Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-01 / 98. szám

Először vonultak fel Tabon Május elsejét köszönti Marcali népe 1919-ben. Az ünnepi menetben még lovasbandériura is részt vett. Halász János — aki 1919-ben a tabi járás párttitkára volt — így emlékezik vissza az 1919-es tabi május elsejére! . a nemzetközi munkásmozgalom harcos seregszemléjét először ünnepelte meg Tab dolgozd népe felvonulással és népgyüléssel. Délután különböző látványosság szórakoztatta a dol­gozókat, este pedig két helyen reggelig tartó táncmulatság volt.« Képünkön: Somogyi Ferenc beszédét hallgatják a tabi 1919 május 1-i ünnepi gyűlésen. AZ ELSŐ SZABAD MÁJUS ELSEJE Plug pmleUrlaregyesDIieigi' SOMOGYI' VÖRÖS ÚJSÁG fi SOMOBYME6YE' SZOCIÖUSTI» PARI EST' LAPji. így ünnepelt Kaposvár A kaposvári proletariátus nagy ünnepe: Aj eist> iga» május eisejto «6 afi» díszbe öltözöl/ Kapóivái me»y «ek proteianáiuií* impozáns módon ánnepelit met » munka ünnepnap iát A ház3Koi vörös, zászlók sói a « «empiomokr«. if kerül» egyegy * kivirágozoii attakokban apró vörös »bogók és szalagok valósággá» vö­rösbe öltözöl» az egész varos £s az dlnA ig*ij május elsején me^pujiw­tn ok, mfijar ebeit Kaposváron atoir valóra váb a fcarmmcadik )us< ünnep koronája ai eddigi vörös májusoknak ceieiözisr a pi.leunátus eddig1 Küzdelmének Az eodigi májusi ünnepek r ak készülődések voltak a' végső nagy harcra « kapnalizmus el­lem döntő, nagy küzdelemre Most diTiikO’ harmincadszo’ (int meg a magyarországi munkásság • vörös má­jus ünnepét, büszke önérzeiiei tekint hatatlan világtól radaK» rgrvoros tn^ nepenek első stációja voti ameiye - köveim tog a világ proletariátusának végsó e? leijei diadala sitasorj iiamoi t» legpjp reggel 6 WM urangruf» renb éörészl/1 es • munkástul»»» nntfci ludaltz Kaposvj> roiőnségevt- - munr. ünnepe1 kegge k óra Ujtviu ucoif » mm kassag tömegesen vonult a .Munkás Ottn.no. ahonnan líl 10 órák» « megjlUpiiMi pin» tamo, szem» vonultai at egyes szakszer»« »Az első május, amely ün­nepi ragyogással a szabad ma­gyar népet köszönti... Az el­ső szent ünnep, amelyet joggal és büszkén ülhet meg a for­radalmi magyar munkásság« — írja a helyi lap vezércik­kében. »A kivirágzott ablakokban apró vörös lobogók és szala­gok: valósággal vörösbe öltö­zött az egész város« — írja be­számolójában május 3-án a So­mogyi Vörös Újság. 1919. má­jus elsején a félszabadult ma­gyar proletariátus méltó mó­don ünnepelhette a munkás­ság nagy ünnepét. A nemzet­közi burzsoázia fegyveres tá­madásakor a magyar munkás- osztályt támogatta az egész vi­lág proletariátusa. »A mai má­jusi ünnep nemcsak diadalün­nep, hanem harci ébresztő is egyúttal« — írják az ünnep je­lentőségéről. Az ünnepség reg­gel hat órakor zenés ébresztő­vel és a munkásdalárda éne­kével kezdődött. Nyolc óra táj­ban pedig a munkások tömege­sen vonultak a Munkásotthon­ba, ahol fél tízkor az egyes szakszervezetek a szocialista párt nagytermébe vonultak. (Ma helyén a Honvéd utcai tiszti lakások vannak a régi Honvéd laktanyában.) Itt ün­nepi megemlékezést tartott Göndör Ferénc hírlapíró, aki a kül- és belpolitikai helyzetet ismertette. A délelőtt folya­mán a város több pontján vol­tak még gyűlések, ünnepi meg­emlékezések, amelyekről a So­mogyi Vörös Újság a követke­zőket írta: »A vörös díszbe öltöztetett városháza előtt gyülekeztek fe­gyelmezett rendben a vörös katonák. Ott volt a terror szá­zad, a Munkászászlóalj, a Ju­goszláviából hozzánk csatlako­zott vörösök, horvátok, szerbek, bolgárok, törökök és osztrákok. Pontban tíz órakor dr. Ham­burger elvtárs lépett az emel­vényre a katonák lelkes éljen­zése közben a következőket mondotta: Az itt egybegyűlt fegyveres csapat kicsinyített fotográfiája a magyar prole­tárok soraiban a világ prole­tárjainak felszabadulásáért küzdő hadseregének. Amint itt képviselve vannak Európa nemzetiségei, úgy a Magyar és Orosz Tanácsköztársaság dia­daláért küzdő milliós hadse­regben is Összeolvadt, kezet fo­gott minden nemzet proletár­ja, jeléül annak, hogy a pro­letárok sorsa és célja az egész világon ugyanaz, hogy a közös sors és közös cél nem ismer or­szághatárokat. A katonák vi­haros éljenzése után Matucevic jugoszláv elvtárs beszélt hor- vát nyelven, Kulocsevics elv­társ szerbül, úher elvtárs né­metül, Osmon elvtárs török nyelven méltatta május else­jét. Mindannyian kijelentették, hogy a világ minden nemzeti­ségű proletárjának kötelessége ván Kaposvár tanácselnöke aa ünneplés mellett felhívta a város proletárjainak ügyeimét a meglapuló, ugrásra kész burzsoáziára. A Turul Szálló nagytermében először (ma Bé­ke Szálló) Tóth Lajos megyei 1 ‘-elnök beszélt. »Május else­je az idén nemcsak Magyar- országé, hanem az egész világé, ahol csak vannak elnyomott proletárok.« Utána Hajdú Gyula ünnepi beszéde követke­zett. Bevezetőben ő is párhu­zamot von a régi és a felsza­badult ünneplés között. »A vö­rös lobogó az igazság szimbólu­ma és ettől félnek a polgári rend bajnokai. A proletárnak már van hazája, s ezt a hazát igen is megvédjük, de nem a somogyi gentry, a magyar tő­kés hazáját, akik háborúba kergették a munkásságot... A magyar proletársag először ön­ző volt: Honvéd utca—Április 4. utca—Május 1. utca—Tóth Lajos utca—Színház park— Budai Nagy Antal utca—Pető­fi tér — majd a vasúti felül­járón át a Jókai ligetbe. Dél­után négy óra volt, amikor el­kezdődött két részre osztva a népgyűlés. Az egyik helyen Hamburger, Tóth Lajos és Schneller Béla, míg a másik helyen Kovács Miksa, Göndör Ferenc és Szalma István be­széltek május elseje jelentősé­géről. Az esti órákban a város két szállodájában, a párt nagytér-^ mében kabaréelőadások és" táncestélyek voltak. így ünnepelte Kaposvár pro­letariátusa a T anácsköztársá~- ság alatt május elsejét. A. A. A felvonulók között középen áll kislányával Tóth Lajos. a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregébe belépni, a magyar proletártestvérekkel küzdeni, mert a magyar Vörös Hadsereg diadala a világ pro­letárjainak a diadala. A harc most nem egy bekerített föl­dért, hanem az egész világon élő, egyformán kizsákmányolt proletárokért folyik.« A Megyei Tanács nagyter­mében Révész Mihály buda- pesü kiküldött és Kovács Mik­sa megyei párttitkár beszélt az ünnep jelentőségéről. Kovács Miksa összehasonlítást tett a régi május elsejék és az 1919-es szabad ünnep között. Régen börtön várt május else­jén az ünneplőkre. »Most pe­dig a megyeháza nagytermé­ben ünnepelhetjük a munká­sok egyetlen nagy ünnepét, az első igazi május elsejét.« A Gutenberg szálló nagytermé­ben (a mai Kapos Szálló he­lyén) Markovics budapesti és Szalma István kaposvári szó­nokok beszéltek. Szalma Ist­nepli meg igazán a május else­jét, de ezt az érzést eltompít­ja a fájdalom, hogy még har­cot kell vívnunk. Minden pro­letárnak helyén legyen az esze és a szíve.' A dolgokat vissza­csinálni nem lehet! Május else­jén esküt kell tenni, hogy nem nyugszunk addig, míg a vörös lobogó igazsága be nem kö­vetkezik. Üzenjük a világ pro­letárjainak, hogy számíthatnak ránk, de mi is számítunk reá­juk« — fejezte be beszédét Hajdú Gyula. A délelőtti ünnepi beszédek után délután fél kettőkor a Munkásotthonban gyülekező munkásság a munkásdalárda éneke és zeneszó mellett a város utcáin felvonulva a donneri Sétatérre vonult. Mintejy huszonötezer ünnep­lő vett részt a felvonuláson. A menet eleje már régen a Sé­tatérre érkezett, amikor az utolsó sorok az akkori Zárda utcában (ma Április 4. utca) voltak). Az útvonal á követke­Gazdag program Nagyatádon Nagyatád dolgozói is nagy ambícióval készültek az ün­nepre. A házakat fellobogóz­ták, az ablakokban vörös mus­kátlik és szalagok diszlettek. A községi munkástanács hatal­mas falragaszai is az ünnep­ségre invitálták a lakosságot: »Elvtársak! Elvtársnők! Pro­letár testvérek! A proletárság első májusát fogjuk ünnepel­ni. Diadalérzéssel a szívünk­ben, büszke öntudattal ünne­pelhetjük meg most a legna­gyobb ünnepet, a munka dia­dalát. Legyen ez az ünnep szent, méltó kifejezője az esz­mének, a világszabadság eljö­vetelének.« Es az ünnep reggelén vörös- nyakkendős férfiak, ünneplő­ruhás, piros és nemzeti szala­gos nők gyülekeztek a Mun­kásotthon előtt. Innen tíz ára­kor indultak el a felvonulók hata'mas transzparensekkel, zászlókkal és májusfákkal. Ti­zenegy árakor a piactéren (mai Széchenyi tér) került sor az ünnepi nagygyűlésre. A több ezres tömeg ajkáról fel­hangzott a Himnusz, majd Kun Mariska és Kárpáti Kál­mán fiatalok szavaltak. Az ünnepség szónoka Zóka Imre, a munkástanács elnöke, az Or­szágos Tanács tagja és Hege­dűs Géza járási politikai meg­bízott voltak, akik lelkes han­gú beszédet intéztek az ün­neplőkhöz. A beszédeket kul­túrműsor követte, amelyben szerepelt a dalárda és több fia­tal szavalata is. Gazdag prog­ramot állítottak össze a ren­dezők délutánra is. A piacté­ren népünnepélyt rendeztek. Szépségversenyre, világpostá­ra, lepényevésre, póznamászás­Elvtársak! Elvtársnők! Proletár testvérek. A prok’tirszaiiüdsá: első májusát ingjuk ünnepeim ’ DiadaltizCsse) a szivünkben, büszke Öntudattal ünnepel- !ietjük meg most a legnagyobb ünnepel a munka diadalát Legyen ez az ünnep széni mflttö kifejezője az eszmének, a víiágszabadság eljövetelének. Május i-én mutassuk meg mindenkinek, hogy a dolgozd munkásság egy táborban van. Vegyen részt mindenki az ünnepélyben Gyülekező reggel 9-kor Nagy­atádon, a munkásotthon előtt. 10 órakor tüntető felvonulás. 11 órakor ünnepély a piactéren Dalárdával Kun Mariska, Kárpát) Kálmán szavalatával Zóka Imre orsz. szovjet tag és Hegedűs Géza járási poL meg biz. ünnep) beszédével D.ü-fé! 3 órától kezdve nagy népünne­pély a piactéren. Szépségverseny. vDágposta. lepényevés, póznamászás, sorsolás, állandó térzene s.t.b. BclSBÍU!) MR Délután 5-kot mozi és a Horváfh-féte vendéglőben ka­baré Stlíiíil 1 SS 21MB Este 10 órától reggelig táncmulatság a Proletár és a Horvátb-téle vendéglő nagytermében. gjJjjJ) 10 31 Este góröglQz, térzene S-Lh. délután szolgáltatta a térzenét a helyi fúvószenekar. A mozi­ban és a Horváth-féle vendég­lőben kabaréműsort rendeztek. Este pedig reggelig tartó tánc­mulatságon szórakoztak a Pro­letár és a Horváth étteremben a nagyatádi járás dolgozói A központi ünnepségen ugyanis nemcsak a helybeliek vettek részt, hanem a rendező szervek n.eghívására valamennyi köz­ség húsz-huszonöt fős küldött­séggel képviseltette magát a központi ünnepélyen. Gondos­kodtak a vidékiek ebéd léről, i. iOMOGII NÉPLAP Csütörtök, 1969. május 1.

Next

/
Thumbnails
Contents