meggyőződnének pl. a részmunkák minőségéről, az anyagmennyiségek beépítéséről stb., ha a gazdasági vezetés magasabb követelményeket támasztana a középszintű vezetőkkel szemben mind a munkaerkölcs, mind pedig az anyagi konzekvenciák tekintetében. Emberölés vagy. ennek kísérlete évenként tizenöt-húsz fordul elő. a súlyos testi sértések száma pedig százharminc körül van. Mind az emberölés, mind pedig a súlyos testi sértés miatti bűntettek aránya az országos átlag alatt van. Ezeket a cselekményeket rendszerint italos állapotban követik el, s többnyire féltékenység, bosszú, harag, sérelem vagy vélt sérelem miatt. A család elleni súlyosan felelőtlen magatartások képezik jórészt ezeket a bűncselekményeket. Nagyon sok esetben a felbomlott házasság következménye, hogy az apa fölment ve érzi magát a gyermekeiről való gondoskodás alól, csali alkalmi munkát vállal, hogy a megítélt tartásdíjat ne lehessen fizetéséből levonni. Az ifjúság elleni bűntettek szenvedő alanyai elsősorban a gyerekek, akik a szülő vagy a zülők felelőtlensége folytán kerülnek súlyos helyzetbe. Sajnos, sok esetben a közvetlen környezet hosszú időn keresztül tűri, hogy a szülők embertelen módon bánjanak gyermekeikkel, s a szomszédok. akik nap nap után tanúi a történteknek, nem tesznek bejelentést a tanácshoz, följelentést a rendőrséghez. lg(y például Czigány János kaposvári lakos minden hónapban több napig részeges- kedett, lakásán pedig törte- zúzta a bútorokat, az edényeket az udvarra dobálta, feleségét rendszeresen bántalmazta, gyermekét állandó félelemben tartotta. Az anya és az ötéves gyermek éjszakánként hálóruhában menekült a részeg ember elől. Az üldözött embereknek a szomszédok adtak menedéket, a garázdálkodó férfit azonban nem jelentették fel. Ha az ilyen és hasonló esetek előbb jutnak a hatóságok tudomására, akkor kevesebb lesz a gyermekkínzás, a lé- lekmérgezés, kevesebb könny folyik, s a szomszédok is előbb alkatnak nyugodt lelki- ismeretle L A bűncselekmények nyomozását döntően a rendőrségi nyomozók végzik, az ügyészségi nyomozók csak néhány- féle bűncselekmény nyomozásában vesznek részt A nyomozók a munkájukat kellő színvonalon látják el, tevékenységük során a törvényességet következetesen és szigorúan betartják. A bűn- cselekmény elkövetőinél nem csupán a terhelő és súlyosbító, hanem a mentő és enyhítő körülményeket is földerítik. A rendőrség jelentős erőfeszítéseket tesz a bűncselekmények gvors és eredményes földen'tésére. Évről évre rövidül a nyomozás időtartama és egyre kevesebb bűncselekmény marad földeritetlenüL Szigorúbb büntetések Ámokfutók az országutakon Szólni kell a közlekedési ügyekről. A közlekedési balesetekből eredő bűnügyek száma évről évre emelkedik. Divatos azt mondani, hogy ez a ! jelenség természetes, mert hazánkban a gépjárművek száma egyre nagyobb és így törvényszerűen emelkedik a balesetek száma is. Ilyen ösz- szefüggés felállításának a bűnügyek tényanyagai mondanak ellent, mert a gyakorlatlanság, a közlekedési etika be nem tartása, a felelőtlenség, az ital a döntő kórokozók. Rossz látni az országutakon az ámokfutókat, az italos motor- kerékpár- és gépkocsivezetőket akik semmibe véve a közlekedési szabályokat mind a maguk, mind pedig mások életét testi épségét felelőtlenül veszélyeztetik. Az Ivás és a felelőtlenség következménye az alábbi eset: Fekete István zamárdi lakos gépkocsivezető 1969. március 6-án egész este és éjszaka egy társasággal italozott, majd éjszaka három óra tájban társasága négy tagját a gépkocsiba vette, hogy a szántód! rév közelében megnézzék a csukák ívását A kikötőbe vezető úton igen nagy sebességgel haladt, s elveszítve uralmát a jármű felett a Balatonba zuhant a gépkocsi. Két személy a vízbe fulladt, egy ember a mentőautóban halt meg, a negyedik utas pedig különböző sérüléseket szenvedett Fekete István előzetes letartóztatásban várja méltó büntetését. A Kaposvári Szíjgyártó és Nyerges Ktsz labdavarró-tanfolysmot indít, melyre korlátozott létszámban női munkaerőt fölvesz Jelentkezni lehet május 9-én, pénteken 8—12 óráig. Május 1. u. 34 sz. alatt. A hirdetésre kizárólag csak kaposvári lakosok jelentkezzenek! (42617) A rendőrség a jó színvonalú bűnüldöző munka mellett sokat tesz a bűnüldözés megelőzése érdekében is. Így mindeh évben Igen sok előadást tart az állampolgárok körében a társadalmi tulajdon védelméről, a személyi tulajdon jobb megóvásáról, a biztonságos közlekedésről, s nem utolsósorban az állampolgárok életvédelméről. A rendőrség teljesíti törvényben előírt szignalizációs kötelezettségét is, mely szerint a bűncselekmény elkövetését lehetővé tevő okokat és körülményeket az állami és gazdasági vezetők tudomására hozza. A címzettek az ilyen jelzéseket általában kedvezően fogadják, s a javasolt intézkedéseket megteszik. A büntető bíróságok ítélkezése kiegyensúlyozott és törvényes. Az utóbbi időben általában szigorú büntetéseket szabnak ki a garázda, élősdi, konok, a társadalmi szabályokat semmibe vevő vagy súlyos bűncselekményeket elkövető személyekkel szemben, s nevelő jellegű büntetést vagy intézkedést alkalmaznak a megtévedt, a bűncselekményüket megbánó, javítható, nevelhető emberekkel szemben. Az ügyészségek éberen őrködnek a törvényesség felett. Bármely szerv részéről — vállalatok, intézmények, hivatalok, rendőrség, bíróság — elkövetett törvénysértés esetén a szükséges intézkedéseket megteszik, a törvénysértéseket reparálják vagy orvo- soltatják’. Jó tudni, hogy az ügyészi beavatkozásokra mind kevesebbszer van szükség. A párt álláspontja a szocialista törvényességről egyértelmű és világos. A szocialista törvényesség biztonságot jelent a becsületes, tisztességes, a törvényeket betartó ember számára, s a cselekmény súlyától függően megvetést, elitélést, büntetést jelent a kax>- zsi, harácsoló, élősdi, a törvényeket megsértő emberekkel szemben. A megítélés minden esetben az emberi magatartáshoz tapad, mert rangra, beosztásra való tekintet nélkül felelősségre kell vonni a normáinkat, törvényeinket megsértő személyeket A pártszervek ezt a szocialista törvényességet kérik rendszeresen számon az ügyészségektől, s ezért is élhet nyugodt légkörben, jó közérzetben és teljes biztonságban a megye becsületes népe. Dr. Halász János megyei főügyész leíirül Fejesztergán 1800 mm átmérőig, UF 222 tip. marógépen elemi fogazás, lánckerék-, ékpályakészítés stb. munkák vállalása megrendelés alapján, rövid határidőre L évi június hó 1-tól a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat központi műhelyében (Pécs, Felszabadulás u. 14.). Telefon: 65-70, Juhász. Telex: 01-23-06, Csikés. (15949) □ SOMOGYI NÉPbáF Csütörtök, IMS. májam S.
