Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-18 / 112. szám
Ahol a bőrlabdák „születnek” A labdákat tizenhat országba exportálják. Kis fehér helyiség. Szemben az ajtóval zöldre festett gépóriás. Fiatal nők hajolnak feszülten figyelve a gépek fölé. Festik, vasalják, kefélik, spriccelik, fényezik, szárítják a bőröket A Kaposvári Szíjgyártó Ktsz festőműhelyében vagyunk: a ktsz nemrég nyerte el Az ország kiváló kisipari szövetkezete címet, s ünnepelte fennállásának tizenötödik évfordulóját Több mint 28 millió forint értékű árut termeltek, 74 000 sportlabdát készítettek, s ennek nyolcvan százalékát exportálták; nyereségük meghaladta a 3,2 millió forintot Nehéz Körülmények között dolgoznak. Mégis hogyan érték el ezt a szép eredményt hogyan élnek, hogyan képzelik el a szövetkezetben a jövőt? Márkus Imre három éve jött ide a Pécsi Bőrgyárból. Fiatal, sötét szemű űú, s szereti és érti a szakmát Fáradhatatlanul magyaráz, tanítja társait — A szövetkezeti iparban elsőinek kezdtük el a hulladék feldolgozását Ezekből a sertésbőrökből sok halmozódott fel a bőrgyárakban. Ebből készítünk új, olcsó bőranyagot is, így importot takarítunk meg, s exportárut adunk a népgazdaságnak. Hatszáz labdának megfelelő anyagot gyártunk naponta, de végzünk bérmunkát is. Szállítunk a Martfűd Cipőgyárnak, a budapesti Balaton Ktsz-nek, a Tisza Cipőgyárnak, Bonyhádnak... és lehetne még sorolni megrendelőinket. Ezek a gyárak exportra gyártanak a bőrökből. ' Nemrég tízezer pár csizmához szükséges bőrt adtunk el, s a csizmáikat a Szovjetunióba szállították. De kicsi a hely, nagyon kellene egy festékkanyha. — Meet hol keverik a festéket? — Ahol tudjuk. Ha jó idő van, az udvaron, ha hideg akkor bent, ahol éppen akad egy talpalatnyi hely. A szárítóban három fiatal- asszony dolgozik: Varga Gézá- né, Valkó Kálmánná és Mes- kula Jánosné. Zöld állványokon szárítják a fénylő, vakítóan fehér bőrszalagokat, arcukról pataíkzik a veríték. A hőmérő higanyszála negyven fokot mutat. — Megszoktuk. Én már három év óta csinálom — mondja Varga G-ézánó. — A kereset? — Attól függ mennyit dolgozunk. Kétezemégyszáz, kétezerkettő. Mind a hárman szocialista brigád tagjai. Hét szocialista brigád ötvenhét tagja versenyez a ktsz-ben. — Most nyertük el a kitüntetést, s kaptunk ezemógyszáz forint jutalmat — mondjak az asszonyok. — Hogy mit jelent brigádtagnak lenni? Először is azt, hogy mindegyikünk megfogja a munka nehezebb végét. Segítünk egymásnak, s tanulunk rendszeresen. Elsősorban a szakmát. Nekünk is érdekünk, hogy ne legyen selejt, nemcsak a szövetkezetnek Hogy mit szeretnénk? Szép, nagy műhelyt, óriási ablakokkal. — Az valóban kellene — mondja Zsalakovics László, a szövetkezet művezetője. — Sokszor többet kell dolgoznunk a helyhiány miatt, ugyanis nem tudjuk megfelelő hőmérsékleten tárolni a különböző festékanyagot. Legutóbb is »elöregedett« a lakk. Aztán így folytatja: — Hetvennégyszer labda helyett a jövőben százezret gyártunk. Svédországtól Ghánáig tizenhat ország tartozik az állandó vevőink közé. Van olyan állam is, mint Kanada, amely csak néha vásárol. Ezen felül készítünk natúr és félcserzett bőrgyári hulladékból divatos pantonett szandálokat, különböző színekben. Naponta kétszázötven, ötszáz pár is készülhet, ha sikerül beszerezni a szükséges gépeket. Csinálunk az AGROKER- nek és a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak ponyvákat, másoknak munkavédelmi cikkeket a kohászatnak lábszárvédőt, kötényt, váll védőt, ‘kesztyűt, a rakodómunkához tenyér-, kéz- és vállvédő- ket, csuklószorítókat; a fiataloknak öveket. — Bővítjük a bedolgozó rendszert A napokban veszünk fel tizenöt új dolgozót, elsősorban nőiket Négyszáznyolcán vagyunk a ktsz-ben, de mégegyszer annyi embernek tudnánk munkát adni, ha korszerű üzemünk volna. Új technológián is dolgozunk. A tagság büszke arra, hogy ebbein a ktsz-ben dolgozik. A fiatal szakmunKások termelési versenyéről, a szakma ifjú mestere mozgalomról így beszél a művezető: — Nálunk legalább harminc fiatal szeretné letenni a szakmunkásvizsgát, de nam lehet, mert nem sorolják a labda- varrást a szakmák közé. Sok országba szállítjuk a ‘labdákat, de a legtöbb ember mégis alig tud róluk valamit. De ismerik a betanított fiatalok, akikre nyugodtan rábízhatjuk a holland exportlaibdát is. Szép pénzt keresnek nálunk az emberek. De nincs szakmájuk ... Van, de még sincs. A szövetkezeti vezetők, tagok, dolgozók lelkesedése, ten- niakarása viszi előre a szövetkezetei. Bokor József, a ktsz elnöke nemcsak közgazdász, nemcsak a számokat ismeri. hanem a szíjgyártó szakma csínját-bínját is. Piackutatása, szervezőkészsége révén háromszáz somogyi lány és asszony megtanulta a labdavarrást. Csaknem tízszer any- nyi ember dolgozik a szövet-, kezetben ma, mint öt évvel ezelőtt, és húszszorosára nőtt az exporttermelés. Ez a fölfelé ívelő, gyors ütemű fejlődés a tagság és a vezetőség együttes munkájának gyümölcse. Szakács Erzsébet Bőrhulladékből készülnek a munkavédelmi cikkek is. Benzin, kesztyű, kábeldarab „Forgatókönyv“ a detektívregény „Ha mégis lebukunk...“ Divatos, »felnőttes« frizurát visel, de arcán még nem serkent ki a szakáll. Szelíd a tekintete szinte mosolyog, Az ember azt hinné, hogy még ártatlan diákcsínyekben sem naeyon vesz részt. Halkan beszél, nyugodtan. Ügy meséli el a történeteket, mintha nem is ő lenne a főszereplőjük. Ahogyan más egy film történetét mondja el. Meg is említem neki. Mosolyogva válaszol: — Szeretem a filmeket, de csak a klandosakat. Bátor, erős emberek, lövöldözés, pénz, szép tájak... — Gondolom, a könyvekben is ezt kedveli... — Csak ezt... Félreértés ne essék, ezt a párbeszédet nem azért vetettem papírra, mert F. Tamás felfogásában döntő jelentőségűnek tartom. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy jó egy- pár tettét pontról-pontra a detektívregények játékszabályai szerint követte el. Tizenhat éves és iparitanuló. Az utóbbi időben egyre többet panaszkodott rá a tantestület, tiszteletlen, hazudozó volt. Egyszer az osztályfőnöke nevét is aláhamisította. Észrevették, hogy a fiút vonzza a léha élet hamis fénye. A fiú jövőjére gondolva többen rosszat sejtettek. F. Tamás sajnos, bizonyított. Édesapja táppénzen volt, a fiú többször felvette az ő fizetését is — egy munkahelyen dolgoztak. Amikor márciusban osztották a nyereségrészesedést, apja nevében meghatalmazást írt, a pénztáros kiadta az 1200 forintot. Mondani sem kell, hogy az apa erről semmit sem tudott. A fiú munkatársaival beült egy presszóba, inni kezdtek. Fogyott a pénz. Alig négy napig tartott a költekezés, mindaddig. amíg az utolsó fillér is elfogyott. , — Bálba mentem, szórtam a pénzt. Zenészeknek, haveroknak. aki jött. — Milyen anyagi körülmények között élnek a szülei? Megérti a célzást: — Otthon is szükség lett volna rá ... Egy éjszakát munkahelyé-' nek műhelyében töltött. Nem távozott »üres kézzel«, magához vett egy munkaköpenyt S hogy a nyomozókutyák ne kapjanak szimatot, benzinnel locsolta fel a lábnyomát Később kesztyűt húzott, hogy ujjlenyomata se maradjon. De- tekitívregényekben gyakran olvas az ember ilyesmit... — Féltem a leleplezéstől, döntöttem: disszidálni fogok. Egyik barátommal megbeszéltem a dolgot, a részleteket is kidolgoztuk: taxit fogadunk, leütjük a sofőrt, a kocsival pedig irány az országhatár... (Szóról szóra ugyanaz, mint ami két évvel ezelőtt Mernyé- nél megtörtént.) — Aztán még sem lett belőle semmi. Pedig a barátom a keze ügyében tartotta a kábeldarabot, ütni azonban egyikünk sem mert. — Sajnálták a gépkocsivezetőt? — Inkább a következményektől féltünk: mi lesz, ha mégis lebukunk... Barátja idejében belátta, őrültség amit terveznek, s otthagyta Tamást, ö nem adta fel: megpróbálta egyedül. Hazament vidéken lakó szüleihez, fölvette az ünneplős öltönyét, s anvlyen észrevétlenül megérkezett, úgy el is osont a szülői házból. Fonyódra utazott, lézengett egy napot, aztán a vasútállomás térképein tanulmányozta: hogyan juthatna el az osztrák határ közelébe ... — Celldömölkig váltottam jegyet, onnan tehervonattal akartam átszökni. De igazoltattak. A többit már tudja .. . — Mihez kezdett volna Ausztriában? — Semmihez. Nem maradtam volna ott. Szabadabb országról álmodoztam. — Hogy érti ezt? — Ügy hallottam, Ausztriában nagyon sokat kell dolgozni. Nyugat-Németországba se mentem volna, ott él a nagyapám testvére, ő sem sok jót mesélt. Kanada, vagy Ausztrália, az igen ...! • * • F. Tamás bűnügyét rövidesen tárgyalja a Kaposvári Járásbíróság. pintér Dezső — Van bőr a képeden molesztálni? Táncolni akarsz velem? Ilyen undorító ruhában? — korholt panaszosan, s felszegve királynői fejét, magával ragadta a messzeségbe ifjú táncosát. Bár ne tette volna. Bár világosította volna fel jó előre a keresztanyja, hogy ajánlatos dolog szőrmentén bánni a szabadnapos férjek önérzetével. Mert amelyik feleség ezt elmulasztja, az előbb-utóbb gyanús lesz. Valami sugallat arról árulkodott, hogy Karola már nem a régi hozzám, valahol a lelke mélyén az el- hidegülés kezdeti veszedelmével viaskodhat, noha ezt még mindenáron titkolni akarja. Ezek után kénytelen voltam a legreménytelenebb feladatra vállalkozi. Mint a társadalmak történetéből ismeretes, a női nem fantázidús agyafúrtsággal védekezett évezredes elnyomottsága ellen. Karola Is rendelkezett nemének minden ékes tulajdonságával, amelyet latba is vetett, miután felébredt bennem a gyanú. Ugyanakkor jómagam csupán a naivitást, a nyílt jószándékot, a megbocsátó szerelmemet vethettem latba. Ha egyenlőtlennek is ígérkezett a mindkettőnk részéről leplezett harc, nem térhettem ki előle, hiszen sírig tartó harmóniánk forgott veszélyben. Sajnos, a gyanú a rosszul alvó éjjeliőrök csoportjához tartozik: ha egyszer felébresztik, utána nehezen jön álom a szemére. Kellemetlen is volt hát magamban hurcolni egy ilyen éber gyanút, osoda-e, ha megpróbáltam minél hamarabb elaltatni? Se szó, se beszéd, váratlanul szabad napot vettem ki, de úgy, hogy nem hoztam azonnal Karola tudomására. Felszíni szándékom szerint a könyvekért rajongó hölgy olvasmányait akartam megtámadni. Persze meddő akadékoskodás helyett okosabbnak tartottam az aktív segítségnyújtást. Mivel jómagam pontatlanul ismertem az irodalmat, rábíztam a válogatást az üzemi könyvtár vezetőjére, aki lelkesen gyömöszölte a táskámba Az aranycsillag lovagját, a Gyújtogatókat, a Távol Moszkvától-t és a Hogyan lesz az ember óriás?-t Karola nem hasonlított az én éber gyanúmra, mert — amikor hazatértem — éppen aludt, mint a sárkány a győzelem után. — Mi az? Kirúgtak a taxitól? — riadt fel álmából. — Egyáltalán nem. Mindössze az a helyzet, hogy valami mennyei forróság jött rám, elképzeltem, ahogy szövöd itt a takaró alatt álmaid aranyhálóját. Rögvest haza kellett rohannom. Lángra akarok lobbanni a karjaid között Erre mérgesen ásított. — Mivel van tele a táskád? — Remekművekkel — feleltem. — Szeretném, ha ezekkel koronáznád meg gigászi műB tOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. májua 18. veltségedet. De ráérünk a szellemiekre, igyunk előtte egy részegítő kortyot a gyönyör ala- bástrom kelyhéböl. Viselkedése nagyobb izzásra gerjesztette szenvedélyem tüzet. Félénken magára szorította a takrót, halványrózsaszín ajka riadtan remegett, szemére ráfagyott az irtózat Én pedig katonásan hánytam le magamról az egyenruhát — Ne ilyen vadul, Ülés — könyörgött, pedig szenvedélyem még nem is hágott a tetőpontjára. — Te vagy az oka mindennek — idéztem emlékezetébe, miközben az ajtót kulcsra zártam. — Csak rád kell nézni, máris trombitaszót hallok, ágaskodik bennem a harci mén, muszáj rohamra indulni. Más férfiak kiégnek a házasságban, vitézségük elhervad, én meg egyre magasabbra tartom szerelmünk lobogóját. Te műveltél velem csodát, te edzetted acélosra izmaimat, nem szabad hát félned, ha olyan vakmerőnek látszom, mint a harmincéves háború martaló- cai. Bocsássad le nyugodtan erődöd felvonóhídját, védekezésed úgyis kárbavész, mert sem forró szavak, sem nyíl- zápor, sem szűzi könyörgésed nem téríthetnek el szándékomtól. Érveim hasztalanok maradtak. Karola irtózata nőttön nőtt Ajka bűbájos zugaiban a sírás ingere remegett, a jelek szerint nagy belső vihart kellett kiállnia. — Menjünk el hazulról, Illés — esdekelt szívbemarko- lóan. Nem vetett volna jó fényt akaraterőmre, ha méltányolom a női rimánkodást. Időt kellett nyernem. Eltökéltem magamban, szükség esetén másnap reggelig is -szóval tartom a félénk Karolát. Noha mindössze alsóruha takarta diszHárom halálos áldozata van A Bács—Kiskun megyei Bíróság — több napos tárgyalás után — ítéletet hirdetett az apostagi gyilkosság ügyében: a vádlottat, a négyszeresen 1 büntetett előéletű Trencsényi széltem többé a szerelemről ^ — Belátom, kissé nyersen 4 rontottam rád. Máris lecsilla-1 pítottam magamban a nyerítő j ^ szerdai algyői gazolinharci mént. Hát nem bánom, ^ robbanás halálos áldozatainak foglalkozzunk inkább a mu-4 száma háromra emelkedett: a vetődéssel. f szegedi bőrgyógyászati klini— Menjünk el hazúlról íka orvosainak, ápolóinak erőülés! ^feszítései ellenére — Nagy Fe— Nem foszthatsz meg az\renc kútkezelő után meghalt együttlét szfériai mámorától, a ________________ Ú gyis állandóan a tömegben J élek, mindenféle durva embe- f rek koptatják az idegsejtjei met. Rám fér ez a halk ma- j gány és ha már megtagadtad < tőlem karjaid liliombéklyóját, ( legalább a szellememet szaba- i dítsd föl. Röpíts el a gondolat < szárnyain műveltséged palié- < rozott kertjeibe. Beszélges-1 sünk egy kicsit a lepkék és | a virágpk barátságáról, bol- ( dog népünk háború utáni. . ivararányáról, vagy idézzük^ fel Az aranycsillag lovagja t j második fejezetét! ^ Bizonyos helyzetekben az, idegesség is lehet elragadó. ( Karola vonzó kontúrjait mindenesetre sokkal vonzóbbá, tette. Direkt vártam, hogy ide- , gessége egészen a pánikig fokozódjon. — Hát akkor maradj, én1 meg elmegyek hazulról — ug- '• rótt ki az ágyból. — Add ide] a kulcsot! — Nem adom — udvariat- ( lankodtam kénytelen-kelletlen, ( mert lélektani ismereteim ar- ( ra intettek, hogy közeledik aj fontos pillanat. Még Kokasi ( tanító úr világosított fel a ne- < gyedik elemiben, hogy a ham- < burgi patkányok megérzik a i hajó közeli pusztulását, csak-1 úgy, mint a japán macskák ( a földrengést. Karola gyorsan, mintegy a ^ végzet parancsára öltözködött. 4 Kétségbeesésében megfenye- f getett; 4 az algyői robbanásnak Tivadar Endre 23 éves kiskundorozsmai és Szanka József 23 éves szatymazi lakos is. Szanka menyasszonya, a 17 éves szatymazi Kertész Mária állapota igen súlyos. Elítélték az apostagi gyilkost Ferencet — a bizonyítékok és saját beismerő vallomása alapján — különös kegyetlenséggel, előre kitervelt módon, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt halálra ítélte. Szezonm/iió bál május 24-én a (Folytatjuk.) Fonyód-felső Bélatelepen. Tavaszi koktél, zenés, vidám műsor. Fellépnek a Csiky Gergely Színház tagjai Farkas Anni Jászai-díjas, Czine Mária, Szabó Zsuzsa művésznők. Csorba István Jászai-dijas művész, zongorán kísér: Rónai Nándor. A műsor kezdete este 9 órakor. Korlátozott számban szállóvendégekét is fogadunk. Az étteremben minden igényt kielégítő magyaros ételek, minőségi italok. Asztalfoglalás: Fonyód 110-cs telefonon az üzletvezetőnél. SOMOGY MEGYEI VENDÉGLÁTÓ V. (8460) t
