Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-16 / 85. szám
KEREKASZTál-beszélgetés A mezőgazdasági gépgyárban | Jubileumi munkaverseny Az ifjúság nevelése közös ögy Az ifjúmunkások helyzetéről, a fiatal szakmunkások politikai érettségéről, felkészültségéről rendeztek tegnap délelőtt kerek asztal-beszélgetést a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyáregységénél. A tanácskozáson a gyár gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői, valamint a KISZ-alapszervezet vezetői vettek részt. Berek János igazgató köszöntötte a vendégeket, majd Stier Sándor, a megyei KISZ- bizottság első titkára tartott vitaindító előadást. Elmondta, a megye ipari színvonalának emelkedése egyre több képzett szakembert igényel. Az ifjúmunkások szervezettsége, szakmai továbbképzése jelenti most a legnagyobb gondot. Az ifjúmunkások között kevés a KISZ-tag, még kevesebb a párttag. A fiatal szakmunkásokat éppúgy, mint az ifjúság más rétegeit, nem tanították kellően meg a politizálásra, a munkásmozgalmi hagyományok tiszteletére. Ebből fakadnak napjaink kisebb vagy nagyobb problémái: elégedetlenek a bérekkel, néhány száz forintos fizetésemelésért otthagyják megszokott munkahelyüket, nem tisztelik kellőképpen a vezetőket. Ki a felelős az ifjúság neveléséért? Ezt a kérdést boncolgatták tegnap a Mező-gépgyárban rendezett értekezleten. Berek János igazgató elmondta, hogy harmincegy fiatal tanul. Tizenegyen főiskolán, húszán pedig középfokú iskolákban. 1971-ig 174 szakmunkástanuló fejezi be tanulmányait, s továbbra is a gyárban maradnak. örülnek ezeknek a biztató eredményeknek, de az a tény, hogy az ott dolgozó betanított munkások közül mindössze tizenegyen kérik, illetve igénylik a szakmai továbbképzést, már szomorúbb képet fest a gyár ifjúmunkásainak tudásvágyáról. Ismertette azt is, hogy ösztönzésképpen kihirdették, aki két szakmát szerez, az magasabb bért kap. így sem érték el a kitűzött célt. A fiatalok a kétszáz óra társadalmi munka elvégzésével előkelő helyet szereztek a Tegyünk többet Somogyért mozgalomban, a KlSZ-alap- szervezetet mégis el kell marasztalni azért, mert nem végez rendszeres és meggyőző felvilágosító munkát. A KISZ segítségét kérik a gyár rendjének megszilárdításához, a gépek megóvásában, a balesetek megelőzésében is. Szeretnének a fiatalok segítségével mozgalmat indítani, amelynek mottója »kiváló termékeket a piacokra« lenne. A fiatalok jobban érdeklődhetnének a technika és a művészetek iránt. A KlSZ-szer- vezet képviselői kifogásolták, hogy nem tartottak az utóbbi hónapokban rendszeresen taggyűléseket, hogy nincs klubélet, nem tudnak vonzó programot összeállítani a fiataloknak. A gyárban éppen ezért sokkal kevesebb a KISZ-tago.k száma, mint amennyi lehetne. Az elvándorlás csökkentésében is szerepet kellene vállalnia a KlSZ-szervezetnek. Érvek és ellenérvek hangzottak el. Olyan hozzászólások, amelyek azt bizonyították, hogy a KISZ-szervezet egyedül képtelen megbirkózni a feladatokkal. A gyár gazdasági vezetése a hibák ellenére is elégedett a fiatalok munkájával. Amennyire lehet, anyagilag ösztönzik őket feladataik teljesítésére. A pártós szakszervezet hatékonyabban karolja fel a KlSZ-szer- vezetet. A fiatal műszakiak, mérnökök, technikusok is többet kopogtathatnának a KISZ- vezetőség ajtaján. Az még semmit sem old meg, ha hónapról hónapra csak a hibákat tárják föl. Tessék végre elkezdeni a szervezést. Segítse mindenki talpra állni a KISZ- alapszervezetet, hiszen az ifjúság nevelése közös ügy. Hasznos értekezlet volt a tegnapi, arra utal, hogy a hiányosságok feltárása után mindenki magábaszáll, »szétnéz a saját háza táján«, és együttes erővel színvonalas ifjúsági életet alakítanak ki a Mezőgépgyárban. B. Zs. Nem lesz alkatrészhiány A mezőkön teljes lendülettel megindult a munka. A traktorosok nyújtott műszakban dolgoznak a termelőszövetkezetekben. A folyamatos munkához járul hozzá a Somogy megyei AGROKER Vállalat is azzal, hogy igyekszik biztosítani a gépek javításához szükséges pótalkatrészeket. Hajik György áruforgalmi főosztályvezető elmondta, hogy most könnyebb a dolguk az elmúlt évekhez viszonyítva, mert a tsz-eknél és az állami gazdaságoknál is igyekeznek a meghibásodott gépet a lehetőségeknek megfelelően azonnal kijavítani. Ez a módszer nemcsak a gazdaságok munkáját könnyíti, de elősegíti a jobb alkatrészellátást is. A K—25-ösök nagy részét kiselejtezik ugyan, mégis számolnak a további igénybevétellel, ezért a megfelelő meny- nyiségű alkatrészt továbbra is tárolják. Ugyancsak hiánytalan lesz a legújabb erőgépek ellátása. Az AGROKER-nél a nyárra is gondolnak: a kombájnokhoz, kaszáló- és aratógépekhez szükséges alkatrészek már raktáron vannak. Tavasz az utakon Nem is-olyan régen az országutak hőseiről írtuk a cikkeket, azokról a gépkocsivezetőkről, akik hóban, fagyban, egymást segítve, támogatva küzdöttek azért, hogy hóviharba került gépkocsijuk eljusson úticéljához. S a dicséret ■nem volt alaptalan. De mi történt azóta? A hó és a jég elolvadt, s mind gyakrabban úgy tűnik, hogy a hóval odalett az egyes gépkocsivezetők fegyelmezett megfontoltsága, az egymás segítése is. A száraz betonon mintha nem is ugyanazok a gépkocsivezetők ülnének a volánnál. A rendőrségi jelentésekben egyre szaporodnak a durva szabálysértések és az ebből következő balesetek. Pedig a gépkocsizással egy idős igazság, hogy a száraz úton jól tapadó gumi, a gyorsabb közlekedés lehetősége nem növeli meg sem a gépkocsi, sem a gépkocsivezető képességét. A kedvezőbb időjárási viszonyok gyakorlott öreg »pilótákban« és az egy-kétéves jogosítványnyal rendelkező »mazsolákban« egyaránt azt az érzést kelti, többet tud az autó, jobban lehet vele kanyarodni, fékezni, megállni. Ezért a »tavaszi balesetek« okai között első helyen áll a gyorshajtás, párosul mellé az oktalan vakmerőség, a meggondolatlanság, a szabálytalan előzés és még sok minden más. Nem is a KRESZ betartását kérjük itt most számon, hanem a másik emberrel való törődést, a közutakon való »békés egymás mellett élés« egyik követelményét, bár megtörténhet, hogy éppen az a vontatóvezető bukik majd fel motorkerékpárjával egy nyálkás sárdomboín, aki néhány órával ezelőtt hasonló »aknát« helyezett el egy óriásik úton. A motorosoknak ezúttal csupán egyetlen figyelmeztetés: ne sajnálják a fáradtságot, és ha csali a szomszéd tanyára mennek, aíkkor is vegyék fel a bukósisakot. Nemcsak a betonutakan cirkáló repd őr járőr kedvéért illik azt viselni. Az életüket menthetik meg vele. Ami a motorosoknak a bukósisak, azt jelenti a személygépkocsi vezetőjének és utasainak a biztonsági öv. Fejlett motori- zációjú országokban készült statisztikák szerint a biztonsági öv használatával nemcsak a halálos balesetek száma, hanem a balesetek következtében létrejövő sérülések súlyossága is az ötödére csökken. Ne mosolyogjuk hát meg azt, aki gépkocsijába fölszerelteti a biztonsági övét. Minden Magyarországom forgalomban lévő gépkocsiba be lehet és be kellene szerelni. Sajnos — a gyakorlat azt mutatja —, hogy nagyon sok gépkocsitulajdonos, sőt állami, szövetkezeti gépkocsi-üzemeltető sem törődik kellően a gépkocsik műszaki állapotával. Ezen a téren nagyot léptünk előre az időszakos műszaki felülvizsgálat bevezetésével. De hogyan vélekedjünk azokról a gépkocsivezetőkről, akik a műszaki felülvizsgálat után a szabályokat és a biztonság alapvető feltételeit félrerúgva ismét keresztbe kötik fényszórójukat? Nem ártana, ha a közlekedési rendészeti szervek ismételten ellenőriznék a felülvizsgálaton átesett gépkocsik műszaki állapotát a forgalombiztonság érdekében. Ha már a műszaki kérdéseknél és a világításnál tartunk, e sorok írója nemrégiben részt vett a Technikai Teszt 24 órás, ún. non-stop autóűtján. Azóta több helyen megírtuk, elmondtuk, hogy egész utazásunk alatt egy — nem tévedés, egyetlenegy jól beállított lámpájú gépkocsival találkoztunk. A többi mind félrehordott, túl magasra vagy túl alacsonyra volt beállítva, keresztbe kötötték stb. Talán nem is kell külön hangsúlyozni, hogy ezek mindegyike önmagában is elég arra, hogy súlyos balesetet idézzen elő. Az emberek életére, egészségére — akár gépkocsit vezetnek, akár gyalogosan közlekednek — minden évszakban vigyázni keli. Mivel tavasszal a gépjárművek vezetőit, utasait kétszeresen kísértik a veszélyek, ezért ilyenkor az országutakon meg kell kétszerezni az éberséget és a szigort is. Emberek, gépek, tervek A Tapsonyi Gépjavító Állomás műhelyében a hegesztőpisztoly sercegése szinte elveszik a kalapácsütések zajában. Milliméterek is jelentősek az egyes alkatrészek összeállításánál, nagy figyelmet, pontosságot igénylő munkát végeznek itt. A Komarov brigádban fiatal és idős munkás nagy egyetértésben dolgozik. Volt vezetőjük, Meiszterics József most az alsó műhelybe került — új brigádot kapott. A beszélgetést Kisharmadás József, az új brigádvezető kezdi: — A Komarov brigád egyszer már elnyerte a szocialista címet, amikor az irányításukat átvettem. Azóta ismét megszereztük. A mi feladatunk nagyon sokrétű: esztergályosokból, lakatosokból, műszerészekből, marósokból, hegesztőkből, forgácsolókból tevődik össze a brigád. Vasipari munkát, elöre- gyártást. anyagelőkészítést végzünk. Tavalyi tervünket 140 százalékra teljesítettük, az idén is hasonló eredményekre számítunk. — Budapesten szereztem szakmunkás-bizonyítványt — kapcsolódik a beszélgetésbe Patyi István —, és négy évig ott dolgoztam. De a szívem visszahúzott — a szomszéd községben lakom —, mégiscsak más itthon, ismerősök között lenni. Amikor idejöttem, még csak ketten voltunk hegesztők, azóta már jóval többen vagyunk. Szeretem a szakmámat. A hegesztésnél nagyon keli vigyázni; a védőáiarcot mindig használom. Szenyérről járok be gyalog, kerékpárral, motoron, mikor milyen az időjárás. Németh János három éve került a gépjavítóhoz. — Sokat nem tudok mondani. Pesti vagyok, ide nősültem. A tanult szakmám műszerész, ) bizony eleinte furcsa volt a tízkilós lakatoskalapácsot megfogni. Már belejöttem ebbe a munkába is, és megszerettem ezt a vidéket. Nincsenek lakásgondjaim, anyósoméknál lakunk, jól keresek. A szakszervezeti titkár, Bábos István ezeket mondja: — Az alsó műhely brigádja fiúk ebédszünetben, munkaidő után készítették el a falra akasztható gyertyatartókat, hamutartókat. Védnökséget vállaltunk a Komarov brigádon belül alakult ifjúsági brigád fölött Versenyre hívtuk ki a gépjavító állomások KISZKisharmadás József brigádvezető (jobbról). is benevezett a szocialista brigádversenybe, s a szocialista üzem cím elnyerését tűztük célul. A járás csaknem minden tsz-ének végzünk javításokat, ezenkívül ipari vállalatoktól is kapunk megrendeléseket. Most a Kaposvári Állami Gazdaság pótkocsijait javítjuk. — Az év elején önálló KISZ- szervezetet alakítottak a gépjavító fiataljai — mondja a brigádvezető. Bukovics József KISZ-titkár: — Március 20-án vettük fel a Ságvári Endre nevet, s akkor kaptunk egy csapatzászlót. A falusi szervezettől való különválás nem jelenti azt, hogy elszakadtunk tőlük. Rendezvényeinkre meghívjuk őket, és mi is elmegyünk hozzájuk. A gépjavítótól kaptunk egy klubhelyiséget, most ennek a csinosításán fáradozunk. A szervezeteit. A versenyfelhívásban szerepel a brigád mennyiségi és minőségi tervének teljesítése, a költségnormák, a munkafegyelem megtartása, a munka és balesetvédelem, a Szakma ifjú mestere mozgalomban való részvétel. Még fiatal a szervezet, de máris tudnak eredményeket felmutatni. A tanácsköztársasági művészeti szemlén a járásban második lett a népi tánccsoportjuk. Most egy zenekar létrehozását tervezik. Megszólal a munkaidő végét jelző csengő. A munkások leteszik a szerszámokat, rendbe rakják a gépeket, csendes lesz a műhely. Néhányan kerékpárra vagy motorra ülnek, mások sietnek az autóbuszokhoz. Ismét eltelt egy munkanap ... Fehér Éva Patyi István Meiszterics József íNapirenden a szövetkezeti kereskedelem (Tudósítónktól.) Az egyes területeken tapasztalt javulás ellenére a kereskedelem általában nem elégíti ki megfelelően a fogyasztók igényeit — állapította meg a Marcali Járási Tanács V. B., amely Mátés János kereskedelmi főelőadó jelentése alapján tárgyalt errőil a témáról. A vb megállapította, hogy a három ÁFÉSZ közül a böhö- nyei oldotta meg legjobban a feladatát, s használta ki az új gazdaságirányítási rendszer lehetőségeit. A marcali ÁFÉSZ-t főképpen vendéglátóipari egységei miatt marasztalta el, itt elsősorban a szakemberek hiánya hátráltatja a munkát Mérséklődött a kérésiéit, ez sántán az üzletpolitikai aktivitás, a megfelelő választék hiányára mutat. Több bírálat érte a rossz kiszolgálásért a különböző árukkal foglalkozó egységeket. A vb a jelentés és a vita alapján határozatokat hozott. A lakosság színvonalasabb áruellátása érdekében szükségesnek tartja, hogy az állami kiskereskedelem is teret kapjon a járás nagyobb községeiben. A helyesebb árpolitika kialakítása érdekében javítani kell a kapcsolatokat a termelő vállalatokkal, a tsz-ekkel. A vb mindhárom ÁFÉSZ-nak javasolta a lakosság piaci igényeihez való pontosabb igazo- dáát, a falusi vendéglátóipari egységekben pedig az ételválasztók növelését. Célszerű az üzletek technikai fölszereléssel történő fokozottabb ellátása, elsősorban az élelmi szereiket forgalmazó egységekben. Megjelent a Nemzetközi Szemle áprilisi száma G. Glezerman írása, A politika és a gazdaság viszonyának lenini elve a Pravdában jelent meg. A ci,kk részletesen foglalkozik a marxizmus-leniniz- mus e fontos elvével, a politika és a gazdaság kölcsönös függésének és meghatározottságának dialektikus értelmezésével. Tárgyalja a »baloldali« revizionisták »erőszakelméletét«, a maoisták véleményét és a »spontánul fejlődő szocializmus« revizionista eszméjét Kábái Lajos, a Nyugatnémet elnökválasztás Nyugat-Berlin- ben címmel írt cikke a téma kapcsán elemzi az NSZK politikáját. A pakisztáni helyzetről, a sajátos — nem nemzeti hanem vallási alapon létrejött országról, fejlődéséről, belső társadalmi problémáiról, az Ajub Khan elleni merényletről és az ellenzéknek tett engedményekről írt Zárai Tibor. További cikkek: Nemet mondunk a népszavazáson — Etienne Fajon beszámolója a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának Vitryben tartott, 1969. február 13-i ülésén (L’ Humanité), Szántó György: Az Olasz Kommunista Párt XII. kongresszusáról, Brigitte Friang: Függetlenségi törekvések Nagy-Britanniában (Le Monde Diplomatigue), Klaus Bollinger és Hans Ma- retzki: az Egyesült Államok globális stratégiája (Deutsche Aussenpolitik), Hyman Lumer: Az opportunizmus gyökerei • munkásosztályban (Political Affairs). SOMOGTI NÉPLAP Szerda, 1969. április 18. El
