Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-15 / 84. szám
Olaszország a felháborodás és a tiltakozás időszakát éli LOIN GO BESZÉDE Ste»vaztiak a küldöttek A Német Kommunista Pari első kongresszusa vasárnap folytatta munkáját Eesenben. A délelőtti ülésen megvitatták ;r- ;zágos bizottság be- szá és a párt programját s zólalók erélyesei fcö az NDK-nak és az eu>:_ .latároknak az elismeréséi. Több felszólaló foglalkozott az NSZK-ban végbemenő iobbratolódássail. Fontos témája volt a vitának az a követelés, hogy a munkásoknak és az alkalmazottaknak legyen beleszólási joguk az ü .sernek vezetésébe. A vitában többen kifejtették, hegy a kommunistáknak az üzemekben. hivatalokban együtt kell működniük a szociáldemokratákkal. Óriási felháborodással fogadta a kongresszus az elnöknek azt a bejelentését, hogy Ludwigchafenben, a CDIT nő- kongresszusán véres botrány robbant ki. Több száz fiatal tüntettett Kiesiiujer kancellár ellen és a kancellárt Sieg heil!- kiál Sásokkal fogadták. Erre az úgynevezett rendfenntartók összeverték a fiatalokat és az utcára vonszolták őket, ahol a rendőrség folytatta a tettleges bántalmazást. A kongresszus 84 tagú pártelnökséget választott, amely a kb-nak felel meg. A párt elnökévé Kurt Bachmannt választották meg. Bachmann 59 éves, eredeti foglalkozása új(AP — Képtávírón érkezett) ságíró, 1932 óta kommunista és részt vett az ellenállási harcokban. Hosszú ideig ült Hitler koncentrációs táboraiban. A párt helyettes elnöke Herbert Mies, 40 éves. foglalkozására nézve diplomás közgazdász, Németország Kommunista Pártjának betiltásáig az NKP egyik vezetője volt. A kongresszus a párt programjának és szervezeti szabályzatának elfogadásával ért véget. (MTI) Az Interparlamentáris Unió ülése Becsben vasárnap fejeződött be az Interparlamentáris Unió kétnapos ülésszaka, amelyen magyar delegáció is részt vett. A tanácsülés egyhangú határozatot fogadott el a vegyi és biológiai fegyverek eltiltásáról és felhívta az államokat: tartsák be az e fegyverek eltiltásáról 1965-ben kötött genfi megállapodást. Ugyancsak határozatban foglaltak állást az atomfegyverek eltiltása és az atomsorompó-szerződés ratifikálása mellett. (MTI) Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára vasárnap beszédet mondott az egyik római kerületi párthelyiség felavatása alkalmából. Kijelentette, hogy Olaszország a felháborodás és a tiltakozás időszakát éli. A felelősség ezért azokat terheli, akik nyomorba, munkanélküliségbe és kilátás talanságba taszítják a dolgozókat. Elmé- keztetett a legutóbbi battipag- liai eseményekre, ahol ketten' is áldozatául estek a rendőri önkénynek, és ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az ország haladó és demokratikus közvéleménye követeli a rendőrség fegyverhasználati engedélyének betiltását, amikor a rendőrséget népi megmozdulásokkal kapcsolatban vezénylik ki. Megjegyezte, hogy a belső reakciós erők nagy nyomást gyakorolnak a rendőrségre, amelyet az osztály- és kasztérdekeknek vetnek alá. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben sok szó esik a NATO-ról — mondotta Longo. Az az ellenőrzés, amelyet az Egyesült Államok gyakorol az olasz területen elhelyezett vezérkarokon, haditámaszpontokon, valamint a titkosszolgálatokon keresztül, állandó fenyegetést jelent az olasz demokratikus szervezetek, az olasz állampolgárok szabadsága számára, fenyegeti az olasz nép békéjét — mutatott rá Longo. Hangsúlyozta, hogy éppen emiatt a NATO elleni harc az olaszországi demokráciáért és szabadságért vívott harcot jelenti, mint ahogy az a harc, amelyet azért vívnak, hogy Olaszország megszakítsa kapcsolatait a NATO-val, az ország belügyeibe való amerikai beavatkozás mégszünteté- séért folytatott harcot jelenti. (MTI) Közleaény a KKPIX. kongresszusáról A Kínai Kommunista Pá^t IX. kongresszusa elnökségének titkársága április 14-én. hétfőn sajtóközleményt adott ki, amely közli, hogy a kongresszus a hétfői teljes ülésen egyhangúlag elfogadta L in Fiaonalc a központi bizottság nevében tartott politikai beszámolóját és a párt új szervezeti szabályzatát. Az ülésen Mao Ce-tung elnökölt. A hírügynökségek megjegyzik, a hétfőn közzétett sajtó- közlemény az első hivatalos jelentés azóta, hogy a IX. kongresszus megkezdődött. Börtönlázadás Torinóban A torinói börtön mintegy ezer rabja a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka fellázadt és a börtönépület nagy részét megszállva tartja. A szorongatott helyzetben levő fegy- őrök megerősítésére kivezényelt, kétezernél több rendőr ; ííi' Jubileumi ülés — ellentmondásokkal HA EGYETLEN MONDATBAN AKARNÓK megvonni a jubileumi NATO-íanáoskozás mérlegét, így fogalmazhatnánk: nem vártunk sokat, kevesebbet kaptunk. Arra nem számíthattunk, hogy az Atlanti Szövetség felszámolja önmagát; a legutóbbi NATO-konferenciák — az 1968 novemberi brüsszeli és a hadügyminiszterek idén januári értekezlete — már jó előre jelezték, hogy az agresszív katonai tömb vezetői éppenséggel a szervezet felfrissített megerősítésére kívánják felhasználni az évforduló adta alkalmat. Hogy mégis volt egyfajta várakozás, az elsősorban azzal magyarázható, hogy a NATÖ-tanácsot néliány héttel megelőzően a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé az európai biztonság megteremtésének felhívásával, s abban akkor nyugati körök által is ifagyon reálisnak ítélt programjával fordult a NATO-országokhoz. Európai népei tehát legalábbis valamiféle választ vártak a washingtoni NATO-tanácsko- zástól. Ehelyett kibúvást kaptak; a zárókommüniké konkrétan meg sem nevezi a budapesti felhívást és az arra ad . válasz csak dodonai megfogalmazásokból sejthető. Holott a budapesti felhívást követő napokban a hivatalos nyugati körök helyeslő, nemegyszer méltató megnyilatkozásokat produkáltak. Aztán a nyugati sajtó kezdte »levenni a napirendről a témát, egyre több »bírálat« ts az elhamarkodottságtól intő figyelmeztetés látott napvilágot. Magán a NATO-tanácskozáson természetesen fontos témaként került szóba az ügy, de világosan látnunk kell, hogy a nyugati tömb küldöttei nem érdemben vizsgálták a felhívásban kifejtett programot, hanem főleg a visszautasításnak és az európai biztonsági konferencia elhalasztásának indokait vették számba. Még a budapesti felhívást üdvözlő külügyminiszterek is siettek »óvatosságra« inteni és eleve lehűteni az optimista várakozásokat. Közkeletűvé vált a NATO-értekezleten az a semmitmondó formula, hogy »előbb gondos tájékozódásra van szükség«. Nyilvánvaló volt valamennyi részvevő számára, hogy a szocialista országok nagy fontosságú kezdeményezését a NATO nem utasíthatja vissza anélkül, hogy az ne járna számára politikai és propagandahátrányokkal. Ilyen értelemben azt mondhatjuk: elszigetelődtek azok a főleg amerikai nézetek, melyek szerint figyelmen kívül kellene hagyni a budapesti felhívást. Végül is az az érvelés kerekedett felül, hogy a NATO »elvileg pozitív« választ ad a javaslatra, majd a kelet- és nyugat-európai országok közötti hosszadalmas kétoldalú konzultációkat és a meglevő kelet—nyugati érintkezési formától lényegében miben sem különböző tárgyalási módot javasolja. Ennek során a NATÓ-államoknak úgymond »ki kell puhatolni a valódi szándékokat«, magyarán: érvényesíteniük kell az Atlanti Szövetség által szabott politikai feltételeket. Erre utal a NATO-tanácskozás záróokmányának az a része, amely nagy hangsúllyal eleveníti fel a német kérdésben vallott nyugati koncepciót. Feltűnő ez a visszatérés, amely a német kérdést az európai biztonság szélesebb körű rendezése elé helyezi. 1967 őszén Johnson amerikai elnök élénk visszhangot váltott ki azzal a megfogalmazásával, amelyben megfordította Adenauer és Dulles közkeletűvé vált formuláját. A német kérdésnek a szélesebb körű európai enyhülés keretében kell rendeződnie — mondta Johnson, holott Adenauer tétele szerint a Nyugatnak csak akkor szabad lépnie a kelet—nyugati kapcsolatok terén, ha a Kelet engedményeket tesz a német kérdésben. A NATO-tanácskozásnak ez a »visszatérése« a korábbi formulához annak a jól látható taktikai elképzelésnek a része, amelyet elsősorban Nixon kormánya képvisel, s amelynek az a célja, hogy az utóbbi évek »ellenőrizetlen« kelet—nyugati kontaktusát NATO-ellenőrzés alá helyezze. Az amerikai kormány mindent megtett, hogy saját elképzelésének megfelelően határozza meg a tanácskozás menetét. Nixon a szövetségesek politikai nézeteinek távlati egybehangolását fejtegette felszólalásában. Nixonnak és fő külpolitikai tanácsadójának, Kissingernek nézete szerint az Egyesült Államoknak tudomásul kell vennie, hogy a szövetségen belüli erőviszonyok módosultak. Csökkentenie kell tehát az USA hegemón szerepét, ezzel szemben a partnerektől elvárják a szorosabb együttműködést, a minden lényeges kérdésben való politikai konzultációt. Kissinger megfogalmazásában ez lenne az »atlanti koalíciós diplomácia«. Szerves része ennek a tervnek a nyugat-európai szövetségesek NATO-n belüli tehervállalásának növelése. A NATO-tanácskozáson ez az amerikai gyeplő-meghúzás nem váltott ki különösebb lelkesedést. A zárókommüniké ezért e tekintetben is csak általános megfogalmazásokat használ. Jó mércéje az amerikai elképzelések fogadtatásának Debré francia külügyminiszter magatartása, hiszen az utóbbi időben közismerten olvadás következett be Párizs és Washington viszonyában. A francia külügyminiszter azonban — nyilvánvalóan De Gaulíe-t tolmácsolva — hűvösen reagált az effajta korszerűsítésre. így aztán a NATO- értekezlet teljesen egyetértett a katonai továbbfejlesztés már korábban elfogadott programjával, viszont minden lehető módón csökkenteni igyekezett a külpolitikai kezdeményezést megbénító konzultációs rendszer bevezetését. AZ ÜNNEPI TAPINTAT EZÚTTAL megóvta a tanácskozást a korábbiakat jellemző szócsatáktól, de természetesen nem vette le a napirendről a szervezet közismert ellentéteit, elsősorban vezető nyugat-európai tagjainak rivalizálását. Avar János A fellázadt rabok egy csoportja a rácsok mögött. (Telefoto — AF—MTI-KS) könnygázgránátokkal sem tudta kikényszeríteni, hogy a fellázadt fegyencek visszavonuljanak celláikba. A börtönben már szombaton este kisebb lázadás tort ki, ezt azonban a fegyőröknek sikerült leverniük. Vasárnap délután újabb lázadásra került sor, ekkor 200 rab jutott ki a börtön folyosóira. A börtön lelkészének azonban sikerült rávennie a rabokat, hogy térjenek vissza a cellákba. Néhány órával később azonban elemi erővel robbant ki a lázadás, a rabok kitörtek a cellákból, kiengedték társaikat is, majd törni-zúzni kezdtek, s a börtönépületet több helyen felgyújtották. A f egy őrök a börtön elkülönített, női rabokat befogadó részébe és a börtönirodákba voltak kénytelenek visszavonulni, de itt is a lázadó fegyencek meg-meg- újuló rohamának voltak kitéve. A torinói rendőrség egyik vezetője kijelentette, hogy a börtön gyakorlatilag nem létezik, mivel a fegyencek azt teljesen szétrombolták. A hírügynökségek szerint a lázadás kirobbanásának több oka volt így a foglyok méltá- nyosabb bánásmódot követeltek, s nehezményezték azt, hogy a börtönigazgatóság vasárnapra megtiltotta a látogatásokat. A foglyok között olyan hírek is elterjedtek, hogy a rendőrök szombaton több rabot megöltek. (MTI) Elfogadta a programot és a szervezeti szabályzatot a Német Kommunista Párt első kongresszusa Grecsko marsall hazaérkezett A csehszlovák nemzetvédelmi minisztérium közleménye szerint vasárnap este elutazott Csehszlovákiából A. A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter. A repülőtéren a szovjet vendéget Martin Dzur vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter és más, magas rangú katonai vezetők búcsúztatták. Zsivkov Todor Zsivkov bolgár kormányelnök hétfőn délután ötnapos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett. Kíséretében van Avramov, a kormány el- nökhelyette, külkereskedelmi miniszter, Popov pénzügyminiszter és Grosev, a külügyminiszter első helyettese. Az osztrák—bolgár kormányközi tárgyalásokra kedden délután kerül sor. A Zsivkov megérkezését követő első bécsi kommentárok kiBécsben emelik: ő az első vezető keleteurópai politikus, aki a szocialista országok budapesti (az európai biztonságról szóló) felhívása óta Bécsbe látogat, A keddi tárgyalásokon ezért minden bizonnyal szóba kerül az európai biztonsági konferencia problémaköre. Zsivkov látogatása idején írják alá a két ország műszaki-tudományos együttműködési egyezményét. (MTI) ■OMOGTI NÉPLAP Kedd, 1969. áprUis 15.
