Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-16 / 85. szám

KEREKASZTál-beszélgetés A mezőgazdasági gépgyárban | Jubileumi munkaverseny Az ifjúság nevelése közös ögy Az ifjúmunkások helyzeté­ről, a fiatal szakmunkások po­litikai érettségéről, felkészült­ségéről rendeztek tegnap dél­előtt kerek asztal-beszélgetést a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár Kaposvári Gyáregységénél. A tanácskozáson a gyár gazdasági, párt- és szakszer­vezeti vezetői, valamint a KISZ-alapszervezet vezetői vettek részt. Berek János igazgató kö­szöntötte a vendégeket, majd Stier Sándor, a megyei KISZ- bizottság első titkára tartott vitaindító előadást. Elmondta, a megye ipari színvonalának emelkedése egyre több képzett szakembert igényel. Az ifjú­munkások szervezettsége, szakmai továbbképzése jelenti most a legnagyobb gondot. Az ifjúmunkások között kevés a KISZ-tag, még kevesebb a párttag. A fiatal szakmunká­sokat éppúgy, mint az ifjúság más rétegeit, nem tanították kellően meg a politizálásra, a munkásmozgalmi hagyomá­nyok tiszteletére. Ebből fa­kadnak napjaink kisebb vagy nagyobb problémái: elégedetle­nek a bérekkel, néhány száz forintos fizetésemelésért ott­hagyják megszokott munka­helyüket, nem tisztelik kellő­képpen a vezetőket. Ki a fe­lelős az ifjúság neveléséért? Ezt a kérdést boncolgatták tegnap a Mező-gépgyárban rendezett értekezleten. Berek János igazgató elmondta, hogy harmincegy fiatal tanul. Ti­zenegyen főiskolán, húszán pedig középfokú iskolákban. 1971-ig 174 szakmunkás­tanuló fejezi be tanulmányait, s továbbra is a gyárban ma­radnak. örülnek ezeknek a biztató eredményeknek, de az a tény, hogy az ott dolgozó betanított munkások közül mindössze tizenegyen kérik, il­letve igénylik a szakmai to­vábbképzést, már szomorúbb képet fest a gyár ifjúmunká­sainak tudásvágyáról. Ismer­tette azt is, hogy ösztönzés­képpen kihirdették, aki két szakmát szerez, az magasabb bért kap. így sem érték el a kitűzött célt. A fiatalok a kétszáz óra társadalmi munka elvégzésé­vel előkelő helyet szereztek a Tegyünk többet Somogyért mozgalomban, a KlSZ-alap- szervezetet mégis el kell ma­rasztalni azért, mert nem vé­gez rendszeres és meggyőző felvilágosító munkát. A KISZ segítségét kérik a gyár rendjének megszilárdí­tásához, a gépek megóvásá­ban, a balesetek megelőzésé­ben is. Szeretnének a fiatalok segítségével mozgalmat indí­tani, amelynek mottója »kivá­ló termékeket a piacokra« len­ne. A fiatalok jobban érdeklőd­hetnének a technika és a mű­vészetek iránt. A KlSZ-szer- vezet képviselői kifogásolták, hogy nem tartottak az utóbbi hónapokban rendszeresen tag­gyűléseket, hogy nincs klub­élet, nem tudnak vonzó prog­ramot összeállítani a fiatalok­nak. A gyárban éppen ezért sokkal kevesebb a KISZ-tago.k száma, mint amennyi lehetne. Az elvándorlás csökkentésé­ben is szerepet kellene vál­lalnia a KlSZ-szervezetnek. Érvek és ellenérvek hang­zottak el. Olyan hozzászólá­sok, amelyek azt bizonyítot­ták, hogy a KISZ-szervezet egyedül képtelen megbirkózni a feladatokkal. A gyár gaz­dasági vezetése a hibák elle­nére is elégedett a fiatalok munkájával. Amennyire lehet, anyagilag ösztönzik őket fel­adataik teljesítésére. A párt­ós szakszervezet hatékonyab­ban karolja fel a KlSZ-szer- vezetet. A fiatal műszakiak, mérnökök, technikusok is töb­bet kopogtathatnának a KISZ- vezetőség ajtaján. Az még semmit sem old meg, ha hó­napról hónapra csak a hibákat tárják föl. Tessék végre el­kezdeni a szervezést. Segítse mindenki talpra állni a KISZ- alapszervezetet, hiszen az ifjú­ság nevelése közös ügy. Hasznos értekezlet volt a tegnapi, arra utal, hogy a hiá­nyosságok feltárása után min­denki magábaszáll, »szétnéz a saját háza táján«, és együttes erővel színvonalas ifjúsági életet alakítanak ki a Mező­gépgyárban. B. Zs. Nem lesz alkatrészhiány A mezőkön teljes lendület­tel megindult a munka. A traktorosok nyújtott műszak­ban dolgoznak a termelőszö­vetkezetekben. A folyamatos munkához járul hozzá a So­mogy megyei AGROKER Vál­lalat is azzal, hogy igyekszik biztosítani a gépek javításához szükséges pótalkatrészeket. Hajik György áruforgalmi főosztályvezető elmondta, hogy most könnyebb a dolguk az elmúlt évekhez viszonyít­va, mert a tsz-eknél és az ál­lami gazdaságoknál is igye­keznek a meghibásodott gépet a lehetőségeknek megfelelően azonnal kijavítani. Ez a mód­szer nemcsak a gazdaságok munkáját könnyíti, de előse­gíti a jobb alkatrészellátást is. A K—25-ösök nagy részét ki­selejtezik ugyan, mégis szá­molnak a további igénybevé­tellel, ezért a megfelelő meny- nyiségű alkatrészt továbbra is tárolják. Ugyancsak hiányta­lan lesz a legújabb erőgépek ellátása. Az AGROKER-nél a nyárra is gondolnak: a kom­bájnokhoz, kaszáló- és arató­gépekhez szükséges alkatré­szek már raktáron vannak. Tavasz az utakon Nem is-olyan régen az or­szágutak hőseiről írtuk a cik­keket, azokról a gépkocsiveze­tőkről, akik hóban, fagyban, egymást segítve, támogatva küzdöttek azért, hogy hóvihar­ba került gépkocsijuk eljus­son úticéljához. S a dicséret ■nem volt alaptalan. De mi történt azóta? A hó és a jég elolvadt, s mind gyakrabban úgy tűnik, hogy a hóval odalett az egyes gépkocsivezetők fegyelmezett megfontoltsága, az egymás se­gítése is. A száraz betonon mintha nem is ugyanazok a gépkocsivezetők ülnének a vo­lánnál. A rendőrségi jelenté­sekben egyre szaporodnak a durva szabálysértések és az ebből következő balesetek. Pe­dig a gépkocsizással egy idős igazság, hogy a száraz úton jól tapadó gumi, a gyorsabb közle­kedés lehetősége nem növeli meg sem a gépkocsi, sem a gépkocsivezető képességét. A kedvezőbb időjárási viszonyok gyakorlott öreg »pilótákban« és az egy-kétéves jogosítvány­nyal rendelkező »mazsolák­ban« egyaránt azt az érzést kelti, többet tud az autó, job­ban lehet vele kanyarodni, fé­kezni, megállni. Ezért a »ta­vaszi balesetek« okai között el­ső helyen áll a gyorshajtás, párosul mellé az oktalan vak­merőség, a meggondolatlanság, a szabálytalan előzés és még sok minden más. Nem is a KRESZ betartását kérjük itt most számon, hanem a másik emberrel való törő­dést, a közutakon való »békés egymás mellett élés« egyik kö­vetelményét, bár megtörténhet, hogy éppen az a vontatóvezető bukik majd fel motorkerékpár­jával egy nyálkás sárdomboín, aki néhány órával ezelőtt ha­sonló »aknát« helyezett el egy óriásik úton. A motorosoknak ezúttal csupán egyetlen figyelmezte­tés: ne sajnálják a fáradtságot, és ha csali a szomszéd tanyá­ra mennek, aíkkor is vegyék fel a bukósisakot. Nemcsak a betonutakan cir­káló repd őr járőr kedvéért il­lik azt viselni. Az életüket menthetik meg vele. Ami a motorosoknak a bukó­sisak, azt jelenti a személygép­kocsi vezetőjének és utasainak a biztonsági öv. Fejlett motori- zációjú országokban készült statisztikák szerint a biztonsá­gi öv használatával nemcsak a halálos balesetek száma, ha­nem a balesetek következtében létrejövő sérülések súlyossága is az ötödére csökken. Ne mo­solyogjuk hát meg azt, aki gépkocsijába fölszerelteti a biztonsági övét. Minden Ma­gyarországom forgalomban lé­vő gépkocsiba be lehet és be kellene szerelni. Sajnos — a gyakorlat azt mutatja —, hogy nagyon sok gépkocsitulajdonos, sőt állami, szövetkezeti gépkocsi-üzemel­tető sem törődik kellően a gép­kocsik műszaki állapotával. Ezen a téren nagyot léptünk előre az időszakos műszaki fe­lülvizsgálat bevezetésével. De hogyan vélekedjünk azokról a gépkocsivezetőkről, akik a mű­szaki felülvizsgálat után a sza­bályokat és a biztonság alapve­tő feltételeit félrerúgva ismét keresztbe kötik fényszóróju­kat? Nem ártana, ha a közle­kedési rendészeti szervek is­mételten ellenőriznék a felül­vizsgálaton átesett gépkocsik műszaki állapotát a forgalom­biztonság érdekében. Ha már a műszaki kérdéseknél és a vi­lágításnál tartunk, e sorok író­ja nemrégiben részt vett a Technikai Teszt 24 órás, ún. non-stop autóűtján. Azóta több helyen megírtuk, elmondtuk, hogy egész utazásunk alatt egy — nem tévedés, egyetlenegy jól beállított lámpájú gépkocsival találkoztunk. A többi mind félrehordott, túl magasra vagy túl alacsonyra volt beállítva, keresztbe kötötték stb. Talán nem is kell külön hangsúlyoz­ni, hogy ezek mindegyike ön­magában is elég arra, hogy súlyos balesetet idézzen elő. Az emberek életére, egész­ségére — akár gépkocsit vezet­nek, akár gyalogosan közleked­nek — minden évszakban vigyázni keli. Mivel tavasszal a gépjármű­vek vezetőit, utasait kétszere­sen kísértik a veszélyek, ezért ilyenkor az országutakon meg kell kétszerezni az éberséget és a szigort is. Emberek, gépek, tervek A Tapsonyi Gépjavító Ál­lomás műhelyében a hegesztő­pisztoly sercegése szinte elve­szik a kalapácsütések zajában. Milliméterek is jelentősek az egyes alkatrészek összeállításá­nál, nagy figyelmet, pontos­ságot igénylő munkát végeznek itt. A Komarov brigádban fia­tal és idős munkás nagy egyet­értésben dolgozik. Volt vezető­jük, Meiszterics József most az alsó műhelybe került — új brigádot kapott. A beszélgetést Kisharmadás József, az új brigádvezető kez­di: — A Komarov brigád egy­szer már elnyerte a szocialista címet, amikor az irányításukat átvettem. Azóta ismét megsze­reztük. A mi feladatunk na­gyon sokrétű: esztergályosok­ból, lakatosokból, műszerészek­ből, marósokból, hegesztőkből, forgácsolókból tevődik össze a brigád. Vasipari munkát, elöre- gyártást. anyagelőkészítést végzünk. Tavalyi tervünket 140 százalékra teljesítettük, az idén is hasonló eredményekre számítunk. — Budapesten szereztem szakmunkás-bizonyítványt — kapcsolódik a beszélgetésbe Patyi István —, és négy évig ott dolgoztam. De a szívem visszahúzott — a szomszéd községben lakom —, mégiscsak más itthon, ismerősök között lenni. Amikor idejöttem, még csak ketten voltunk hegesztők, azóta már jóval többen va­gyunk. Szeretem a szakmámat. A hegesztésnél nagyon keli vi­gyázni; a védőáiarcot mindig használom. Szenyérről járok be gyalog, kerékpárral, motoron, mikor milyen az időjárás. Németh János három éve ke­rült a gépjavítóhoz. — Sokat nem tudok monda­ni. Pesti vagyok, ide nősültem. A tanult szakmám műszerész, ) bizony eleinte furcsa volt a tízkilós lakatoskalapácsot meg­fogni. Már belejöttem ebbe a munkába is, és megszerettem ezt a vidéket. Nincsenek la­kásgondjaim, anyósoméknál lakunk, jól keresek. A szakszervezeti titkár, Bá­bos István ezeket mondja: — Az alsó műhely brigádja fiúk ebédszünetben, munkaidő után készítették el a falra akasztható gyertyatartókat, ha­mutartókat. Védnökséget vál­laltunk a Komarov brigádon belül alakult ifjúsági brigád fölött Versenyre hívtuk ki a gépjavító állomások KISZ­Kisharmadás József brigádvezető (jobbról). is benevezett a szocialista bri­gádversenybe, s a szocialista üzem cím elnyerését tűztük cé­lul. A járás csaknem minden tsz-ének végzünk javításokat, ezenkívül ipari vállalatoktól is kapunk megrendeléseket. Most a Kaposvári Állami Gaz­daság pótkocsijait javítjuk. — Az év elején önálló KISZ- szervezetet alakítottak a gép­javító fiataljai — mondja a brigádvezető. Bukovics József KISZ-titkár: — Március 20-án vettük fel a Ságvári Endre nevet, s ak­kor kaptunk egy csapatzászlót. A falusi szervezettől való kü­lönválás nem jelenti azt, hogy elszakadtunk tőlük. Rendezvé­nyeinkre meghívjuk őket, és mi is elmegyünk hozzájuk. A gépjavítótól kaptunk egy klubhelyiséget, most ennek a csinosításán fáradozunk. A szervezeteit. A versenyfelhí­vásban szerepel a brigád mennyiségi és minőségi tervé­nek teljesítése, a költségnor­mák, a munkafegyelem meg­tartása, a munka és balesetvé­delem, a Szakma ifjú mestere mozgalomban való részvétel. Még fiatal a szervezet, de máris tudnak eredményeket felmutatni. A tanácsköztársa­sági művészeti szemlén a já­rásban második lett a népi tánccsoportjuk. Most egy ze­nekar létrehozását tervezik. Megszólal a munkaidő végét jelző csengő. A munkások lete­szik a szerszámokat, rendbe rakják a gépeket, csendes lesz a műhely. Néhányan kerékpár­ra vagy motorra ülnek, mások sietnek az autóbuszokhoz. Is­mét eltelt egy munkanap ... Fehér Éva Patyi István Meiszterics József í­Napirenden a szövetkezeti kereskedelem (Tudósítónktól.) Az egyes területeken tapasz­talt javulás ellenére a keres­kedelem általában nem elégí­ti ki megfelelően a fogyasztók igényeit — állapította meg a Marcali Járási Tanács V. B., amely Mátés János kereske­delmi főelőadó jelentése alap­ján tárgyalt errőil a témáról. A vb megállapította, hogy a három ÁFÉSZ közül a böhö- nyei oldotta meg legjobban a feladatát, s használta ki az új gazdaságirányítási rendszer le­hetőségeit. A marcali ÁFÉSZ-t főképpen vendéglátóipari egy­ségei miatt marasztalta el, itt elsősorban a szakemberek hiá­nya hátráltatja a munkát Mérséklődött a kérésiéit, ez sántán az üzletpolitikai akti­vitás, a megfelelő választék hiányára mutat. Több bírálat érte a rossz kiszolgálásért a különböző árukkal foglalkozó egységeket. A vb a jelentés és a vita alapján határozatokat hozott. A lakosság színvonalasabb áruellátása érdekében szüksé­gesnek tartja, hogy az állami kiskereskedelem is teret kap­jon a járás nagyobb községei­ben. A helyesebb árpolitika ki­alakítása érdekében javítani kell a kapcsolatokat a termelő vállalatokkal, a tsz-ekkel. A vb mindhárom ÁFÉSZ-nak ja­vasolta a lakosság piaci igé­nyeihez való pontosabb igazo- dáát, a falusi vendéglátóipari egységekben pedig az ételvá­lasztók növelését. Célszerű az üzletek technikai fölszereléssel történő fokozottabb ellátása, elsősorban az élelmi szereiket forgalmazó egységekben. Megjelent a Nemzetközi Szemle áprilisi száma G. Glezerman írása, A poli­tika és a gazdaság viszonyának lenini elve a Pravdában jelent meg. A ci,kk részletesen foglal­kozik a marxizmus-leniniz- mus e fontos elvével, a politi­ka és a gazdaság kölcsönös függésének és meghatározott­ságának dialektikus értelmezé­sével. Tárgyalja a »baloldali« revizionisták »erőszakelméle­tét«, a maoisták véleményét és a »spontánul fejlődő szocializ­mus« revizionista eszméjét Kábái Lajos, a Nyugatnémet elnökválasztás Nyugat-Berlin- ben címmel írt cikke a téma kapcsán elemzi az NSZK poli­tikáját. A pakisztáni helyzet­ről, a sajátos — nem nemzeti hanem vallási alapon létrejött országról, fejlődéséről, belső társadalmi problémáiról, az Ajub Khan elleni merényletről és az ellenzéknek tett enged­ményekről írt Zárai Tibor. További cikkek: Nemet mon­dunk a népszavazáson — Eti­enne Fajon beszámolója a Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának Vitryben tartott, 1969. február 13-i ülé­sén (L’ Humanité), Szántó György: Az Olasz Kommunista Párt XII. kongresszusáról, Bri­gitte Friang: Függetlenségi tö­rekvések Nagy-Britanniában (Le Monde Diplomatigue), Klaus Bollinger és Hans Ma- retzki: az Egyesült Államok globális stratégiája (Deutsche Aussenpolitik), Hyman Lumer: Az opportunizmus gyökerei • munkásosztályban (Political Affairs). SOMOGTI NÉPLAP Szerda, 1969. április 18. El

Next

/
Thumbnails
Contents