Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-15 / 109. szám

I ZÁSZLÓT KAPOTT a bolhái határőr úttörőszakasz Közvetlenül az országhatár mellett, Beremend és Kista- polca községek között, a vil­lányi süveghegy »árnyéká­ban« a múlt év áprilisában »megindult« a föld: az 1. számú Földmunkát Gépesítő Vállalat nehéz dózerei — az új Beremendi Cementművek építési programjának megfe­lelően — megkezdték a be­építésre kijelölt, közel 50 holdas terület tereprendezé­sét. A csendes, már-már ki­halt, Dráva mend utakat el­lepték a dömperek és teher­autók, a falvakban százával »telepedtek le« idegenek — egyszóval: a különös hangu­latú, isten háta mögötti hely — mintegy varázsütésre —, felébredt sok évtizedes ál­mából ... tvi egymillió tonna cement Beremend neve, mely ta- valv még Baranyában sem jelentett túl sokat, egyre többször jelenik meg a la­pokban. s az sem ritkaság, iiogy 15—20 személygépkocsi érkezik ide egyetlen napon — a fővárosból. A több mint 2 milliárd forintos költséggel épülő gyáróriás egymillió tonna cementet ad majd a népgazdaságnak évente — s ez a tény egyszeriben or­szágos jelentőséget, kölcsön­zött a községnek. A megszokott hazai mére­tekhez viszonyítva kétségte­lenül monumentális építke­zés generáltervezője a Szi­likátipari Tervező Intézet. Itt dolgozták ki a gyártási tech­nológiát, itt tervezték a bel­ső energiarendszert, itt vé­gezték a kőbányával kapcso­latos gazdaságossági számí­tásokat. Mindez azonban csak az alap, a váz, amit tucat­nyi más, szaktervező intézet egészített ki a legkisebb csa­vart is magukban foglaló részlettervekkel. Csak néhá­nyat a legfontosabbak kö­zül : a magasépítés terveit az IPARTERV, az út, vasút, vízrendezés terveit a MÉLY- iPTERV; a mészkemencéket a Vegyigépgyár Fejlesztő és "ervező Iroda, az elektro­mos távvezetékeket az ERŐ­TERV; a gépészeti doku­mentációt pedig a Szállítóbe- sndezések Gyára készítette. még a közreműködőknek i vannak közreműködői. A .yárhe; kapcsolódó lakótele­det például a Pécsi Tervező 'állalat mérnökei tervezték, i földmérés és kisajátítás lunkálatait pedig a Pécsi eodéziai Vállalat végezte. a kivitelezőkről még szó m esett...! Mielőtt az utolsó szót kimondták Nem túlzás a megállapí- ás: a BCM-et össznépi ■ ’»üttműködéssel az egész ■ s.'szág építi. Technikai szín­onalunk mérőfoka az a be- iházás, mely — a kormány itározata értelmében — em csak méreteivel, de kor- erüsegével is méltó társa sz az európai cementipar agy objektumainak. Ami az lőkészítést illeti: a kormány s a Gazdasági Bizottság ibbször is tárgyalta e beru­házás kérdését, s miután a elenleg üzemelő hazai ce- nentgyárak — Váctól Lá­batlanig, illetve Hejőcsabáig —, mind az ország északi Leiében találhatók, egyöntetű volt az állásfoglalás: az új cementmű délen legyen. A lontos helykijelölést termé­szetesen sok vita és még több számítás, elemzés előzte meg. A tervezők valamennyi déli lehetőséget számba vették. Kutatások folytak Villány, Nagyharsány, sőt Bükkösd térségében is, s az »utolsó« szót csak az érintett bányák kővagyonának ismeretében mondták, ki. A beremendi kőbánya tetszés szerint bő­víthető s a rendelkezésre álló kiváló minőségű mész­kő minimálisan 50 esztendő­re elegendő. A gyár üzemépületei Bere­mend és Kistapolca között az egykori borsóföldek he­lyén épülnek meg. A mész­követ rendkívül teherbírású közúton szállítják majd az őrlőhöz, illetve a forgóke­mencékhez. A magas fokon automatizált üzem nyugatné­met, illetve NDK-beli gépe­ket kap. A vezérlőterembe minden információ gépi úton érkezik — az ipari tv ka­merái valamennyi jelentő­sebb gépegységet »szemmel tartanak« —, az ügyeletes diszpécsereknek csak ellen­őrizniük kell az »elektroni­kus igazgató« döntéseinek végrehajtását..'. Tonnánként 391 forint Hogy milyen előnyökkel j"r a legkorszerűbb techno­lógiák alkalma ása, csak né­hány számot. Az új gyár fel­épülte után Beremend jelen­legi termelési értéke szintjé­nek nyolcszorosát adja, amely meghaladja a 638 millió fo­rintot. (Az egy munkásra eső termelési érték a mosta­ni évi 253 ezer forintról évi 800 . ezer forintra nő.) Ma egy tonna cement előállítása 3,43 munkaórát igényel — az új gyárban csak 1,4-et. A klin- kerégetéshez felhasznált ka­lóriamennyiség 70 százalék­kal csökken — a ami talán a legjobban szemlélteti a változást: a mostani 663 fo­rintos önköltség helyett az új üzem a számítások szerint mindössze 391 forintos ton­nánkénti árral dolgozik. már el is vonultak a vidék­ről. A kivitelezés első üte­me tehát lezárult. Több mint 250 ezer köbméter földet mozgattak meg, s ma tény­leg olyan ez a közel 50 hol­das építkezési övezet, mint a simára gyalult asztallap. Az előkészítés legfontosabb feladatai közé tartozott az út és vasút megépítése. A múlt évben mindkettőt átadták rendeltetésének — s ezzel megteremtődött a tulajdon­képpeni építés megkezdésé­nek lehetősége. Az anyag- szúdító kocsik konvojai és a vonatok sok tízezer tonna anyagot hordtak máris ösz- sze, s mivel az időjárás a vártnál kisebb mértékben akadályozta a szállítást, az idei »építési« év jó elője­lekkel indult. A múlt év augusztusában egyébként már a cementsi­lók alapozását is megkezd­ték: a 10 em let magas rak­tártornyok 2,8 méteres vas­betontalpon ál'nak majd. A magasépítés az igazi jó idő beálltával indult meg, s mi­után a határidők meglehető­sen szorosak — 1972-ben már teljes üzemmel kell működ­ötvennégy pajtás szorongó szívvel várta az ifjúsági talál­kozó után azt a pillanatot, hogy a bolhói határőr úttörő- szakasz megkapja a határ vé- védelmében kifejtett munká­jáért a zászlót — írja a szer­kesztőségünkbe küldött beszá­molójában Gángli Lajos igaz­gató. — Az ünneplő közönség dobszára lett figyelmes. El­hangzott az első vezényszó: »Zászlónak tisztelegj!« A csa­patzászlónak megadott tiszte­let után megkezdődött az ün- nie a gyárnak —, a beruhá- népség. Szavalatok, ének, majd nács képviseletében pedig Szeifer József szalagot kötött a zászlóra. Böszörményi Mihály alezre­des mondta az eskü szövegét, s a határőr szakasz ifjú úttörői feszes vigyázzállásban ismétel­ték utána. A zászló átvételét újra vezényszó követte, majd elvonultak a zászlóval a sza­kaszok előtt, és a pajtások is megindultak fegyelmezetten utána. Ünnep volt ez a délután a fiataloknak és az úttörőknek. A zászlóátac1 ’ mák mintegy kétszáz helybeli lakos volt a szemtanúja. zás irányítói ismét a fiata­lok segítségét kérték. A KISZ központi bizottságának egyetértésével a Baranya me­gyei KISZ-bizottság v 'dnök- séget vállalt a BCM felett. Békés Sándor Plántek Imre pártitkár mon dott beszédet Utána egy ha­tárőr méltatta a zászlónak ! járó becsület és tisztelet for - rását és szerepét. Aztán az MHSZ-szervezet nevében Har- giitai Tibor, a heresznyei ta­KEDYEZMÉNYES AKCIÓ Gazdát cserélnek a cserépkályhák thikléí’ mi) Beremenden szinte minden mozgásban van. (Az embe­rek is: a korábban elvándo-T roltak tucatjával jönnek visz-? sza, hogy az építkezésen, s? később a gyárban keressék? meg kenyerüket.) A község? általános “rendezési terve al:g fél évtizede készült, de már-í is módosítani kellett: az épü­lő gyár jóvoltából a község építészeti arculata is meg­változik. A falucentrumban már az első ütemben 196 gyári lakás épült. A »mini­város« házai már állnak, a , Központja ^ egyelőre Toll Ellától. — Ez a kosz- ragra gerjedtem ellene, hogy megsem ez a néhány pa- f úgyis öregítette Karolát, megrontotta ünnepemet. Főzt- nelház: a felvonulási terüle- f téged pedig fiatalít Szolgálja jének ínségszaga elnyomta kö- ten valóságos várost emeltek? hát hivatásodat, az egész heily- zeli lakomám illatait, és ez a maguknak az építők. Egyelő- J őrség örömére. merénylet fölért a szenemben re 15». körül v,„ , »„«ki-!/*«.„ k=t­sok száma, de szinte minden?.1 T,, kötélidegzete mert Katus néni, aki egyébként héten új csoportok érkeznek. {SgJSLítt kiS^ rokonom volt többetór ispb Elhelyezésük a pionírok em- 4 rencsekívánatom hangos zoko- Tfm^rlí^latána K lékét idézi: baránra lakko-^gásna fakasztotta. Bambuszpálcás urak szoktak úgy ebédre hazatérni, ahogy én bevonultam az udvarunkra. Szinte kívülről láttam arcvo­násaimon a konszolidált élet­Most, hogy befejeződött a fűtési idény, naponta találkoz­hatunk kályhacsempéket szál­lító kocsikkal. A gáz beveze­tésével az Ingatlankezelő Vál­lalat tulajdonában levő cse­répkályhák átadják helyüket a gázfűtésnek. — Eddig felértékeltünk 380 ilyen kályhát. Ebből száznegy­venet már eladtunk — mond­ja Németh Gyula, az Ingat­lankezelő Vállalat igazgatója. A főbérlők türelmetlenek, szeretnének már túl lenni a kályhabontáson. Amíg viszont nincs vevő, nem lehet lebon­tani a cserére váró kályhá­kat, mert tönkremennek, ösz- szetörnek. Sok önkényeskedő fenyegetőző bérlő nem érti meg, hogy összességében sok százezer forintos értékről van szó, amit a türelmetlen kap­kodás csak eltékozolhat. Az ingatlankezelő mindent elkövet, hogy gyorsítsa a cse­re folyamatot. Ennek érdeké­ben fölvette a kapcsolatot a vidéki tanácsokkal, s megkér te őket, hogy értesítsék a la kosokat a kedvezményes kálv- havásárlási akcióról. Abban a • esetben, ha vidékről, példáu egy faluból három vevő je­lentkezik, az ingatlankeze' . gondoskodik a megvásárol i kályhák elszállításáról is. Megnéztünk néhály ilyen le­bontásra kerülő kályhát. A legtöbb esetben jó állapotba í vannak, csempéjük ép, újab.j beépítésre használhatók. Az áruk is nagyon olcsó, rtiajd- nem fele az újnak. Persze vannak olya­nok is, amelyeket ki­selejteznek rossz, elhasz­nálódott csempéjük miatt. Ilyen esetben a kiválogató'. . még használható csempék űr rabonként is megvásárolhat ' Máris sok, többnyire vidé érdeklődő fordult meg Kapó"- váron, hiszen a nyárias idő ellenére is olcsó, kedvezmé­nyes akció csábító vásár! ' ígér. M. I. — Dehogy. Csak éppen szó- Először fordult elő, hogy Ks katlannak találtam, hogy füs- roja letette olvasmányát a tói a kémény, pedig be sem kedvemért gyújtottál. Ez félrevezetett kissé. De már meg is oldódott — Hiába gúnyolódsz, ez a a talány, hiszen közös a ké- festmény igenis vagyontál'g; menyünk Kató nénivel. Amikor hízott libát akartain — Már megint a Kató néni! venni, eladásra ajánlotta egy Mást se tesz, csak ellenem műkereskedő. Azonnal ki *' - heccel! Te meg szíves-örömest zettem érte az összes p hagyod magad cukkolni! ami nálam volt. Ma alkalmi Ne haragudj, hogy meg- 1 sértettelek — kértem bocsá­ra becsültem Katus nénit, a szomszédasszonyt, most ha­zott fabarakkok sora épült a széljórta mezőségben. Már­cius közepén üzembe helyez­ték a modern, 2000 szemé Karolát a fülem hallatára. S én. a gyáva megalkuvó, igazat adtam neki pusztán a rokoni béke kedvéért. De most Karola bocsánatáért esdekeltem magamban. Eltel­ve a remény és hódolat érzé­■ Y llctbujlliuil Cl l\lUl ÍÖM/Jjl Udl l ClCt" lyes konyhát, és éttermet is Tőrömet és a nemes gőgbe haj- , , , ___ . , , . , ., . . . ,,__, sevel, benyitottam otthonunk­— s ezzel az építők városa-11° elegedettseget. A kémény- , \ re pillantva csak felfokozták •.. .... , .. . . ,__, ,. n ak eddigi legégetőbb gond-}'Pillantva , \ várakozásomat családi tuzhe ja is megoldódott. f Kedvező előjelek Tündöklő tisztaság fogadott. Karola feküdt az ágyban, ci­garettázott és olvasott, mint angyali Karola, amint önfeledt r™d.^fen- Egyalíalan nem le- utá beszélhetünk Kató : asszony! szorgalma valósággal P^dott meg — ivarit „ hiöünvnc meglepődtem. Ivem bárányfelhői. S megint lelki szemeim elé villant az Hogyan áll pillanatnyilag i körbe zsúfolja azt a bizonyos a nagy munka? A FÖLD- f családi tűzhelyet. Mindössze Talán csodálkozol, hogy GÉP vállalat dózerei ^ k^ litottak^ a beepitesre szanti vegöjében megállt volna a Elvégre ilyen apróság miatt területről a humuszréteget, 4 merőkanál a kelkáposztái őze- nem szabad összeveszni, így befejezték a »planírozást«, lék sűrű szagától. Noha sok- hát mentséget kerestem. — Tartsuk be a fontossá- vétel, de száz év múlva milliő- gi sorrendet, édesem — pro- kát fog érni. báltam enyhíteni sértődöttsé- „ - -»héd? gét. — Először ebédeljünk, ~ m es a* eDoa --­né- — Ezt a gyomorembert! niről. — Közben megpillantod Gazdaggá teszem és az ebí- tam egy festményt az ágy fe- de>rt nyavályog! lett. Csalitos mezőt ábrázolt és fácánok bogarásztak a bokrok Ilyen érvek elnemijak az alatt. Ritka szép fácánok voü- embert, tev <•' szégyenszemre tak. — Hát ez a vagyontárgy? indultam ki a lakásból. Honnan került az ágyunk fö­lé? ÍF oly tatjuk) Emberek és milliárdok A BEREMENDI CEMENTMŰ Eddig több mint 250 ezer köbméter földet mozgattak meg Teljes „pompájában“ áll az építők városa — Össznépi együttműködéssel B SOMOGYINÉP14 Csütörtök, 1969. máji»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents