Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-25 / 118. szám
Az elsS demokratikus választás A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után Schneller Béla megyei politikai megbízott rendelete alapján április 2-től 4-ig a társadalmi haladásért harcoló erők Somogy megyében mindenütt megalakították a helyi tanácsokat. Bár a tanácsokat mindenhol megalakították, a Forradalmi Kormányzótanács egyik legfontosabb feladatnak tekintette a szabályos, az országos alapelveknek megfelelő, egységes, tanácsválasztások megtartását. Bízott abban, hogy a választásokon a dolgozók a munkáshatálom mellett foglalnak állást. Azért szorgalmazta a választások megtartását, mert a dolgozók tanácsaira támaszkodva akarta vezetni a szocializmus építését A választójogot a választások rendjét és liatáridejét az ideiglenes alkotmány és a Forradalmi Kormányzótanács XXVII. sz. rendelete szabályozta. “•A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választójogot — hangoztatja az ideiglenes alkotmány. — Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik tizennyolcadik életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint munkások, vagy alkalmazottak stb., vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazottaknak stb. munkáját lehetővé teszi. Választók és választhatók továbbá a Vörös Hadsereg katonái, valamint a Tanácsköztársaságnak azok a hasznos munkából élő munkásai és katonái, akik munkaképességüket egészben vagy részben elvesztették.« Ez volt az első igazi demokratikus választás Magyarországon. 1881-ben hazánkban a népességnek 5,9 százaléka rendelkezett választójoggal, 1890-ben 5,5 százaléka és 1899- ben pedig már csak 5.3 százaléka! Az 1910-es választásokon nő érv ál talán nem szavazhatott, nem volt szavazati joguk az ipari és mezőgazda- sági munkásoknak, cselédeknek, 18—23 éves fiataloknak, sőt a szegényebb kisgazdáknak, iparosoknak és kereskedőknek sem. A ííemzet legjobb erői, az anynoi és kultúrál ’*s értékek előállítói, megteremtői nem rendelkeztek választójoggal, de övék volt minden kötelesség Megyénk 365 000 lakosából 1909-ben mindössze 26 772 embernek volt szavazati joga 1919 csodálatos tavaszán volt az első szabad és demokratikus választás íjépünk és nemzetünk történetében, s ezen minden dolgozó részt vehetett. Először szavazhattak a nők és a fiatalok. A tanácstagok számát is szabályozta. az ideiglenes alkotmány. A falusi tanácsba minden száz lakos után választottak egy tagot A helyi tanács azonban nem állhatott háromnál kevesebb és ötvennél több tagból, A városi tanácsba minden ötszáz lakos után lehetett egy tanácstagot választant A városok azonban háromszáznál nagyobb létszámú tanácsot nem választhattak. A falusi és városi tanácsok az ügyek közvetlen intézésére intéző bizottságokat alakítottak. Az intéző bizottságok a falvakban legfeljebb öt a városokban pedig legfeljebb húsz tagból állhatták. A járási tanácsokat a városi, falusi tanácsok alakították meg. A járási tanácsokba a határos városok és a falvak tanácsai minden ezer lakos Után egy-egy tagot választhattak. A városi küldöttek azonban a járási tanács tagjainak legföljebb felét tehették ki. A járási tanács tagjainak száma hatvannál több nem lehetett Ügyeinek intézésére legföljebb tizenöt tagú intéző .bizottságot választhatott. A megyei tanácsot á megye területén levő városi és járási tanácsok választották. Minden ötezer lakos után egy megyei tanács- tegot választhattak. A megyei Uanács tagjainak száma nem Vehetett háromszáznál több. A megéri tanács az ügyek intézésére legfeljebb negyven tagból álló intéző bizottságot választhatott. A Forradalmi Kormányzótanács XXVII. sz rendelete szerint a falusi és városi tanácsókat legkésőbb április 7-ig, a járási tanácsokat április 10-ig, a megyei tanácsokat április 12-ig, a Tanácsok Országos Gyűl ősének küldötteit pedig (50 ezer lakos után egy küldöttet) április 14-ig kellett megválasztani. A Somogy megyei direktórium április 5-én délután 4 órakor tartott ülésén a Forradalmi Kormányzótanács távirati rendelete alapján átala kult megyei választási bizottsággá. A bizottság elnöke Tóth Lajos, a direktórium politikai osztályának vezetője, a Szocialista Párt megyei szervezetének elnöke lett. A megyei választási bizottság, minden intézkedését az ideiglenes alkotmány tételei, a FKT rendeletéinek és a Belügyi Népbiztosság utasításainak szelleme hatotta át. A megyei választási bizottság és a Szocialista Párt kaposvári végrehajtó bizottsága hirdetményt bocsátott ki, mély röviden ismerteti a választásokkal kapcsolatos tudnivalókat és választásra hívja fel a dolgozókat. A hirdetmény ezekkel a szavakkal fejeződik be: -KIvtársak! Ez az első alkalom, amikor a ti szavatok dönti el az ország sorsát, mutassátok meg, hogy politikai öntudattal gondolkoztok, s adjátok le mindannyian szavazatotokat, hadd lássa a régi bukott rend, hogy a nép millióinak szava követeli a kapitalista munkásnyúzó éra elsöprését. M!,nél többen szavaztok, annál inkább megszégyenítő lesz rájuk, hogy csak dolgozó emberek kirekesztésével sikerült hatalmukat fenntartani.« Az igazságügyi alkalmazottak szakszervezetének vezetősége a sajtó hasábjain felhívta tagjainak figyelmét hogy a választásra való együttes felvonulás céljából az igazságügyi palotában zászló alatt gyülekezzenek. A szervezett dolgozók hozzák magukkal feleségüket is — hagoztatja a felhívás. A pedagógus szakszervezet elnör ke is felhívta a tanítók figyelmét hogy a választásokon valamennyien vegyenek részt « szavazatukkal a hivatalos listát támogassák. A dolgozó nők számára külön felhívást adtak ki. »A proletárasszonyok kétszeres terhét és szenvedését viselték a ledöntött osztályuralomnak. Közösek érdekeink, hogy soha többé ne legyen visszaállítható a kizsákmányolás régi rendje. Minden dolgozó nőnek 'és proletárasszonynak kötelessége, hogy részt vegyen a jövendő nagyszerű munkájában, a szocialista társadalom fölépítésé ben. Ennek az építömun- kának alapját rakják a munkástanács választásokkal a proletárok. A dolgozó asszonyoknak is van szavazati joguk! Proletárasszonyok is választhatók! Éljenek tehát ezekkel a jogukkal és valamennyien vegyenek részt a választásokon. Ne akadjon egyetlen dolgozó nő isem, ki ne men he az urnák elé!-* A dolgozók éltek is a jogukkal. A kizsákmányolás alól felszabadult munkások és parasztok, értelmiségiek és kisemberek; férfiak és nők; öregek és fiatalok — lelkesen vettek részt a választásokon, legtöbbjüknek azelőtt sohasem nyílt lehetősége beleszólni abba, hogy kik legyenek a helyi önkormányzat és a haza sorsát intéző képviseleti szervek tagjai. Józanság, példás rend és komolyság jellemezte megyénkben a választásokat. A kisebb falvak egy részében népgyűléseken, nyíltan, Kaposvár városban és a legtöbb faluban azonban titkosan történt a választás. A szavazók gondosan megnézték a jelöltek névsorát és meggondolták, hogy kikre adják a voksukat. A választások eredményei félreérthetetlenül Igazolják, hogy a megválasztott munkás- tanácsok jogosan tekintették magukat a dolgozó nép szerveinek, s valóban a dolgozók bizalmbából látták el szép, nemes, de igen nehéz feladatukat A falvakban az esetek többségében a tanácstagok nagyobb részét a cselédek, napszámosok és kisbirtokosok tették ki. Mellettük a tanácsokban megfelelő helyet kaotak az értelmiségiek is. Feltűnő, hogy a pedagógusok Igen magas arányban voltak képviselve az államhatalom helyi szerveiben, örvendetes tény, hogy több községben, mint például Csurgón, Karádon, So- mogyváron, Somogyvámoson, Böhönyén és Nagyatádon dolgozó nőket is beválasztottak a helyi munkástanácsba. A megválasztott tanácstagokról a »Választunk« című cikk szerzője ezt írja: »Aki ma választ, az dolgozó ember, s akiket ma választanak, azok dolgozó emberek. A megválasztottak nem lesznek, de nem is voltak nagyságos urak, akik boltot nyitnak a mandátumból, kijáró boltot a protekció cégtáblájával. A ma választottak nemcsak megválasztottak, hanem kiválasztottak. A dolgozó milliók kiválasztottal, a becsületes munka vezetésére predesztinált munkásai.« A községi választási megbízottak a megyei választási bizottság előírásainak megfelelően a járási székhelyeken megválasztották a járási munkástanácsokat, a járási munkástanácsok pedig saját intézőbizottságukat és a megyei munkástanács tagjait. Csurgón Megyerdi Antal építőmunkás, Igáiban Farkas János volt gazdatiszt, Lengyeltótiban Steer Gyula, Marcaliban dr. Névy Zoltán, Nagyatádon Krix István fonalgyári művezető, Tabon Somogyi Ferenc nyomdász lett a járási munkástanács elnöke. A kaposvári járás három tanácselnököt választott Szabó Károly ci- peszmunkás, Kovács Pál szabómunkás és Nagy Viktor személyében. Április 14-én fél tizenegy órakor a megyeháza nagytermében tartotta alakuló ülését a megyei munkástanács,. A megyei munkástanács megvitatta a forradalmi erők előtt álló feladatokat, s az operatív munka irányítására megválasztotta a 28 tagú intézőbizottságot. A munkástanács elnökévé Schneller Bélát, al- elnökeivé pedig Bállá József vasutast és Szalma István nyomdászt választották meg. Ugyanezen az ülésen a jelölőbizottság javaslata alapján megválasztották a Tanácsok Országos Gyűlésének küldötteit Küldött lett Tóth Lajos, Latinca Sándor, Peinhoffer Lajos, Kovács Miksa, Gyura Janos, Somogyi Ferenc, Zóka Imre és Kiss Ernő. „ Az alakuló ülésen Schneller Béla, a megyei munkástanács elnöke mondott zárszót. Beszédében megállapította, hogy »a proletár' átus az új Magyarországot, ha kell, minden poklon keresztül, még életének feláldozásával is megteremti. A tanácsválasztások után, mely jelentősen meg ere. sítette a munkáshatalmat, Somogy megye direktóriuma jóváhagyta a választások eredményeit és kiáltványt intézett megyénk dolgozóihoz. A kiáltvány bevezető része Ismerteti a Magyar Tanácsköztársaság n egalakulásának előzményeit, majd leszögezi, hogy a hatalom a munkásosztály kezében van, mely hatalom védi a dolgozó nép alapvető érdekeit. »A községekben a Munkástanácsoké minden hatalom, de ne éljenek vissza vele. Minden esetben csak a munkásság javát szolgálják.« A tapasztalatok azt mutatják, hogy az első igazi demokratikus választáson megalakított tanácsok forradalmi szellemben, demokratikusan működtek és álhatatosan képviselték megyénk dolgozóinak érdekeit. Ezért igazi államhatalmi és népi szervek voltak. Suri Károly SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. május 25. 50 ÉVE TÖRTÉNT: Tervezet szakmunkás nevelésről a somogyi A megyében folyó szakmunkásnevelés központja kialakításának gondolata 1919 májusában érlelődött meg a helyi vezetők és pedagógusok soraiban. Egy hónappal később az egyesült ifjúsági szervezetben maguk a fiatalok követelték a modem szocialista oktatást. Az iparos- tanonc képzés városunkban a lehető legalacsonyabb szinten állott a századforduló óta. Az állandó iskolaépület nélkül és a megfelelő szakoktatók hiányában az iparosképzés mesz- sze elmaradt a kívánalmaktól városunkban. Á szervezett fiatalok és a megye sorsáért felelős vezetők, elsősorban Latinca Sándor gyors akciót követeltek. Az eddigi szakiroda- lom általában csak Latinca nevéhez köti az ifjúmunkás szakoktatás megreformálását, viszont a levéltári források azt bizonyítják, hogy mások is foglalkoztak ezzel. Hudra László megyei művelődési megbízott 1919. május 10-én 6/1919. (b. szám alatt a Direktóriumnak írja: »Lankai József ‘ ipárostanonc iskolai helyettes igazgató, kérelemmel fordult a vezetésem alatt álló közművelődési osztályhoz, kéri a Szántó laktanyának 5 termét az iparostanonc iskola számára. Tekintettel arra, hogy az iparostanonc iskolának a mai helyisege, ahol felváltva folyik a tanítás a polgári fiú iskola növendékeivel — egyáltalán nem alkalmas a tanításra, részint azért, mert sötét, nedves, nem szellőztethető kellőleg, éppen azért, mert állandóan el vannak a szobáknak csúfolt odúk foglalva, a leghatározottabban kérem a Direktóriumot arra, hogy iparostanonc iskola számára a Szántó-laktanya helyiségeiből 5 termet bocsásson rendelkezésünkre. Így meg lenne oldva az iparostanonc iskolának úgy a pedagógiai, mint hygéníai kérdése«. Az iskolát először a Bárány-szálló helyiségeiben alakították volna meg, később újból a Szántó laktanyát szemelték ki. A Direktóriumon belül a termelési-szociáiiizálási ügyosztály vezetője Latinca Sándor tanulmányozta a megvalósítás lehetőségeit. A Somogyi Vörös Újság, május 14-én cikket írt: »Létesítsenek Kaposváron a termelési szövetkezet működési körén belül egy univerzális müheiytelepet. Ezen a telepen képviselve lesz minden iparág. Az egyes iparágak élén kipróbált művezető áll, akihez néhány elsőrendűen Kőműves, asztalos, ács, festő, villanj szerelő, vizes fűtésszerelő, tetőfedő, bádogos, parketta, lakatos szak- és betanított munkásokat, kőművesek mellé segédmunkásokat (16 éven felüli fiúkat is), szállítóin lukasokat, gépkocsivezetőket, autószerelőket, raktári segédmunkásokat azonnali belépéssel felveszünk Munkásszállás díjtalan. Jelentkezni lehet: a »Prosperitás« Ktsz munkaügyi osztályán, Budapest, IX., Viola u. 45. ________________(5369) k épzett szakmunkást osztanak be. Ezen a telepen tanulják ki az ifjúmunkások a hajlamuk szerint önként választott mesterséget«. Az elméleti oktatás nagy részét először az utolsó éves gimnázistákra és felső- kereskedelmistákra bíznák, hisz a »-jövő társadalom életében a szellemi és fizikai munkások egyazon eszmeúton haladnak*. A cikk megjelenése után két nappal a Somogy megyei Termelőszövetkezetek Központjában értekezlet volt, melyen elhatározták, hogy a megye ifjúmunkásainak nevelését központosítják. Az értekezleten, melyen Latinca elnökölt »... máris gondoskodtak megfelelő helyiségről és a szükséges berendezésről és felszerelésről. A Kontrássy (ma Latinca) utcában levő Szántólaktanya földszinti helyiségeiben és szuterénjében lesznek a különböző iparágak műhelyei.* A szakmunkás műhely egyben .vállalná a kisebb munkák végzését is a városban. Az értekezleten az oktatásra a következő elgondolás született. A délelőtti órákban a tanműhelyben gyakorlati oktatásban részesülnek a tanulók. Délután felméleti tárgyakra mérnök-tanárok oktatnák az ifjúmunkásokat és elvetették azt az első elgondolást, hogy ezeket az órákat diákokra bízzák. Az esti órákban »megismerkednek a kommunista allam társadalmi és gazdasági berendezkedésével, a proletárok jogaival és kötelességeivel*. Ezen foglalkozásokra nagy gondot kívánnak fordítani, mert lehetővé válik a diákfia tatokkal való párhuzamos nevelési cél; a kommunista társadalom. Határozatot hoztak arról is, hogy a különleges képességgel rendelkező ifjúmunkásokat magasabb képzésben részesítik és külön elméleti oktatásban részesülnek. Á továbbiakban ha mérnöki pályára készülnek, a Direktórium vállalja taníttatásukat Határozat született a tanműhely fölszerelésére is, melyet a helyi kisüzemekből valamint Budapestről vásárol a Direktórium. Az ifjúmunkás ügyekkel továbbra is behatóan foglalkozik Latinca Sándor és a fann- maradt levelezés is bizonyítja, hogy számtalan kéréssel, panasszal fordultak hozzá a munkásfiatalok. Intézkedik, és szigorú büntetést helyez kilátásba a tanoncaikat kiuzso- rázó, vagy elbocsátó mesterek ellen. A városban amúgy te nagy számban ’ levő munka- nélküli ifjúmunkások ügye, akik a »kisiparosoknál beállott munkanélküliség folytán« voltak munka nélkül, nem várhatott sokáig. Az iskola- szervezés azonnal megkezdődött és az eddigi tervvel szemben, most a Németh I t- ván utcai katonai barakkok egy részét alakítják át iskolai célra. Egyelőre két tagozattal indulna június 15-én az ifjúmunkások mintaiskolá- ju, így a vas- és fémipari, valamint az asztalos és bútoripari tagozattal. A Közoktatásügyi Népbiztosság különös érdeklődéssel figyelt fel a somogyi kezdeményezésre, és június elején leküldte az Ifjúmunkás Propaganda Osztályról a megbízottait. A fővárosi kiküldöttek megbeszélték az ifjúmunkás műhely működésével és a szabadoktatás megszervezésével összefüggő helyi tennivalókat és ígéretet tet'ek ennek anyagi fedezetére. Latinca a hónap végén a gépek vásárlására 80 000 korona felett rendelkezett, melyet az akkori honvédő háború napjaiban nehezen szerzett be. Július 15-én a Somogyi Munkás örömmel közli, hogy »Megjött az ifjúmunkás műhely fölszerelése*. — »Mo kapott értesítést a kormányzótanácsi biztos arról, hogy vasútra tették az oktatóműhely fölszerelésen.* A Tanácsköztársaság július végi katonai—politikai válsága megakadályozta az oktatóműhely azonnali megindulását. Az események menetébe tortozik az a tény is, hogy a proletárdiktatúra megdöntésének napján, 1919. augusztus elsején érkezett le mit sem sejtve a Közoktatás- ügyi Népbiztosság kiküldötte, az Ipari tanműhelyek beindítására. A megyei művelődési osztályon megegyeztek, hogy az oktatás szeptember elején megkezdődik az átalakított helyiségekben. Néhány nap múlva az ifjúmunkástelep helyiségeiben a szegedi fehérkülönítményes tisztek és a Kaposvár környékén verbuválódott ellenforradalmár ku- lákbanda kötötte be lovait A kaposvári ifjúmunkástelep tanműhelye megvalósulatlanul is a somogyi munkásság első oktatási intézménye volt amely fél évszázad múltán is érdemes a mai fiatalok emlékezetére. A. A. ÉRTESÍTÉSI fl Tejipari Tröszt 1.969. X. 1-től 1970. III. 31-ig állami . gazdaságok és termelőszövetkezetek tejkezeléssel és elsődleges tejfel- dolgozással foglalkozó dolgozói részére bentlakásos tanfolyamot szervez A tanfolyam helye: Jászberény. A tanfolyam ideje: 4 hét A tanfolyam tárgya: a tejkezelés, a fogyasztói tej, a tejföl, a túró és az ízesített termékek készítésének elméleti és gyakorlati elsajátításaA tanfolyam részvételének feltétélei: — felső korhatár nőknél (lehetőleg) 40, férfiaknál 45 év, — 8. ált. iskolai végzettség, vagy tejkezelői képesítés, — érvényes egészségügyi könyv, vagy orvosi igazolás. A tanfolyamon teljes ellátást biztosítunk a ténylegesen felmerülő költségek ellenében (kb. 1600 Ft). Jelentkezés a területileg illetékes tejipari vállalatnál (üzemben) augusztus 15-ig. 5 A tanfolyam tényleges költségét az illetékes tejipari -4 vállalatnak kell utólagosan átutalni. « _____________________________________________(16-56) l V
