Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-04 / 100. szám

Egy hét a világpolitikában Népszavazás után, elnökválasztás előtt Franciaországban Új bizonytalansági tényeső a nyugati politikában További feszültség a Közel-Keleten — Irak elismerte az NDK-t — Nixon első száz napjának mérlege Az április 27-i franciaországi népszavazás váratlannak tűnő eredményével, a De Gaulle politikájára és személyére leadott »nem« sza­vazatok többségével új helyzetet teremtett az ötödik Köztársaságban. A 78 esztendős tábornok-elnök lemondani kényszerült. He­lyét Alain Poher, a szenátus elnöke foglalta el ideiglenesen, de már kitűzték az új köz- társasági elnök megválasztásának időpont­ját. Az első szavazásra június 1-én kerül sor. Hogy hány jelölt indul, az csak május 13-án derül ki, akkor jár le a nevezési ha­táridő. De Gaulle kudarca elsősorban személyes balsiker. Semmi sem indokolta volna, hogy a tábornok-elnök két jelentéktelennek mond­ható reformtervét miért úgy akarja ráerő­szakolni a franciákra, hogy elképzeléseinek visszautasítása esetén lemondásával fenyege­tőzzék. Egy hét elteltével valamelyest tisztul­ni látszik a rejtély homálya: talán így akar­ták a gaulle-isták biztosítani a rendszernek — módosított formábati ugyan és De Gaulle nélküli — fennmaradását! Űj elnökjelöltjük ugyanis, Georges Pompidou, aki 1962 áprili­zelhető, hogy első helyre Pompidou, utána pedig a kommunista jelölt fut be. Köztük a második menet dönt majd ... A francia belpolitikai helyzet ingatag vol­ta új bizonytalansági tényezőt iktatott a nyugati politikába. Érezhető ez elsősorban a pénzpiacokon. Mert Franciaország pénzének helyzete megingott a belpolitikai feszültség miatt, ezért zuhant az angol font sterling és az amerikai dollár értéke is, a nemzetközi spekuláció a nyugatnémet márkára összpon­tosult, amelynek felértékeléséről újból hí­resztelések keltek szárnyra Ez pedig az ugyancsak választás előtt álló NSZK politi­kai helyzetét befolyásolja: szeptember 28-án a nyugatnémet szociáldemokraták azzal sze­retnének csatát nyerni, hogy az ő gazdasági miniszterük, Schiller lenne »egy új nyugat­német gazdasági csoda atyja«. A Közel-Kelet is megérezheti a francia- országi helyzetet, ha valóban úgy alakulna, hogy a következő elnök megváltoztatná De Gaulle eddigi hivatalos politikáját. A New York-i négyhatalmi tárgyalások a Közel- o’rt'Sban ed'ú'* nőm holtak eredményt Georges Pompidou volt francia miniszterelnök, a gaulle-ista párt elnökjelöltje sajtó- értekezletet tart. (Telefoto — AP—MTI—KS) ke volt, s akiről azt híresztelték, hogy az év elején szembekerült a tábornokkal, mpst esé­lyesként indul az elnökválasztáson. Az is ki- szivárgott, hogy megválasztása esetén a tá­bornok-elnök politikájától, legalábbis stílu­sában, különböző politikát alkalmaz majd. Értésre adta például, hogy nem ellenezné ugyanolyan merevséggel ISI agy-Britannia be- bocsáttatását a Közös Piacba. Egy es kommen­tátorok azt is tudni vélik, hogy Pompidou, a Rotschild-bankház egykori vezérigazgatója a közel-keleti válságban sem foglalná el ugyanazt az álláspontot, mint az Izraelnek szállítandó francia fegyvereket visszatartó De Gaulle tábornok. Ha Pompidou esélyes, csak azért lehet az, mert a »nem« győztes tábora nem egységes: De Gaulle ellenzékében ott voltak a szélső- jobboldaliak és az ellenkező végleten a maoisták és anarchisták, közbül pedig a NATO-hű és Amerika-barát jobboldali pár­tok éppúgy, mint a kommunisták, Guy Mollet »szocialistái« meg a katolikus »demokrati­kus centrum«. Kétségtelen, hogy ezek közül a politikai erők közül a Francia Kommu­nista Párt a legjelentősebb: egymaga a vá­lasztók 20—25 százalékának szavazatára szá­míthat. A többiek egyenként csak 5—10—15 százalék elnyerésére gondolhatnak. A francia baloldal, a demokratikus erők, a dolgozók szempontjából döntő fontosságú lenne, hogy a kommunisták és a nem kom­munista baloldal pártjai megegyezésre jus­sanak közös jelölt állításában, és ami ennél fontosabb: közös kormányprogram kialakítá­sában. Sajnos, erre még kevés remény van. A Guy Mollet-féle »szocialisták« nem vetet­ték-e fel például Gaston Defferre jelöltsé­gét: a marseille-i polgármesternél kevés kommunistaellenesebb figura mozog a fran­cia politikai színpadon! Defferre jelölésének ügyében a végső szót a szocialisták mai rendkívüli országos konferenciája mondja ki ugyan, de ismeretes Guy Mollet pártvezérnek a hét közepén tett nyilatkozata: elutasította a kommunistákkal való együttműködés gon­dolatát. A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága hétfőn — a »szocialisták« ál­lásfoglalásának ismeretében — mondja ki az utolsó szót. Ha nem lehet egységfrontra lép­ni Guy Mollet pártjával és más polgári bal­oldali csoportokkal, az FKP külön jelöltet állít. S ha a középpártok meg a jobboldaliak is indítanak egy-egy aspiránst az elnöki székre, ha június 1-én féltucatnyi személyből áll a versenyfutás mezőnye, akkor elkép- * A fegyverek viszont ismét ropognak a Szuezi-csatorna két partján is, a Szíriái— izraeli fegyverszüneti vonal mentén is, az elfoglalt jordániai területeken is. U Thant ENSZ-főtitkár kénytelen volt az érdekelt kormányokhoz intézett levelében kifejezésre juttatni, hogy ha állandósul az életveszély, akkor visszahívja az ENSZ-megfigyelőket, akik a tűzszünet betartására lennének hi­vatottak felügyelni... A Közép-Kelet egy arab országából a hét közepén jó hír érkezett: az iraki kormány úgy döntött, hogy — az arab országok közül elsőnek! — élismeri a Német Demokratikus Köztársaságot és nagykövetet cserél az első német békeállammal! A hír Bonnban persze riadalmat és felháborodást keltett: életre kelt a hivatalosan eltemetettnek mondott Hallstein-doktrina és megtorlással fenyege­tőztek Irak rovására. Az Egyesült Államokban, amelyet újabb és újabb diáklázadások, faji zavargások ráz- kódtatnak meg, elkészítették a szokásokhoz híven az új elnök, Nixon kormányzása első száz napjának mérlegét. Vajmi kevés pozi­tívumot mutat: a választási ígéretek a viet­nami háború befejezésére, a közel-keleti problémában való megoldás-keresésre, a szovjet—amerikai párbeszéd megindítására, a fegyverkezési kiadások csökkentésére stb. egyelőre mind-mind papíron maradtak. Az amerikai közvélemény is egyre türelmetle­nebbé válik: cselekedeteket vár az elnöktől, aki eddig csak »úgy csoportosította a sem­mittevést, hogy az lázas igyekezetnek lás­sák ...« A héten ünnepelték szerte a világon a dolgozók százmilliói a munkásszolidaritás nagy ünnepét. Mindenütt a munkásság erői­nek összefogását hirdették, mutatták a fel­vonulások, gyűlések. Kiemelnénk ezek sorá­ból a pozsonyi május 1-ét, ahol dr. Gustáv Busák határozott hangú beszédben foglalt állást a szocializmus csehszlovákiai ellensé­geinek aknamunkája ellen. Minden jel arra vall, hogy a CSKP és a csehszlovák kor­mány aktívan folytatja a konszolidáció fo­lyamatának meggyorsítását. Ez csak öröm­mel töltheti mindazokat, alak régtől fogva kívánják, hogy szilárduljon meg a néphata­lom a szocialista Csehszlovákiában, mind a cseh és szlovák nép, mind a szocialista kö­zösség érdekeinek megfelelően. Pálfy József KB HÍREK 4 NAGYVILÁGBÓL A Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése elhatározta: minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozása jelentékenyen előbbre vigye a kommun'st mozgalom egy­ségének megszilárdítását. A csehszlovák légiforgalmi vállalat 1970-ben közvetlen repülőjáratot indít Prága és New York között. Az útvo­nalon • hetenként kétszer szovjet gyártmányú IL—62. típusú gépek bonyolítják le a forgalmat. A járat meg­nyitására előreláthatólag a jövő év májusában kerül sor. A japán magánvasút társa­ságok 260 000 munkása és tisztviselője lépett sztrájkba szombaton, hogy fizetéseme­lést és jobb munkaviszonyo­kat csikarjon ki. Tegnap hat tokiói autóbusz-társaság ve­zetői és kalauzai is sztrájk­ba léptek. Mint az UNTTÁ jelenti, Róma és az ország demok­ratikus és haladó társadal­mát felháborította az a kö­rülmény, hogy a hatóságok hivatalos engedélyt adtak az olasz szociális mozgalom el­nevezésű neonáci párt feke- teinges tagjainak kommu­nistaellenes tüntetésre Ró­mában. Kétezer amerikai szökevény él Kanadában, közülük leg­alább 300 álnéven — jelen­tették be Torontóban. övadék ellenében szabad­lábra helyezték Ralph Aber­nathy lelkészt, az amerikai polgárjogi mozgalom vezető­jét. Abernathyt tüntetések szervezése miatt tartóztatták le egy héttel ezelőtt A SZOVJET SAJTÓ NAPJA M ^jus 5-én ünnepük a sajtó napját a Szovjetunió­ban. 57 évvel ezelőtt ezen a napon jelent meg Oroszországban a legális kommunista újság, a Pravda első száma, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a Szovjetunió Kommunista Pártja központi orgánumává vált. Ma 8 milliós péidányszímban jelenik meg. A Szov­jetunióban nyolcezer újság, több mint négyezer folyóirat és más időszaki kiadvány lát napvilágot. Egy-egy alkalom­mal megjelenő példányszámuk 256 millió (az ország lako­sainak száma 239 millió). Az újságokat a Szovjetunió né­peinek 58 nyelvén adják ki. A forradalom előtti Oroszországban az újság ritka ven­dég volt falun. A falusi lakosok többsége nem tudott írni, olvasni. Ma a községek és falvak lakói több mint százmil­lió újságot és folyóiratot járatnak. Az időszaki kiadványok példányszáma igen magas. így pl. a Rabotnyica című népszerű folyóirat 10 millió pél­dányszámban, a Kresztyanka című hetilap 5 millió 400 ezer példányszámban, a Zdarovje című folyóirat pedig 8 milliós példányszámban jelenik meg. Az összehasonlítás kedvéért megemlítjük, hogy a forradalom előtti Oroszország egyik legnépszerűbb folyóiratának, a Nyévának példányszáma nem haladta meg a 200 ezret. A Szovjetunió már régóta a világ egyik legnagyobb könyvkiadó államává vált. Naponta átlag 4 millió 70Ó ezer könyvet nyomtatnak. Évente 70—75 ezer könyvet adnak ki, több mint 1 milliárd 600 millió példányszámban,' a Szovjet­unió népeinek mintegy 60 féle nyelvén és 38 idegen nyel­ven. A világ minden negyedik könyvét a Szovjetunióban nyomtatják. A szovjet nép, mint az egész haladó emberiség, nagy érdeklődést tanúsít Vlagyimir Iljics Lenin élete és tevé­kenysége iránt, akinek 1970 áprilisában ünnepük születése századik évfordulóját. Lenin műveinek a Szovjetunióban kiadott példányszáma elérte a 344 milliót, amelyet a Szov­jetunió és más országok népeinek száz nyelvén adtak ki. A sajtó napját a kialakult hagyományok szerint a mun­kások számára rendezett gyűlésekkel, könyvkiállításokkal, író—olvasó találkozókkal és könyvárusító sátrak felállítá­sával ünnepük. Zakir Husain meghalt Zakir Husain, az Indiai Köz­társaság elnöke 72 éves korá­ban szívroham következtében elhunyt Husain politikai pályafutá­sa 1957-ben kezdődött: ekkor nevezték ki Bihar szövetségi állam kormányzójává. 1962- ben az Indiai Köztársaság al­Wilsont megbuktatják? elnökévé választották meg és 1967-ben lépett Radhakrisnan elnök örökébe. Ö volt India első mohamedán elnöke. Az angol parlament mun­káspárti képviselőinek köré­ben újabb mozgalom indult Wilson leváltására. Az Evenin Standard jelentése szerint a miniszterelnök megbuktatásá­nak ez idő szerint hatvan híve van, de ez nem elég egy si­keres palotaforradalomhoz, annál kevésbé, mivel a lá­zadók nem képesek megegyez­ni az utód személyében. A péntek reggeli angol la­pok szenzációs tálalásban kö­zölték a Wilson-ellenes láza­dás híreit, de csakhamar ki­derült, hogy maga Wilson za­vartalanul folytatja munkáját, a szűkebb kabinet ülésén nem történt semmilyen váratlan esemény, tehát a jelek szerint a miniszterelnök helyzetét egyelőre nem fenyegeti köz­vetlen veszély. Valószínű azonban, hogy a jövő héten esedékes községtanácsi válasz­tások — amelyeken újabb megalázó kudarc vár a Mun­káspártra — felkorbácsolják a lázadás szellemét, továbbá a sztrájkeüenes törvényjavas­latok miatt támadt országos felháborodás és az ezzel kap­csolatos júniusi rendkívüli szakszervezeti konferencia szintén Wilson helyzetét gyen­gítheti. Wilson megbuktatása tech­nikailag úgy valósulhat meg, hogy vagy a kabinet tagjai­nak többsége vagy pedig a párt képviselőcsoportja fejezi ki bizalmatlanságát a minisz­terelnök iránt. Ez esetben Wilson vagy hivatalban ma­rad és új választást ír ki, vagy pedig lemond és átadja he­lyét a többség jelöltjének. A képviselők többsége azonban irtózik az első megoldástól, mert a választásokon legtöb­ben elveszítenék mandátumu­kat, a második megoldáshoz pedig az kellene, hogy ellen­jelöltet teremtsenek elő. Ezek között lehetne James Callaghan belügyminiszter, akit azonban a párt balszárnva nem fogad el, Crossman népjóléti minisz­ter, aki nem örvend különö­sebb népszerűségnek az or­szágban, továbbá a jellegte­len, színtelen hivatalnoknak tartott Stewart külügyminisz­ter. Jenkins pénzügyminiszter neve túlságosan összeforrott Wilson politikájával, továbbá idei költségvetése azt mutat­ja, hogy az államháztartásban olyan felesleget akar terem­teni, amelyből jövőre a vá­lasztások előtt kortes-célokkal lényegesen enyhítheti az adó­prést. Mindez arra mutat, hogy Jenkins — és vele együtt Wilson — az országos válasz­tásig hivatalban kíván ma­radni. (MTI) A hír vétele óta az összes indiai rádióállomás megszakí­totta rendes napi programját és gyászzenét sugározott. Az indiai nemzeti lobogót félár­bocra engedték. Bejelentették, hogy 13 napos nemzeti gyászt tartanak. Zakir Husain utóda ideigle­nesen V. V. Giri, a jelenlegi alelnök lett, aki már letette a hivatalos esküt fi Peti DSitrogenntiiueknel befejeződő közel kétmilliárdos bővítés folytán létesült új üzemek létszámigényének kielégítésére a vállalat fölvesz géplakatos hegesztő uillan^szerelö äcsülluänyozä szakmunkásokat és segédmunkásokat A most induló és 1973-ban befejeződő újabb kb. hat- millíárd forintos bővítés biztosítja a fölvételre jelent­kező dolgozók további fejlőd -sót és foglalkoztatását. A segédmunkásoknak átképzési lehetőséget adunk kü­lönböző szakmákban. Elsősorban vegyipari szakmunkásképzést végzünk, to­vábbá a vegyipari gépek és berendezések kezelésére ké­pezünk ki betanított munkásokat A jelentkezőknek munkásszállást, napi egyszeri kedvez­ményes étkezést, munkaruhát, hazautazási költséget stb. biztosítunk. Munkabér a besorolásnak megfelelően, a kollektív szer­ződés szerint. Munkaidő a szakmányos dolgozóknak heti 42 óra, a nap­palos dolgozóknak heti 44 óra. Minden második szombat szabad. Fölvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Jelentkezni lehet: Péti Nitrogénművek, Pétfürdő, mun­kaügyi osztály. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. májas 4.

Next

/
Thumbnails
Contents