Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-08 / 103. szám

Vöröskeresztes világnap NAPIRENDEN: a forgalmiadó-rendszer változásai B forgalmiad!) U? államban a költségvetés egyik jelentős bevétele. Nálunk is ez volt a szerepe a régi me­chanizmusban, amikor első­sorban a termelővállalatok fizettek forgalmiadót, s ebből származott a költségvetés be­vételeinek megközelítően egy- harmada. A forgalmiadó 1968 óta a termelői és a fogyasztói ára­kat kapcsolja össze. Az új mechanizmus bevezetésével egyidejűleg új — általában a hazai ráfordításokat elismerő — termelői árak léptek élet­be. Ennek következtében a szo­cialista ipar egészében a ter­melői árak színvonala mint­egy 8 százalékkal emelkedett. Mivel a fogyasztói árszínvo­nal a korlátozott körben és mértékben végrehajtott mó­dosítások ellenére is lényegé­ben változatlan maradt, a for- galmiadó-rendszernek kellett alkalmazkodnia az új termelői és a régi fogyasztói árakhoz. Amikor az áruk és szolgál­tatások kiskereskedelmi ára fedezi az előállítás költségeit, tehát magasabb a termelői árnál, a költségvetés forgal- miadó-bevételhez jut.' Ellen­kező esetben, amikor a ter­melői ár magasabb a fogyasz­tói árnál, a differenciát a költségvetés fedezi, árkiegé­szítést fizet a fogyasztónak. A forgalmiadó és a fogyasztói árkiegészítést az új mecha­nizmusban tehát olyan pénz­ügyi eszköz, melynek segítsé­gével az állam a fogyasztói árakat különféle szempontok — az életszínvonal és az ár­politika, a termelési lehető­ségek és fogyasztói igények stb. — figyelembevételével el­téríti a termelői áraktól. A múlt évben életbe lépte­tett új forgalmiadó-rendszer mintegy 2000 adó- és árkiegé­szítési kulcsot tartalmazott. Az adó és az árkiegyenlítés pénzügyi mérlege a követke­ző: a kiskereskedelmi forga­lomban — ha a forgalmiadó­ból levonjuk az árkiegészítést — 9,6 százalék a forgalmiadó aránya. (Más fogalmazásban: a termelői árakat átlagosan 8,6 százalék forgalmiadó ter­heli.) A lakosság árufogyasz­tásának és szolgáltatás-igé­nyének egészében a forgalmi­adó aránya már alig haladja meg a 3 százalékot. Az elmúlt évben a költségvetés összbe­vételeinek kb. 14 százalékát alkotta a 18,7 milliárdos for­galmiadó-befizetés, ugyanak­kor a kiadások oldalán kb. 11 százalékos aránnyal és 15 mil- liárddal szerepelt a fogyasztói árkiegészítés. A forgalmiadó­rendszer nettó bevétele mind­össze 3,7 milliárd, ami szem­léltetően bizonyítja, hogy az új mechanizmusban a forgal­miadó elsődleges funkciója a fogyasztói árpolitika követel­ményeinek érvényesítése. R fogyasztói árak és az árarányok akkor reáli­sak, ha a fogyasztó meghatá­rozott pénzösszegért a társa­dalmi munka azonos mennyi­ségét kapja, függetlenül attól, milyen árut vagy szolgáltatást vásárol. A lakosság teljes fo­gyasztásában a termelői és fo­gyasztói árszínvonalat mind­össze néhány milliárd forint választja el. A nagyszámú adókulcs és a külön-külön is tekintélyes összegű forgalmd- adó-bevétel és az árkiegészí­tés ugyanakkor arra utal, hogy a termelői és a fogyasztói ár­arányok ma még széles kör­ben eltérnek. Ez abban jut kifejezésre, hogy a különféle árcsoportoknál a forgalmiadó, illetve az árkiegészítés átlaga különböző. Az élelmiszerek át­lagos forgalmiadója pl. 5,1 szá­zalék, a ruházati cikkeké 26,7 százalék, a műszaki cikkeké 4, a vegyi termékeké 24,8, a kul- túrcikkeké 5,9, ugyanakkor a tüzelőanyagok árkiegészítési átlaga csaknem 53 százalék, a szolgáltatások árkiegészítése pedig 40—160 százalék. A for­galmiadó és az árkiegészítés emellett egyazon árucsopor­ton, sőt cikkcsoporton belül is változó. Az élelmiszerek 5,1 százalékos forgalmiadó átlaga pl. abból tevődik össze, hogy az alapvető élelmiszerek 16— 44 százalékos árkiegészítésben részesülnek, míg az egyéb élelmiszereket és élvezeti cik­ket 10—47 százalékos forgal­miadó terheli. A forgalmiadó-rendszer dif­ferenciáltságából adódik az egyszerűsítés, az adókulcsok összevonásának, mvellálásának feladata. Az egyszerűsítésre azonban nemcsak adminisztra­tív okokból van szükség. A vásárlóerőt a lakosság pénz­beli jövedelme alkotja, s a bé­rezésnél a munka szerinti el­osztás elvét kívánjuk érvé­nyesíteni. A társadalmi ráfor­dításoktól jelentősen eltérő fo­gyasztói árak nincsenek össz­hangban a munka szerinti el­osztás elvével, ezért az eltérés mértékének csökkentése, majd későbbi megszüntetése min­denképpen Indokolt Nyilvánvaló, hogy a forgaá- miadó-rendszer gyökeres re­formja és az értékarányos fo­gyasztói árrendszer kialakítá­sa hosszabb távon — 10—15 esztendő alatt — valósítható meg. Az árkiegészítési kulcsok cikkcsoporton belüli indoko­latlan differenciáltsága azon­ban megszüntethető anélkül is, hogy az fjdott cikkcsoport ár­színvonala megváltoznék, hogy módosulna a cikkcsoport átla­gos adója, árkiegészítése. Az ilyen egyszerűsítésnek az a lé­nyege, hogy az adott cikkcso­port átlagos adó-, illetve ár­kiegészítési kulcsát alkalmaz­zák valamennyi — vagy csak­nem valamennyi — választék­ra, méretre, áruféleségre, ami az egész cikkcsoport változat­lan árszínvonala mellett az egyes választékok, méretek és áruk fogyasztói árát növeli vagy csökkenti. Az egyes cikkcso­nnrtfllf egyszerűsített for- |IUIIUr1 galmiadózásának lényeges feltétele, hogy a fo­gyasztói kereslet várható mó­dosulása összhangban legyen az ipar kapacitásaival. Nem véletlen, hogy a forgalmiadó- és árkiegészítési kulcsok ösz- szevonására, a forgalmiadózta­tás egyszerűsítésére 1969-ben elsőként olyan termékcsopor­toknál — a textilméteráruknál, a textilruházati termékeknél, a kötöttáruknál, majd pedig a bőr- és cipőáruknál, valamint a szeszes italoknál — kerül sor, amelyeknél az ipari ka­pacitások viszonylag gyorsan átállíthatok a különböző mo­dellek, méretek, minták és árufajták gyártására. Az el­mondottakból következik, hogy az egyes cikkcsoportok forgal­miadóztatásának egyszerűsíté­se évről évre napirenden sze­repel majd. Már csak azért is, mert az adókulcsok differen­ciáltságának csökkentése és a fogyasztói árak nivellálása előrelépés az értékarányos fo­gyasztói árrendszer megterem­tésében. Százöt évvel ezelőtt, 1874. május 8-án alakult meg Genfben a Nemzetközi Vörös- kereszt, hogy segítse a bajba jutottakat, a háborútól, elemi csapásoktól, katasztrófáktól szenvedőket. Jcan Henri Du­rrant, a svájci emberbarát születési évfordulója is ez a nap; a krónika szerint 110 évvel ezelőtt a solferinói vé­res ütközet idegtépő látványa érlelte meg benne az elhatá­rozást, hogy a védtelen sebe­sültekért, a csatákban meg- rokkantakért tenni kell vala­mit. A következő években lel­kes toborzó munkával meg­nyerte néhány ország hason­ló gondolkodású férfiainak — tudósoknak, orvosoknak, tár­sadalmi személyisegeknek — a támogatását. Az elmúlt 105 esztendő alatt a kicsiny mag terebélyes fává fejlődött; a Nemzetközi Vöröskereszt je­lenleg 114 nemzeti társaság­ból áll, mintegy 250 millió tagot számlál és csaknem 130 kormány csatlakozott eddig a háború áldozatainak védel­mét szolgáló genfi egyez­ményhez. A Vöröskereszt tevékenysé­ge az elmúlt évtizedekben, s különösen az elmúlt években valóban világméretűvé vált: a mozgalom bebizonyította, hogy minden országban — je­lentősen eltérő körülmények között is — hasznosan, önzet­lenül tudja szolgálni az em­ber es ég eszméjét, képes se­gíteni a szenvedő emberen. Elmondhatjuk, hogy az utób­bi évtizedben a Vöröskereszt kiterjedt nemzetközi segély­akciói tíz- és százmilliókat érintettek. A vöröskeresztes világnap jó alkaltnul szolgál arra, hogy tisztelettel és elismeréssel adózzunk a több százezer te­vékeny tagot számláló Ma­gyar Vöröskereszt nagyszerű tevékenységének. A mi vö­röskeresztes társadalmi mun­kásainknak Is szerepük van abban, hogy a tuberkulózis, a -morbus hungaricus« mint népbetegség megszűnt ha­zánkban; hogy évente több százezren jelentkeznek ön­kéntes rákszűrő vizsgálatok­ra; hogy országunk járvány­ügyi helyzete nemzetközi mé­retekben is olyan kedvezően alakult; hogy a Magyar Vö­röskeresztnek sikerült széles körű társadalmi üggyé tenni a véradómozgalmat, s ennek segítségével ezrek és ezrek életét megmenteni. Kiváló műszerészek Tulajdonképpen csak egy fiatalról akartam írni, de amikor a Villamossági Gyár­ban elmondtam tervemet, két nevet jegyeztek föl nekem: válasszak. Mindkettővel be­szélgettem és nem tudtam dönteni. A szerszámgép vezér­lő műhelyben dolgoznak vagy kilencvenen. Három munkás­nak felejthetetlen lesz az idei május elseje. Kiváló dolgozók lettek, egy közülük már idő­sebb szakmunkás, a másik kettő pedig fiatal. A két ki­váló szakmája: műszerész. Jezerniczky Győző szolid arcú családapa. Büszkén mondja, hogy van már utód a négyhónapos kisfia szemé­lyében. Pedig még ő is csak huszonhat éves. Két éve nő­sült, a felesége tanító. Hamar összebarátkozunk. Minden mondatot megfontol kétszer is. így áll össze a róla alko­tandó kép. Édesapjától örökölte a gé­pek szeretetét. Igaz, ő már nyugdíjas, de néhány éve még gépkezelő volt. Érettségi után a 13. sz. AKÖV-nél kitanulta a műszerész szakmát. Bevo­nulásáig ott dolgozott, majd a katonaság után átment a Ka­posvári Villamossági Gyárba. A vezérlőműhelyben két évig brigádvezető volt. Jelenleg diszpécser az ipari elosztó- táblákat gyártó egységnél. So­káig gondolkodik, amikor megkérdem tőle, hogyan lesz valaki kiváló dolgozó? Aztán így válaszol; — Mindenekelőtt példát kell mutatni a többieknek a saját munkámmal. Én, mint brigád vezető azon voltam, hogy ne higgye senki rólam, kisebb értékű a munkám az övénél. Ha jól belegondol az ember, elég nehéz erről be­szélni. Az ember dolgozik, elvégzi a feladatát, mások is úgy tartják, hogy jó a mun­kája. Ennyi az egész. Persze, ha szoros volt a munka, nem hagytuk a nyakunkra égni. finden szó nélkül bejöttünk délután is dolgozni. Jezerniczky Győző — Mivel tölti a szabad Ide­jét? — Néhány éve a foci sze­relmese voltam, de amióta családom van, már csak szur­kolója és nem játékosa va­gyok a Vasas MTE csapatá­nak. Legkedvesebb elfoglalt­ságom otthon is a barkácso­lás, és nagyon szeretek ol­vasni. Szentesi János szintén nős, mindössze huszonöt éves. E hónapban várják a kisbaba megszületését. <5 a feleségé­nek köszönheti, hogy Kapos­váron megbecsült elektromű­szerész lett belőle. Ugyanis Mezőtúron érettségizett, Pes­ten kitanulta az elektromű­szerészetet, néhány évre rá »szerencséjére" Kaposvárra került katonának. Megismer­kedett jövendőbelijével és itt is maradt — Már kiskoromban szét szedtem a gépeket — meséli nevetve —, és semmilyen el­rettentő példa nem riasztott el »kísérletezéseimtől." Ha­mar rájöttem, hogy elsősor­ban lelkiisrheretes munkával lehet boldogulni. A kiváló cím Inkább a brigádnak járna, hiszen a tagjainák köszönöm, hogy amit közösen célul tűz­tünk, azt mindig teljesítet­tük. A túlóra mellett van ideje a Vasas MTE csapatában vé­deni, otthon barkácsolni. Imádja az irodalmat, renge­teget olvas. Szentesi János Mindketten fiatalok. Nem­rég kezdték csak az életet. Munkájuk eredménye mutat­ja, hogy szeretik, becsülik azt, amit tesznek. Problémájuk is azonos a többi fiataléval. La­kást szeretnének, mert jelen­leg a szülőknél laknak. Ke­resetük ezerkilencszáz forint körül mozog. Megbecsülik őket és nem árulok el titkot, ha leírom, mindkettőjük dé­delgetett vágya továbbtanul­ni, üzemmérnöki iskolára menni. Nincs semmi kétsé­gem, eddigi munkájuk elég biztosíték arra, hogy tervük sikerülni fog. Mészáros István Nyolc nap múlva nyűik a BNV Átépítik a nehézipari pavilon belső termét. / ** JPWMPPitWBSSm iiÉÉÜ 1 * Rövidesen elkészül a BNV egyik újdonsága: a Ganz-« MAVAG és az Országos Bányagépgyártó Vállalat konténe­rek tárolására szolgáló magas raktára. A május 16-án megnyíló Bu­dapesti Nemzetközi Vásár te­rületén teljes erővel dolgoz­nak az előkészületeken. A vásárvezetőség szemleutat tar­tott és ellenőrizte a műszaki munkálatokat Dr. Vitéz And­rás, a BNV igazgatója a lá­tottakról elmondotta: — Az előkészületek terén minden a legnagyobb rendben van, az előzetes programhoz képest sehol sem tapasztal­tunk említésre méltó lemara­dást, késést A vásárváros 52 pavilonjának belső tatarozása, felújítása lényegében befeje­ződött és a kiállítói stando­kon egyre-másra helyezik el a külföldről érkező berende­zéseket tárgyakat és árukat. A BNV-n a bemutatásra ke­rülő termékek hatvan száza­léka már a kiállítás területén van, és a ma még hiányzó té­teleket a MASPED és az 1. sz. AKÖV folyamatosan, fenn­akadás nélkül fuvarozza a helyszínre. A nyitás tehát: május 16-án, a vásárváros addigra minden eddiginél impozánsabb, barát­ságosabb külsővel fogadja majd a kedves vendégeket és a kiállítókat — mondotta dr Vitéz András. Nyolc nappal a Budapesti Nemzetközi Vásár kapunyitá­sa előtt a rendezők, a HUNG- EXPO vezetői is fölmérték, hol tartanak az előkészületek. Megállapították, hogy a mű­szaki felkészültség jobb, mint az előző években ebben az időszakban volt A hazai ki­állítók többsége is megkezdte a pavilonok berendezését, az áruk szállítását, elhelyezését, a külföldiek pedig mintegy 400 vagonnyi árut küldtek, a jelzett mennyiségnek több mint a felét. A HUNGEXPO a különböző nemzetiségű ki­állítóktól mintegy ezer meg­rendelést kapott a legkülön­félébb műszaki megoldásokra, szerelésekre, belső építésekre, kertészeti munkákra stb. Ezek értéke körülbelül azonos a ki­állítási terület bérleti díjával. A vásár rendeltetése a mű­szaki tapasztalatcserén túl az üzleti kapcsolatok bővítése. A kereskedelmi tárgyalásokhoz ezer tárgyalófülke áll a szak­emberek rendelkezésére. Mű­ködik majd a külföldiek klub­ja is. Harmincöt ország kiál­lítói találkoznak a BNV-n, a az sem okoz majd nehézsége^ hogy a tárgyaló felek külön* böző nyelveken beszélnek. A HUNGEXPO 300 tolmácsról gondoskodott. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. május 8. 3

Next

/
Thumbnails
Contents