Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

) Nagyatádi ligetek Gülbaba rózsái — Gyógyterápíás részlegek a fürdőben Tízmillió forintért új park Gyors ütőmben végzik az új park (eltöltését. Rügyeznek a fák, árnyékot adó lombjukat a nyárra ké­szítik elő. Gülb&ba rózsái is a nyarat várják, hogy tarka ru­háikban pompázhassanak, s illatukkal árasszák el a nagy­atádi Széchenyi parkot Az érti berek megkezdék az elő­készületeket a tavaszra és a nyárra. Rendezik a parkot, javítják az utakat, vetik a fű­magot —- A parkban két sétányt futórózsák szegélyeznek, és kétesázhúsz — különböző faj­tájú — rózsatő van elültetve. A dísznövények és a rózsák gondozását a községi tanács parkfenntartó üzeme vagzL A parkfenntartó üzemnek szép virágkertészete van, így a növényeket olcsón, önköltségi áron adhatják. A Széchenyi parkban van a román stílusú strandfürdő, melyet a századforduló elején építettek. Az alkalikus vizű kutat 1931-ben fúrták. A víz a mozgásszervi megbetegedé­sek gyógyítására alkalmas. 1967-ben gyügyfürdőrészleg építését kezdték meg, s most minősítik »gyógyfürdő jellegű­vé«. A fürdőben há­rom hidroterápiás medence — egy iszapkezelő-pihenővel és orvosi szobával — és egy úgynevezett több célú elektro- terápiás, fény-, ultrahang- és ionterápiás helyiség kapott he­lyet A munkálatokat hama­rosan befejezik. Most szere­idén több mint két és fél mil­lió forintot fordítanak a fel­vonulási épületek és a köz­lekedő utak elkészítésére. A későbbiek folyamán emlékmű felállítását tervezik, hatmillió forint beruházással. Az új parkot jövőre, fel- szabadulásunk huszonötödik évfordulójának tiszteletére adják át A községi tanács kö­rülbelül hetvenfajta díszbok­rot és facsemetét hozatott a park díszítésére a szarvasi és a lövői arborétumból. Nagyon sok társadalmi munkával segíti a község la­kossága a park építését. Erre az évre háromszázezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a nagyatádiak. Lajos bácsi emlékére Am kor nyugdíjba ment, a^zal kezdődött a róla szóló riport: pihenni tért az or­szágutak vándora. Utolsó hi­vatalos útjára kísérte el La- jos bácsit a riporter, s kép is készült róla, ahogyan ott áll meghatottan a Volga mellett. Ugyanezen az oldalon jelent meg róla a riport, mint most ez a megemlékezés. Csak a másfél évvel ezelőtti búcsú­zás derűs volt, ez pedig szív- bemarkolóan szomorú: örökre pihenni tért az országutak vándora. Sinka Lajos, aki több mint félmillió kilomé­tert utazott velünk, újság­írókkal a megyében; akit mindenki csak Lajos bácsi­nak szólított; 'kit minden so­mogyi faluban és pusztán is­mertek; s aki vidám történe­teivel, meséivel, dalaival még akkor is kedvre derített min­denkit a kocsiban, ha bánat érte — életének hatvankette­dik évében elhunyt, s ham- vasztása után tegnap vettünk tőle örökre búcsút a kapos­vári Keleti temetőben. Lajos bácsi több volt, mint gépkocsivezető: egy kicsit édesapánk, barátunk, s nem­egyszer múzsánk. Az ellen- forradalom utár. elsőként vál­lalkozott, hogy gépkocsiján elviszi a falvakba a párt lap­ját. Velünk együtt szervezett tsz-t s újabb előfizetőket la­punknak. Élt-halt ezért az új­ságért. Tollat soha nem vett a kezébe, mégis többet írt — általunk —, mint sokan má­sok. Jóízűen elmesélt egy történetet, tréfát, s ránk ka­csintott. Tudta, hogy néhány nap múlva viszontlátja az új­ságban. Ha témaszűkében voltunk, rögtön készen állt jó ötleteivel: hova menjünk, miről írjunk. Fiaimnak, gyermekeimnek szólított ben­nünket a kocsiban, egyszer sem hagyta el ajkát a hiva­talos utas megszólítás. Na­gyon szerette az embereket, s az emberek is mindenhol szerették. Örökre pihenni tért hát az országutak vándora. Emlékét azonban megőrzik a mesék és az anekdoták, amelyekkel olyan bőkezűen megajándé­kozta az újságírókat. — lg — Átkapcsolják a telefonokat Fontos szakaszához érkezett a postai kábelhálózat építése. Nem éppen látványos, de. na­gyon nehéz munkával a föld alá került a harmincmillió forint értékű kábel nagy ré­sze. Hétfőn már a központ­ban dolgoznak a műszeré­szek, hogy a régi kábelekről az újakra rakják át a tele­fonvonalakat Ez a napokig tartó munka érinti az előfi­zetőket is. Mint Bánsági Ist­ván, a Somogy megyei Táv­közlési Üzem vezetője el­mondotta, erre a munkára jó előre felkészültek. Tartalék­bordákat állítottak be, de egy időre még így is ki kell kapcsolni néhány állomást a forgalomból. Különböző idő­szakokban tíz—harminc tele­fonkészüléket nem lehet hív­ni, mert a központba futó ve­zeték a levegőben lóg. — Elsősorban a belváros­ban működő készülékek és központok tulajdonosait érin­ti ez — mondta az üzem ve­zetője. — Igyekszünk minél kevesebb zav-rral megoldani ezt a munkát, de kérjük az előfizetők megértését is. Jelenet A kanadai férfi című NDK-fümből. (A televízió ma este 20.20-kor kezdődő műsora.) TV-JEGYZET Szalaaska A kúpalakú halmok a hie­delem szerint kelta temetők. Traktor kapaszkodik mellet­tük. Vetnek. Innen a szőlő­ből bogámyinak tűnik. A me­redek part egykor római föld­vár védbástyája volt. Kis cserépdarabkák fekszenek sza­naszét a hantok között, a geometrikus díszítésű törme­lékek az egykori pannon fa­zekas kézügyességét hirdetik. A gazdák szívesen mesélnek a történelemről. Mindegyik olvasott, mindegyik hallott valamit. Még a nagyapjától. Szemközt Katahegy, a kiseb­bik szőlődomb. úgy másik mese Lajos királyról meg az öregasszonyról. Megáll a hegypásztor; mu­tatja, hogy a forrás mellett sok az ibolya, de a szőlőso­rok között a jácint is virág­zik már, s nyárra kisárgul a dália is. Sokan fölkeresik ezt a helyet. No nemcsak' a tör­ténelmi levegő kedvéért; jó bor van itt a pincék mélyén. Öregember pipázik a prés­házajtó előtt. A hegyi bú­csúkról mesél, meg az arany- ökörről az aranyszolgával a Kóbi lyukban. Panaszkodik, hogy a kcyolna tetejéről a múltkor lezuhant a kereszt. Katonaemlékek következnek a második pohár után. Meg­áll néha a beszédben, tekin­tetével megsimogatja a fris­sen metszett tőkéket, a kika­pált sorokat, aztán jón me­gint a mese. És lassan az es­te is, az erdő felöl. Végigte­rül a hegyen, lehúzódik a völgybe, homályba vonja a Kapóst, és a faluk fénypon­tokká változnak. T. T. ORDÖ dőhelyen — Széktón — ve­teránok, komolv gazdasági szakemberek és a helybeli big-beat együttes találkozik össze. Ugyanakkor találkozik a két volt ellenálló: Furulya (Agárdi Gábor) és a Mérnök Ür (Avar István). Az ötvenes években bebörtönzött, majd rehabilitált és a valaha »nagyfönök« — de most vi­dékre helyezett ember — ta­lálkozását már volt alkal­munk látni a vetítővásznon. Ám a konfliktus feloldása — amit kiemelt a két nagysze­rű színészi alakítás — még­sem volt sablonos« kamatoz­tatta a tv-film műfaji lehe- I tőségeit Kitűnő jelenetek, " feszült dialógusok egész so­rát láttuk. Hogy mennyire mások a ké-ernyő lehetőségei, a tv-film megoldásai, hogy a játékfilm realizmusában mi­lyen nagy a dokumentáló erő? Elég, n az egyik üdü­lő és a kabinos festő .beszél­getésére gondolunk. Mindez főleg a rendezőt, Szőnyi G. Sándort dicséri. A jelen és a múlt kont­rasztjai: az öreg »harcosok«, a szemlélő os kritikus, de nem cinikus ifjúság kapcso­lata az emlékkőavatás jelene­tében formálódik ki a leg- r gyszerűbben. A hosszú ha­jú beatzenész csendben hall­gatja az éneklő és emlékező idősebbeket, majd előveszi trombitáját és eljátssza a munkás gyászindulót. Kellemes meglepetés t szer­zett Halász Mihály. Gazda­gon megformált. izig-vérig eltalált karakterfigurát ala­kított az öregedő énekesnő szerepében Tolnay Klári (Tröszt) lik a központi fűtést, s elhelye­zik a MEDICOR által szállí­tott berendezési tárgyakat. Az átadás májusban lesz, s remé­lik, hogy sok gyógyulni vá­gyó keresi majd fel a szép fürdőt A gyors ütemben fejlődő, városiasodé Nagyatádon 1967 őszén megkezdték egy új park, á Szabadság park építését. A tízmillió forintos beruházásból Kiemelkedően sokat végez a Somogy megyei Útépítő Vál­lalat nagyatádi építésvezetősé­ge, az Ady Endre Gimnázium KISZ-szervezete, az általános iskola úttörőcsapata. A nagyatádiak szeretik köz­ségüket, a hosszú évek áldo­zatos munkájával fejlesztik a járás székhelyét. Horváth Mária SÜLYF Szórakoztató és gondolat- gazdag filmet láttunk péntek este a tv-ben. Az író-opera­tőr nem kisebb feladatra vál­lalkozott, mint arra, hogy egy nap történetébe, egy »műsoros estbe« évtizedes ta­pasztalatokat, sorsokat, sors­fordulókat és ezek tanulsá­gát sűrítse. A kis vidéki für­A kedvezményes szakszervezeti üdültetés bevezetésének huszadik évfordulója alkalmá­val kiállítást rendeztek a siófoki Bányász Üdülőben, Az ízléses tablókon fényképek­kel illusztrálják a szakszervezeti üdültetés eredményeit, az üdülők életét. A kiállítás megnyitása egybeesik az idei üdültetési szezon kezdetével. ' 7AMCA ionok. Leleményes gyerek A vonat megáll az állo­máson. Egy úr kihajol az ablakon, odaint egy fiút, átad neki 10 koronát es így szól: — Légy szíves, vegyél nekem egy pár virslit, s egyet magadnak is. A fiú néhány perc múl­va jóízűen falatozva meg­jön, visszaadott öt koronát és így szólt: — Már csak egy pár virslit kaptam. Fernandel és a jósnő F emandélt megkérdez­ték, mi a véleménye a jós- nőkről, akik állítólag min­dent tudnak. — Én nem hiszek nekik — válaszolta Fernande U — Egyszer elmentem egy jósnőhöz. Bekopogtatok az ajtón és bentről a kö­vetkezőket hallom: »Ki van ott? Mit óhajt?« A komikus bajban Jonny Pace komikusnak ellopták a tárcáját, amely­ben nem kevesebb, mint háromezer vicc volt Jonny úgy nyilatkozott, hogy az ügy nagyon kel­lemetlen, mivel a gyűjte­mény összeszedése tizen­két évi fáradságába ke­rült A vicceken kívül még a fellépésekor használt ka­lapja és maszkjai készí­téséhez szükséges szerei is eltűntek. Jonny jelenleg Angliá­ban turnézik. »Kész va­gyok a tolvajnak annyi pénzt adni a tárcámért, amennyit csak akar. Gon­dolják el, mit jelent szá­momra, hogy mindössze kétszáz viccel — ennyit tudok fejből — kell szín­padra állnom. Apróságok Az utas rettenetesen rosszul érzi magát a ten­geren. Megkérdezi a ha­jó kapitányát: — Mondja kérem, mit látni ott? Föld lenne? — Nem, a horizont. — Hála istennek, még­is valami. Jobb, mintha semmi se volna! * * • Melyek a leghívőbb nők, a barnák, a szőkék vagy a vörösek? Chaplin erre a kérdésre így felelt: — Az őszek. • » • — Vádlott, miért tört be háromszor ugyanabba az üzletbe? — Először loptam egy ruhát a feleségemnek. Má­sodszor és harmadszor visszaküldött, hogy cse­réljem ki. • * • Egy kocahorgász lesi a halat a tóban. —■ Nem szabálytalanság, ha itt fogok halat? — Nem, inkább csoda! • » • — A feleséged kér, hogy jöjj a telefonhoz. — Kér? Akkor nem az én feleségem! Somogyi Néplap A* MSZMP Soron^v megyei Bizottságának lapja. Megbízott főszerkesztő? JAVOBI BfiU Szerkesztőség» Kaposvár* Latinka Sándor u. 2. Telefont U-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. m 2. Telefon: 11-5U. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrztínlB meg és nem adunk vtssza. Terjeszti: a Magyar Posta, felő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknél. felőfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25061 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. ti- 6. Felelős vezető: Mautner József.

Next

/
Thumbnails
Contents