Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-01 / 98. szám

TÁVIRAT KALINYINBÓL

Testvérek üdvözlete

Közös célok és sikerek — Amíg személyesen is találkozhatnak

lis otthonba, ahol egy idős asszony fölött vállaltak védnökséget, mert nincs hozzátartozója. Azt is megírják, hogy új fiatalok kerültek a brigádba. Abonyi Zsuzsa, József Magdolna és Gyurkó Viktorné is nagyszerűen helytáll a munkában. Részt vesz a brigád a »Tegyük szebbé boltjainkat!« mozgalomban és szeretnék elnyerni a Kiváló bolt címet. S talán kalinyini barátaik nem veszik dicsekvésnek, ha arról tájékoztatják őket, hogy a brigád sikeresen teljesíti a szocialista cím elnyerésének föltételeit, s a vállalat legutóbbi termelési tanácskozásán nekik ítélik oda a legjobb szocialista brigádnak járó vándorzászlót.

Izgatottan hajoltak a díszes távirat fölé, amelyet Andro- sits Istvánná üzletvezető percekkel előbb vett át a postástól:

— Gyerkek, tesvérvárosunk- ból, Kalinyinból jött, vajon mit írnak.

Az egyik kislány máris szalad oroszul tudó ismerőséhez, s nemsokára meghatódva hallgatják a messziről jött távirat fordítását: »Május elseje, a munkásosztály nemzetközi ünnepe alkalmából testvéri üdvözletünket küldjük a 347- es kaposvári üzlet kollektívájának ... Kívánunk mindenkinek jó egészséget és a szocialista brigádnak újabb munkasikereket... Kalinyin, 21-es magazin kollektívája.«

S miközben a táviratot beragasztották a Béke brigád díszes naplójába a többi távirat, levél és a brigád életét megörökítő sorok közé, And- rositsné megjegyezte:

— Ugye milyen jó érzés, hogy távol tőlünk barátaink, testvéreink vannak, akiket személyesen még nem is ismerünk ... Vajon mikor találkozhatunk ...?

S mint e példa is mutatja, a távolság nem lehet akadálya a baráti, testvéri kapcsolatok elmélyítésének, ha mesz- sze élő embereket közös célok, sikerek hoznak mind közelebb egymáshoz. No és az az öröm, amikor egymás eredményeiről értesülhetnek.

Milyen büszkék voltak a kaposvári 347-es tejbolt Béke szocialista brigádjának tagjai, amikor azt olvashatták, hogy kalinyini testvéreik, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évforulójára tett munkavállalásaikat sikeresen teljesítették, s havi eredményük, üzletük forgalma azóta is rendszeresen eléri a százöt százalékot. Arra is, hogy a harmincnégy tagú közösségből már négyen kapták meg a Kommunista munka élmunkása kitüntetést, hatan végezték el a kereskedelmi technikumot és heten most szerzik meg ezt a képesítést. Céljuk, hogy a kalinyini 21-es magazin a Kommunista munkáskollektíva megtisztelő címet megkaphassa...

Nemsokára levél megy Kaposvárról Kalinyinba. Elsősorban is megérdeklődik benne, hogy az űrhajósok napja alkalmából küldött táviratuk — amelyben további kiemelkedő úrsikereket kívántak a szovjet népnek — idejében megérkezett-e.

Beszámolnak távoli barátaiknak arról, hogy a fiatal brigádvezető, Katalin József- né ismét közöttük van — tavaly augusztusban szült —, kisfiát, Józsikát, a brigád tiszteletbeli tagnak fogadta, s rendszeresen meglátogatják, ajándékot visznek számára. Ugyancsak minden hónapban elutaznak Kéthelyre, a szociáMár többször készültek személyes találkozóra is, de valami mindig közbejött. Pedig már azt is felajánlották, hogy a Béke brigád fedezi a kalinyini kollektíva képviselőjének útiköltségét és Kaposváron vendégül látják. Talán erre a találkozóra idén majd sor kerülhet. S akkkor bizonyára ez a kapcsolat még szorosabb, tartalmasabb, elevenebb lesz. De addig is jönnek, mennek a levelek, a táviratok, hozzák és viszik az örvendeztető híreket a két szocialista közöség életéből...

Szalai László

Brigád a gyerekek között

A kis otthon csöndjében csak a bölcsők mélyén szundikáló emberpalánták ütemes lélegzése hallatszik. Bár vége az ebéd utáni pihenőnek, az alvás édes mámorától nehezen szabadulnak. Némelyik keserű sírással tiltakozik az ébresztő1 ellen.

A nevelők féltőn és őszinte szeretettel gondozzák ezeket a csöppségeket hároméves korukig. Az édesanyát azonban nehezen lehet pótolni. Ezért is jelent jóleső érzést

Hasznos együttműködés

Két együttműködési szerződés fekszik előttem. Mindkettőt a Középsomogyi Termelő- szfybetkezetek Területi Szövetsége kötötte tagszövetkezeteimk nevében. Az egyik partner a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kiitatóosztálya, a másik a Pécsi Tudományegyetem állam- és jog- tudományi karának mezőgazdasági jogi tanszéke. A megállapodások különböző magas színtű tanácskozások felszólalásainak emlékét idézik bennem: sokan és sokszor elei an-dák, miért nem használják ki joboan a somogyi közös gazdaságok a technikum kutatóosztályának segítségét, miért csak más megyék szövetkezetei, állami gazdasága1 élnek ezzel a lehetőséggel, ■ amikor itt helyben, Somogybán is nagyon elkelne az osztály közreműködése. Akkor úgy tetszett, a kutatásban és annak eredményeiben rejlő lehetőségeket inkább fölfedezték másutt, mint nálunk. Csak az utóbbi években — az állami gazdaságok már korábban — igénylik egyre gyakrabban az ilyenfajta támogatást a termelőszövetkezetek, mert szükségét érzik a tudományos vizsgálatoknak, hiszen ma már nem elég a gazdálkodásnak csupán a hagyományos tudnivalóit ismerni.

A két együttműködési szerződés már biztatóbb távlatokat nyit, meghatározza a segítés formáit A szövetség összekötő kapocs szerepét tölti be ebben az esetben: kérést, kívánságot közvetített az illetékes intózrpénvekhez a terme lőszövetkezetek részéről, s így kötötte meg a szerződést

Érdemes tallózni ezekben az írásos megállaoodásokban mert kiderül belőlük, hogy a szövetkezetek ma már igenis

igénylik a támogatásnak ezt a formáját, enélkül elképzelhetetlennek tartják gazdaságuknak a kívánt ütemben történő fejlesztését. A kutatóosztállyal kötött szerződés egyebek között például azt célozza, hogy a szövetkezetek fejlődését tervszerű együttműködéssel segítse elő, a mindennapi munkához tudományos megalapozottságot adjon, s a tudomány és a gyakorlat egységét valósítsa meg. Milyen lehetőség van erre? Az állat- tenyésztés és ezzel összefüggésben a takarmányozás állandó napirendi téma a szövetség területén, s köztudott, hogy a kutató osztály tevékenysége ugyancsak ebben az irányban folyik. Kézenfekvő tehát a segítség formája: az osztály az új, a korszerűbb, a jövedelmezőbb tartástechnológiái rendszerek kidolgozásában, a szarvasmarha-, a sertés- és juhtenyésztés, illetőleg a tartás és a takarmányozás vonatkozásában nyújthat hathatós segítséget. Konkréten: az osztálv a gyakorlatban mozdítja elő a szarvasmarha-hizlalás korszerű módszereinek elterjesztését, részt vállal az új hizlalótelepek tanulmánytervének kidolgozásában, segít a hagyományos — hatszáz férőhelyes — sertéshizlaldák és -fiaztatók korszerűsítésében, elvégzi az új szakosított telepek tanulmánytervének kidolgozását, s ami szintén figyelemre méltó, rendszeresen szaktanácsokkal látja el a termelőszövetkezeteket. A takarmány-termesztés és a takarmányozás fejlett módszereit ugyancsak igyekszik megismertetni. Mindebből látszik, hogy nagyon szód évűméi érlelhet ez az együttműködés mindkét fél számára, hiszen az osztály a gyakorlatban mérÉöületasztalosokat és épületlakatosokat

azonnali belépésre felveszünk!

Jó kereseti lehetőség!

Minden igényt kielégítő munkásszállást és üzemi étkezést — alacsony térítés ellenében — biztosítunk! Es°tleges lakásprobléma megoldásában segítséget nyújtunk.

Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat

Székesfehérvár, Ady Endre u. 13.

(8351)

heti le egy-egy kilíísériletezett den alkalommal hasznos, a módszer nagyüzemi eredmé- gazdaságokat előbbre vivő

nyét, a gazdasag pedig else összefogásnak lehetünk takézből kapja a termelés előbb- | núi.

Hemesz Ferenc

a Híradástechnikai Vállalat Móra Ferenc szocialista brigádjának vállalkozása. A brigád tizenkét n' dolgozója a Somogy megyei Tanács Dimitrov utcai csecsemőotthonának tizenegy állami gondozottjánál próbálta pótolni az anyai szeretetet.

— Közös elhatározásuk volt ez. Boldogok lennénk, ha tudnánk éreztetni velük: nincsenek egyedül — mondja Mike Gyuláné, a brigád vezetője.

Az első közös találkozás hétfőn délután volt. A tizenkét fiatalasszony és lány örömtől sugárzó arccal fogadta a riadt csöppségeket, amikor a nevelők bevezették őket. A félénk hangulat csakhamar feloldódott Kedves szavak, mosolygós tekintetek kíséretében előkerültek a pöttyös labdák és a csokoládészeletek is.

Fábián Lajosnénak már ottmnaípthlklÁirevitelét szolgáló kutatási tapasztalatokat.

Az imént említett magállapodást a múlt év végén kötötték, a jogi kérdések tisztázására pedig az idén már-» c!usban kötött együttműködő-* sí szerződést az egyetemit tanszékkel a szövetség. A té-1 ma és a kapcsolat talán m'gj sohasem volt annyira idősze-l rű, mint ma. Az egyik in-I dók: a tsz-ek munkájában a; gazdasági jellegű döntések' jogi vonatkozásainak tudományos megalapozása, a má-. sík: a tsz-törvény és a gazda-1

sagirányítás reformja folytán ! Aztán Karola hívott sétáink imádkozni kellene a szent ar- kialakuló önálló, vállalatszerű ♦ Izomláz ide, izomláz oda, erre ca előtt, annyira gyönyörű! De gazdálkodásból adódó jogi f önfeláldozóan vállalkoztam, Karolám, fényes madonnám, kérdések megvitatása. Ebben t pedig Jolika, az elesettek vé- mutasson nekem egy olyan nyújthat jelentős segítséget a időszentje bütykösre gyalogol- páduai szent Antalt, aki ne mezőgazdasági jogi tanszék a ? tatott boldogság utáni vágyá- kárhozna el a maga közelé- közös gazdaságoknak. Ugyan-1 ban. Most az én elmémet bo- ben. Mindez a maga hatalma akkor mód nyílik arra, hogy i rította el a boldogság utáni felettem, nem vagyok képes az egyetem olyan hallgatói, | vágy. Mentem Karolával, bilincset verni a szenvedéseik a termelőszövetkezeti t csak mentem, mentem, és azt lyemre! Csődöt mondott legen- jogtanácsosi munkát választ-; hittem, trombózist kapok a Iá- dás önuralmam, hiába bizo- ják hivatásul, a szövetség | bamba, mire besötétedik. nyitottam be annyi nehéz

tagszövetkezeteiben töltsék 5 Ugyanis, álnokul, a bűnre helyzetben, hogy spártai jelnyári gyakorlatukat. ♦ bujtogató estét vártam. Engem lem vagyok.

gyümölcsöző^ együttmű-j már nem is kellett nagyon Ettől a szövegtől kapitulált, ködösnek ezenkívül is többj bujtogatni, mert ellenségeim Lefegyvereztem lakkos kör- peldaja van a szövetség terű-1 akár elvetemültnek is nevez- meit, s mivel az én oldala- ™ , A kutatóintézetekkel j hettek volna, de a szűzi Ka- mon volt az igazság hatalma ói tenő egyuttmukodes ered-1 roiáról feltételeztem, hogy és a természet ereje, engedel- gabona- es t még r^Szoru.l a sötétség bá- mesen tűrte, hogy most már

. , ,, . " T. ’ amelyet * torítására. Gondoltam, minél valóban mindent tűvé tehessek EÄ» “SS.,,* ,£TV,X M™'*«*»* v;«em, galambszelídségű leikéért De

Latinka Sándor Megyei Mű-{ nagyobb lesz a bátorsága. Nem ezzel meg nem ertem be —isjí-j ..i- egy Szaic. ♦ls csalódtam. Amikor buzgón — Karola, edes, nem kivanhon is van két kis lánya. A*

egyik szőke hajú, kócos kislánnyal a karján mégis ezt mondja:

— Ha megszeretnek a gyerekek, lehet, hogy egyet elvállalok közülük. Mindany- nyian örülünk annak, ha szeretnek bennünket, miért tagadnánk meg ezt éppen a legkisebbektől?

A brigád többi tagja, Pingár Rózsa, Takács Gyuláné. Erdő Arpádné, Kristály Jánosné, Takács Istvánná, Fischli Magdolna, Treffeli Józsefné, Kacséra Éva, Bíró Erzsébet és Baán Józsefné is ugyanígy vélekedik.

A nemes gondolatot, amely a fiatal brigádot táplálja, nagy örömmel fogadták a nevelők is. Horváth Lajosné, az otthon helyettes vezetője mondta, működésük óta ilyenre még nem volt példa.

K. V. J.

velődési Ház mai-kulturális

szöve7ségger\özöle%ra7^lvel * hoz’ amikor mindent tűvé kapjak az ifjúság legszebb pil- — eredményesen. Mindez ar-| akartam tenni egyénisége lanataiban. Omolj teljesen a ra vall, hogy az' ilyesfajta kö-f megismeréséért, olyan bátran karomba. Az öregek mar úgyis zös vállalkozás, együttes erő-J esett ököllel az ábrázatomnak, alszanak, és a te szolgálati feszítéssel végzett munka egy- í hogy a város feletti csillagok szobád isten ajándéka. Nem re nagyobb teret kap, s min-f egytől egyig a szemembe hűl- utasíthatjuk vissza, mert isten

_______________________________I lottak. megver bennünket.

i — Maga egy utolsó himpel- De Karola nem volt valláÍ

lér! — vágta a szemembe, sós.

porig alázva emberi méltósá- — Még nem szabad. Csak j gomat ha beléd szeretek.

Mégis térdre estem előtte. — Megőrülök... te nem is

: hozzáfogtam lelke felkutatásé- hatod tőlem, hogy agyvérzést

Női én férfinsabó

szakmunkást, vasalómunkára betanított munkást, portást, ablaktisztítót, villanyszerelőt, asztalost, gyors és gépírót, munkavédelmi előadót fölvételre keres a Kaposvári Ruhagyár. Jelentkezés a munkaügyi osztályon.

_________ (42329)

B SOMOGYI NÉPLAP

Csütörtök, 1969. május 1.

; Panamakalapom a mellem elé vagy nő! Te egy húsdaráló ♦ emeltem egy szenvedő moz- vagy és fasírozottat csinálsz í dulattal, arcomat feléje nvúj- a szívemből! Nem vagyok én I tottam és így könyörögtem anyagyilkos, hogy ilyen ke- i neki: gyetlenul bánj velem! Gyere

| — Igaza van. igaza van! el hozzám. A feleségem le: Taposson el engem, engem, a szel. Palotát faragok neked legocsmányabb svábbogarat, a elefántcsontból. Meztelen rab- | legundorítóbb százlábút, en- nők legyeznek strucctollakkal, ( gem, a liliomok szaggatóját! rubin ragyog majd a köldö- : Micsoda förtelem, micsoda szé- kükben, te meg egy muszlin : gyen, hogy ennyire az eszemet bugyogóban heversz a brokát ■vette a buja vágy. Inkább baldachin alatt. Vagy nem

bánom, a szökőkút aranyhalait is etetheted és ha mérges leszel, megkorbácsolhatod az eunuchokat.

Ez hatott. Megölelt és drága ajkai halkan fuvolázták:

— Szeretlek, Illés. Jövő vasárnap elutazom hozzád.

Mihelyt leszálltaim otthon a vonatról, azonnal a csónakházba mentem, hogy iriggyé tegyem barátaimat. Ott volt Di- szeli, az üvegszemű borbély, Petér, az alkoholista sekrestyés, Medres, a szerelő, aki egyszer már tanúskodni akart esküvőmön. Nekem estek, mint a húsevő fenevadak:

— Na, milyen a nő?!

Először ásítottam, hogy vegyék tudomásul: győztem. Utána rátértem a részletekre,

— Ügy bántak velem, mint az évszázad kérőjével. Föl volt előttem locsolva az utca. Rumosdióval etettek. Mindjárt rám akarták íratná a kertet házastul, de mondtam, hogy ez még korai. Aztán végig a nővel voltam és búcsúzóul azt mondta, már nem korai rám íratni a vagyonukat. A többihez semmi közötök.

— De milyen a nő?! — sürgetett az üvegszemű borbély.

— Hiába mondanám, nincs hozzá elég fantáziátok. Szőke és édes, mint a húsvéti kalács. Vad és marcangoló, mint Tan- golita abból a híres operettből. Tökéletes honleány. Amilyennek mindig is elképzeltem a magyar anyákat. És a szemembe mondta: szeretlek, Illés. Vagyis gyereket akar tőlem.

— Már megint megjátszod a Petőfi Sanyit? — sértegetett Medres, a szerelő.

— Csak semmi rágalom. Most a tanúm lehetsz. Jövő vasárnap jön a nő. Vissza se engedem.

(Folytatjuk)