Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-22 / 115. szám

Interjú a.'.' 1 . dr. Mózes Gábor tanácsvezető bíróval Ahogy lapunkban is beszá­moltunk róla, május 11-én fennállásának 20. évfordulója alkalmából összeült a Ma­gyar Jogász Szövetség VII. kongresszusa Siófokon. A kongresszus három napja alatt számos fontos kérdésről hangzott el előadás, illetve korreferátum. Felkerestük dr. Mózes Gá­bort, a Kaposvári Járásbíró­ság tanácsvezető bíróját, hogy arról érdeklődjünk, számára mit nyújtott a kongresszus. — Egy ilyen fórum kitűnő lehetőséget ad a tapasztalat- gvűjtésre. Az évek során sok : anséggel találkozunk, me- Ivek megítélésében sokat se­gítenek a jogtudomány ava­tott szakembereinek előadá­sai. Segítségükkel tehát a he­lyére tudunk tenni jó né­hány vitás kérdést — Önnek mely előadások voltak a legérdekesebbek? — Én többnyire a büntető­jogi bizottság ülésein vettem részt. Mindjárt az első nap rendkívül értékes előadást hallhattam »A bünetöjog né­hány időszerű kérdéséről«. Az előadás és a korreferátum középpontjában a Büntető Törvénykönyv állt Alapos módosítás szükséges-e, meg­felel-e a jelenlegi követelmé­nyeknek? A kérdést koráb­ban, is sokszor fölvetették jo­gi körökben. Az előadók úgy foglaltak állást, hogy széles körű reform nem szükséges, csupán módosításokat kell tenni. Szóba került a bünte­tett előélethez fűződő hátrá­nyok felülvizsgálata is. — Ügy hallottuk, az úgy­nevezett veszélyeztetési bűn­tettekről is szó volt. — Az említett bűncselek­mények jogi szabályozása ke­rült napirendre. Például a közlekedési bűncselekmé­nyeknél az »eredmény-elmé­let-« túlzottan dominál. Ma­gyarán: ha a gépjárművezető súlyosan veszélyezteti mások biztonságát, de a baleset nem súlyos — felelősségrevonása a legenyhébb törvényszakasz alkalmazásával történik. Ha viszont enyhe szabályszegés miatt súlyos szerencsétlenség következik be, a kisebb mér­tékű szabálytalanság ellenére sokszor a legsúlyosabb tör­vényi minősítést alkalmazzák. Emiatt a bíróság az ítélet meghozásánál jogi nehézsé­gekbe ütközik. A tsz-szőlészetek fejlődését bizonyítja a megyei borverseny A megyei borverseny évről évre kiemelkedő eseménye a somogyi szőlész-borász szak­embereknek: itt dől el, hogy melyek a múlt évi termés leg­jobb borai, és milyen borok képviselik a somogyi borásza­tot országos versenyen. Hétfő* a Balatonboglári Álla­mi Gazdaság szöllőskislaki ke­rülete volt a színhelye a me­gyei borversenynek. Tóth La­jos, a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályvezetője megnyitójában utalt rá, hogy noha Somogy nem tartozik a hagyományos borvidékek közé, az elmúlt, években mégis jelentős előre­lépés tapasztalható, sőt a bog­iári gazdaság borainak már nemzetközi sikerük is van. Miután dr. Eifert József, a bíráló bizottság elnöke tájé­koztatta a tizenegy tagú zsű­rit — melynek nem kisebb szaktekintélyek voltak a tag­jai, mint például Lakatos And­rás, a bogiári gazdaság főker­tésze és a szekszárdi vendég­szakemberek — a tudnivalók­ról, elkezdődött az 1968-as év­járatú borok vizsgája, össze­sen 42 ital mutatkozott be. El­sőként szerepeltek a fehér bo­rok, ezen belül is az asztali száraz, majd az édeskés követ­kezett; aztán a vörös borok jöttek, s végül a desszert és pezsgő borok zárták a sort. Az üvegeken csupán a neve­zési szám szerepelt. A versenyre nevezett terme­lőknek — a Balatonboglári Ál­lami Gazdaság, a Mecsekvidé- ki Állami Pincegazdaság, a kötcsei, a kéthelyi, a kőrös­hegyi, a balatonlellei, a so- mogyvári és a böhönyei tsz vezetőinek, illetve képviselői­nek, valamint a két magán- termelőnek — volt okuk az iz­galomra. Néha úgy adódott, hogy verseny közben a zsűri külön is megvitatott egy-egy megízlelt bort. Ki-ki a szín, a tisztaság, az illat, az íz, a za­mat és az összbenyomás alap­ján írta a pontszámokat a bíráló lapjára. A nagy seregszemle végén 39 bor kapott érmet, ebből 19 aranyat, az utóbbiakon a Bala­tonboglári Állami Gazdaság, a Mecsekvidéki Állami Pince- gazdaság. valamint a kötcsei és a kéthelyi tsz osztozkodott. A kötcseiek négy fehér bort küldtek a versenyre, mind­egyik kapott érmet: a rizling­szilváni, az olaszrizling és a már említett Muscat Öltőnél aranyat; »ezüstös« lett az édes­kés olaszrizlingjük. A kéthelyi tsz az olaszrizlingjére kapott aranyérmet. A bogiáriak és a Mecsek vidéki gazdaság kap­ta a legtöbb érmet — vitat­hatatlan a sikere például a bogiáriak Boszorkány tej ének és ördögvérének —, de örven­detes a termelőizövetkezetek előrelépése. A hétfői vetélke­dés azt is bizonyította, hogy méltó borokkal képviseltetheti magát Somogy borászata az országos versenyen, amelyre a most aranyérmet kapott 19 bort küldik eL H. F. — Hogy hasonló témakör­ben maradjunk: aggasztóan elszaporodtak a gépjárműlo­pások. — Ezt megcáfolhatatlan statisztika bizonyítja. Ennek ellenére a büntetéskiszabási lehetőség meglehetősen kor­látozott A kongresszuson többen javasolták ennek fe­lülbírálását. — Hogyan vélekedtek az előadók • az egyéb büntetések­ről? — Csaknem általános a vélemény, hogy az egyes oűn- cselekményekre maximálisan kiszabható tizenöt év és a halálbüntetés között nagy az »űr«. Megoszlottak az állás- foglalások: volt, aki a tizenöt éves felső határ fölemelését, volt, aki az életfogytiglani szabadságvesztés bevezetését javasolta. A javító-nevelő munkáról megállapították, hogy alkalmazása eredmé­nyes. — A továbbiakban miről hangzottak el előadások? — Többek között »A bün­tetőéi járási jog néhány idő­szerű kérdéséről«. Itt jegy­zem meg, hogy különösen ér­dekesnek találtam az egyik korreferátumot, amelyik a védőügyvédek aktivitásával, jogaiknak kibővítésével fog­lalkozott. — Mi a véleménye a há­romnapos kongresszus elő­adásairól? — Igen alapos felkészült­ségről, magas színvonalról ta­núskodtak. Nemcsak én vé­lekedem így: a kongresszus előadásai, korreferátumai so­kat segítenek mindennapi munkánk végzésében — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Mó­zes Gábor. P. D. A BNV somogyi szemmel Hosszú sorok állnak a pénz­tárak előtt, özönlenek az em­berek befelé a főbejáratokon. Bent a hatalmas területen em­berek nyüzsögnek, a hangszó­rókból felváltva hallatszik zene és az egymástól messze sodródottak üzenetei. Ha a lá­togató belép, először nem is tudja merre induljon, annyi a látnivaló. Modem vonalú pa­vilonok tucatjai kínálják meg­tekintésre a bennük elhelye­zett ipari termékeket. Először a Tahi Camping- cikkgyártó Vállalat tetszetős kivitelű sátrait kerestük fel. A vendégkönyv sikerről / árul­kodik. Jugoszláv, német láto­gatók bejegyzései mellett ott áll Bányai Lászióné budapesti lakos néhány sora is: »A Pa­lié de Luxe típusú sátor tet­szetős kivitelű.« Valóban, a kétszáz négyzetméter terüle­ten felállított sátrak szemnek is kellemes látványt nyújta­nak, és praktikusak is. Cson­ka László technikus és piac­kutató ezt mondja: — Négyféle típusú sátrat ál­lítottunk ki, szám szerint azonban öt darabot. Az Amor típusú Kovács Pál és Nagy Klára új tervezése. A Palic de Luxe-öt én terveztem. Kétsze­mélyes sátor, nagy terasz rész­szel. oszlopszerű kiképzéssel. Plein Ádám oroszlányi lakos a Kiskoppány típusú sátorral barátkozik: — Ez nagyon olcsó, megfe­lelne nekem — mondja — Legszívesebben azonnal ma­gammal vinném. Ezt a sátrat már az összes sportbolt árusítja. Csonka László arról beszél, hogy a kereslet nagy. Auszt­riai, német, belga cégek ér- déklődtek a sátrak iránt. A vállalat képviselteti magát a soron következő szegedi, zág­rábi, suboticai, kölni vásá­ron is. A textil- és bőrruházati pa­vilonban állította ki termékeit a Kaposvári Ruhagyár. Az épület hatalmas; szabályos sorrendben elhelyezett virág­minták díszítik. A bejárati labirintusból kilépve rögtön a kaposvári gyermekruhák vonz­zák magukhoz a szemet. A legújabb divat szerinti gyer­mekkabátok, peierinek előtt emberek sokasága áll. Rögtön­zött közvélemény-kutatást tartok, kinek melyik ruhács­ka tetszik. Steiner Lászlóné Budapest­ről jött. — A kisfiúöltöny nagyon csinos, de tetszik a bakfismé- retű piros nagykabát is. Anya vagyok, jól tudnék itt válo­gatni gyerekeim részére. Kovács Béláné pápai lakos: — A szűrminta utánzatú applikáció« lánykakabát és a hozzávaló sapka nyerte meg tetszésemet. Lengyel Mónika 7 éves kis­lány is erre a kabátra szavaz. Az igényes látogatók előtt, akiknek túlnyomó többsége természetesen a női nem tag­jai közül kerül ki, jól vizs­gáztak a kaposvári ruhák, pe­dig ebben a pavilonban töb­bek között olyan társak van­nak, mint a Hazai Pamutszö- vőgyár, a Győri Textilipari Vállalat, a Pápai Textilgyár. A Csurgói Napsugár Ktsz kicsi, de szép kivitelű pavi­lonjánál Hettinger András technikus fogad. Galvanizáló félautomatát állítottak ki. Két katódemelő kocsi viszi át a kádakból a munkadarabokat. Tizenkét kád sorakozik egy­más mellett. Az egész folyama­tot automata berendezés ve­zérli. Hettinger András hétfő­re várta a szakembereket. A Győri Magyar Vagon- és Gép­gyár, az Egyesült Izzó és az Ipari Műszergyár képviselői már előre jelezték, hogy sze­retnék megtekinteni a csur­góiak galvanizáló félautoma­táját. Lapunk már beszámolt a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár kaposvári gyáregységében elkészített Va- ri-man típusú gyümölcs- és zöldségválogató gépről. A vá­sáron Kóczán István gépész­Szakosított telepek épülnek Ha egy témáit a megyei párt- bizottság vagy a megyei ta­nács, illetőleg a végrehajtó bi­zottság napirendre tűz, min­den esetben azt jelenti, hogy a szóban forgó dolog nagy je­lentőséggel bír. S hogy ilyen szinten vitatnak meg a múlt­ról szóló összegezést, a jelent vizsgálgató értékelést és a jö­vőbe mutató terveket — mind­ez arra vall, a megyei vezetés rajta tartja a szemét Somogy megoldásra váró problémáin, és igyekszik előmozdítani a fejlődést a különböző terüle­teken. Néhány olyan témát jegyez­tem föl magamnak, amelyek­ről ezekem a megyei szintű ta­nácskozásokon hallottam.: kri­tikus véleményeket, megszív­lelendő észrevételeket, általá­nosítható problémákat. Aztán mezőgazdasági üzemben néz­tem meg, milyen szervesen kapcsolódik a mindennapi gyakorlat a tanácskozó ter­mekben hallottakkaL Itt vám mindjárt egy ilyen példa: a szakosított állattenyésztő tele­pek létrehozásának fontossá­gáról mostanában egyre töb­bet hallani... Kormányhatározat szól ar­ról, hogy a szakosított szarvas- marha- és sertéstelepek építé­séhez 1968. január t-től 70 százalékos állami támogatást kapnak a gazdaságok. Ezzel a lehetőséggel élve tavaly húsz somogyi tsz, illetőleg tsz­tár sulás kért hozzájárulást a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési'nvi osztályán ke­resztül a MÉM-től szakosított telep építéséhez. A húsz ké­relemből tizenhatot fogadtak el, s a jóváhagvottak közül hét a tehenészeti, kilenc a ssntes- tenvésztő és hizlaló telep (az utóbbiból hatot társulásos ala­pon hoznak létre és iizemeltet- rek majd a közös gazdaságok!. Nóhánv telepen már folynak az építkezések. Mire ad módot ez a szako­sítás? Mindenek**iőft .arra.. ho°v az an’Kai erők koncent­rálásával korszerű körülmé­nyeket teremtsenek a tenyész­tő es hizlaló munkához, így gazdaságosabbá válhat a ter­melés ezeknél az ágazatoknál. Nem véletlenül, hanem nagyon is tudatosan vállalkoztak szomszédos gazdaságok arra, hogy közösen, társas alapon létesítenek telepet, hiszen a közösen összeadott forintok­hoz — lévén nagyobb összegű alaptőke — több állami támo­gatás és hitel párosul. Egy- egy nagyobb, több ezer hol­das termelőszövetkezet önál­lóan is vállalkozhat ilyen nagy feladatra, kisebb gazdaság azonban nem képes eme. A már említett, engedélyezett szakosított telepek közül né­hányon, így a háromfai, tár­sulásos alapon alakult telepen is elkezdődtek a munkák. Ho­gyan jött létre és mit ad üzembe lépése után ez a vál­lalkozás? A lábodi Bélce, a rinyaszent- királyi Rinyavöigye, a nagy­atádi Búzakalász, a taranyi Május 1., az ötvöskónyi Aranykalász és a háromfai Új Barázda termelőszövetkezet jutott arra az elhatározásra, hogy közösen létrehozza a kombinátot. A létesítmény ke­reken 42 millió forintba kerül a legutóbbi költségvetés sze­rint, s 1972-ben üzemel elő­ször. A költségekből 29 mil­liót állami támogatásként kap­nak, 6,5 milliós beruházási hi­telt — ötéves lejárattal — ve­hetnek igénybe, tehát az alap­nak számító saját anyagi erők­höz jelentékeny segítség járul. A tervek szerint az idén 13,3, jövőre 15,3, két év múlva pe­dig 13,4 milliót építenek be, így készülnek el a kombinát­tal 1972-re, amelynek az épít­kezéseit a nagyatádi járás ter­melőszövetkezeteinek önálló. közös építőipari vállalkozása végzi a MEZÖBER tervei alap­ján. Innen mintegy 1000 darabbal több sertést értékesíthetnek évente anélkül, hogy több ta­karmányt etetnének, mint amennyit a tagszövetkezetek most együttvéve eladnak. A vállalkozásban részt vevő ter­melőszövetkezetek 1971-től fo­kozatosan visszafejlesztik ser­téstenyésztésüket és hizlalásu­kat a régi épületekben, hiszen a kombinát üzembe állását kö­vetően mintegy 480 anyakoca és 7000—8000 hízósertés ke­rülhet ki az új létesítményből évente... Egy példa a sok közül arra, hogy Somogy mezőgazdasága a fejlődés útját járja, de ér­demes gyorsítani az eddigi ütemet Hernesz Ferenc Épül a háromfai sertéstelep. mérnök elégíti ki a gépsorról érdeklődőket. Elmondja, hogy a szovjet, német és cseh szak­emberek tetszését nyerte meg eddig az ötletes manipuláló sor. Meséli, hogy dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter is vellá-' togatott pavilomukba, és meg­elégedését fejezte ki a gyü- mölcsválogat óval kapcsolat­ban. Kedden Bazsika László okleveles gépészmérnök, az MMG fejlesztési osztályának vezetője tartott előadást a gépsorról a szakembereknek. Estére jár az idő, amikor még betérünk a jugoszláv bú- torkiá’lításra. Érdekesen ke­verednek az antik és a mo­dern bútorformák. Általában kisebb szobákhoz méretezet­tek. A Bolgár Népköztársaság pavilonját is meglátogatjuk. Itt a nálunk jól ismert ciga­rettafajtákon kívül újakkal is megismerkedhetünk. Népmű­vészeti remekeik, fafaragvá- nyaik előtt sok látogató időzik. A gyerekek a habszivacs játék­állatok előtt állnak meg. Nagy érdeklődésre tarthat számot a harminc vonalas telefon al­központ és az »ELKA 56-21« típusú elektronikus számoló­gép. Televíziós készülékeik ki­vitelben és minőségben egy­aránt kifogástalanok. Bent egy kis teremben filmeket vetíte­nek az érdeklődőknek. Csodá­latos tengerparti tájakat, szik­lás vidékeket látunk a vásznon, Bulgária legszebb természeti szépségeit. Kifelé sodródunk a höm­pölygő tömegben. Vidéki isko­lák tanulói vonulnak kettes sorokban a kijárat felé. Néze­lődésben, járkálásban elfáradt emberek ülnek a padokon. A' 20-as számú Autóközlekedési Vállalat szenzációja, az emele­tes autóbusz előtt még mindig több százan álldogálnak. A szomjasabbakat, éhesebbeket számtalan lacikonyha, étkező­hely várja. Ínycsiklandó illa­tot hoz felőlük a szél. Három- gyerekes család megy az úton, az apa lelkesen magyarázza a bányagépgyártás pavilonjában látottakat. Egy szalmakalapos hölgy napszemüvegét az orra hegyére tolva vizsgálja 'az automata terménydarálót. So­kan egész prospektushalmazt visznek a kezükben. Ezen a szombaton nyolcvan­négyezer látogató volt kíván­csi a vásárra. L. L. Eszpresszó összefogás ból (Tudósítónktól.) Sokszor elhangzik, hogy a falusi fiataloknak is meg kell teremteni a kulturált körülmé­nyeket ahhoz, hogy jól érezzék magukat otthon. A különböző gazdasági és népművelési szervek sok helyes kezdemé­nyezéséről hallottunk már ez­zel kapcsolatban. A napokban egy olyan megbeszélésről és eredményes megállapodásról szereztünk tudomást, amely azt bizonyítja, ha megvan az ösz- szefogás, a közös akarat és megértés, akkor az eredmény sem marad el. Az andocsi tsz elnöke, Moós József szereti a fiatalokat, igyekszik nekik segíteni, hogy munka után kulturált körül­mények között szórakozhassa­nak. Andocson a kisáruház meg­nyitása után felszabadult a régi vegyesbolt helyisége. A fogyasztási szövetkezet elnö­kének, Pavelka Bélának el­képzelése találkozott a tsz-el- nök kívánságával: létesítsenek presszót a régi bolt helyén. A karádi fogyasztási szövet­kezet anyagi ereje azonban nem lett volna elegendő a megvalósításhoz. Ekkor állt a tsz is a fiatalok ügye mellé. 24 000 forintot ajánlott fel az épület külső és belső rendbe­hozására. A fogyasztási szövet­kezet pedig szép berendezés­sel látja el a szórakozóhelyet. A segítségből nem maradt ki a tanács sem. összehívták a köz­ség kisiparosait, afrik az új presszó festését, mázolási munkáit és a kisebb javítá­sokat végzik el társadalmi munkában. A falu lakói és a fiatalok rövidesen megtöltik majd élettel, vidámsággal az összefogásból megvalósuló an­docsi szórakozóhelyet. SOHOGT1 NÉPLAP foatäriÄ, 1969. május 22. 3 5301015301013102

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents