Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

KÖRÚTON A GELKÁ-VAL Vtrátfföldés ferde kép AMIKOR REGGEL FÉL KILENCKOR elindultunk Ka­posvárról, még kétes tiszta­ságú volt a Wartburg. — A természetfelelős tartja karban — mondta tulajdono­sa, Balázs Imre, arra céloz­va, hogy a sár nagyját le­mossa az eső, de a városból kiérve úgyis visszanyeri ere­deti színét — a pöttyös pisz­kosat. Kíváncsi voltam a te­levízióműszerész egy napjára. Merre megy, mit csinál, ho­gyan fogadják? A szemüve­ges fiatalember nagy csomag papírral felípakolva odainvi­tált az ülésre: menjünk együtt! Az első állomás Kaposúj- lak, ahol a , Stár tévében »futkozott« a kép és csillo­gott, mint a csillagszóró. A szerelő tíz perc alatt leállí­totta a »sietős« képet, a csil­logást is likvidálta, s me­hettünk tovább. — Ha minden készülék csak ennyi munka, akkor itt csak az a fárasztó, hogy ál­landóan ki-be kell szállni a kocsiból — gondoltam ma­gamban, s irigyeltem a szak­máját. Kaposmérőben már két cí­münk is volt, de a hibásnak bejelentett képernyő olyan gyönyörű monoszkópot sugár­zott, hogy jó volt nézni. Át a szomszédba, ahol viszont se kép, se hang — a leggyako­ribb hiba ütünk során. Két kisgyerek kártyázott az ágyon, aztán a kislánnyal megtanultunk egy német éne­ket — míg a műszerész de­rékig turkált a készülékben. Nyilván szokatlan volt a tu­lajdonosok számára, hogy ket­ten vagyunk és csak egyi­künk dolgozik, de azt is hi­hették, hogy én vagyok a fő­nök, ellenőrzőm beosztottam munkáját. Annyit értek a te­levíziójavításhoz, mint hajdú a harangöntéshez, de ezt nem árultam el. Sikerült is meg­őrizni ingkognitómat. — Egy kis körömlakkot ké­rek — szólalt meg a műsze­rész, mire a háziasszony hosszan szabadkozott, hogy ő ilyet nem használ, de kér a szomszédból. Hozta is, a sze­relő bekent vele valamit és egyben megmagyarázta, hogy a készülék hiú jószág, szereti a jobb márkákat, de az Opera lakknak ő sem tud ellenállni. Egy kis adminisztráció, mire betoppan egy férfi és megkér bennünket, hogy nézzük meg az ő foltos televízióját is és javítsuk meg. — Természetesen — tipor­juk a pár centis sarat, a kony­hában príma illatok — dél felé járunk — és húsz perc múlva már nincs folt, irány Nagybajom. Az ebéd után fölveszünk még hat címet, utcák szerint szortírozzuk ókét és indulunk a Zrínyi utcába, egy beteg Kékeshez. — Se kép, se hang — magya­rázza a tulaj, míg gyerekek rujesúroznak körülöttünk, örülnek, hogy ismét lesz esti szórakozás. Valami meleg még csak beoson a nyitott ajtón a konyhába, de kint hűvös van, »hurutos« az idő, , esik. Jó fél óra múlva a Ké- f kés megembereli magát, jól f működik, mehetünk pár ház-J zal tovább. KI A KOCSIHOZ, s ré­mülten látjuk, hogy a bal első kerék palacsinta laposan vigyorog ránk a sárból. De- # fekt. Sűrűn emlegetjük a # rossebeket, de ez vajmi ke­veset használ, így Balázs Im­re nekiáll szerelni. Hosszú percek, mire vörösre der­medt kezekkel oldaül a vo- Ián mögé. Kész! A következői állomás egy olyan tisztaszo- f ba, ami hidegebb, mint a hű- ^ tőszekrény. — Nem fázik itt meg a ké­szülék? — kérdezzük, de csak vállrángatás a válasz. Nem is szóltunk egy szót sem egymáshoz több mint egy latban. — Idős ügyfelem kér­dezte meg, hogy az egyik rá­diógombot le lehetne-e sze­relni. — Miért, bátyám? — Hát hogy rátennénk az asszony szájára, aztán akkor oltom le, amikor akarom — mondta komolyan az öreg. Nagy nevetés, mindenki ér­tékeli a hamiskás bölcselke­dést, szaporább a szó, megy is a munka, mint a karikacsa­pás. A Fő utcában a Delta fényállító gombja volt rossz; s míg a házi nénivel megbe­széljük a Ferencváros baj­noki esélyeit, a műszerész már a számlát írja. Itt ér bennünket az üzenet, hogy még egy helyre látogas­sunk el, ezt nem jelentették be, de ha már itt vagyunk... A kép kifogástalan, öt perc után elferdül, esküdözik gaz­dája — a kályha finom me­leg, azt támasztjuk, míg Mic­ky Rooney énekel a rendőr­nek. — Mondja csak asszonyom, — lép a szerelő a készülékhez —, nem nyúltak az antenná­hoz? — Azzal kihúzza az egyik csatlakozót. A kép elferdül, csatlakozó vissza, továbbra is ferde ma­rad, az asszony boldog. — Nem tudom, hogy mit csináltam, volna, ha elmennek és öt perc múlva ismét el­romlik. SZERENCSÉRE nem men­tünk el, előkerülnek az akta­táskából a műszerek, fogók, csavarhúzók, a kép másodperc­ről másodpercre javul, míg vé­gül kifogástalan. ;— Annyi mindent megpró­báltunk vele — panaszkodnak, mire a műszerész ismét meg­szólal: — Nemrégiben volt egy édes esetem — fülelek, mert az elő­ző is jól csattant —; recsegett a rádió, azért hívtak ki. Meg­csinálom és közben látom, hogy az antenna egy kancsó földben nyugszik. Képzeljék a szomszéd tanácsára vásároltak vagy ötforintért egy kiló vi­rágföldet, egészen kiváló mi­nőségűt, mert ha abba földelik — mondta a jó tanács —, ak­kor nem recseg! Süteménnyel, itallal kínál­nak, »beosztottam« vezet, szá­mára tilos a szesz, de nekem jólesik. Ez is melegít. Kutasra már a híradó közepén érünk, öreg jószág a Tavasz, de jól tartja magát. Itt szerencsére van köves járda, mert már nem merünk ránézni a cipőnk­re és a nadrágszárra, olyan sáros. A kutya azért megugat visszafelé, sietünk is át Sza­básra, minket is érdekel a Gil­bert Becaud. Ott már az ágy­ból húzzuk ki a tulajdonosú­kat, de nem bánják, mert: — Ilyen gyönyörű kép nem volt a faluban kettő! Most nincs, csak hang. Imre szerel, rejtélyes alkat­részeket kotorász elő a ki tud­ja hányadik dobozból, én meg addig szóval tartom a házia­kat. — Van kép — kiált fel a há­ziasszony, s valóban a Delta­képernyőn ritkán látható mi­nőségben nézhetjük a Mr. Százezer Volt műsorát. Fái tíz. A mellettünk elsuhanó házak ablakaiban kék fények villog­nak, reméljük még sokáig, mert akkor nem kell lesni, hogy mikor jön a szerelő. AZ UTOLSÓ CÍMRE hiá­ba mentünk, jó volt a készü­lék. Pár percig néztük a mű­sort, aztán indulás haza. — Aránylag nem volt sok — összegezi a szerelő a napot, de hétfő kivételével mindennap ilyen tájban vergődöm haza, s nem ennyi javítással a hátam mögött Hát ilyen egy televíziómű­szerész egy napja. Saly Géza A híd avatás előkészületei —- további gondokkal Sokat hangoztatjuk: szeret­nénk idegenforgalmi országgá válni, minél több vendéget hívni hazánkba. A gazdasági ás kereskedelmi érdek mellett nem elhanyagolható a morális sem: minden új kapu, melyet a külföld felé nyitunk, egy újabb lehetőség arra, hogy nő­jön jó hírünk a világban. Új kapu nyitására készül megyénk a barcsi Dráva-híd- dal. A büszkeség mellett azon­ban gondok garmadája is je­lentkezik, minden megoldott problémát új feladatok soka­sága követ majd. Hogyan néz Barcs a növekvő idegenforga- 'om elé? Erről beszélgettünk dr. Papp Ferenccel, a járási tanács vb-elnökével. — A híd építésének és meg­nyitásának legapróbb részle­teiről is sokat tárgyaltunk és tárgyalunk jugoszláv bará­tainkkal. A verőcei pártbizott­ság képviselői elfogadták a megnyitás általunk javasolt időpontját, április 30-át. Pon­tosan nulla órakor indulhat meg a forgalom az új hídon. Az ünnepség, reméljük, méltó Felborult a hajó lesz majd az ünnepelthez. Ju­goszláv részről is magas ran­gú vendégeket várnak, töb bet között Spilak elvtársat, a híd »dédapját«, hiszen sokat tett az új létesítményért, mi kor a verőcei párbizottság élén állt. — Hogy készült fel a keres­kedelem? —• Az Otthon Áruház és az ABC-áruház várja a vásárló Icát. A fogyasztási szövetkezet elnöke tapasztalatcserére uta­zott Letenyére és még néhány északi határmenti áruházba. Somogyi jellegű ajándékbolt létrehozását is tervezik. — Sokat tárgyalunk az TBUSZ-kirendeltség sorsáról és itt biztatóak reményeink. Más a helyzet az Idegenfor­galmi Hivatalnál. Eddig na­gyon passzívan nyilatkoztak Barccsal kapcsolatos terveik­ről. Ha nem tartják érdemes­nek az itteni beruházásokat úgy a Volán kereskedelmi iro­dához fordulunk, ők készség­gel segítenek. — Milyen ipari exportlehe­tőségeket rejt magában az új idegenforgalmi csomópont? — Ezt a kérdést a jövő dönti el. Elsősorban a háziipari ter­mékekről lehet szó. Reméljük, nagy sikere lesz külföldön a barcsi papucsnak. — Milyen létesítményeket építenek? — Az üzemanyagtöltő állo­más építése folyik most. Az alapozás kész, a munka üte­méből ítélve nagyon reméljük, hogy nem lesz határidő-elcsú­szás. Folynak a tárgyalások a szervizállomás ügyében, hiszen a jelenlegi talán még a helyi igényekkel is nagyon nehezen képes megbirkózni. Szeretnénk egy bisztrót a híd közelében és nyitott pavilonokat — idény,jelleggel —, hogy főleg a nyáron érkező vendégeink ellátása biztosított legyen Étteremre is szükség van, en­nek és a presszónak a jelenle­gi kapacitása és felszerelt­sége semmiképpen sem felel meg az új igényeknek. Ezek tervek elsősorban, de a leg­kisebb egység megvalósításáért is rendkívül sokat kell vitat­koznunk, harcolnunk, amíg csak a tárgyalásokra kerülhet a sor. — Ha a vendéglátásnál tar­tunk, semmiképpen sem kerül­hetjük ki a nagy kérdést, mi lesz a barcsi szálloda sorsa? A réginek az állapotáról már többször írt a lap. A lehullott fal, a fürdőszoba hiánya és a korszerűtlen berendezés, nem beszélve a kevés férőhelyről — még mindig jellemző és egyre sürgősebb megoldást kö­vetelő probléma. A vita — mint megtudtuk — azér,t folyik, hogy érde­mes-e szállodát építeni Bar­cson. Szerintünk mindenkép­pen. A természeti adottságok, a Dráva szépsége, a csokonya- visontai gyógyfürdő közelsége és nem utolsósorban a 6-os és 88-as műút várhatóan hatal­mas forgalma mind érvek amellett, kár azon töprengeni: megtérül-e vagy érdemes-e a befektetés. Mi erről dr. Papp Ferenc véleménye? — Mi nagyon szeretnénk a korszerű, ha nem is nagy szállodát. Ügy ítéljük meg, hogy Barcsnak feltétlenül szüksége van erre. Kerüljön akármennyi vitába, harcba, nem teszünk le arról, hogy vendégeinknek megfelelő nyughelyei biztosítsunk éjsza­kára. A jelenlegi szállodától inkább távol kell tartani majd a külföldieket, mintsem ott el­szállásolni. Reméljük, az ille­tékesek mérlegelni fogják eze­ket a tényeket. — Mi nagyon szeretnénk, ha az idegenforgalom elé nyugodt lélekkel nézne Barcs, de jelenleg még annyi a prob­lémánk, annyi harc vár még a községi és járási vezetőkre, hogy csak nagyon óvatos op­timizmussal tekintünk a jövő beruházásai elé. T. T. Négy és fél millió a gyepterületek javítására Az Északi-tengeren, a holland partok közelében szeren­csétlenül járt az Ilse H nevű nyugatnémet szállítóhajó. Képünkön: A felfordult hajó. (AP — Képtávírón érkezeit) is rosszabb terepen mozogtak, és zúgó fejjel mint a támadásra felkészült Malpaga, mint kisebb csapat- hadakozott. Hárman feküdtek Megyénk állatállományának alakulása nagymértékben függ a rét- és legelőgazdálkodás színvonalától, a takarmányel­látástól. Ezért fontos feladat a gyepterület javítása, felújí­tása. Szabados Károlynak, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya munka­társának tájékoztatásából megtudtuk, hogy az idén 19 termelőszövetkezet 4500 hold­nyi gyepterület javításához négy és fél millió forint álla­mi támogatást leap. Az elmúlt évekhez képest eltérés mu­tatkozik, ugyanis korábban több tsz kapott támogatást, de a szétaprózottság miatt jó­val kevesebb jutott egy-egy holdra, s így kisebb eredményt értek el. A támogatásban ré­szesített üzemek nemcsak a javítandó, de az egész rétterü­leten elvégzik a szükséges ápolási munkákat. Az odaíté­lj lésnél figyelembe vették az # üzemi gyepterület vízrendezé- nézett körül, utolsó támadóitat kell itt lel- ^ sének mértekét, «_ tsz anyagi valami tigris tartaniuk! f helyzetét, pénzügyi es terme­man feküdtek — Uraim — mondta Teddy J ^eszköz-ellátottságát, fejlesz- A megvadult támadók az al- a lábánál, kettővel verekedett. —, ha nem tévedek, a bará-itési tervét es a megvalositas kohol, a°halálfélelem és a szén- Az arcát elborította a Vér és taik bennünket védelmeznek! ^ lehetőséget. ^ Ezek az ^üzemek vedély őrületében rohamra sPany°^ul káromkodott. Mel- Menjünk segíteni! i ‘ mentek. Még hatan elhullót- Stuck feküdt holtan A Azt nem lehet mondani, i vállalt iavatásokat a* tak útközben, de élükön Biliéi, fold morajlott, a kráter időn- hogy a fogl yok egyhangú le - i£ogy ^^eieknek meeíele ípv i« fölénvhpn voltak kent, mint valami istenka- kesedessel fogadták volna Ted-i e;olrt teltételeknek megieie így loienyoen toiiaic romIój fenyegetően villant az dy szavait. Clayton tétován J^n vegzik-e. _ Irtózatos kézitusa kezdődött, ég felé, gigászi kárminvörös ránézett Burtonra, Burton ai Megyénkben a rét- es lege- A bilincstörő a hatalmas fa- gőzoszlopokat lehelve... Elin- hegedűművészre. joterűletek nagysaga igen sza­vágót és Stuckot ragadta dúlt, hogy Malpaga segítségé- — Én nem segítek nekik t m°ttevő. A termeiőszövetkeze­meg. Kjörgson revolveraggyal re siessen. — mondta Thomas őszintén étek mindinkább meggyozod­szaktanácsadásban részesülnek és szakbizottság ellenőrzi, az csapott az arcába, de olyan _ . ,, , ., , , , ütés érte a gyomrán, hogy ha- Egy irtozatos erejű kéz kap­nyatt zuhant. Az összeroncsolt f nyuhanal es megpen­most úgyis elég van. bajuk #nek arról, hogy a nagy fehér­jetartalmú, olcsó takarmányt VISSZAÚT Maradjanak nyugodtan ^Nősmban^ okszerű ^ gyepgaz­42. arcú Bili vadul vetette magát derítette a tengelye körül. A —_ sz(5it Morton — Azt hi- f dálkodással lehet előállítani. A Stuckra, és úgy csapta a szik- bihncstoro összezúzott, tebo- szem_ ma még módjukban áll#ret- ^ legelőgazdálkodás szín­iához, hogy tört gerinccel, hol- kifejezesu arca vigyor- majd védekezni akkor is, ha # vonalának emelkedése még­tan maradt fekve. Egy lövés gott ra: érte a vállán, és Kjörgson re- — Megvagy! Bradley Tamás! volveragya ismét lecsapott Ugye most moccani sem bírsz? volna rá, ha nem tör ki, így — Egyik kezével úgy fogta át, várakoznak. sem kielégítő. ., ... A legelőgazdálkodás korsze­- Uram - mondta nyugodt^ rűsítésének fokozása a tűho­csevego hangon Mary , ha jom növeléséből és veszteség­van önnel egy felesleges re- mentea hasznosításábó, áll. Az a vállát érte az ütés, de már hogy leszorította karját, má- . , np .mentes hasznosításából áll. i elkapta a favágót, egymást síkkal a nyakát ragadta meg. r’ J*“" 1látnék'“résLa jddigi lapasztalatok alaPÍán „ Rmőlov mint valami «avar. kunit. ivem szereinek i eszeg legkedvezőbb h ojtogatva, hörögve gurultak a Bradley, mint valami csavar­földön. szorítóba préselve, mozdulatra képtelenül állt Bili előtt, un­Malpaga egy hatalmas követ és tudta, hogy most meg kell revolvert Marynek. Haagen hirtelen ledobta a _ _______ ____ ____ _ revolverét és két kezét a mel­ó rán át. Megtűrt idegenek va-Jlére szorítva köhögni kezdett, gyünk. Gelkások! iVér ömlött ki a szájából, az­A Mező utcában két vado- iatan d,ölt- Bradley oda­natúj Stár várja a »gyógy- ^kúszott hozza, szert«, de mindkét helyen f Vége volt. meleg van, amit most már# .. . mindennél jobban értékelünk, # A,!g !®h íf!! sőt finom feketével is megkí- inem volt sötét, de az elenk­nálnak bennünket. #v°ros. szokatlan megvilágítás Bradley hátulról olyan ütést — Nemrégiben volt egy ér- ^kápráztatta oket kapott a fejére, hogy néhány tak a foglyok, dekes esetem — meséli ai Bili csoportjából is négyen pillanatra elszédült Aztán Krakauer nem mozdultai szerelő a szobameleg hangú-' hullottak el közben. Ök még- nagy nehezen feltápászkodott a bejárattól, hogy nekik az fűtermést legkedvezőbb ha- Jtásfokkal a sávosan adagoló, A pap rövid habozás után J villanypásztoros legeltetéssel rablók kezébe kerülni. Képtelenül állt Bili előtt, un- " .vmanypaszioros íegeueiessej pokol szabadult el. dók rumgőz csapott az arcába a zsebébe nyúlt és átadott egyjiehet hasznosítani. Igv a vesz­, . ____ ,__i. ... .—:._ i___..._..... revolvert Mnrvnek. fk js k apott a feje fölé és a táma­dóira zúdította. Az egyiknek szétlapult a koponyája, a má­sik törött combbal borult fel. Jarosicsot leszúrták. \ les ég mindössze 5—6 százalék. Lent már minden el csende- \ A fűtermés növelésének be­sült. Pedig még állt a harc. i vált módszere a nagy adagú ...A bilincstörő rosszindula-^ trágyázás: holdanként öt- tú, vigyorgó arca eltorzult, az- # száz kiló vegyes^ műtrágya a után úgy kapta el Bradley ííayaS0Jf mennyiség a jó mi­nyakát, hogy hüvelykujja afn°s^É>ű gyepterületre. Rémülettől zölden kuporog- gégéjén feküdt és lassan kezd-# A kapott állami támogatás ' ’ Morton és te "szorítani. ^szakszerű és célszerű felhasz­el * nálása minden bizonnyal mag­(Folytatjuk) hozza a várt eredményt ha'n;a. A lövések felhallatszottak a barlangba. B SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. április 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents