Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-15 / 84. szám

A szövetkezetek szövetségei A TERMELŐSZÖVETKE­ZETI TÖRVÉNY a IX. párt- kongresszus állásfoglalásának megfelelően rendezte a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövet­ségek kérdéseit. Kimondja, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a termelő- szövetkezetek kongresszusa által választott országos ér­dekképviseleti szerv, mely a kongresszus irányelvei alap­ján, saját alapszabálya szerint végzi a tevékenységét. Alap­szabályát a kormány hagyja jóvá. A törvény előírja, hogy az országos tanácsnak a ter­melőszövetkezetek összességét érintő jogszabály rendezésére vagy jogszabály módosítására tett javaslata ügyében az il­letékes miniszter vagy orszá­gos hatáskörű szerv vezetője köteles állást foglalni, s ha a javaslattal nem ért egyet, az országos tanács kérésére a miniszter köteles azt a kor­mány elé terjeszteni. A terme­lőszövetkezetek, a szövetkezeti társulások és a termelőszövet­kezetek társadalmi szervei működését, gazdálkodását és szervezetét érintő miniszteri rendelkezések kiadásához, il­letve kormány-előterjesztések­hez az országos tanács egyet­értése szükséges, de egyéb fontosabb rendelkezések és ja­vaslatok esetében is ki kell kérni az országos tanács vé­leményét. A tsz-törvény megterem­tette a lehetőséget arra is. hogy a termelőszövetekeztek az együttműködésből származó előnyök kiaknázása céljából, valamint érdekeik képvisele­tére, önkéntes elhatározásból, gazdasági körzetenként terü­leti szövetségeket alakíthassa­nak. A területi szövetségeket a létrehozó szövetkezetek meg- bízottaiból álló küldöttgyűlés, illetve az általa választott tes­tület irányítja, a működésük­höz szükséges anyagi alapot a szövetségben részt,vevő szö­vetkezetek biztosítják. Fő fel­adatuk — a törvényszabta ke­retek között, illetve saját alap­szabályaiknak megfelelően — a szövetkezetek demokratikus működésének, önálló, vállalat- szerű gazdálkodásának elő­mozdítása. E célból a szövet­ségek munkáját néhány főből álló szakképzett apparátus se­gíti. amely tevékenysége során minden esetben a szövetkeze­tek megbízása, illetve a szö­vetség választott testületéi­nek határozata szerint jár el. A termelőszövetkezetekről szóló törvény tehát intézmé­nyesen biztosítja a szövetke­zetek érdekképviseleti szervei­nek működését, gondoskodik továbbá arról is, hogy az ér­dekvédelmi szervek valóban a szövetkezetek demokratikus működését, vállalatszerű gaz­dálkodását segítsék, a szövet­kezetei a tagok önkéntes va­gyoni és személyi társulásának tekintsék, önállóságát tiszte­letben tartsák. A gazdasági mechanizmus reformja a kisipari, a fogyasz­tási, a lakás- és a takarékszö­vetkezetek, szövetségeik és az állam viszonyainak újrarende­zését igényli. Az elméleti vi­tákban kialakult álláspont sze­rint ezekre a szövetkezetekre vonatkozóan is az államnak kell a tagok egvéni érdekei, a szövetkezet érdekei és az össz­társadalmi érdek között az összhangot megvalósítani, a legalapvetőbb kérdéseket sza­bályozni, a szövetkezetek tár­sadalmi és gazdasági jelentő­ségének megfelelő gazdasági ösztönző rendszert kialakítani és a hatósági feladatokat el­látni! A kormány úgy intézkedett, hogy az állami feladatokat ezeknek a szövetkezeteknek szövetségétől az állami szer­vek, a tanácsok vegyék át. Felkérte érdekvédelmi szervei­ket, hogy adjanak irányelve­ket és alapszabálymintát a szövetkezeteknek az új alap­szabály elkészítéséhez. Állást foglalt abban is, hogy az ér­dekvédelmi szervek jogi hely­zete a gazdasági mechanizmus reformjainak megfelelően ala­kuljon át. AZ ŰJ ALAPSZABÁLYOK SZERINT e szövetkezetek a tagok vagyoni és személyi tár­sulásai, tehát önállóak. Az ál­lami feladatokat az állami szervek látják el, a szövetsé- i gek tehát a szövetkezetek de­mokratikus működését, önál­ló és eredményes vállalatszerű gazdálkodásának továbbfej­lesztését segítik. Képviselik a szövetkezetek érdekeit, szol­gáltatásokat, tanácsokat adnak a gazdasági és társadalmi fel­adatok megoldásához. Olyan vállalatokat, amelyek a szö­vetkezetekkel a piacon ver­senyben állhatnak, nem tart­hatnak fenn. A jelenleg mű­A NÉPI ÜLNÖKÖK MEGVÁLASZTÁSA ELÉ A SZOCIALISTA DEMOK­RÁCIA alapvető követelmé­nyei közé tartozik, hogy a dol­gozók közvetlenül vegyenek részt az igazságszolgáltatás­ban. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata értel­mében május tizenhatodika és június harmincadika között választják meg újabb három esztendőre a megyei, városi, járási bíróságok népi ülnökeit. A választásokkal kapcsolatos előkészítő, szervező munkák a napokban megkezdődtek. Ezt az igazságügy-miniszter veze­tésével országosan az Orszá­gos Ulnökválasztási Bizottság irányítja. Tagjai a Miniszter- tanács Tanácszervek Osztálya, A SZOT és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának képviselői. A nyilvános jelölő gyűlése­ken az illetékes bíróság terü­letéhez tartozó üzemekben, állami gazdaságokban, terme­lőszövetkezetekben és más in­tézményekben a dolgozók, a körzet lakói választják meg a népi ülnököket. Ezeken a ren­dezvényeken ismertetik e rendszer szerepét és jelentő­ségét, a korábbi választás óta végzett munkát, s egy-egy ül­nök beszámol bírósági tapasz­talatairól. Népi ülnök minden huszon­három életévét betöltött, bün­tetlen előéletű magyar állam­polgár lehet, tekintet nélkül a fogalkozására. Utoljára 1966-ban választot­tak népi ülnököket; akkor az volt az irányelv, hogy túlnyo­mórészt olyan helyen dolgozó, illetve lakó ülnököket kell megválasztani, akik minden nehézség nélkül tudják meg­közelíteni a bíróságot, a behí­vás esetén nincsenek közleke­dési nehézségeik. Ide tartozik az a gyakorlat is, hogy egyes nehezen nélkülözhető dolgo­zókat — például pedagógus, orvos, mérnök, művezető, szak­munkás — csak egy-egy tár­gyalási napra vagy tárgyalás­ra hívnak be, mivel munka­adójuk egy hónapra nehezen vagy egyáltalán nem tudja el­engedni őket. A jelöléseknél figyelembe veszik a szakmai képzettséget is, tehát döntő szempont, hogy az ülnök milyen ügyekben tud tanácsokat adni a bíró­ságnak. A fiatalkorúak bíró­ságának tanácsaiban részt vesznek a pedagógus-szakszer­vezet képviselői és olyan pe­dagógusok, akik középisko­lában tanítanak. Az újítási pe­reket tárgyaló tanácsokba kü­lön választanak ülnököket. AZ ILLETÉKES TANÁ­CSOK nyilvános tanácsülése­ken választják meg a megyei, városi, járási bíróságok népi ülnöNrit. S. G. ködőket külön megállapítandó ütemterv szerint önálló szö­vetkezeti vállalattá vagy az érdekelt szövetkezetek — ese­tenként szövetkezetek és álla­mi vállalatok társulásaivá kell átalakítani. A kormányhatározat egyér- , telműen állást foglal abban is, hogy a szövetségek a szövet­kezetek részére csak ajánlá­sokat adhatnak, a szövetkezet közgyűlése illetékes dönteni abban, hogy érdekvédelmi szerv tagjaként kíván-e mű­ködni, illetve ilyen szerv létre­hozásában részt kíván-e ven­ni. Az érdekvédelmi szerv a 1 jövőben nem rendelheti el szövetkezetek alakulását, egye­sítését és szétválását, nem akadályozhatja meg, hogy a szövetkezetek egymással és más gazdálkodó szervezetek­kel társuljanak, közös vállala­tokat hozzanak létre. Az állami feladatok teljesí­tése alól mentesülő szövetsé­gek ugyanakkor jelentős sze­repet kapnak a szövetkezetek érdekképviseletében* A kisipa­ri, a fogyasztási, a lakás- és a takarékszövetkezetek országos érdekvédelmi szervei és az ál­lami szervek viszonya a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsáéval azonossá válik. AZ ÉRDEKVÉDELMI SZER­VEK most mindenekelőtt az új alapszabályok elkészítésé­ben adhatnak hathatós segít­séget a szövetkezeteknek, s amilyen ütemben mentesülnek az állami feladatok és orszá­gos szerveik határozatainak végrehajtása alól, olyan ütem­ben állhatnak át az új feladat­ra: a szövetkezetek demok­ratikus működésének és vál­lalatszerű gazdálkodásának előmozdítására, érdekvédel­mük hatékony ellátására. M. J. TAVASZI HÍRADÁS A kányái határban A kányái Alkotmány Tsz- ben már elvetették a tavaszi kalászosokat mind a 300 hol­don. A szántás legnagyobb részét az ősszel elvégezték a kilenc erőgéppel. — Eddig még egyetlen gé­pünket sem kellett leállítani hiba miatt. Traktorosaink nagy igyekezettel dolgoztak — mondja Vajda József, a — Tudjuk, hogy ez ilyen kis parcellákon költségesebb, mintha lófogattal dolgoznánk, de az a célunk, hogy a ház­tájiban is minél gyorsabban behozzuk a lemaradást. Ahogy végignézünk a dim- bes-dombós kányái határon, mindenütt gépek dübörögnek. A háztáji kertekben is meg­indult az élet. tsz elnöke. — Mi nem a téli nagyjavításra építünk, hanem folyamatosan javítjuk a meg­hibásodott gépeket. Késön kezdhették a gyü­mölcsös metszését, de már itt is az utolsó fáknál tarta­nak. A termelőszövetkezet a háztájit sem hanyagolja el. Mivel a gépek egy része sza­baddá vált a közösben a ve­tés és a műtrágyaszörás után most a háztáji földekre irá­nyították azokat. — Sajnos, eddig az asszo­nyokat nem tudtuk megfele­lően foglalkoztatni. Most azonban megkezdhetjük az előkészületeket a palánták kiültetésére — mondja az el­nök. — Mi következik ezután? — A kukoricavetésre ké­szülünk. Az idén mintegy 280 holdat tervezünk, hogy ne le­gyen hiány abrakból. K. V. J. Szorgos munka Ecsenyben Határba induló asszonyok­kal találkoztunk Ecsenyben. Az Előre Tsz irodáján a ta­vaszi munkáról érdeklődtünk. Erről naplót vezetnek. Már­cius 13-án kezdték meg a munkát. Hetvenhárom holdon tavaszi árpát, huszonnégy hol­don borsót vetettek. Lucernát hetvenhárom. vörösherét öt­ven, bükkönyt harminc hol­don termesztenek. Ott jártunk­kor fejeződött be a cukorrépa vetése. ' A tavaszi árpa és a lucerna már szépen kel. Tizenhárom erőgépüket a télen alaposan előkészítették a tavaszi mun­kákra. Most járatnak be két új traktort. Ezek éppen idejé­ben érkeztek, a kukoricavetés­nél már használhatják mind­kettőt. A nemrég nyugalomba vo­nult huszonnégy férfi hiányát érzik. Különösen a növényter­mesztő brigádra hárul nagy feladat. Eddig a százhúsz hol­das gyümölcsöst művelték meg. Trágyáztak, kétszer per­meteztek, pótolták az elörege­dett, kivágott fákat. Most te­lepítenek hat holdon szilvást. Sokat várnak a barackostól is. A brigádtagok ottjártunk- kor műtrágyát szórtak szét a földeken. Ecseny bizakodva néz az idei év elé. L. L. Forradalmi krónika 1919. ÁPRILIS 15-TŐL 30-IG 15. Móricz Zsigmond a Somogyi Vörös Újság e napi szá­mában vezércikket írt a szentjakabi iskoláról. 16. Szocializál tóik a kaposvári II. számú szabóüzemet. 16. A román ellenforradalmi csapatok támadása. 18. A vármegyei közigazgatási hivatal vezetője a vár­megyei politikai megbízott. 18. A fővárosi sajtó arról Irt, hogy a magyar proleláriá- tus első, forradalmi etapja a Somogy vármegyei ter­melőszövetkezetek megalakításai voltak. 18. Latinca Sándor kiáltványt intézett a munkástanácsok­hoz a kollektív termelési rend szabályainak megtar­tására. 19. Pável Ágoston (április 29-től Hudra László) és Vajthő Jenő voltak a megye művelődésügyi megbízottai. 19. Szocializálták a tabi hengermalmot. 19. A tabi cipészüzem szocializálása. 19. Körrendelet a munkástanácsok számára, hogy gon­doskodjanak arról, hogy a Tanácsköztársaság vallás- szabadságról szóló rendeletét a lelkészek a szószékről húsvét első ünnepén és a rákövetkező két vasárnapon a híveknek kihirdessék. 20. A déli demarkációs vonal erősítésére vonul a somo­gyi—baranyai 4. dandár és 3. zászlóalj. 20. A Barta-féle III. szabóüzem szocializálása. 20. Szocializálták a nagyatádi Rotter-íéle vas- cs fűszer­kereskedést. 20. A Somogyi Vörös Újság e napi száma közölte, hogy Nagyatádi Szabó István csatlakozott a proletárforra­dalomhoz. 20. A Somogyi Vörös Újság ugyanezen számában beje­lentette, hogy Móricz Zsigmond a somogyi termelő- szövetkezetekről regényt ír. Móricz Zsigmond somogyi kőrútján az angol újságírók és közgazdászok kísé­retében meglátogatta a hazánkban elsőként megala­kított termelőszövetkezeteket. A helyi újságnak el­mondta, hogy foglalkozik egy termelőszövetkezeti re­gény megírásának gondolatával, amelyben a paraszt­fiúból lett főhősnek választania kellett a magántu­lajdon alapján álló kisgazda leánya és a termelőszö­vetkezet között. A fiú az utóbbit választotta. 21. A kaposvári Erzsébet Szálloda szocializálása. 22. Két zászlóaljat útbainditottak a megyéből a tiszán­túli román frontra. 22. A Szocialista Párt nagygyűlése a Turul Szállóban. 22. A kaposvári Szarvas Szálloda szocializálása. 23. A szakszervezetek gyűlést tartottak és kijelölték azo­kat a személyeket, akiket behívhatnak katonai szol­gálatra. 23. A Somogyi Vörös Újság a megyében megalakult ter­melőszövetkezetek számát 135-re teszi. 23. Megalakult a tanfelügyelőség jogutódja: a Megyei Művelődésügyi Osztály. 23. A Szocialista népkör étterem és kávéház államosítása. 24. A Megyei Nemzeti Tanács ülése. 25. Szocializáltál?: a Korona Szállót. 25. Szocializálták a nagyatádi gőzmalmot, villanytele­pet és fürdőt. 25. A Munkástanács rendelete arról, hogy az ifjúmunká­sokat nem szabad »rövid úton« elbocsátani. 26. Latinca Sándor bejelentette a Földmunkások Orszá­gos Szövetségének, hogy a földmunkások mozgalmá­nak termelőszövetkezetekbe való bekapcsolását be-, fejezte. 27. A Somogyi Vörös Újságban megjelent a behivási pa­rancs. 27. A Somogyi Vörös Újság közli, hogy Somogy megyében eddig 620 000 kát. holdon alakult termelőszövetkezet. 29. A Somogyi Vörös Újság budapesti tudósítás alapján közölte, hogy a hajdúszoboszlói utcai harcokban kih Ionosképpen a somogyi 44-es vörös ezred tüntette ki magát. 29. A Horváth Andor-féle építési vállalat szocializálása. 30. — Somogyi Munkás és Somogyi Vörös Újság — a So­mogy vármegyei Szocialista Párt hivatalos közlönyé­nek megjelenése. Értékelték a Dutra-traktorok versenyét Mérsékelt somogyi eredmények A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa, a MEDOSZ, az Állami Gazdaságok Orszá­gos Központja a Vörös Csil­lag Traktorgyár képviselőiből álló zsűri a közelmúltban ér­tékelte a Dutra-traktorok ver­senyét, megállapította a sor­rendet a négy kategóriában és kiosztotta a jutalmakat. Külön jutalmat kaptak azok a gép­kezelők, kik a jó teljesítmény mellett kedvező üzemeltetési költséget értek el. A D4K—B traktorok veze­tőinek versenyében a tíz kö­zül a jó eredménynek számító második helyen végzett Ágos­ton József, az Öreglaki Állami Gazdaság traktorosa. Az UE 28-asok versenyében is tizen kaptak jutalmat, közülük a ki­lencedik lett id. Szarka József, aki ugyancsak az öreglaki Állami Gazdaság dolgozója. Az UE 50-es traktorok, illető­leg a mezőgazdasági termelő­üzemek versenyében somogyi díjazottat nem találni. Meg­jegyzendő azonban, hogy a gé­pek és a gazdaságok versenyé­ben csak azok az üzemek ve­hettek részt, amelyek ötnél több Dutra-traktort neveztek be. Mivel a termelőszövetke­zetek túlnyomó többsége ennél kevesebb géppel nevezett, így ezek nem kaphattak helyezést. A verseny tapasztalatai egyéb­ként kedvezőbbek az előző évinél: az UE 28-asoknál az első öt átlagosan több mint 2200 normálholdat dolgozott, a D4K—B traktoroknál az el­ső ötnek az átlagteljesítménye oedig 4244 normálhold volt. Az összejövetelt a részvevők felhasználták arra, hogy meg­beszéljék a verseny tapaszta­latait, s az újonnan kiadott gépekről elmondják észrevé­teleiket a gyár képviselőinek. 3 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. április 15.

Next

/
Thumbnails
Contents