Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-18 / 112. szám

A gépjavítás a vita pergőtüzében Hozzászólás a „Sürgős intézkedést Ä munkásfiatalok helyzete a nagyatádi járásban A termelőszövetkeze­tek önálló gépesítése során adták el Somogybán a gépál­lomások, gépjavító állomások erő- és munkagépeiket a tsz- eknek. Ennek következtében az állomások mezőgazdasági gépüzemi tevékenységének értéke az 1966. évi 140 millió­ról 1968 végére közel 20 mil­lióra csökkent, s ez a tevé­kenység egy-két éven belül meg is szűnik. A gyors ütemben fejlődő gépesítéssel párhuzamosan elő­térbe kerültek az üzembizton­sággal összefüggő karbantar­tási és javítási feladatok. Ezt bizonyítja, hogy a mező­gazdasági gépjavítási igény a megye állomásain az 1963. évi 26,3 millió forintról 1967-re 83,2 millióra emelkedett. Az állomások 46 millió forintnyi beruházással igyekeztek fel­készülni erre. A beruházások mellett fejleszteni kellett a javítási technológiákat. Az in­tézkedések azért történtek, hogy a háromlépcsős javítási rendszerben az állomások a rájuk háruló feladatokat el­láthassák. Ebben az időszak­ban jelentős segítséget nyúj­tottak a tsz-eknek azzal is, hogy a náluk foglalkoztatott (nagyrészt náluk kiképzett) gépszerelők és traktorvezetők közül több mint háromszázat adtak át a szövetkezeteknek. De így is mintegy ezerrel nőtt a szakemberek száma, s ezt a tanműhelyes oktatás beveze­tésével, a helyi ipari iskolák segítségével sikerült megolda­niuk. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a háromlép­csős helyett a kétlépcsős ja­vítási rendszer indokolt Ez viszont azt is jelenti, hogy a termelőszövetkezeteknek a gépjavító állomások műszaki szintjének megfelelő karban­tartó és javító bázis létreho­zására kell törekedniük, ahol a magasabbfokú karbantartá­sokat és javításokat a kívánt színvonalon elvégezhetik. Ese­tenként helyes a gépjavító társulások létrehozása is. Nem kétséges, hogy a tsz-éktől az első lépcsőbeli javítóbázis ki­alakítása nagy beruházást igá­val kell rendelkezniük, amelyek alkalmasak gyártásra, felújí­tásra és nagy sorozatok elő­állítására. Ilyen célból léte­sültek a motorokat (különböző fődarabokat, adagolókat, hid­raulikákat stb.) felújító üze­mek. Most folyik a hajtómű-, a futóműr és a kormánymű­felújító üzemnek kialakítása. A korszerű felújító üzemek egy­két év múlva kielégíthetik az igényeket. Sokszor fölvetődik, hogy a gépjavító vállalatok eltávo­lodtak a szövetkezetektől, s kapacitásukat elsősorban nem velük kötik le. Ezzel szemben az az igazság, hogy a válla­lat állomásainak munkatársai minden évben többször is föl­keresték a tsz-eket az igények felmérésére, azonban a gazda­ságok a felajánlott kapacitás­nak csak minimális részét vet­ték igénybe. Vállalatunk a mezőgazdasági üzemek (ter­melőszövetkezetek, állami és erdőgazdaságok, valamint me­zőgazdasági vállalatok) kéré­sét mindent megelőzően ke­zeli, és elsődleges feladatának tekinti, hogy ezeknek az üze­meknek megfelelő időben, a kért módon és minőségben álljon rendelkezésére. A kevés megrendelés miatt azonban vállalatunk a rendelkezésre álló 240 milliós javító és szol­gáltató kapacitásnak a ter­melőszövetkezetek által igény­be nem vett részét egyéb me­zőgazdasági jellegű üzemekkel (ilyen a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, a Tejipari Tröszt, az Országos Baromfifeldolgozó Vállalat, a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat, az AGROTRÖSZT, az erdőgazdaságok, a Talaj­javító Vállalat stb.) kötötte le. Atsz-ek megrendelé­seinek csökkenése nem a javítási árakkal és határ­időkkel meg a minőséggel van kapcsolatban, hanem el­sődlegesen az ártámogatás rendszerének változásával. A gépjavító hálózat által végzett erőgépjavításoknak csak kis százalékánál vetődött fel mi­nőségi kifogás. Az 1963—64 évi árakhoz vi­szonyítva egy erőgép főjavítá­sának átlagos költsége 18—20 százalékkal csökkent. Ezt a ” című cikkhez szer több kedvezményt meg­vont. 1969. január 1-től pedig a még megmaradt javítási kedvezmények is 50-ről 20 szá­zalékra csökkentek, ez azon­ban a gépjavító vállalatnál többletbevételt nem eredmé­nyezett. Az érvényben levő árrendszer szerint a gépi mun­kák után 3, a mezőgazdasági gépjavítások után 4 százalékos eredménynyereséget érhettünk volna el,, de a tényleges ered­mény a gépi munkáknál nem egészen 1, a gépjavításoknál pedig 2,5 százalék nyereséget mutatott 1968 végén. Az anyag- és alkat­részellátás vitathatatlan problémát okoz. Ezt azonban még a lehető legszervezet­tebb formában is nehéz ki­elégítően megoldani az erre hivatott mezőgazdasági ellátó szerv lehetőségein belül. Elő­relépést csak az jelenthet, ha a termelőszövetkezetek rátér­nek a fődarabcserés javítási formára, és igényeiket — a cseredarab leadása mellett — a gépjavító vállalatok kielé­gítik. Így elérhető, hogy a tsz-ek csupán a karbantartás­hoz és a futó javításokhoz szükséges kisebb értékű anya­gokat kénytelenek raktáron tartani. A gépjavítás helyes rend­szerének kialakítása körülte­kintő és bonyolult feladatot jelent, ezt pedig csak az anyagi és szellemi erők össze­fogásával, megfelelő gazdasá­gi számítások alapján lehet megoldani. Az utóbbi szem­pont mutatja, hogy a követel­ményeknek megfelelő gépjaví­tás fokozatos anyagi támoga­tást igényel. Deák János a Kaposvári Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója. Az elmúlt napokban adtunk tájékoztatást lapunkban arról, hol tartanak a tavaszi mező- gazdasági munkákkal a megye közös gazdaságai. Említettük, hogy elérkezett a pillangósok és helyenként a rétek kaszálá­sának az ideje: az új növedék akkor kaphat időt és helyet a fejlődéshez, ha mielőbb rend­re dől a takarmány az első kaszálás nyomán. Nos, a me­gyét járva sok helyütt látni fűkaszával felszerelt traktort dübörögni a határban, és ka­szanyélre feszülő, izmos keze­ket a lucematáblákon. A siófoki járásban jártunk, és megálltunk a szóládi Kos­suth Termelőszövetkezet lu­cernása mellett, hogy megér­deklődjük az emberektől: elé- gedettek-e a rendek vastagsá­gával? — Harmadik éves ez a lu­cerna itt, de érdemes megnéz­ni, milyen gazdag Térden fö­lül ér, és sűrű... Bartos József és öccse, Sar­lós Sándor kezében megáll a kasza. Fiatalok mindketten, 1 bírják szusszal, de azért jól jön a kis pihenő. Arcuk veri- I A KISZ NAGYATÁDI JÁ­RÁSI BIZOTTSÁGA és a mellette működő ifjúmunkás bizottság aktivisták bevoná­sával megvizsgálta a munkás- fiatalok helyzetét. A széles körű fölmérés tapasztalatait a közeljövőben üzemi kerek- asztal-beszélgetéseken ismer­tetik majd. A járás iparának erőtelje­sebb fejlődése következtében megnövekedett az üzemekben foglalkoztatott munkások, ezen belül az ifjúmunkások száma. A cérnagyárban há- romszázhatvankét, a konzerv­gyárban háromszázötven, a Komfort Ktsz-ben kilencven- egy fiatal dolgozik, és a t 'b- bi vállalatnál dolgozó fiata­lok száma is nagy. A járás­ban összesen ezerötvenegy if­júmunkást foglalkoztatnak üzemeink. Az összmunkás lét­számnak ez egynegyede. A két nagy üzemben a munkás­utánpótlást elsősorban az itt dolgozó szülők gyermekeiből biztosítják. Az utóbbi évek­ben csökkent ugyan a mező- gazdaságból az iparba való áramlás, de ez még mindig érezhető. A FIATALOK KÖZÖTT igen magas a segédmunká­sok száma (651), a szakmun­kások száma pedig mindösz- sze kétszázharmincegy. A legaktívabb csoportot a szak­munkások és a műszaki ér­telmiségi fiatalok alkotják. A KISZ azt tűzte a szocialista brigádmozgalom egyik cél­jául, hogy segítse elő a szak­munkások számának növelé­sét. Az atádi üzemekben sok nő dolgozik, az összes fiatal munkásnak az ötvennyolc tékben fürdik, bőrük olajos csillogással veri vissza a nap­fényt. — Hajnali öt előtt kezdtük, most tíz után vagyunk. Ezen a táblán most vágjuk az első rendet, egy másik táblán vi­szont már hétszázötven négy­szögölet hagytunk magunk mögött — Hogyan megy a kaszá­lás, részért vagy, munkaegy­ségért? — Amikor látták a szövet­kezet vezetői, hogy milyen szépen fizetnek a pillangósok, a részes mellett döntöttek, mert így is jóformán kerül a közösbe és jófajta eleséget jut­tathatnak a háztájiba. Negye­de® a lucerna. — És aszerint kapják, hogy ki mennyit vállal? — Nem, nálunk mindennek a végzett munka az alapja, az kaphat, aki ad is. A szövetke­zet mindenkinek a tavalyi munkaegységei alapján adta a kaszálót, minden egységre egy öl lucerna és egy öl baltacím jár. Eszerint mérték ki a te­rületet a nagy táblából. Bartos József az öccsére mu­tat: — Sanyi az erdészetnél dol­gozik, szabadságot vett ki, hogy segítsen. Én a szövetke­zet traktorosa vagyok, amíg kaszálok, más ül a gépemen. De ezzel nem lehet késlekedni, mert elvénül. Az édesanyánk­nak is volt egysége, így aztán szépen összejött a kaszálniva- ló. Tavaly nem mérték ki, ak­kor a gép vágta. Magam is traktoros vagyok, de azt mon­dom, hogy ezt az erős lucer­nát ilyen alacsony tarlóval ta­lán nem is csinálná meg a gép... Meg aztán összefogunk, kisegítjük egymást kölcsönö­sen és gyorsan végzünk. Nehéz munka ez. De igye­kezni kell vele, hiszen olyan szép az idő, ás a munkáknak az idő a hajthatatlan karmes­tere: ha kedvez, igyekezni kell, mert különben összetorlódik a sok-sok tennivaló... H. F. százaléka nő. A fiatalasszo­nyok és leányok többsége jól megállja helyét a termelés­ben. A munkásifjúság anyagi, szociális és művelődési hely­zete az elmúlt évtizedben elő­nyösen megváltozott. A fia­tal szakmunkások havi átla­gos bére 1400, a betanított munkásoké 1200—1300, a műszakiaké pedig 1600—1800 forint körül van. Az üzemek fiataljaik részére biztosítják azokat a kedvezményeket, juttatásokat, amelyeket az idősebb munkások is megkap­nak. A művelődési lehetősé­gek az üzemeikben mostohák: vagy teljesen hiányoznak a klubok, vagy nagyon szűkek, nem megfelelőek. Ezért sok esetben más szór kozóhelye- kjen kénytelenek e'tölteni a szabad idejüket. Az üz mi könyvtárak állományát zöm­mel a fiatalok forgalmazzák, de kevés az új könyvekre fo- forditott összeg, a könyvállo­mány elavult. Szívesen jár­nak moziba, néznek televíziót és vesznek részt táncestben, sportrendezvényeken. Az ön­tevékeny művészeti csopor­tokban való közreműködéstől azonban elzárkóznak. AZ ÜZEMI KISZ-5ZER- VEZETEK tovább erősödtek ugyan, az ifjúmunkásoknak azonban csak negyven szá­zaléka tagja a KISZ-nek. A fiatalok zöme részt vesz a különféle politikai jellegű rendezvényeken, a KISZ-ak- ciókban, mozgalmakban. A »Vádoljuk az imperializmust«, a »Tranzisztor akció«, a viet­nami műszakok a munkásif­júság körében érték el a leg­nagyobb hatást, és hoztak ki­emelkedő eredményeket. A termelési versenyek, a brigádmozgalom eredményei is bizonyítják, hogy a járás ifjúmunkásainak munkaerköl­cse jó. Az idén a cérnagyár­ban tizenhárom, a • konzerv­gyárban pedig tizenhét ifjú­sági brigád nevezett be a Tanácsköztársaság 50. évfor­dulójának tiszteletére indított Kaposváron eddig 1400 la­kásba vezették be a mezőcsoko- nyai földgázt. Egyidejűleg több utcában végzik a csőfektetési munkákat, fokozatosan, a ter­vezett ütemben halad a laká­sokban fölszerelt berendezések bekötése. A városi tanács építési osz­tályán Csendes Károly mérnök tájékoztatott bennünket a munkák jelenlegi helyzetéről. Elmondta, hogy a tavaszi rossz idő miatt egy kissé elmaradt első negyedéves tervétől a gázszerelő vállalat, de a prog­ram megvalósítása azóta jobb ütemet vett. A Kalinyin vá­rosrészben, az Arany János utcai, valamint az épülő Pe­tőfi utcai szakasz kivételével végeztek a gáz bevezetésével. Ugyancsak befejezték a mun­kákat a József Attila, a Pete Lajos és a Rippl-Rónai utcá­ban, ahol a belső szereléseket is elvégezték. A gázprogram idén megva­lósításra váró szakaszában a belváros — a Május 1. utcától északra eső lakott terület — bekötése szerepel. Nehezíti a vezetéképítési munkákat, hogy a gázszerelő vállalatnak biztosítania kell az utcák járműforgalmát min­denütt, ahol dolgoznak. Elő­fordult, hogy időleges anyag­hiány is hátráltatta a terve­zett ütemet. Nincs viszont hi­ány gázkészülékekben, hazai és külföldi típusokból egy­aránt nagy a választék. A városi tanács építési osz­tályán arról is tájékoztattak bennünket, hogy a lakosság egyre jobban megbarátkozik a korszerű főző, sütő- és fűtő­alkalmatosságokkal, a gáz munkaversenybe, és ért ei számotte\ " eredményt. Érdemes a fölmérések alap­ján néhány tanulságot, sür­gős tennivalót is megemlíte­ni, amelyeknek a megvalósí­tására mind az üzemi' KISZ- szervezeteknek, mind a szak- szervezeti bizottságoknak, gazdasági vezetőknek nagyobb »ondot kell fordítaniuk. Min­denekelőtt az ifjúmunkások általános és szakmai művelt­ségének emelésére, a segéd­munkások szakmunkássá való átképzésére. Körültekintőbb pályaválasztási tanácsadó te­vékenysége. kell kifejteni az iskolák nevelői mellett a KISZ-szervezeteknek és az üzemeknek is. Üzemi sétákat szervezhetnének, ahol bemu­tatják az egyes szakmák szépségeit. Fö FELADAT a munkás­fiatalok életkörülményeinek további javítása. A lakásépí­tési akciók kiszélesítésére azért van szükség, hogy minél több fiatal házaspár juthas­son egészséges lakáshoz. Az üzemeken belüli kulturális .ehetőségek bővítésével hoz­zá kell járulni a fiatalok szabad idejének hasznos, kul­turált eltöltéséhez. A kultu­rális célokra fordítható ösz- szegek rendeltetésszerű fel- használását biztosítani kell a könyvállomány felfrissítésére, szakkörök, művészeti csopor­tok alakítására, tanulmányi kirándulások, vetélkedők szer­vezésére. A KISZ-bizottságnak és az üzemi alapszervezeteknek fon­tos feladatúik, hogy megnyer­jék a Kommunista Ifjúsági Szövetség számára azokat a fiatalokat, akik még nem KISZ-tagok. Az üzemi párt- szervezetektől azt kéri a KISZ, hogy kísérjék figye­lemmel az ifjúmunkások helyzetét, életét, legyenek se­gítői az ifjúmunkás-mozga­lom további eredményes fej­lődésének. Dorcsi Sándor használatával. Elégedettek a városban a szerelők munká­jával is, néhány jelentéktelen panasztól eltekintve. A Gábor Andor tér környé­kén levő lakóházak bekötése után a negyedik negyedévben a Virág utcától a Malom, il­letve a Mező Imre utca sarká­ig viszik el a vezetéket. A környék egyenletes gázellátá­sát a Mező Imre utcában épü­lő nyomásszabályozó biztosítja majd. Olyan, mint amilyen az Április 4. közben most épült. Sokan keresik föl személye­sen és telefonon is a városi tanács építési osztályát. Ér­deklődnek, érdemes-e tüzelőt vásárolniuk, végeznek-e majd a bekötési munkákkal azok­ban az utcákban, amelyek az idei év fejlesztési tervében szerepelnek. A tanács azt ígé­ri — a gázszerelők nevében is — hogy a munkák jelenlegi állása szerint a gázprogram idei terve minden bizonnyal megvalósul, sőt a Losoncz közi KISZ-lakótelep vezeté­keinek lefektetésére is sor ke­rülhet. De ott a gáz haszná­latáról az idei télen még nem lehet szó. Az építési osztály szerint a Közép-dunántúli Gázszerelő és Szolgáltató Vállalat új brigád­dal erősítette meg a kaposvári munkahelyeken dolgozó ki- rendeltséget, és rövid időn belül újabb brigád belépésére kerül sor, Így lehetővé válik, hogy az év végére már 2000, vagy még ennél is több ka­posvári lakás rendelkezzen a meleget adó, szobában, kony­hában egyaránt kényelmet biztosító gázzal. Nagy József • nyel, s e bázis kialakítása ál­lami hiteltámogatásra is jog­gal tarthat igényt. * Nélkülözhetetlen, hogy a termelőszövetkezetek a tulaj­donukban levő erő- és mun­kagépek üzemeltetésére, kar­bantartására és javítására éves tervet készítsenek. E tervben biztosítani kell a munkák anyagi fedezetét, föl kell mér­ni megvalósításuk személyi- és tárgyi feltételeit. Ha ezek nincsenek meg, akkor légii» lyesebb idejében megkötött szerződésekkel gondoskodni a munkák elvégeztetéséről. Az ilyen szerződésekkel lekötött munkákra garanciát és kellő kapacitást biztosított a vál­lalat A második lépcsőben helyet kapnak a mezőgazdasági gép­javító vállalatok. Ezek üze­meinek korszerű technológiá­megfelelő technológiák beve­zetésével, a ráfordított órák csökkentésével, s szervezett alkatrészfelújítások bevezeté­sével értük el. A garancia idejét egy hónapról hat hó­napra emeltük. Lényegesen csökkentettük az átfutási idő­ket Esetenként csak a köz­ponti készletből biztosítható alkatrészek beszerzése ütkö­zött akadályba, emiatt azon­ban még a minőségi reklamá­ciók százalékát sem érték el a kifogások. Tény, hogy a szolgáltatá­sokért a tsz-eknek az utóbbi években nagyobb anyagi ter­het kellett vállalniuk, de en­nek oka az, hogy évről évre szűkült a kedvezményes javí­tások köre, s az 1968. január 1-én érvénybe lépett árrend­Szaporodnak a rendek JÓL HALAD a fässprogram megucaDösitäsa SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap 1969. május 18, 3

Next

/
Thumbnails
Contents