Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-16 / 110. szám
I EMBEREK ÉS MILLIÁRDOK JAPÁN KIÁLLÍTÁS Algyő kincse zöld utat kapott Lehet egy kicsit több? kában a honvédség műszaki alakulatai; ezeket az idén is várják, mert a feladat tovább nőtt. Az idén 703 mv'Hó forint a beruházási terv, annyi, mint az előző két évben. Különösen a lakásokra lenne mihamarabb szükség — az olajipar 1000 lakást épít Szegeden 1974-ig —, mert a munkások letelepítése jelentősen segítené az egyre nagyobb léptű termelést is. Az algyői mezőt csövek hálózzák, tartályok pöttyözik: elkészült egy újabb tankállomás is. (Enyedi Jaltán felvétele) »Algyő, nk., Csongrád vm., kiskundorozsmai j, 3859 t, hajóállomás, vá, posta, távíró, telefon-« — ennyit tud az ország egyik legismertebb, de természeti kincsekben mindenesetre leggazdagabb községéről az 1936-os lexikon. Nem is tudhatott többet, hisz annak idején még nagy tudású emberek esküdtek ’ arra, hogy az Alföldön reménytelen gáz vagy olaj után kutatni. Most meg Szegeden, a tanácsülés szünetében — előzőleg benn a teremben Algyő távlati fejlesztési tervéről vitáztak — az egyik olajmémök nevetve jegyzi meg: «-Majd könyörög még Szeged, hogy csatolják Algyöhöz, de kérdés, hogy egy ekkora külváros gondjait elvállalhatjuk-e?« A nevetés közepette valaki azt is javasolta, írják át a nótát: »Szeged hírős város, Tápéval határos .. .«, mert a Tisza-parti város legfrissebb és legörven- detesebb hírei leginkább Al- győhöz, az ott talált szénhid- rogén-vagyonhoz kapcsolódnak. És ha félretesszük a tréfát, akkor is akadunk »fejtetőre állított« dologra. Itt van például a munkába járás. Valamikor Szeged után kapkodott a 3 kilométernyire levő falu, a városba jártak az emberek munkába, ma pedig reggelente a városból hozzák a zsúfolt autóbuszok a csőszerelőket, olajmunkásokat, adminisztrátorokat. Az algyői kincs nemcsak a város, de a hazai energiagazdálkodás történetének átírásához is hozzákezdett. A jól sikerült cáfolat Az Alföld már Algyő előtt is bizonyította; busásan visz- szafizet minden milliót, amit szeizmikus mérésekre, kutatófúrásokra költenek. De a leg- írappánsabb bizonyíték ennek a szénhidrogén-»hegynek« a feltárása volt. (A gáz és az olaj föld alatti boltozatok, »hegyek« szivacsszerű tároló részeiben gyűlik össze). Számunkra az olajkincs is igen jelentős, de mégis elsősorban földgáz-lelőhelyként tartják számon Algyői A 100 milliárd köbméterre tehető felkutatott hazai földgázvagyonból 60 milliárdnyi itt található. Mit jelent ez a köznapi ésszel nehezen felfogható szám? Például azt, hogy csupán itt több gáz található, mint amennyi a jugoszláv, bolgár, NDK-beli, csehszlovák ismert gázkincs együtt A magyar olajtermelésnek 1970-ben 45, 1975-ben 50 százalékát már ez a mező adja. 1975-re a hazánkban felhasznált összes energia több mint egytizede algyői »illetőségű« lesz. Itt található pillanatnyilag a feltárt hazai szénhidrogénkincs 60' százaléka és a gáz a világpiaci ár egynegyedéért, az olaj a feléért termelhető. Ezek a távirati stílusban elsorolt adatok bőségesen magyarázzák, miért teszünk milliárd forintokkal mérhető erőfeszítéseket e természeti kincs feltárására, s minél gyorsabb felhasználására. Ami Zalában 30 év volt, azt itt most, hogy minél gyorsabban visszatérüljön a befektetett beruházási összeg, tíz év alatt kívánjuk elvégezni. Ez a »harmadolás« felér egy földindulással. Felkerekedtek az olajmunkások Battonyán, Egerben, Hajdúszoboszlón, ide kérte magát a Szovjetunióban végzett fiatal mérnök, aki a Karakum-sivatagban gyűjtött megfigyeléseket diplomájához, otthagyta szép foglalkozását a hódmezővásárhelyi erdész: odaálltak mindnyájan a fúrótornyok mellé. Nehéz próbatétel ez a munkásszállásokra, albérletbe szorult embereknek, s a csendesebb élethez _ szokott városnak is. De hát a gyors növekedés mindig fájdalmakat is szül. Araszolás Budapestig és tovább A hazai kőolajipar történetének legnagyobb vállalkozása folyik Algyőn, amit fémjelez a beruházásra jóváhagyott több milliárd forint is. Mire szükséges ez a temérdek pénz? Arra, hogy 1970 végétől kezdve évente 1 millió tonna kőolajat, 1 milliárd köbméter földgázt és J.974-től még 140 ezer tonna propán-bután gázt és gazolint, 35 ezer tonna izo- butánt, 25 ezer tonna izopen- tánt és egyéb kísérőtermékeket kapjon innen az ország. Csupán az, hogy az olajvezeték elaraszol innen Százhalombattára, a gázvezeték pedig Budapestre, majd tovább, csaknem 700 millió forintba kerül! A milliárdok nagyobbik részét a föld alá »temetik«. Egyetlen kút fúrása 2—8 millió forint, Algyőn pedig várhatóan 600 kút termel majd. Kiépítik a mező gyűjtővezeték-rendszerét, a mérő- és központi gyűjtőállomásokat, külön ü-emek szolgálnak a gáz tisztítására, előkészítésére. A biztonságos termelés és a jobb kihozatal érdekében olyan rendszert építenek ki, amellyel vizet tudnak visszasajtolni a szénhidrogént tartalmazó rétegekbe. Több mint egymilliárd forint szükséges csupán a műhelyek, raktárak, központi üzemi és szociális létesítmények, a korszerű vágányhálózat és az állomás építésére. Eddig 700 millió forint értékű munkát kellett volna elvégezni, de a késve készülő tervek és a hiányzó munkáskezek miatt tavaly mintegy 100 millió forintos adóssággal fejezték be az évet Már tavaly is segítettek a nagy munÄ beruházási összeg 4—4,5 milliárd forint lesz. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztben végzik az ezzel kapcsolatos számításokat, de az év közepe táján nemcsak ezt hanem egy bővített programot terjesztenek a Gazdasági Bizottság elé. Az első GB-hatá- rozat óta ugyanis eredményesen folytatódtak a kutatások, így lehetőség van a gáztermelés bővítésére, arra, hogy 1 milliárd köbméter helyett évi kétmilliárd köbméter gázt termeljenek. Az új gázüzem és más létesítmények újabb 2 milliárd forinttal, 6—6,5 mil- liárdra növelik a beruházás összegét. Algyő kincse szélesebb zöld utat kap! Megéri? A különböző beruházásokkal együtt Algyőn 11 milliárd forint lesz az összes befektetés és ezért 50 milliárd forint értékű termékkel fizet a mező az évezred fordulójáig, vagyis minden forintért ötöt ad vissza. Jó üzlet! —■ mondhatjuk nyugodtan. E tervek valóra váltásában oroszlánrészük van és lesz az Algyőn dolgozó embereknek. Annak a két és féi ezernek, akik a kutakat fúrják és a termelésben dolgoznak és annak a másik két és fél ezernek, akik építenek, csöveket fektetnek. Meg tud majd birkózni ez az egész országból idesereglett ötezer ember a hatalmas munkával? A 168-as algyői kút tüze után azt mondhatjuk: igen. Emlékszem, ültünk a kocsiban, várva, hogy egy közlekedési dugót szétszórjanak. A szürkületben úgy tűnt, elől rendeződött minden, de az orrunk előtt csak nem akart mozdulni a hatalmas buldózer. Tíz perc után kiugrottam, kiabálni akartam a vezetővel, mikor észrevettem: alszik. »Ne haragudjon, két napja le sem hunytam a szemem! Tudja, a tűz!« — mondta, miközben máris indította járművét. És emléke besorakozott azon ezrek emléke közé, akik Komlót, Várpalotát, Dunaújvárost, Kazincbarcikát építették, és akik most itt Algyőn állítanak önfeláldozó munkájukkal emléket maguknak, nekünk. Pünkösti Árpád A japán Camera Industry Association — 13 cég részvételével kiállítás nyílt a Technika Házában. Tizenhárom vállalat 39 különböző típusú fényképezőgéppel vonul fel. Ezenkívül bemutatnak 10 darab különleges filmfelvevő gépet és 8 darab filmvetítőt. A gépek között az egyik legérdekesebb a 180 fok látószögű úgynevezett halszem- objektív. »Így lát« a halszem-objektív. (MTI fotó — Kácsor László felvétele) A magyar hajózás dokumentációja A régmúlt emlékeinek kimeríthetetlen kincsesbányája a levéltár. Néha egészen jelentéktelennek látszó dolgok hozzák a felszínre évszázadok mélyéről a nagy felfedezéseket. Tóth Lajos amatőr történésznek is számos meglepetést juttatott a véletlen. Egész életében szenvedélyes kutató, gyűjtő volt, a hajózás történetének nagy ismerője és mindennek, ami ezzel összefügg Dokumentációs gyűjteményt állított össze a magyar hajózás történetéről. Nagy feltűnést keltett ebben az a megállapítás, amely szerint az első magyar gőzhajóval egy Bernhard Antal nevű feltaláló hajózott, csaknem két évtizeddel megelőzve Széchenyi Istvánt. Őt évig tartó levéltári, könyvtári kutatás alapján sikerült felderítenie, hogy ezt az első magyar gőzhajót Carolinának nevezték, 1818- ban bocsátották vízre. Építőjének találmányait a bécsi szabadalmi hivatal tartotta nyilván, mert Bern- hard a nemzetközi tudományos élet úttörője volt a maga idejében. Másik érdekes felfedezése Festetich György szerepe volt a magyar hajózás megteremtésében. A keszthelyi irodalmi és szellemi központ megalapítója, a Zala folyó torkolatában, Fenékpusztán építette fel 1760- ban az első magyar hajógyárat, ahogy akkor nevezték, hajóarzenált. Római korabeli erődök maradványainak körében épültek itt a vitorláshajók, amelyek ma is díszére válnának a magyar tengernek. Saját kikötővel rendelkezett a gyár és télen a hévizi meleg vizű tó levezetésével tették hajózhatóvá a Zalát. A »Kristoph« gálya volt az első balatoni sószállító hajó, tizenkét megrakott szekér is ráfért Festetich György nagyszabású hajóépítési nrogramot dolgozott ki, amelynek híre külföldre is eljutott. A keszthelyi kastély márvány termébb® egy faragott Nép tunt ábrázoló, talapzatra helyezett emjÁrecsónak állt — virágtartóként Tóth Lajos életének nagy részét történelmi emlékek feltárásával töltötte. Eredeti í\.ossuth-leveleket őrzött, az első görög hajósokról, a vikingekről ritkaságszámba menő dokumentumai voltak, teljes képsora volt a híres trafalgári csatáról. Több évtizedes kutatói munkássága során sok értékes témát mentett meg az utókor számára, számos tanulmányt állított össze, akadémiai díjat is nyert velük. E. M. Hibamegállapítás GAMMASUGARAKKAL öntvények, hegesztési varratok, épületelemek stb. hibáinak kimutatására szovjet kutatók a képen látható hordozható vizsgálóeszközt szerkesztették. A gömb alakú részben a gamma-sugarakat kibocsátó sugárforrás foglal helyet, a hajlékony kábel végén pedig érzékelőfej van, melyet a vizsgálandó tárgy alatt mozgatnak. A belső hibák helyét hangjelzés adja tud- tukra a műszer kezelőinek. PBflR^T i'l lljJÉI IfiLllf fflJM 11 a Latinka SE sportpályán ffl 19-én este 19 órakor, NAGYCIRKUSZ ka május hő NAGYATÁDON a vásártéren 21- én este 19 órakor, 22- én du. 15 és este 19 órakor. Jegyek elővételben váltha- apoais tők a község központjában RADrcrtki felállított elővételi pénztár- BARCSON kocsinál. Tekintse meg a a szokott helyen PROBST NAGYCIRKUSZ 23- án este 19 órakor, állatkertjét! Nyitva reggel 9 24- én du. 15 és órától. Az előadásokhoz sű- este 19 órakor. rített autóbuszjáratok. SOMOGYI NÉPLAP Wg& Péntek, 1969. május 16.
