Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-25 / 118. szám

Az elsS demokratikus választás A Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltása után Schneller Béla megyei politikai megbízott rendelete alapján április 2-től 4-ig a társadalmi haladásért harcoló erők Somogy megyében min­denütt megalakították a helyi tanácsokat. Bár a tanácsokat mindenhol megalakították, a Forradalmi Kormányzótanács egyik legfontosabb feladatnak tekintette a szabályos, az or­szágos alapelveknek megfele­lő, egységes, tanácsválasztások megtartását. Bízott abban, hogy a választásokon a dolgo­zók a munkáshatálom mellett foglalnak állást. Azért szorgal­mazta a választások megtar­tását, mert a dolgozók taná­csaira támaszkodva akarta ve­zetni a szocializmus építését A választójogot a választá­sok rendjét és liatáridejét az ideiglenes alkotmány és a For­radalmi Kormányzótanács XXVII. sz. rendelete szabá­lyozta. “•A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választójogot — hangoztatja az ideiglenes alkotmány. — Választók és tanácstagokká választhatók nemre való te­kintet nélkül mindazok, akik tizennyolcadik életévüket be­töltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint munkások, vagy alkalmazottak stb., vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb említett munkások­nak, alkalmazottaknak stb. munkáját lehetővé teszi. Vá­lasztók és választhatók továb­bá a Vörös Hadsereg katonái, valamint a Tanácsköztársaság­nak azok a hasznos munkából élő munkásai és katonái, akik munkaképességüket egészben vagy részben elvesztették.« Ez volt az első igazi demok­ratikus választás Magyaror­szágon. 1881-ben hazánkban a népességnek 5,9 százaléka rendelkezett választójoggal, 1890-ben 5,5 százaléka és 1899- ben pedig már csak 5.3 szá­zaléka! Az 1910-es választá­sokon nő érv ál talán nem sza­vazhatott, nem volt szavazati joguk az ipari és mezőgazda- sági munkásoknak, cselédek­nek, 18—23 éves fiataloknak, sőt a szegényebb kisgazdák­nak, iparosoknak és kereske­dőknek sem. A ííemzet legjobb erői, az anynoi és kultúrál ’*s értékek előállítói, megteremtői nem rendelkeztek választójog­gal, de övék volt minden kö­telesség Megyénk 365 000 lakosából 1909-ben mindössze 26 772 em­bernek volt szavazati joga 1919 csodálatos tavaszán volt az első szabad és demokrati­kus választás íjépünk és nem­zetünk történetében, s ezen minden dolgozó részt vehetett. Először szavazhattak a nők és a fiatalok. A tanácstagok számát is sza­bályozta. az ideiglenes alkot­mány. A falusi tanácsba min­den száz lakos után választot­tak egy tagot A helyi tanács azonban nem állhatott három­nál kevesebb és ötvennél több tagból, A városi tanácsba minden ötszáz lakos után le­hetett egy tanácstagot válasz­tant A városok azonban há­romszáznál nagyobb létszámú tanácsot nem választhattak. A falusi és városi tanácsok az ügyek közvetlen intézésére in­téző bizottságokat alakítottak. Az intéző bizottságok a fal­vakban legfeljebb öt a váro­sokban pedig legfeljebb húsz tagból állhatták. A járási tanácsokat a váro­si, falusi tanácsok alakították meg. A járási tanácsokba a határos városok és a falvak tanácsai minden ezer lakos Után egy-egy tagot választhat­tak. A városi küldöttek azon­ban a járási tanács tagjainak legföljebb felét tehették ki. A járási tanács tagjainak száma hatvannál több nem lehetett Ügyeinek intézésére legföljebb tizenöt tagú intéző .bizottságot választhatott. A megyei taná­csot á megye területén levő városi és járási tanácsok vá­lasztották. Minden ötezer la­kos után egy megyei tanács- tegot választhattak. A megyei Uanács tagjainak száma nem Vehetett háromszáznál több. A megéri tanács az ügyek inté­zésére legfeljebb negyven tag­ból álló intéző bizottságot vá­laszthatott. A Forradalmi Kormány­zótanács XXVII. sz rendelete szerint a fa­lusi és városi tanácsókat leg­később április 7-ig, a járási tanácsokat április 10-ig, a me­gyei tanácsokat április 12-ig, a Tanácsok Országos Gyűl ősé­nek küldötteit pedig (50 ezer lakos után egy küldöttet) áp­rilis 14-ig kellett megválasz­tani. A Somogy megyei direktó­rium április 5-én délután 4 órakor tartott ülésén a Forra­dalmi Kormányzótanács táv­irati rendelete alapján átala kult megyei választási bizott­sággá. A bizottság elnöke Tóth Lajos, a direktórium po­litikai osztályának vezetője, a Szocialista Párt megyei szer­vezetének elnöke lett. A me­gyei választási bizottság, min­den intézkedését az ideiglenes alkotmány tételei, a FKT ren­deletéinek és a Belügyi Nép­biztosság utasításainak szelle­me hatotta át. A megyei választási bizott­ság és a Szocialista Párt ka­posvári végrehajtó bizottsága hirdetményt bocsátott ki, mély röviden ismerteti a választá­sokkal kapcsolatos tudnivaló­kat és választásra hívja fel a dolgozókat. A hirdetmény ezekkel a szavakkal fejeződik be: -KIvtársak! Ez az első al­kalom, amikor a ti szavatok dönti el az ország sorsát, mu­tassátok meg, hogy politikai öntudattal gondolkoztok, s ad­játok le mindannyian szava­zatotokat, hadd lássa a régi bukott rend, hogy a nép mil­lióinak szava követeli a ka­pitalista munkásnyúzó éra el­söprését. M!,nél többen sza­vaztok, annál inkább meg­szégyenítő lesz rájuk, hogy csak dolgozó emberek kire­kesztésével sikerült hatalmu­kat fenntartani.« Az igazságügyi alkal­mazottak szakszervezetének vezetősége a sajtó ha­sábjain felhívta tagjainak figyelmét hogy a válasz­tásra való együttes felvonulás céljából az igazságügyi palo­tában zászló alatt gyülekez­zenek. A szervezett dolgozók hozzák magukkal feleségüket is — hagoztatja a felhívás. A pedagógus szakszervezet elnör ke is felhívta a tanítók figyel­mét hogy a választásokon va­lamennyien vegyenek részt « szavazatukkal a hivatalos lis­tát támogassák. A dolgozó nők számára külön felhívást adtak ki. »A proletárasszonyok két­szeres terhét és szenvedését viselték a ledöntött osztály­uralomnak. Közösek érdekeink, hogy soha többé ne legyen visszaállítható a kizsákmányo­lás régi rendje. Minden dolgozó nőnek 'és proletárasszonynak kötelessé­ge, hogy részt vegyen a jöven­dő nagyszerű munkájában, a szocialista társadalom fölépí­tésé ben. Ennek az építömun- kának alapját rakják a mun­kástanács választásokkal a proletárok. A dolgozó asszonyoknak is van szavazati joguk! Proletár­asszonyok is választhatók! Éljenek tehát ezekkel a jo­gukkal és valamennyien ve­gyenek részt a választásokon. Ne akadjon egyetlen dolgozó nő isem, ki ne men he az ur­nák elé!-* A dolgozók éltek is a jo­gukkal. A kizsákmá­nyolás alól felszabadult munkások és parasztok, értel­miségiek és kisemberek; fér­fiak és nők; öregek és fiata­lok — lelkesen vettek részt a választásokon, legtöbbjüknek azelőtt sohasem nyílt lehető­sége beleszólni abba, hogy kik legyenek a helyi önkor­mányzat és a haza sorsát in­téző képviseleti szervek tag­jai. Józanság, példás rend és komolyság jellemezte me­gyénkben a választásokat. A kisebb falvak egy részében népgyűléseken, nyíltan, Kapos­vár városban és a legtöbb fa­luban azonban titkosan történt a választás. A szavazók gon­dosan megnézték a jelöltek névsorát és meggondolták, hogy kikre adják a voksukat. A választások eredményei félreérthetetlenül Igazolják, hogy a megválasztott munkás- tanácsok jogosan tekintették magukat a dolgozó nép szer­veinek, s valóban a dolgozók bizalmbából látták el szép, ne­mes, de igen nehéz feladatu­kat A falvakban az esetek több­ségében a tanácstagok na­gyobb részét a cselédek, nap­számosok és kisbirtokosok tet­ték ki. Mellettük a tanácsok­ban megfelelő helyet kaotak az értelmiségiek is. Feltűnő, hogy a pedagógusok Igen ma­gas arányban voltak képvi­selve az államhatalom helyi szerveiben, örvendetes tény, hogy több községben, mint például Csurgón, Karádon, So- mogyváron, Somogyvámoson, Böhönyén és Nagyatádon dol­gozó nőket is beválasztottak a helyi munkástanácsba. A megválasztott tanácsta­gokról a »Választunk« című cikk szerzője ezt írja: »Aki ma választ, az dolgozó ember, s akiket ma választa­nak, azok dolgozó emberek. A megválasztottak nem lesznek, de nem is voltak nagyságos urak, akik boltot nyitnak a mandátumból, kijáró boltot a protekció cégtáblájával. A ma választottak nemcsak megválasztottak, hanem kivá­lasztottak. A dolgozó milliók kiválasztottal, a becsületes munka vezetésére predeszti­nált munkásai.« A községi választási meg­bízottak a megyei választási bizottság előírásainak megfe­lelően a járási székhelyeken megválasztották a járási mun­kástanácsokat, a járási mun­kástanácsok pedig saját inté­zőbizottságukat és a megyei munkástanács tagjait. Csur­gón Megyerdi Antal építő­munkás, Igáiban Farkas János volt gazdatiszt, Lengyeltóti­ban Steer Gyula, Marcaliban dr. Névy Zoltán, Nagyatádon Krix István fonalgyári műve­zető, Tabon Somogyi Ferenc nyomdász lett a járási mun­kástanács elnöke. A kaposvá­ri járás három tanácselnököt választott Szabó Károly ci- peszmunkás, Kovács Pál sza­bómunkás és Nagy Viktor személyében. Április 14-én fél tizenegy órakor a megyeháza nagyter­mében tartotta alakuló ülését a megyei munkástanács,. A megyei munkástanács megvi­tatta a forradalmi erők előtt álló feladatokat, s az opera­tív munka irányítására meg­választotta a 28 tagú intézőbi­zottságot. A munkástanács el­nökévé Schneller Bélát, al- elnökeivé pedig Bállá József vasutast és Szalma István nyomdászt választották meg. Ugyanezen az ülésen a jelö­lőbizottság javaslata alapján megválasztották a Tanácsok Országos Gyűlésének küldöt­teit Küldött lett Tóth Lajos, Latinca Sándor, Peinhoffer Lajos, Kovács Miksa, Gyura Janos, Somogyi Ferenc, Zóka Imre és Kiss Ernő. „ Az alakuló ülésen Schnel­ler Béla, a megyei munkásta­nács elnöke mondott zárszót. Beszédében megállapította, hogy »a proletár' átus az új Magyarországot, ha kell, min­den poklon keresztül, még életének feláldozásával is megteremti. A tanácsválasztások után, mely jelentősen meg ere. sítette a munkáshatalmat, Somogy megye direktóriuma jóváhagyta a választások ered­ményeit és kiáltványt inté­zett megyénk dolgozóihoz. A kiáltvány bevezető része Is­merteti a Magyar Tanácsköz­társaság n egalakulásának előzményeit, majd leszögezi, hogy a hatalom a munkásosz­tály kezében van, mely hata­lom védi a dolgozó nép alap­vető érdekeit. »A községek­ben a Munkástanácsoké min­den hatalom, de ne éljenek vissza vele. Minden esetben csak a munkásság javát szol­gálják.« A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az első igazi de­mokratikus választáson meg­alakított tanácsok forradalmi szellemben, demokratikusan működtek és álhatatosan kép­viselték megyénk dolgozóinak érdekeit. Ezért igazi államha­talmi és népi szervek voltak. Suri Károly SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. május 25. 50 ÉVE TÖRTÉNT: Tervezet szakmunkás nevelésről a somogyi A megyében folyó szakmunkásnevelés központja kialakításának gon­dolata 1919 májusában érle­lődött meg a helyi vezetők és pedagógusok soraiban. Egy hónappal később az egyesült ifjúsági szervezetben maguk a fiatalok követelték a modem szocialista oktatást. Az iparos- tanonc képzés városunkban a lehető legalacsonyabb szinten állott a századforduló óta. Az állandó iskolaépület nélkül és a megfelelő szakoktatók hiá­nyában az iparosképzés mesz- sze elmaradt a kívánalmaktól városunkban. Á szervezett fia­talok és a megye sorsáért fe­lelős vezetők, elsősorban La­tinca Sándor gyors akciót kö­veteltek. Az eddigi szakiroda- lom általában csak Latinca nevéhez köti az ifjúmunkás szakoktatás megreformálását, viszont a levéltári források azt bizonyítják, hogy mások is foglalkoztak ezzel. Hudra László megyei műve­lődési megbízott 1919. május 10-én 6/1919. (b. szám alatt a Direktóriumnak írja: »Lankai József ‘ ipárostanonc iskolai helyettes igazgató, kérelemmel fordult a vezetésem alatt álló közművelődési osztályhoz, ké­ri a Szántó laktanyának 5 ter­mét az iparostanonc iskola számára. Tekintettel arra, hogy az iparostanonc iskolá­nak a mai helyisege, ahol fel­váltva folyik a tanítás a pol­gári fiú iskola növendékeivel — egyáltalán nem alkalmas a tanításra, részint azért, mert sötét, nedves, nem szellőztet­hető kellőleg, éppen azért, mert állandóan el vannak a szobáknak csúfolt odúk fog­lalva, a leghatározottabban kérem a Direktóriumot arra, hogy iparostanonc iskola szá­mára a Szántó-laktanya he­lyiségeiből 5 termet bocsásson rendelkezésünkre. Így meg lenne oldva az iparostanonc iskolának úgy a pedagógiai, mint hygéníai kérdése«. Az is­kolát először a Bárány-szálló helyiségeiben alakították vol­na meg, később újból a Szán­tó laktanyát szemelték ki. A Direktóriumon belül a termelési-szociáiiizálási ügyosz­tály vezetője Latinca Sándor tanulmányozta a megvalósítás lehetőségeit. A Somogyi Vörös Újság, május 14-én cikket írt: »Létesítsenek Kaposváron a termelési szövetkezet műkö­dési körén belül egy univer­zális müheiytelepet. Ezen a telepen képviselve lesz min­den iparág. Az egyes iparágak élén kipróbált művezető áll, akihez néhány elsőrendűen Kőműves, asztalos, ács, festő, villanj szerelő, viz­es fűtésszerelő, tetőfedő, bádogos, parketta, lakatos szak- és betanított munkásokat, kőművesek mellé segédmunkásokat (16 éven felüli fiúkat is), szállítóin lukasokat, gépkocsivezetőket, autószerelőket, raktári segédmunkásokat azonnali belépéssel felveszünk Munkásszállás díjtalan. Jelentkezni lehet: a »Prosperitás« Ktsz munkaügyi osztályán, Budapest, IX., Viola u. 45. ________________(5369) k épzett szakmunkást osztanak be. Ezen a telepen tanulják ki az ifjúmunkások a hajla­muk szerint önként választott mesterséget«. Az elméleti oktatás nagy részét először az utolsó éves gimnázistákra és felső- kereskedelmistákra bíznák, hisz a »-jövő társadalom életé­ben a szellemi és fizikai mun­kások egyazon eszmeúton ha­ladnak*. A cikk megjelenése után két nappal a Somogy megyei Ter­melőszövetkezetek Központjá­ban értekezlet volt, melyen el­határozták, hogy a megye if­júmunkásainak nevelését köz­pontosítják. Az értekezleten, melyen Latinca elnökölt »... máris gondoskodtak meg­felelő helyiségről és a szüksé­ges berendezésről és felszere­lésről. A Kontrássy (ma La­tinca) utcában levő Szántó­laktanya földszinti helyiségei­ben és szuterénjében lesznek a különböző iparágak műhe­lyei.* A szakmunkás műhely egyben .vállalná a kisebb mun­kák végzését is a városban. Az értekezleten az oktatásra a következő elgondolás szüle­tett. A délelőtti órákban a tanműhelyben gyakorlati ok­tatásban részesülnek a ta­nulók. Délután felméleti tár­gyakra mérnök-tanárok oktat­nák az ifjúmunkásokat és el­vetették azt az első elgondo­lást, hogy ezeket az órákat diákokra bízzák. Az esti órák­ban »megismerkednek a kom­munista allam társadalmi és gazdasági berendezkedésével, a proletárok jogaival és köte­lességeivel*. Ezen foglalkozá­sokra nagy gondot kívánnak fordítani, mert lehetővé válik a diákfia tatokkal való párhu­zamos nevelési cél; a kom­munista társadalom. Határo­zatot hoztak arról is, hogy a különleges képességgel rendel­kező ifjúmunkásokat maga­sabb képzésben részesítik és külön elméleti oktatásban ré­szesülnek. Á továbbiakban ha mérnöki pályára készülnek, a Direktórium vállalja tanítta­tásukat Határozat született a tanműhely fölszerelésére is, melyet a helyi kisüzemekből valamint Budapestről vásárol a Direktórium. Az ifjúmunkás ügyekkel to­vábbra is behatóan foglalko­zik Latinca Sándor és a fann- maradt levelezés is bizonyít­ja, hogy számtalan kéréssel, panasszal fordultak hozzá a munkásfiatalok. Intézkedik, és szigorú büntetést helyez ki­látásba a tanoncaikat kiuzso- rázó, vagy elbocsátó mesterek ellen. A városban amúgy te nagy számban ’ levő munka- nélküli ifjúmunkások ügye, akik a »kisiparosoknál beál­lott munkanélküliség folytán« voltak munka nélkül, nem várhatott sokáig. Az iskola- szervezés azonnal megkezdő­dött és az eddigi tervvel szemben, most a Németh I t- ván utcai katonai barakkok egy részét alakítják át isko­lai célra. Egyelőre két tago­zattal indulna június 15-én az ifjúmunkások mintaiskolá- ju, így a vas- és fémipari, valamint az asztalos és bú­toripari tagozattal. A Közok­tatásügyi Népbiztosság külö­nös érdeklődéssel figyelt fel a somogyi kezdeményezésre, és június elején leküldte az Ifjúmunkás Propaganda Osz­tályról a megbízottait. A fő­városi kiküldöttek megbeszél­ték az ifjúmunkás műhely működésével és a szabadok­tatás megszervezésével össze­függő helyi tennivalókat és ígéretet tet'ek ennek anyagi fedezetére. Latinca a hónap végén a gépek vásárlására 80 000 korona felett rendelke­zett, melyet az akkori honvé­dő háború napjaiban nehezen szerzett be. Július 15-én a Somogyi Munkás örömmel közli, hogy »Megjött az ifjú­munkás műhely fölszerelése*. — »Mo kapott értesítést a kormányzótanácsi biztos ar­ról, hogy vasútra tették az oktatóműhely fölszerelésen.* A Tanácsköztársaság július végi katonai—politikai válsága megakadályozta az oktatóműhely azonnali meg­indulását. Az események me­netébe tortozik az a tény is, hogy a proletárdiktatúra meg­döntésének napján, 1919. au­gusztus elsején érkezett le mit sem sejtve a Közoktatás- ügyi Népbiztosság kiküldötte, az Ipari tanműhelyek beindí­tására. A megyei művelődési osztályon megegyeztek, hogy az oktatás szeptember elején megkezdődik az átalakított helyiségekben. Néhány nap múlva az ifjúmunkástelep he­lyiségeiben a szegedi fehér­különítményes tisztek és a Kaposvár környékén verbuvá­lódott ellenforradalmár ku- lákbanda kötötte be lovait A kaposvári ifjúmunkástelep tanműhelye megvalósulatlanul is a somogyi munkásság első oktatási intézménye volt amely fél évszázad múltán is érdemes a mai fiatalok emlé­kezetére. A. A. ÉRTESÍTÉSI fl Tejipari Tröszt 1.969. X. 1-től 1970. III. 31-ig állami . gazdaságok és termelőszövetkezetek tejkezeléssel és elsődleges tejfel- dolgozással foglalkozó dolgozói részére bentlakásos tanfolyamot szervez A tanfolyam helye: Jászberény. A tanfolyam ideje: 4 hét A tanfolyam tárgya: a tejkezelés, a fogyasztói tej, a tejföl, a túró és az ízesített termékek készítésének elméleti és gyakor­lati elsajátítása­A tanfolyam részvételének feltétélei: — felső korhatár nőknél (lehetőleg) 40, férfiaknál 45 év, — 8. ált. iskolai végzettség, vagy tejkezelői képesítés, — érvényes egészségügyi könyv, vagy orvosi igazolás. A tanfolyamon teljes ellátást biztosítunk a ténylegesen felmerülő költségek ellenében (kb. 1600 Ft). Jelentkezés a területileg illetékes tejipari vállalatnál (üzemben) augusztus 15-ig. 5 A tanfolyam tényleges költségét az illetékes tejipari -4 vállalatnak kell utólagosan átutalni. « _____________________________________________(16-56) l V

Next

/
Thumbnails
Contents